Wikipédia

Máthé Erzsi

magyar színésznő

Máthé Erzsi (Mertz Erzsi;[4] Budafok, 1927. május 16. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Máthé Erzsi
1962-ben
1962-ben
Született Mertz Erzsébet
1927. május 16. (95 éves)[1][2][3]
Budafok[1]
Állampolgársága magyar
Házastársa Szendrő József
Kéri László
(h. 1965–)
Foglalkozása színész
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek 1948–2012
Híres szerepei Rhédey Eszter
Móricz Zsigmond: Úri muri
A Wikimédia Commons tartalmaz Máthé Erzsi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

ÉleteSzerkesztés

Máthé Erzsébet 1927. május 16-án született Budafokon Mertz Antal és Heckmann Anna gyermekeként.

Jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, de nem vették fel.[5]

1945–1948 között az Országos Színészegyesület színiiskolájának volt a hallgatója, ahol olyanok voltak a mesterei mint Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda.[5]

1948–49-ben a Vígszínház tagja volt. 1949–1952 között a Pécsi Nemzeti Színház színésze volt. 1952–1983 között a budapesti Nemzeti Színháznak volt tagja. 1983-tól a Katona József Színházban játszik, alapító tag. 2012-ben lépett utoljára színpadra. 2003-ban díjat alapított, amelyet az évadzáró társulati ülésen adnak át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó társulati tagnak.

2002. augusztus 26-án hozta létre a Máthé Erzsi Alapítvány a Koraszülöttekért, melynek célja a kora- és újszülöttek intézményen belüli és otthoni ellátásának támogatása.[6] 2006-ban még egy alapítványt alapított, melynek célja a Pécsi Nemzeti Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, valamint a határon túli magyar nyelvű színházak tagjainak, továbbá a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak segítése.

2000-ben elnyerte a Nemzet Színésze címet.

A színészettől csak 84 évesen vonult vissza. Elmondása szerint a színház volt a családja, amelyhez a végsőkig ragaszkodott.[7]

CsaládjaSzerkesztés

1949-től Szendrő József színész felesége, 1957-től külön éltek. Első házasságából született gyermeke csupán egy évet élt.[8]

1965 óta férje Kéri László, mérnök volt, aki Casablancán (Marokkó) kapott állást, ahova követte. Egy évig élt kint, míg férje hét évet töltött az afrikai országban.[5]

Színpadi szerepeiSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

JátékfilmekSzerkesztés

TévéfilmekSzerkesztés

RádióSzerkesztés

  • Erskine Caldwell: Dohányföldek (1948)
  • Lewis, Sinclair: Dr. Arrowsmith (1954)
  • Dr. Révay József: Párduc (1955)
  • Katona József: Bánk bán (1955)
  • Kipphardt, Heinar: Shakespeare kerestetik (1955)
  • Racine: Bereniké (1955)
  • Karinthy Ferenc: Ezer év (1956)
  • Kuprin-Belohorszky Károly: Szulamit (1959)
  • Maltz, Albert: Tüzes nyíl (1959)
  • Sásdi Sándor: Az intéző úr (1959)
  • Rozov, Viktor: Szerelmes a gyerek (1961)
  • Aiszkhülosz: Eumeniszek (1962)
  • Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak (1962)
  • Dessi: Az igazságszolgáltatás (1963)
  • Barsi Dénes: Eltűnik a vajdakincs (1964)
  • Csop, Karel: Egy ember, akit figyelnek (1964)
  • Karinthy Ferenc: Hátország (1964)
  • Kármán József: Fanni hagyományai (1964)
  • Dürrenmatt, Friedrich: Straniczky és a nemzeti hős (1965)
  • Krúdy Gyula: Palotai álmok (1966)
  • Zaligin, Szergej: Az Irtis mentén (1966)
  • Sós György: Aranycsont (1969)
  • Schiller: Tell Vilmos (1970)
  • Franz Kafka: A kastély (1971)
  • Czakó Gábor: A szoba (1972)
  • Sztoev, Gencso: Az arany ára (1972)
  • Jókai Anna: Általános foglalkoztató (1973)
  • Mándy Iván: Ha köztünk vagy, Holman Endre (1975)
  • Mándy Iván: Tárgyak (1975)
  • Bendová, Krista: Egy öreg ház három csodája (1976)
  • Grochowiak, Stanislaw: A mélységből kiáltok (1977)
  • Hegedűs Tibor: Gyógyászok (1977)
  • Lengyel Péter: Cseréptörés (1980)
  • Mándy Iván: Szép álmokat, kislány (1982)
  • Mándy Iván: Lebontott világ (1984)
  • Marja Kurkela: Korcsolya (1984)
  • Hardy, Thomas: A weydoni asszonyvásár (1985)
  • Móricz Zsigmond: Aranyos öregek (1987)
  • Raudsepp, Hugo: A naplopó (1988)
  • Erdődy János: Barberina, Európa csillaga (1991)
  • Mészöly Miklós: Öregek, halottak (1992)
  • Závada Pál: A hercegnő vére (1996)
  • Balázs Béla: A csend (1998)
  • Nyerges András: Fülbemászó fölkeresi Skarabeuszt (2003)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Róla írtákSzerkesztés

  • Róla szól Szakonyi Károly Dvihallyné: Máthé Erzsi című novellája. (Kötetben megjelent a szerző Magányos biciklista című, 1983-as kiadású, gyűjteményes kötetében.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Freebase-adatdump
  2. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 19.)
  3. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze, Erzsi Máthé, 346987
  4. ↑ Már nem ér a nevem. hhrf.org Új Szó 53. évfolyam 211. szám, 2001. szeptember 13. [2009. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  5. ↑ a b c Sárán Judit: Már nyugalom van bennem, kiadom magam – interjú Máthé Erzsivel, hirado.hu – 2017. január 28.
  6. ↑ Máthé Erzsi Alapítvány a Koraszülöttekért honlapja
  7. ↑ Máthé Erzsi: Betegen már nem mutatkozom – interjú, borsonline.hu – 2017. december 3.
  8. ↑ Ripost: Drá­mai val­lo­mást tett a Kos­suth-díjas szí­nésznő. ripost.hu, 2016. október 21. (Hozzáférés: 2016. december 7.)
  9. ↑ Máthé Erzsi. nemzetiszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2018. február 5.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Máthé_Erzsi&oldid=25205738”