Máthé Erzsi
magyar színésznő
Máthé Erzsi (Mertz Erzsi;[1] Budafok, 1927. május 16. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
| Máthé Erzsi | |
 | |
| 1962-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Mertz Erzsébet |
| Született |
1927. május 16. (93 éves) Budafok |
| Házastársa |
Szendrő József Kéri László |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1948–2012 |
| Híres szerepei |
Rhédey Eszter Móricz Zsigmond: Úri muri |
| Díjai | |
| Kossuth-díj | 1985 |
| Jászai Mari-díj | 1956, 1971 |
| Kiváló művész | 1981 |
| Érdemes művész | 1976 |
| További díjak | A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997) |
| Máthé Erzsi IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Máthé Erzsi témájú médiaállományokat. | |
ÉleteSzerkesztés
Máthé Erzsébet 1927. május 16-án született Budafokon Mertz Antal és Herchmann Anna gyermekeként.
Jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, de nem vették fel.[2]
1945-1948 között az Országos Színészegyesület színiiskolájának volt a hallgatója, ahol olyanok voltak a mesterei mint Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda.[2]
1948–49-ben a Vígszínház tagja volt. 1949-1952 között a Pécsi Nemzeti Színház színésze volt. 1952-1983 között a budapesti Nemzeti Színháznak volt tagja. 1983-tól a Katona József Színházban játszik, alapító tag. 2012-ben lépett utoljára színpadra. 2003-ban díjat alapított, amelyet az évadzáró társulati ülésen adnak át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó társulati tagnak.
2002. augusztus 26-án hozta létre a Máthé Erzsi Alapítvány a Koraszülöttekért, melynek célja a kora- és újszülöttek intézményen belüli és otthoni ellátásának támogatása.[3] 2006-ban még egy alapítványt alapított, melynek célja a Pécsi Nemzeti Színház, a Kaposvári Csiky Gergely Színház, valamint a határon túli magyar nyelvű színházak tagjainak, továbbá a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak segítése.
2000-ben elnyerte a Nemzet Színésze címet.
A színészettől csak 84 évesen vonult vissza. Elmondása szerint a színház volt a családja, amelyhez a végsőkig ragaszkodott.[4]
CsaládSzerkesztés
1949-től Szendrő József színész felesége, 1957-től külön éltek. Első házasságából született gyermeke csupán egy évet élt.[5]
1965 óta férje Kéri László, mérnök volt. Férje Casablancán (Marokkó) kapott állást, ahova követte, egy évig élt kint, míg férje hét évet maradt az afrikai országban.[2]
Színpadi szerepeiSzerkesztés
A Színházi adattárban 2011. május 16.-i lekérdezéskor regisztrált bemutatóinak száma: 109.
|
|
FilmjeiSzerkesztés
JátékfilmekSzerkesztés
|
|
TévéfilmekSzerkesztés
RádióSzerkesztés
- Erskine Caldwell: Dohányföldek (1948)
- Sinclair Lewis: Dr. Arrowsmith (1954)
- Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak (1962)
- Dessi: Az igazságszolgáltatás (1963)
- Barsi Dénes: Eltűnik a vajdakincs (1964)
- Karinthy Ferenc: Hátország (1964)
- Karel Csop: Egy ember, akit figyelnek (1964)
- Kármán József: Fanni hagyományai (1964)
- Friedrich Dürrenmatt: Straniczky és a nemzeti hős (1965)
- Szergej Zaligin: Az Irtis mentén (1966)
- Sós György: Aranycsont (1969)
- Schiller: Tell Vilmos (1970)
- Franz Kafka: A kastély (1971)
- Jókai Anna: Általános foglalkoztató (1973)
- Mándy Iván: Tárgyak (1976)
- Mándy Iván: Szép álmokat, kislány (1982)
- Marja Kurkela: Korcsolya (1984)
- Erdődy János: Barberina, Európa csillaga (1991)
- Mészöly Miklós: Öregek, halottak (1992)
- Balázs Béla: A csend (1998)
Díjak, kitüntetésekSzerkesztés
- Farkas–Ratkó-díj (1954)
- Jászai Mari-díj (1956, 1971)
- Érdemes művész (1976)
- Kiváló művész (1981)
- Kossuth-díj (1985)
- a Nemzeti Színház örökös tagja (1989)[6]
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári tagozat/ (1997)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1998)
- A Nemzet Színésze (2000)
- PUKK-díj (2001)
- Vastaps-díj – a legjobb női mellékszereplő (2004)
- Baranya Megyei Önkormányzat Különdíja (2007)
- A filmszemle életműdíja (2007)
- A színházi találkozó díja (2007)
- Budapest díszpolgára (2012)
- Hazám-díj (2012)
- Kállai Ferenc-életműdíj (2013)
Róla írtákSzerkesztés
- Róla szól Szakonyi Károly Dvihallyné: Máthé Erzsi című novellája. (Kötetben megjelent a szerző Magányos biciklista című, 1983-as kiadású, gyűjteményes kötetében.)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Már nem ér a nevem. hhrf.org Új Szó 53. évfolyam 211. szám, 2001. szeptember 13. [2009. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b c Sárán Judit: Már nyugalom van bennem, kiadom magam - interjú Máthé Erzsivel, hirado.hu - 2017. január 28.
- ↑ Máthé Erzsi Alapítvány a Koraszülöttekért honlapja
- ↑ Máthé Erzsi: Betegen már nem mutatkozom - interjú, borsonline.hu - 2017. december 3.
- ↑ Ripost: Drámai vallomást tett a Kossuth-díjas színésznő. ripost.hu, 2016. október 21. (Hozzáférés: 2016. december 7.)
- ↑ Máthé Erzsi. nemzetiszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2018. február 5.)
ForrásokSzerkesztés
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információkSzerkesztés
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Beszélj Velem Alapítvány kuratórium tagjai
- Gervai András: A színház az életformám; beszélgetés Máthé Erzsivel (31-35. oldal), , old.szinhaz.net Színház folyóirat - 2000. július
- Sulyok Máté: „Szétfeszítettem a világot!” beszélgetés Máthé Erzsi színművésznővel, filmkultura.hu - 2007. január 12.
- Lázár Fruzsina: "Úgy bevágtam, hogy az ajtó majdnem kiesett tokostul" - Interjú Máthé Erzsi színművésznővel, mno.hu - 2017. június 11.
