Máthé Erzsi

magyar színésznő

Máthé Erzsi (Mertz Erzsi;[1] Budafok, 1927. május 16. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Máthé Erzsi
1962-ben
1962-ben
Életrajzi adatok
Születési név Mertz Erzsébet
Született 1927. május 16. (94 éves)
Budafok
Házastársa Szendrő József
Kéri László
Pályafutása
Aktív évek 1948–2012
Híres szerepei Rhédey Eszter
Móricz Zsigmond: Úri muri
Díjai
Kossuth-díj1985
Jászai Mari-díj1956, 1971
Kiváló művész1981
Érdemes művész1976
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997)
Máthé Erzsi IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Máthé Erzsi témájú médiaállományokat.

Élete

Máthé Erzsébet 1927. május 16-án született Budafokon Mertz Antal és Herchmann Anna gyermekeként.

Jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, de nem vették fel.[2]

1945-1948 között az Országos Színészegyesület színiiskolájának volt a hallgatója, ahol olyanok voltak a mesterei mint Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda.[2]

1948–49-ben a Vígszínház tagja volt. 1949–1952 között a Pécsi Nemzeti Színház színésze volt. 1952–1983 között a budapesti Nemzeti Színháznak volt tagja. 1983-tól a Katona József Színházban játszik, alapító tag. 2012-ben lépett utoljára színpadra. 2003-ban díjat alapított, amelyet az évadzáró társulati ülésen adnak át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó társulati tagnak.

2002. augusztus 26-án hozta létre a Máthé Erzsi Alapítvány a Koraszülöttekért, melynek célja a kora- és újszülöttek intézményen belüli és otthoni ellátásának támogatása.[3] 2006-ban még egy alapítványt alapított, melynek célja a Pécsi Nemzeti Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, valamint a határon túli magyar nyelvű színházak tagjainak, továbbá a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak segítése.

2000-ben elnyerte a Nemzet Színésze címet.

A színészettől csak 84 évesen vonult vissza. Elmondása szerint a színház volt a családja, amelyhez a végsőkig ragaszkodott.[4]

Családja

1949-től Szendrő József színész felesége, 1957-től külön éltek. Első házasságából született gyermeke csupán egy évet élt.[5]

1965 óta férje Kéri László, mérnök volt, aki Casablancán (Marokkó) kapott állást, ahova követte. Egy évig élt kint, míg férje hét évet töltött az afrikai országban.[2]

Színpadi szerepei

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Rádió

  • Erskine Caldwell: Dohányföldek (1948)
  • Sinclair Lewis: Dr. Arrowsmith (1954)
  • Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak (1962)
  • Dessi: Az igazságszolgáltatás (1963)
  • Barsi Dénes: Eltűnik a vajdakincs (1964)
  • Karinthy Ferenc: Hátország (1964)
  • Karel Csop: Egy ember, akit figyelnek (1964)
  • Kármán József: Fanni hagyományai (1964)
  • Dürrenmatt, Friedrich: Straniczky és a nemzeti hős (1965)
  • Szergej Zaligin: Az Irtis mentén (1966)
  • Sós György: Aranycsont (1969)
  • Schiller: Tell Vilmos (1970)
  • Franz Kafka: A kastély (1971)
  • Jókai Anna: Általános foglalkoztató (1973)
  • Mándy Iván: Ha köztünk vagy, Holman Endre (1975)
  • Bendová, Krista: Egy öreg ház három csodája (1976)
  • Mándy Iván: Tárgyak (1976)
  • Grochowiak, Stanislaw: A mélységből kiáltok (1977)
  • Hegedűs Tibor: Gyógyászok (1977)
  • Mándy Iván: Szép álmokat, kislány (1982)
  • Mándy Iván: Lebontott világ (1984)
  • Marja Kurkela: Korcsolya (1984)
  • Erdődy János: Barberina, Európa csillaga (1991)
  • Mészöly Miklós: Öregek, halottak (1992)
  • Balázs Béla: A csend (1998)
  • Nyerges András: Fülbemászó fölkeresi Skarabeuszt (2003)

Díjak, kitüntetések

Róla írták

  • Róla szól Szakonyi Károly Dvihallyné: Máthé Erzsi című novellája. (Kötetben megjelent a szerző Magányos biciklista című, 1983-as kiadású, gyűjteményes kötetében.)

Jegyzetek

  1. ↑ Már nem ér a nevem. hhrf.org Új Szó 53. évfolyam 211. szám, 2001. szeptember 13. [2009. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. ↑ a b c Sárán Judit: Már nyugalom van bennem, kiadom magam – interjú Máthé Erzsivel, hirado.hu – 2017. január 28.
  3. ↑ Máthé Erzsi Alapítvány a Koraszülöttekért honlapja
  4. ↑ Máthé Erzsi: Betegen már nem mutatkozom – interjú, borsonline.hu – 2017. december 3.
  5. ↑ Ripost: Drá­mai val­lo­mást tett a Kos­suth-díjas szí­nésznő. ripost.hu, 2016. október 21. (Hozzáférés: 2016. december 7.)
  6. ↑ Máthé Erzsi. nemzetiszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2018. február 5.)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Máthé_Erzsi&oldid=24223790”