Budafok

Budapest városrésze

Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben. A fővároshoz csatolása előtt hozzá tartozott az 1950-ben a XI. kerülethez csatolt Kelenvölgy városrész is.

Budafok
A Savoyai Jenő tér, háttérben a katolikus templommal
A Savoyai Jenő tér, háttérben a katolikus templommal
Budafok zászlaja
Budafok zászlaja
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület Budapest XXII. kerülete
Alapítás ideje1739 (a mai településé)
Városhoz csatolás 1950
Korábbi rangja megyei város
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség26 782 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség622,84 fő/km²
Terület43 km²
Elhelyezkedése
Budafok (Budapest)
Budafok
Budafok
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′ 12″, k. h. 19° 01′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 12″, k. h. 19° 01′ 42″
A Wikimédia Commons tartalmaz Budafok témájú médiaállományokat.

Budafok története a középkorba nyúlik vissza, városi rangja ehhez képest igen fiatal volt, 1926-ban alakult rendezett tanácsú várossá.

FekvéseSzerkesztés

Budapest déli részén a Duna jobb partján fekszik, a Tétényi-fennsík és a folyam közötti keskeny lapályon és részben a fennsíkon. Ide tartozik a Háros-sziget és Hunyadi-sziget is.

A mai városrész határai a Ringló út a Horogszegi határsortól, Méhész utca, a MÁV érdi vonala, Hosszúréti-patak, Duna folyam, Háros utca, Vöröskúti határsor, Horogszegi határsor a Ringló útig.

KözlekedésSzerkesztés

Vasúti közlekedésSzerkesztés

  • Budafok keleti oldalán a Duna mentén a 30a és a 40a számú vasútvonalak húzódnak.
    A 30a vonal Albertfalva állomása és Budafok megállóhelye, a 40a vonal Budafok megállóhelye és Háros állomása helyezkedik el a városrész területén. Albertfalva állomás a városrész jelenlegi határain részben kívül esik. A 2010. decemberi menetrendváltáskor mindhárom állomás neve megváltozott (Budafok-Albertfalva helyett Albertfalva, Budafok-Belváros helyett Budafok, Budafok-Háros helyett Háros). További vasútvonal a csak teherszállításra használt Budafok-Háros - Budafok-Dunapart vonal, ami rövidsége ellenére nem iparvágányként van számon tartva, hanem önálló vasútvonalként. Ezen a vonalon található Magyarország legmeredekebb vasúti pályaszakasza.

HÉV-közlekedésSzerkesztés

  • 1899. szeptember 20-án indult meg a HÉV-közlekedés Budapest-Szent Gellért tér és Budafok között, a Budapest-Budafoki Helyiérdekű Villamos Vasút gondozásában. A vonal a mai Bartók Béla út-Fehérvári út-villamos felüljáró-Leányka utca-Mária Terézia utca-Nagytétényi út útvonalon A József Attila utca magasságáig húzódott. 1907-ben a vonalat Nagytétényig hosszabbították, és az addig meglévő szakaszon lefektetik a második vágányt. 1914. január 19-én indult meg a forgalom a törökbálinti szárnyvonalon, Budafok rózsavölgyi részén át. 1942. december 26-án a vonalak belső végpontját a Horthy Miklós (ma: Móricz Zsigmond) körtérre helyezték át, az akkor átadott hurokvágányos állomásra. 1963. január 1-jétől a HÉV-vonatok helyett villamosok közlekednek mindkét vonalon; a törökbálinti vonal Budaörsig rövidült szakaszán 41-es, a nagytétényi vonalon 43-as számmal.[2] Utóbbi 1983-ban megszűnt.

TörténeteSzerkesztés

 
Budafok, a kálvária légi felvételen
 
Budapest XXII. kerület címere, benne Budafok és Nagytétény címerével
 
A református templom
 
Budafok-Belváros lakótelepi házai (Háttérben a Csepeli víztorony)

Területén középkori falu állt, amely a török időkben elnéptelenedett. A 17. században, 1698-ban Savoyai Jenő birtoka lett (a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyeként), Promontorium néven, amely utal a szőlővel betelepített hegyfokra. Önálló településként csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg Promontor zsellérközség a többségükben Csepelről átjött német szőlősgazdákból. Így német és szerb lakosai virágzó szőlőkultúrát hoztak létre, amely 1886-tól 1910 körülig, a filoxéra pusztítása következtében szűnt meg. A szőlőt más gyümölccsel (őszibarackkal) pótolták és az ipar, különösen az élelmiszeripar gyorsan fejlődött. Az addig Promontor nevet viselő nagyközség 1886-ban kapta a Budafok nevet. A közművek kiépítése a 19. század végén kezdődött.

Budafok 1922-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Biai járásához tartozott, előtte 1898-ig a Pilisi alsó járáshoz. 1922-ben átsorolták a Budapest székhelyű Központi járásba, majd 1926-ban rendezett tanácsú várossá alakult.

A fővároshoz csatolás igénye először 1909-ben merült fel Bárczy István és Harrer Ferenc Nagy-Budapestről szóló tanulmányában. 1950. január 1-jével – több főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták. Nagy része az akkor alakított XXII. kerület része lett, Kelenvölgyet és Tószöget pedig a XI. kerülethez csatolták. 1987-ben Budafok megkapta a „Szőlő és Bor Városa” kitüntető nemzetközi oklevelet.

GazdaságSzerkesztés

  • Főként nagy borospincéiről és a Törley-pezsgőgyárról nevezetes.
  • Budafoki Zománcárugyár
  • Budafoki Papírgyár
  • Budafoki Villamossági Rt.
  • Budafoki Élesztő- és Szeszgyár

NevezetességeiSzerkesztés

Nevezetes emberekSzerkesztés

Itt születettSzerkesztés

Itt hunyt elSzerkesztés

RendezvényekSzerkesztés

  • Budafoki Borfesztivál (minden év szeptemberében; ekkor szabadon bejárhatók a borpincék).

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Dél-Budai Közlekedési Honlap - dél-budai HÉV-ek története. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 23.)
  3. A Budapest–Budafoki Református Egyházközség története. Budapest–Budafoki Református Egyházközség, 2019. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Budafok témájú médiaállományokat.