6-os főút (Magyarország)

magyarországi főút

Az 6-os számú főút Budapesttől Barcsig ér.

6-os főút
6-os út Érdnél
6-os út Érdnél
6 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
6 főút - térkép.png
Úttípus Elsőrendű főút
Hossza
elkészült262 km
épül0 km
tervezett0 km
Ország Magyarország
Tartományok
Mérnökségek Magyar Közút Kht.
Az út eleje Budapest („0” kilométerkő)
Az út vége Barcs
Időzóna közép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz 6-os főút témájú médiaállományokat.
A főút Budapesten

FekvéseSzerkesztés

A 6-os főút egy magyar elsőrendű főút, amely Budapestet köti össze Magyarország legdélebbi régiójával, a Dél-Dunántúllal. Áthalad Pest, Fejér, Tolna, Baranya és Somogy megyéken. Szekszárdig a Duna mentén halad, majd délnyugatra fordul, átmegy a Mecsek keleti részén, majd a Mecsekalján halad tovább. Átmetszi Pécset, majd síkságon folytatja útját Barcsig, ahol eléri a horvát határt.

Összesen 262 km hosszú.

TelepülésekSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete a Budapesttől Szekszárdig húzódó szakaszát elsőrendű főúttá nyilvánította, a maival egyező, 6-os útszámozással. Szekszárd után az akkori 6-es főút továbbra is a Dunával nagyjából párhuzamosan haladt dél felé, és Mohácson keresztül érte el az országhatárt, az a szakasza tehát lényegében megfelel a mai 56-os főútnak. A jelenkori nyomvonal további részét az 1934-es rendelet harmadrendű főúttá nyilvánította, Szekszárdtól Bonyhádig 613-as, onnan Pécsig 631-es, onnan tovább Barcsig pedig 643-as útszámozással.[1]

Az akkori nyomvonalak kisebb korrekcióktól, később létesült városi elkerülő szakaszoktól eltekintve nemigen tértek el a maitól. Nem létezett még a dunaújvárosi elkerülője (mint ahogy még Dunaújváros sem), ott áthaladt Dunapentele központján – a régi nyomvonal a Magyar út, Szórád Márton út vonalát követte, egy szakasza pedig teljesen eltűnt, a Dunai Vasmű létesítményeinek építése miatt. Kicsit más útvonalon szelte át a Mecseket – a még ma is meglévő, régi nyomvonalak mellékútként az 5613-as és 6544-es útszámozást viselik –, továbbá áthaladt az út Pécs, Szentlőrinc és Szigetvár központjain is, miközben az újabb út már némileg elkerüli azokat. Szentlőrincnél baleseti kockázatcsökkentés végett kapott egy szakaszon (1970-ben) vasúti felüljáróval kiegészített, új nyomvonalat, mert a réginek pár kilométeren belül három vasúti kereszteződése is volt, viszont a vonalvezetés csekély korrekciója és a felüljáró révén mindhárom keresztezés és a belterület érintése is kiküszöbölhetővé vált; az ott felhagyott szakaszok mellékútként az 5817-es és 5811-es számot kapták.

A mai 6-os főút nyomvonalát a második világháború idején, az első és második bécsi döntések utáni időszakban bekövetkezett változások – úgy tűnik – nem befolyásolták számottevően, Baranya megyei szakaszai nem kaptak sem egy-, sem két számjegyű főútkénti minősítést.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés