Hidas
Hidas (németül: Hidasch[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban, Bonyhád és Mecseknádasd között.
| Hidas | |||
 | |||
| Kossuth utca, evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Pécsváradi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Berg Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7696 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1990 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 106,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hidas
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 15′ 21″, k. h. 18° 29′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 21″, k. h. 18° 29′ 41″ | |||
Hidas
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Hidas weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hidas témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése Szerkesztés
Baranya vármegye északkeleti szélén helyezkedik el, északi szomszédja, Bonyhád város már Tolna vármegyében található.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 6-os főút, amely a belterülete közelében halad el; főutcája a főút régi nyomvonala, mely ma már alsóbbrendű útként az 5605-ös útszámozást viseli. Külterületeit érinti a főúttól Szászváron át Kaposszekcsőig vezető 6534-es út, sőt északi határszélén Majos főutcája, a 6529-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonala érinti, közös állomása van Bonyháddal, Hidas-Bonyhád vasútállomás néven. Az állomás Nagymányok megállóhely és Cikó megállóhely között található, közúti megközelítését a 6-os főút és a 6534-es út kereszteződésében, az ellenkező irányban kiágazó 65 362-es számú mellékút biztosítja.
Nevének eredete Szerkesztés
A település nevét a település melletti Völgységi-patakon átívelő hídjáról kapta.
Története Szerkesztés
Hidas és környéke már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Később kelták, majd rómaiak éltek itt. A honfoglalás után pedig Ete telepedett le itt.
A település nevét az 1333–1335 évi pápai tizedlajstrom említette először Hydus néven. A 14. század végén a pécsi püspök volt Hidas birtokosa.
1541-ben a falu török megszállás alá került, lakosai ekkor a közeli erdőkben kerestek menedéket. Az 1551. évi török adóösszeíráskor csupán öt házat írtak össze a faluban, tiszta magyar lakosokkal. 1564-ben a település birtokosa a pécsi püspök volt.
1686 októberében szabadult fel a török megszállás alól Baranya és Tolna vármegye, s egyúttal Hidas is. 1695-ben, kilenc évvel később az összeíráskor a faluban még mindig csak négy magyar családot találtak.
A törökök kiűzése után a megfogyatkozott magyar lakosság közé ortodox vallású szerbek telepedtek le, a Ráchidas nevű részen, majd a 18. század első éveiben katolikus délszlávok is megtelepedtek itt, de az évszázad végén el is hagyták a falut. 1720 és 1750 között helyükre Württembergből, Hessenből és Elzász-Lotaringiából származó németek települtek ide. A három nemzetség a falu három külön részén élt.
A második világháború után a kitelepített németek helyére református vallású bukovinai székelyeket telepítettek, amely aktus főszervezője Bodor György székely származású jogász volt.
Közélete Szerkesztés
Polgármesterei Szerkesztés
- 1990–1994: Vajda Péterné (független)[4]
- 1994–1998: Vajda Péterné (független)[5]
- 1998–2002: Vajda Péterné (független)[6]
- 2002–2006: Vajda Péterné (független)[7]
- 2006–2010: Dr. Szelle Tibor (független)[8]
- 2010–2014: Berg Csaba (független)[9]
- 2014–2019: Berg Csaba (független)[10]
- 2019-től: Berg Csaba (független)[1]
Népesség Szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2092 | 2065 | 2046 | 2035 | 1990 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 |
2001-ben lakosságának 7,2%-a németnek vallotta magát, 2,8%-a cigánynak.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,2%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 7,6% németnek mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,8%, református 22%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,7% (30,8% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei Szerkesztés
- Kajdacsy-kastély (1820 körül, klasszicista)
- Katolikus templom (1784, copf)
- Evangélikus templom (1793, késő barokk)
- Tájház
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ a b Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=06798
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 május 26)
- ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
- ↑ Hidas Helységnévtár
További információk Szerkesztés
- Hidas Önkormányzatának honlapja. www.hidas.hu (Hozzáférés: 2014. december 18.)
