Völgységi-patak
A Völgységi-patak vízfolyás a baranyai Keleti-Mecsekben, illetve Tolna vármegye déli részében. A Kelet-Mecsek északi részének fő vízgyűjtője, a Völgység kistáj legnagyobb vízfolyása.
Völgységi-patak | |
Közigazgatás | |
Országok | ![]() |
Vármegyék | Baranya és Tolna vármegye |
Földrajzi adatok | |
Vízgyűjtő terület | 555 km² |
Forrás | Keleti-Mecsek |
Torkolat | Sió (Sióagárd mellett) → Duna → Fekete-tenger |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Völgységi-patak témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Hármashegy északi oldalán fekvő Takanyó-völgy feletti forrásokból ered – közülük egyik a Csengő-forrás –, a fő forráságat illetően nincs konszenzus.[1]
Hossza mintegy 53 kilométer, medrét egészen Máza határáig nem szabályozták. Malomárkok kísérték, amelyeket legtöbb helyen már feltöltöttek, de egyes helyeken még mindig láthatók.[2]
Egyes források vízgyűjtőjéhez kapcsolták a történeti Völgység tájegységet, illetve a valamikori Völgységi járást.
Egyéb nevei
szerkesztésKárásznál népi neve Gát, Vadárok. Bonyhád környékén Határárok néven is ismert. Szászváron Nagy-gát a neve.
Földrajza
szerkesztésFutása
szerkesztésHárom ágból ered. A legnagyobb a Hidasi-völgy patakja, közepes hozamú a csengő-hegyi ág és a legkisebb a Zobákpuszta felől érkező vízfolyás. A vízgyűjtőn igen sok forrás ered, mint például a hidasi-völgyi látványos Csurgó, amelynek vize malm kori szaruköves, kovasavas, táblás, fehér mészkőből ered.
A patak észak–déli, majd kelet–nyugati irányú törésvonalon halad és Magyaregregy környékétől Szárászig egybegyűjti a környező vizeket.[3] Hidasnál az Óbánya és Mecseknádasd felől érkező Öreg-patak és egyéb patakok ömlenek bele, Bonyhádnál a Majosi és Apari-patak, Kakasdnál a Rák-patak.
Sióagárdtól délkeletre ömlik a Sió–Sárvíz-vízrendszerbe.[3]
Vízgyűjtő területe
szerkesztésVízgyűjtő területe 555 km². Keletről a Lajvér, délről a Karasica és a Pécsi-víz, nyugatról a Baranya-csatorna, északról a Sió közvetlen vízgyűjtői határolják. [4]
Élővilága
szerkesztésA patakból bizonyítottan kifogott halak:
- Domolykó (Leuciscus cephalus)
- A védett kövi csík (Barbatula barbatula). Ezt a halat a Mecsekben és környékén eddig egyedül a Völgységi-patakban találták meg.
- Fenékjáró küllő (Gobio gobio)
- Fürge cselle (Phoxinus phoxinus)'1
- Naphal (Lepomis gibbosus)[5]
Települések a patak mentén
szerkesztés- Zobákpuszta
- Magyaregregy
- Kárász
- Vékény
- Szászvár
- Máza
- Váralja
- Nagymányok
- Hidas
- Bonyhád
- Szentgálszőlőhegy (Zomba része)
Árvíz
szerkesztésVízszintje nagy esőzések után úgy meg tud emelkedni, hogy néha árvízveszélyt okoz és védekező intézkedéseket kényszerít ki többek közt Szászvár, Kárász, Magyaregregy és Bonyhád környékén.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Csengő-forrás
- ↑ Kárász község honlapja. [2013. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 28.)
- ↑ a b Szőts Zoltán:A Völgység táji elhatárolása PDF In: Földrajzi Értesítő, LVI. évf. (2007), 3–4. füzet, pp. 169–180.
- ↑ Aujeszky Géza–Peregi Zsolt: A Völgységi patak vízhozamainak hidrológiai vizsgálata a Komló-mézesréti szelvényben. In: Hidrológiai tájékoztató, 1968 június.
- ↑ Sallai Zoltán: Adatok a Mecsek hegység és környéke halfaunájához PDF In: A Puszta, 1998. 1/15, pp. 24-32.