Főmenü megnyitása

Magyaregregy (németül: Ungarisch-Eggrad) község Baranya megyében, a Komlói járásban.

Magyaregregy
A középkori Márévár falai
A középkori Márévár falai
Magyaregregy címere
Magyaregregy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállás község
Polgármester Fülöpné Rákosa Ildikó (független)[1]
Irányítószám 7332
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség709 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség26,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyaregregy (Magyarország)
Magyaregregy
Magyaregregy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 05″, k. h. 18° 18′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 05″, k. h. 18° 18′ 29″
Magyaregregy (Baranya megye)
Magyaregregy
Magyaregregy
Pozíció Baranya megye térképén
Magyaregregy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaregregy témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Magyaregregy a Kelet-Mecsek lábánál fekszik a Boldogasszony völgyében, a Völgységi-patak mentén.

Komlótól 15 kilométerre, Pécstől 36 kilométerre található, a Pécs-Hirdtől Szászvárig húzódó 6541-es út mentén.

TörténeteSzerkesztés

A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt.

1554-ben már Egregy néven említi az írásos emlék, amely az éger fanévre utal. A középkorban itt állt a Szent Margit-kolostor is, a Kálvária-dombon a 18. században épült fel a Mária-kegytemplom.

A falu fölötti hegyen a 13. században épült fel Márévár gótikus stílusban egy római őrtorony helyén, a 16. században reneszánsz stílusban építették újjá a hajdani lovagvárat. A falu a török megszállás alatt is lakott volt. A 18. század vége felé, és a 19. század fordulóján németek telepedtek le a faluban.

1951-ig körjegyzőségi székhely volt, Vékény és Kárász település tartozott hozzá.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 5,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,9%, református 2,5%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 9,8% (21% nem nyilatkozott).[3]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Honismereti Faluház
  • Márévár - a 13. században épült gótikus stílusban. A 16. században reneszánsz stílusban építették át. A várban helytörténeti és élővilág-kiállítás látható.
  • Mária kegytemplom
  • Máré csárda és strandfürdő
  • Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének Lászlóffy Woldemár Hidrometriai Mérőtelepe. Itt található Virág Mihály és Eszéky Ottó hidrológusok közös emléktáblája

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyaregregy települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Magyaregregy Helységnévtár

További információkSzerkesztés