Kárász (település)
Kárász község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Kárász | |||
Szent Erzsébet-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Komlói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Lép Péter (független)[1] | ||
Irányítószám | 7333 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 315 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 40,02 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 16′ 02″, k. h. 18° 19′ 05″46.267300°N 18.318100°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 02″, k. h. 18° 19′ 05″46.267300°N 18.318100°E | |||
Kárász weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kárász témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésKomlótól 10 kilométerre északkeletre, Magyaregregy és Vékény között fekszik, a Pécs-Hird és Szászvár közötti 6541-es út mentén. Utóbbiból a település központjában ágazik ki észak felé a 7 kilométer hosszú 65 181-es út, ez vezet Szalatnak és azon keresztül a zsákfalunak tekinthető Köblény településekre illetve ezen érhető el a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal Szalatnak megállóhelye és Kárász-Köblény megállóhelye is.
Története
szerkesztésKárász és környéke már az őskorban lakott hely volt, később a rómaiak is megtelepedtek a környéken. Erre utalnak az itt talált csont- és kőszerszámok, római kori leletek.
A település nevét az oklevelek 1325-ben említették először Karaz alakban írva. 1439-ben Albert magyar király egyik oklevelében volt említve a település neve egy panaszüggyel kapcsolatban. 1542-ben a pécsi püspökség birtokaként szerepelt. A török időkben a falu is a török dúlások áldozatává vált a szomszédos Máré várával és a környező településekkel együtt, azonban rövidesen újranépesült. 1703-ban Kárászt I. Lipót császár a pécsi püspöknek adományozta. 1720-ban az addig Tolna vármegyéhez tartozó falu Baranya vármegyéhez került.
1723-ban a település székesegyházi és szemináriumi birtok lett. 1800-as évek közepétől a szászvári körjegyzőséghez tartozott egészen az 1930-as évekig.
Híres személyek
szerkesztés- Kühnel Márton (1884–1961) vállalkozó és feltaláló, madárbarát.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Németh Károly (SZDSZ-FKGP-Faluszépítő Egyesület Kárász)[3]
- 1994–1998: Mezei Attila (Faluszépítő Egyesület Kárász)[4]
- 1998–2002: Mezei Attila (független)[5]
- 2002–2006: Mezei Attila (független)[6]
- 2006–2010: Mezei Attila (független)[7]
- 2010–2014: Lép Péter (független)[8]
- 2014–2019: Lép Péter (független)[9]
- 2019–2024: Lép Péter (független)[10]
- 2024– : Lép Péter (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 322 | 316 | 319 | 323 | 289 | 312 | 310 | 315 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 4,3% németnek mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,7%, református 3,4%, evangélikus 3,7%, felekezeten kívüli 10,2% (13% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 82,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 3,5% cigánynak, 0,3% románnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,1% volt római katolikus, 3,2% evangélikus, 2,2% református, 0,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 9,6% felekezeten kívüli (44,9% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
szerkesztés- Római katolikus temploma - 1300 körül épült, Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. Az Árpád kori műemlék templomot az idők során többször átépítették.
Testvértelepülések
szerkesztés- Ülke
- Pitten
- Vári
- Zentagunaras (Novo Orahovo)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
- ↑ Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
- ↑ Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Kárász Helységnévtár
- ↑ Kárász Helységnévtár