Kárász (település)

magyarországi község Baranya vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 8.

Kárász község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Kárász
Szent Erzsébet-templom
Szent Erzsébet-templom
Kárász címere
Kárász címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállásközség
PolgármesterLép Péter (független)[1]
Irányítószám7333
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség315 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′ 02″, k. h. 18° 19′ 05″46.267300°N 18.318100°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 02″, k. h. 18° 19′ 05″46.267300°N 18.318100°E
Kárász (Baranya vármegye)
Kárász
Kárász
Pozíció Baranya vármegye térképén
Kárász weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kárász témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Komlótól 10 kilométerre északkeletre, Magyaregregy és Vékény között fekszik, a Pécs-Hird és Szászvár közötti 6541-es út mentén. Utóbbiból a település központjában ágazik ki észak felé a 7 kilométer hosszú 65 181-es út, ez vezet Szalatnak és azon keresztül a zsákfalunak tekinthető Köblény településekre illetve ezen érhető el a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal Szalatnak megállóhelye és Kárász-Köblény megállóhelye is.

Története

szerkesztés

Kárász és környéke már az őskorban lakott hely volt, később a rómaiak is megtelepedtek a környéken. Erre utalnak az itt talált csont- és kőszerszámok, római kori leletek.

A település nevét az oklevelek 1325-ben említették először Karaz alakban írva. 1439-ben Albert magyar király egyik oklevelében volt említve a település neve egy panaszüggyel kapcsolatban. 1542-ben a pécsi püspökség birtokaként szerepelt. A török időkben a falu is a török dúlások áldozatává vált a szomszédos Máré várával és a környező településekkel együtt, azonban rövidesen újranépesült. 1703-ban Kárászt I. Lipót császár a pécsi püspöknek adományozta. 1720-ban az addig Tolna vármegyéhez tartozó falu Baranya vármegyéhez került.

1723-ban a település székesegyházi és szemináriumi birtok lett. 1800-as évek közepétől a szászvári körjegyzőséghez tartozott egészen az 1930-as évekig.

Híres személyek

szerkesztés

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Németh Károly (SZDSZ-FKGP-Faluszépítő Egyesület Kárász)[3]
  • 1994–1998: Mezei Attila (Faluszépítő Egyesület Kárász)[4]
  • 1998–2002: Mezei Attila (független)[5]
  • 2002–2006: Mezei Attila (független)[6]
  • 2006–2010: Mezei Attila (független)[7]
  • 2010–2014: Lép Péter (független)[8]
  • 2014–2019: Lép Péter (független)[9]
  • 2019–2024: Lép Péter (független)[10]
  • 2024– : Lép Péter (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
322
316
319
323
289
312
310
315
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 4,3% németnek mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,7%, református 3,4%, evangélikus 3,7%, felekezeten kívüli 10,2% (13% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 82,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 3,5% cigánynak, 0,3% románnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,1% volt római katolikus, 3,2% evangélikus, 2,2% református, 0,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 9,6% felekezeten kívüli (44,9% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus temploma - 1300 körül épült, Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. Az Árpád kori műemlék templomot az idők során többször átépítették.

Testvértelepülések

szerkesztés
  1. a b Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  5. Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  6. Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  10. Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  11. Kárász Helységnévtár
  12. Kárász Helységnévtár

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés