Wikipédia

Magyaregres

magyarországi község Somogy vármegyében

Magyaregres község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Magyaregres
Deseda-tó, Öreg-híd
Deseda-tó, Öreg-híd
Magyaregres címere
Magyaregres címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterBodor Zoltán (független)[1]
Irányítószám7441
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség548 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 36″, k. h. 17° 46′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 36″, k. h. 17° 46′ 15″
Magyaregres (Somogy vármegye)
Magyaregres
Magyaregres
Pozíció Somogy vármegye térképén
Magyaregres weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaregres témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Magyaregres a Dunántúli-dombság területén, Somogy vármegyében fekszik, a Balatontól délre, Budapesttől délnyugati irányban. Kaposvártól 10 kilométere északra található, Kaposfüred mellett egy völgyben.

Története szerkesztés

A falut először II. András 1229-ben kiadott birtokrendezési oklevele említette Egis néven.[3] Az 1327-1332. évi pápai tizedjegyzék szerint a községnek ezekben az években már szervezett egyháza volt. Magyaregres 1443-ban a Kaposújvári vár tartozékai közt volt említve. A Szerdahelyi rokonság birtoka volt, s az ő leszármazottaik, a Dersfiek és az Imrefiek a 16. és a 17. századokban is bírták. 1600-ban a szigligeti vár tartozéka volt. A török uralom utáni birtokrendezések kapcsán jutott a herceg Esterházy család birtokába. Közel 200 évig tartozott a család birtokához.

1939-ben a falu területe 2445 katasztrális hold, lakosainak száma 790 fő, akik közül 789 magyar anyanyelvű, 1 német nemzetiségű. 398 római katolikus, 383 református, 9 ágostai evangélikus vallású. Lakóházainak száma: 186. Községi elemi népiskola és továbbképző található a településen.[4]

2008. szeptember 12-én átadták az új kerékpárutat amely, a Petőfi Sándor utca végétől egészen az arborétum bejáratáig vehető használatba.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Finta Endre (független)[5]
  • 1994–1995: Finta Endre Lajos (független)[6]
  • 1995–1998:
  • 1998–2002: Hatta József (független)[7]
  • 2002–2006: Bók László (független)[8]
  • 2006–2010: Bók László (független)[9]
  • 2010–2014: Bók László (független)[10]
  • 2014-2019: Bodor Zoltán (független)[11]
  • 2019-től: Bodor Zoltán (független)[1]

A településen 1995. június 18-án időközi polgármester-választás zajlott.[12]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
621
610
600
562
551
548
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1,1% németnek, 0,5% románnak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 12,3%, evangélikus 1,4%, felekezet nélküli 19,3% (18% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei szerkesztés

A község nem rendelkezik komoly hírnevet birtokló nevezetességgel, de számos említésre méltó látványosság található a faluban és környékén egyaránt. Ezek közül a legkiemelkedőbb 1652-ben emelt, majd 1761-ben újjáépített református templom, melyet védelmébe vett az Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Ugyanez elmondható az önkormányzatról, a református templom mellett álló épületről mely az egykori papok lakhelyéül szolgált, valamint a ma már nem működő iskola épületéről is.

A település közelében található a Desedai Arborétum, mely nevét a szomszédságában található tóról kapta. A környékbeli horgászok által kedvelt tavat, a Desedát 1975-ben mesterségesen hozták létre, az azonos nevet viselő patak völgyzárógáttal való elzárásával. Ez a duzzasztott tó büszkeségre adhat okot a közelben élők számára, ugyanis Magyarország egyik leghosszabb mesterségesen kialakított tava, a maga nyolc kilométerével.

Források szerkesztés

  • Dunántúli vármegyék (1939)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ In villa Egis sociorum Bagat XII mansiones preter paruulos et iuvenes, terram quasi ad VI aratra, fenetum quasi XXX iugera, silvam quasi XL jugera.
  4. ↑ Dunántúli vármegyék (1939)
  5. ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  7. ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  8. ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  9. ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  10. ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  11. ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
  12. ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  13. ↑ Magyaregres Helységnévtár

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyaregres&oldid=25724865”