Főmenü megnyitása

Mecseknádasd

magyar település

Mecseknádasd (németül: (Bischof)nadasch) község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban.

Mecseknádasd
Szent István templom
Szent István templom
Mecseknádasd címere
Mecseknádasd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsváradi
Jogállás község
Polgármester Kraszné Auth Szilvia
Irányítószám 7695
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség1496 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség41,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mecseknádasd (Magyarország)
Mecseknádasd
Mecseknádasd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 13′ 31″, k. h. 18° 28′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 31″, k. h. 18° 28′ 17″
Mecseknádasd (Baranya megye)
Mecseknádasd
Mecseknádasd
Pozíció Baranya megye térképén
Mecseknádasd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mecseknádasd témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Baranya megyében, Pécsváradtól északkeletre, Hidas és Zengővárkony között, a 6-os főút mentén fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

A település a pécsváradi apátság alapítólevelében említett két Nádas falu egyike, ami Szent István birtokából került át a bencésekhez. A királyi birtok emlékét őrzi a 6-os út kanyarulatában álló romanikus Szent István-kápolna és a Rékavár, illetve Skóciai Szent Margit hagyománya.

Nádasdra a törökök kiűzése után, 1718-ban telepesek érkeztek a Rajna mentéről, Hessen tartományból, Elzász-Lotaringiából és Stájerből. A második világháború után 200 családot, mintegy 1000 személyt telepítettek ki Németországba. 2011-ben a lakosság több mint fele vállalta német identitásását.[2][3]

A falu magva a középkori Szent István-kápolnánál volt. Itt álltak az első német telepesek házai is. A település jellegzetessége a dűlőkben húzódó három pincesor, melynek rendje valaha a falu házainak sorrendjét követte, a pincékben ma is kitűnő borokat érlelnek.

A pécsi püspök kedvelt birtokát a törökök kiűzése után 1950-ig Püspöknádasdnak nevezték.[4]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 50,2% németnek mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,3%, református 2,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,9% (19,2% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent István kápolna, középkori freskótöredékekkel, az országút fordulójában, a temetőben, fent a domboldalon.
  • Püspöki kastély
  • Havas Boldogasszony-kápolna
  • Német Nemzetiségi Tájház a Gungl-féle kocsma épületében
  • Római katolikus Szent György-kegytemplom, barokk.
  • Schlossberg - a török időkben Evlija Cselebi szerint itt egy negyven házból álló település volt, melynek központja az I. Szulejmánról elnevezett Szulejmán szultán dzsámi volt, amit egy régebbi templomból alakítottak ki. A dombon a romok mellett az új kilátót és a török forrásházat is érdemes felkeresni. A dombra vivő út bejáratánál turistainformációs pontot (nem működik) alakítottak ki.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  2. Archivált másolat. [2016. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 28.)
  3. http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=100396&settlement_name=
  4. Vendégváró. [2007. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 13.)
  5. Mecseknádasd Helységnévtár

További információkSzerkesztés

KépekSzerkesztés