Papp László (néprajzkutató)

Papp László (Hajdúszoboszló, 1903. szeptember 25. – Budapest, 1973. május 22.) néprajzkutató, régész, történész.

Papp László
Született	1903. szeptember 25. Hajdúszoboszló
Elhunyt	1973. május 22. (69 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Papp Zsolt
Foglalkozása	régész néprajzkutató
Iskolái	Ferenc József Tudományegyetem (–1925, jogtudomány)
Sírhelye	Farkasréti temető (16-1-72)
Sablon Wikidata Segítség

Papp László. Magyar Néprajzi Lexikon. OSZK. MEK
Nem található szabad kép.(?)
	Papp László

Papp László és fia Zsolt sírja a Farkasréti Temetőben

Életpályája

Iskoláit Pécsett kezdte, majd Kiskunfélegyházára költöztek. A kecskeméti főreáliskolában érettségizett. 1931-ben a Szegedi Tudományegyetemen szerzett jogi és bölcsészeti oklevelet. 1923–1932 között A kecskeméti múzeum tiszteletbeli múzeum- és könyvtárőre volt. A kecskeméti múzeumban felkészültsége ellenére sem véglegesítették. 1931-ben fizetés nélküli szabadságra ment. Négy évig Budapesten volt joggyakornok és 1935-ben ügyvédi vizsgát tett. 1936–1937 között a keszthelyi múzeum megbízott muzeológusa volt. 1937-ben ügyvédi irodát nyitott Budapesten. 1938–1943 között a Táj- és Népkutató Intézet és az egyetemi Néprajzi Intézet köré csoportosult néprajzkutatók és jogtörténészek társaságában részt vett a népi jogélet kutatásának megindításában. Része volt a Györffy Kollégium létrehozásában.

A Magyar Ügyvédi Kamara választmányi tagja és a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének titkára volt, emiatt 1945 nem alkalmazták. 1955-ig a Dohányjövedék Nikotex üzemnél dolgozott mint tisztviselő. 1958-ban törölték az ügyvédek jegyzékéből. 1958–1964 között a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze, illetve igazgatója nyugdíjazásáig.

Tanya-, népi település- és háztörténettel, népi viselettörténettel, népi jogéletkutatással, had- és vártörténeti kutatással is foglalkozott. Fontos tanulmányokat írt a kecskeméti és a kiskunhalasi tanyavilág kialakulásáról. A Kecskemét közelében végzett középkori falvakat feltáró ásatásai úttörő jellegűek voltak. Ő fedezte és tárta fel a mohácsi csata tömegsírjait.

Művei

• 1929 A keresztény egyházi élet első nyomai és középkori emlékei Kecskeméten. Kecskemét.
• 1931 Ásatások a XVI. században elpusztult Kecskemét-vidéki faluk helyén. Néprajzi Értesítő.
• 1936 A kecskeméti tanyatelepülés kialakulása. Szeged.
• 1941 Kiskunhalas népi jogélete. Budapest.
• 1948 Vezérfonal a népi jogélet kutatásához. Budapest.

Források

• Bognár Szabina 2010: A népi jogélet kutatása Magyarországon Tagányi Károly jogszokásgyűjtő programja. Doktori disszertáció. Budapest.
• Magyar Néprajzi Lexikon
• kecskemet-anno.hu Archiválva 2016. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kiss Attila, Acta Archaeologica Hungarica 1974.
• Balassa Iván 1973, Néprajzi Hírek II, 113—114.