Wikipédia

Kiskunfélegyháza

magyarországi város Bács-Kiskun vármegyében

Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja. A lakónépesség szerint a megye harmadik legnagyobb települése. Nevezik Petőfi és Móra városának is. 1774. február 4-én kapott mezővárosi rangot.

Kiskunfélegyháza
Városháza
Városháza
Kiskunfélegyháza címere
Kiskunfélegyháza címere		 Kiskunfélegyháza zászlaja
Kiskunfélegyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskunfélegyházi
Jogállás város
Polgármester Csányi József (Nemzeti Fórum)[1]
Jegyző dr. Faragó Zsolt
Irányítószám 6100
Körzethívószám 76
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség28 851 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség113,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90–105 m
Terület256,3 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájDuna–Tisza közi homokhátság[3]
Földrajzi kistájKiskunsági löszös hát[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskunfélegyháza (Magyarország)
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 19″, k. h. 19° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 19″, k. h. 19° 51′ 00″
Kiskunfélegyháza (Bács-Kiskun vármegye)
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Kiskunfélegyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskunfélegyháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

FekvéseSzerkesztés

A Bács-Kiskun vármegyei középváros a Duna–Tisza közén található.

MegközelítéseSzerkesztés

Jelentős közlekedési csomópont: áthalad rajta az 5-ös főút és az M5-ös autópálya; innen indul Szentesre a 451-es főút, az 542-es főút pedig a városközpont nyugati irányú elkerülését szolgálja. Itt ér véget a Szolnoktól Tiszakécske és Tiszaalpár érintésével idáig húzódó 4625-ös út és a Nagykőröstől idáig vezető 4614-es út (utóbbi a jelenlegi állapotában a szakaszai nagy részén csak mezőgazdasági útként funkcionál). Izsákkal az 5302-es, Kiskunmajsával az 5403-as, majd az 5402-es út köti össze. Határszélét érinti még északon a leginkább Fülöpjakabot és Kunszállást kiszolgáló 5401-es út délen pedig a Petőfiszállás főutcájának tekinthető 5441-es út is.

A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest–Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, és Lakiteleken át Szolnokra is. Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő [1], a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park.

Kiskunfélegyháza Budapesttől közúton alig 100 kilométerre található, amely távolság az autópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent.

 Lásd még: Cegléd–Szeged-vasútvonal, Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonal, Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal és Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonal

ÉghajlataSzerkesztés

Forrás, módszertan Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec
Levegő átlag hőmérséklete °C -0,35 0,50 4,89 10,98 16,88 19,82 22,34 22,39 17,52 12,12 5,41 0,74
Szél sebessége (m/s) 4.82 4.68 4.20 4.16 3.84 4.16 4.15 4.06 4.46 4.07 4.15 4.78
Csapadék (mm) 32 32 29 41 58 70 53 50 38 34 48 46
Csapadékos napok száma 11,6 10,9 10,6 11,5 12,6 13,1 11,0 10,2 8,5 8,2 12,1 12,6

TörténeteSzerkesztés

Őstörténet, népvándorláskorSzerkesztés

A település pleisztocén kori üledékeken terül el. A legrégebbi muzeális értékek a pleisztocén végéből származó futóhomokrétegből kerültek elő. Az ősállatok és -növények nyomaira Szalay Gyula nyomán figyeltek fel: cirbolyafenyő, ősi mohanövényzet és csontok. Mindezek egykori tundra-jellegű klímáról tanúskodnak.

Az ember megjelenéséről tárgyi emlék nem tanúskodik. Csak a neolitikumból vannak emlékek, de Csongrád-Csanád vármegyei ásatásokból sejthető az emberi jelenlét. Mindössze egy neolit (vagy inkább bronzkori) emlék van, egy 1973-ban előkerült baltafej, amit a Kiskun Múzeumban őriznek. A további régészeti anyagegyüttes feldolgozását hátráltatta, hogy a múzeumban évekig nem dolgozott régész, az előkerült leletek pontos lelőhelye ismeretlen maradt. A terület az 5. századig a szarmatáké volt, a század közepén a hunok, majd a hunok uralma alatt élő szkírek birtokába került. A szkírek nyomait egy 1901-es lelet fényképes dokumentációja őrzi, a lelet a kecskeméti Városi Múzeumban pusztult el az első világháborúban. Az avarok a 6-7. században hoztak létre kisebb településeket a környéken. Számos avar sír került elő.

Honfoglalás, Árpád-korSzerkesztés

A honfoglalás korából szórványemlékek vannak. Egy 1970-es ásatás (H. Tóth Elvira vezette) során előkerült tarsolylemez viselője részt vett a 924-es kalandozásban.

István király rendelete alapján felépült az első keresztény templom, amit ma a Templomhalom rejt. 2008 nyara óta ásatások folynak a területen. A rengeteg tárgyi emlék és a régi temetkezési hely részletei mellett előtűnt a templom déli falának nyomvonala is. A feltárások befejezését követően egy emlékparkot alakítottak ki.

A kunok IV. Béla idején érkeztek a területre, először 1239-ben, majd 1246-ban. A kunok szállásterületei érintették Félegyházát.

Anjou-kortól 1727-igSzerkesztés

Az Anjou-kor a kunok feudalizálódásának időszaka. A folyamat Zsigmond uralkodása alatt gyorsult fel. Okleveles emlék 1389-ben említi először Félegyházát Feleghaz alakban: az irat megtiltja a szeri nemeseknek, hogy a Szegedről Szeren, Félegyházán átutazó kereskedő polgároktól vámot szedjenek. Félegyháza tehát a Budára vezető kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Azt azonban nem tudni, hogy mezőváros volt-e, és mikor vált a 17. századi Kiskunság részévé. (Kiskunság megnevezés a 16. század előtt nem létezett.) A Templomhalomból szegényes Anjou- és Zsigmond-kori leletanyag került elő (Bálint Alajos, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója vezette az ásatást). Érdekesség, hogy kun lakosságra valló temetkezési forma nem került elő.

A török a mohácsi csata után teljesen elpusztította Félegyházát. Buda ostroma után Szulajmán az Alföld számos más városával együtt felégette, Kemálpasazáde feljegyzése szerint 1526. szeptember 27-én. A feljegyzés szerint „Feleghasz”, „Kamika”, „Perlek”, „Kecskeme”, „Peszir” városok fegyverrel próbáltak ellenállni. A terület elnéptelenedett.

1699-ben I. Lipót a Jászkunságot (a Kiskunság, a Nagykunság és a Jászság összefoglaló neve az egykori okiratokban) elzálogosította. Félegyháza területe ekkor még mindig néptelen. A Rákóczi-szabadságharc után a Német Lovagrend ideiglenes zálogbirtokként bírhatta a Jászkunságot. 1731-ben lemondtak a területről, a joghatóság a Pesti Invalidusok Házára szállt.

18-19. századSzerkesztés

Az újbóli betelepülés valószínűleg már 1727-ben megkezdődött. A telepítési felhívás 1743-ban történt, Podharadszki György, a Jászkun kerület kinevezett adminisztrátora bocsátotta ki. Fennmaradt a jászfényszarusi telepesek levele.

 
A Sarlós Boldogasszony „Ótemplom”

1745-ben Mária Terézia engedélyezte a korábban jogtalanul eladott területek visszaváltását (redempcióját). Megerősítette a jászok és kunok régi kiváltságait, mentesültek a jobbágyi kötelezettségek alól. Ezért a szabadságért 573 000 forint zálogot kellett fizetniük. A megváltott területek redempciós összege: Félegyháza földjéért 12 100 Ft, Ferencszállás pusztáért 7000 Ft, a fél Galambos pusztáért 5000 Ft, a fél Kisszállás pusztáért 2750 Ft, Félegyháza nagyvendéglőért 2000 Ft, összesen 28 850 Ft. Ezt az összeget még nem fizették ki, mikor 1753-ban 6000 forintért megváltották Csólyospusztát, 1758-ban 5000 forintért Galambos puszta másik felét. A város határa ezzel 58 000 katasztrális holdra nőtt.

1774-ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától, mely státusz évi 4 országos vásár tartását engedélyezte. Ekkor már épült a város barokk temploma, aminek a köveit a régi Félegyháza török által pusztított temploma köveiből építettek.

Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun telep fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza városok felvonulási területébe. Félegyháza telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozása. A városi rang és a vásártartási jog elősegítette ugyan egyes iparágak fejlődését (kovács, bognár, szíjjártó, szűcs stb.), s a kiegyezés utáni konjunktúra létrehozott egy viszonylag jómódban élő réteget, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt. A város ipara a 19. század végén indult fejlődésnek (malomipar), majd az 1950-es évektől folytatódott (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár).

A 19. században a polgárság újszerű igényeit jelzik a középületek: az első, klasszicista városháza, amit az új építésekor lebontottak, a szintén klasszicista Hattyú-ház, amiben Petőfi Sándor apja bérelt mészárszéket, a régi Duttyán vendégfogadó. A század második felében Budapesten már virágzó építészeti stílusokban épületek a házak: a neoreneszánsz Szent István-templom, Klazsik-ház, a romantikus Holló-ház, az eklektikus Kalmár-kápolna, ami alapítványi templomként épült.[4] A századvégen a műpártolás is jelentős volt, a Kalmár család magánkápolnát építtetett, az általuk szponzorált fiatal festők pedig akár Párizsba is elutazhattak, így Holló László. A századfordulón épült fel az új városháza szecessziós stílusban, és rengeteg polgári lakóház, kialakult a mai Félegyháza utcarajza.

20. századSzerkesztés

A város közigazgatásának vezetői 1746-tólSzerkesztés

FőbírókSzerkesztés

  • 1746 Pál Mihály
  • 1747 Ficsur Pál
  • 1748–1749 Szabó András
  • 1750 Kristoff Mátyás
  • 1751–1752 Dobos Pál
  • 1753 Dinnyés János
  • 1754 Szabó István
  • 1755 Móczár Jakab
  • 1756 Szabó András
  • 1757 Szabó István
  • 1758 Nagy Péter
  • 1759 Szabó Mihály
  • 1760–1761 Horváth György
  • 1762 Endre András
  • 1763 Móczár Jakab
  • 1764 Tarjányi János
  • 1765 Csák Albert
  • 1766 Endre András
  • 1767 Szabó Mihály
  • 1768 Czakó András
  • 1769–1771 Török Ferenc

Polgármesterek

  • 1872–1879 Móczár József
  • 1879–1888 Molnár István
  • 1888–1897 Zámbó Géza
  • 1897–1909 Szerelemhegyi Károly
  • 1909–1915 Dr. Molnár Béla
  • 1915–1918 Dr. Biró László
  • 1918 Dr. Horváth Zoltán (a helyi Nemzeti Tanács elnöke)
  • 1919 Iványi Sándor (a helyi Direktórium és a Munkástanács elnöke)
  • 1919–1929 Dr. Holló Béla
  • 1929–1936 Dr. Tóth József
  • 1937–1938 Dr. Ring József
  • 1939–1944 Dr. Rozsnyay Béla
  • 1944 Dr. Pálos Károly
  • 1944–1945 Dr. Csányi Sándor
  • 1945–1948 Juhász Kálmán
  • 1948–1950 Cseh László
  • 1956 Czakó József

Tanácselnökök

  • 1950–1953 Kácsor Mihály
  • 1953 Kocsis József
  • 1954–1957 Horváth Béla
  • 1957–1985 Dr. Dobos Ferenc
  • 1985-1990 Dr Kardos András

Polgármesterek 1990-tőlSzerkesztés

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főként cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[12] A 2011-es népszámlálás alkalmával a válaszadók 97%-a tartja magát magyarnak, ami 5 522 fővel kevesebb, mint 2001-ben. 3%-uk más nemzetiségűnek vallotta magát – leginkább cigány, német és román kisebbségek. Az adatok az anyanyelvük, vagy a közösségekben használt nyelvük, vagy a nemzetiségük alapján adott válaszokból származnak.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 2,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,8% (28,4% nem nyilatkozott).[14]

NépességSzerkesztés

A következő ábra bemutatja, miként változott Kiskunfélegyháza lakosainak száma 1850-től:

A város jeleneSzerkesztés

 
A Szent János tér, Kiskunfélegyháza egyik legszebb tere a névadó Nepomuki Szent János szobrával

Kiskunfélegyháza napjainkban is jelentős iskolaváros. Több gimnázium és középiskola is található a városban. Az oktatási intézmények a város térségén túl is rengeteg diáknak kínálnak tanulási lehetőséget. A legrégebbi és leghíresebb iskolák a Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Tagintézménye és a Móra Ferenc Gimnázium, amelyek most is a régió elismertebb gimnáziumai. A városban sok cég termel, amely több száz embernek biztosít munkalehetőséget a térségben.

Több száz ember fordul meg a városban egészségügyi célból. A betegellátásban kiemelt jelentőségű a Városi Kórház – Rendelőintézet, Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ, amely 2010-ben a szerkezeti struktúráját tekintve átmenetileg átalakult.

Kiskunfélegyházán szintén sokan fordulnak meg nap, mint nap bevásárlási céllal. A városban szuper- és hipermarketek széles skálája van jelen. A városba érkezők célba jutását segítik a helyi buszjáratok, amelyek rendszeresen indulnak a Vasútállomásról és a Szent János térről.

A jövőSzerkesztés

Többek közt a rossz állapotban lévő Fürdőszálló felújítása. 2008-ban nyílt meg a felújított, kibővített Hattyú-ház, amelyben a Petőfi Sándor Városi Könyvtár található. 2010-ben befejeződött a Móra Ferenc Művelődési Központ kibővítése.

60 év után várhatóan 2019-re teljesen megújul a település központja. A 27 hektárnyi területet érintő munkálatok leginkább a zöldfelületek rekonstrukciójára és a közterületek felújítására terjednek majd ki.

VárosrészekSzerkesztés

Fekete János könyve alapján tizenhárom városrésznek nevét határozták meg, ami az új típusú utcanévtáblákon is megtalálható.[15]

  • Árpádváros (IV. kerület)
  • Bankfalu
  • Bikahegy
  • Erdélyváros (III. kerület) (Tisztviselőtelep) (korábban Fürst Sándor-lakótelep)
  • Jókaiváros (I. kerület)
  • Kertváros (korábban Juronovits-telep)
  • Kossuthváros (V. kerület)
  • Molnártelep
  • Móraváros és Közelszőlő
  • Oncsatelep
  • Petőfi-lakótelep
  • Petőfiváros (VI. kerület)
  • Rákócziváros (II. kerület)

KülterületekSzerkesztés

A várost tizenhárom lakott külterületi egység (körzet) veszi körbe. Egyes tanyaterületek névvel is rendelkeznek.

  • Csordajárás
  • Ferencszállás
    • Belső-Ferencszállás
    • Ferencszállási tanyák
  • Félegyházi tanyák
    • Csongrádi úti tanyák
  • Galambos
    • Belsőgalambos
    • Külsőgalambos
    • Felsőgalambos
    • Alsógalambos (vagy Öreggalambos)
  • Halesz
  • Kővágóér
  • Páka
  • Ringhegy
  • Selymes
  • Szabóhegy

Egyéb belterületekSzerkesztés

  • Aranyhegyi lakótelep (Vörös Csillag lakótelep)
  • Zöldmező lakótelep (Lenin Tsz lakótelep)

TemetőkSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

  • A városháza (tervezte Morbitzer Nándor és Vas József, 1911)

  • A városháza légi felvételen

  • Köllő Miklós: Petőfi-szobor[16][17]

  • A Kálvária székelykapuval

  • Városközpont, Gorkij utcai üzletház

  • Buszpályaudvar (2004-ben átadva)

  • A Hattyú-ház

  • Szabó Kúria, mai Innovációs Központ

  • Szent István templom hivatala

  • Hősök parkja, első világháborús emlékmű

  • URH torony

MűgyűjteményekSzerkesztés

MűemlékekSzerkesztés

A városban számos épület és köztéri szobor is műemlékvédelem alatt áll.

 Bővebben: Kiskunfélegyháza műemlékeinek listája

Egyéb nevezetes építményekSzerkesztés

URH toronySzerkesztés

A város határában, az M5-ös autópálya Budapest felé vezető szakasza mellett áll a 162 méter magas URH torony. A vasbeton- és acéltornyot a Közgép Zrt. szakemberei építették fel 1987-ben. Jelenleg az Antenna Hungária üzemelteti.

Köztéri szobrokSzerkesztés

Megnevezés[22] Alkotó Elhelyezkedés Felállítás éve
1956-os emlékmű Szabó Ildikó, Bozóki István Hősök Parkja 2016
A Jó és a Rossz Kun Éva Dr. Holló Lajos utca – Pázmány utca sarok 1994
Angyalos kút (Kalmár-kút) R. Blansko Móra Ferenc tér 1897
Bajcsy-Zsilinszky Endre-szobor Eskulits Tamás Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 1989
Bányász-szobor Tar István Csanyi út – volt Vegyipari Gépgyár területén 1954
Bem József mellszobra Petrovics József Kossuth Lajos utca 1980
Békás-kút Szabó Ildikó, Kis Virág, Bozóki István Móra Ferenc tér 2016
Biztonságban (Pingvin-szobor) Pálfy Gusztáv Platán utca 1998
Centenáriumi díszkút Nánási Sándor Petőfi tér 1951
Citerázó paraszt Kovács Ferenc Móra Ferenc tér 1966
Csobogó („Kőkáposzta” szökőkút) Kovács Ferenc Dr. Holló Lajos utca – Oskola utca sarok 1982
Darvas József mellszobor Kiss István Darvas József tér 1987
Térplasztika[23] Kovács Ferenc Móra Ferenc tér 2016
Dózsa György-szobor Somogyi József Dózsa György utca – Halasi út sarok 1972
Első világháborús emlékmű Varga Ferenc, Morell Mihály Hősök Parkja 1941
Ereklyés Országzászló Martinelli Jenő Szent János tér 1934
Európa-ivókút Szűts Tamás Szent János tér 2001
Égi Vándor Morell Mihály, Mihály Gábor, Portolani Gina Kossuth Lajos utca 2013
Fájdalmas Krisztus-szobor Ismeretlen alkotó Béke tér 1775
Fekete Pál mellszobra Lantos Györgyi és Máté István Deák Ferenc utca – Korond utca sarok 2015
Fiú bagollyal Gáti Gábor Batthyány utca 1976
Herman Ottó emlékhely Bozóki István Szent János tér 2015
Holló Lajos mellszobra Istók János Dr. Holló Lajos utca 1926
Holló László mellszobra Rigasz Hondromatidisz Petőfi tér 1987
id. Holló László mellszobra Józsa Lajos Kossuth Lajos utca 2009
József Attila mellszobra Müller Zoltán Deák Ferenc utca 2014
Kossuth Lajos mellszobra Pálfy Gusztáv Hősök Parkja 1985
Magyarok Nagyasszonya Corte Guidon Béke tér 1929
Móra Ferenc mellszobra Istók János Zrínyi utca 1954
Móra Ferenc mellszobra Rieger Tibor Nefelejcs utca 2019
Móra Ferenc-szobor Markolt György, Markolt Sebestyén
Mihály Gábor, Baráz Tamás 		Móra Ferenc tér 2004
Nepomuki Szent János-szobor Mayer János és Ritter János Szent János tér 1799
Návay-emlékmű Máté István, Bozóki István Kossuth Lajos utca 2014
Petőfi Sándor mellszobra Pálfy Gusztáv Hősök Parkja 1985
Petőfi Sándor mellszobra Kugler Pál Ferenc Petőfi Sándor utca 2010
Petőfi Sándor-szobor Hunyadi László Kossuth Lajos utca
Gépészeti Szakképző Iskola udvarában 		2002
Petőfi-kút Probstner János és Pázmándi Antal Szent János tér 2006
Petőfi-szobor Köllő Miklós Petőfi tér 1922
Szent István-szobor Hunyadi László Szent István tér 2005
Szentcsalád Nagy Nepomuki János Szent István tér 1899
Szentháromság-szobor Jablonszky Vince és Jablonszky Andor Szent István tér 1886
Szoborpark Kovács Ferenc alkotásaiból Dr. Holló Lajos utca 1993
Térplasztika Bozóki István Dr. Holló Lajos utca 2016
Tornászlány Meszes Tóth Gyula Kossuth Lajos utca
Középiskola és Szakiskola udvarában 		1977
Ülő terhes nő Meszlényi János Fadrusz János utca – Városi Kórház udvarában 1972
gróf czegei Wass Albert mellszobra Kocsis László Szent István tér 2013

Kultúra és oktatásSzerkesztés

Kiállítóhelyek, művelődésSzerkesztés

A városban öt hely fogadja a kiállító alkotókat. Az Ipartestületi Székház, a Kiskun Múzeum, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a Móra Ferenc Művelődési Központ és a TEMI Szakmaközi Művelődési Ház. Korábban, a városi könyvtár új szárnyának átadása előtt (2008) a Móra Ferenc Művelődési Központhoz tartozó Korona Galéria várta a kiállítani vágyó művészeket, ez azonban 2008-ban megszűnt, az épület (a Holló-ház) korábban közművelődési feladatokat ellátó funkciójával együtt (e házban működött, Holló László szülőházában a Holló László Képzőművész Kör, tánciskola is).

Magyarország kortárs alkotói közül is sokan, köztük Sáska Tibor, Dulity Tibor, Bors Ildikó, is maga mögött tudhat egy-egy jelentősebb kiállítást.

Rendezvények, fesztiválokSzerkesztés

  • Kiskun Napok
  • Városalapítók Napja
  • Gasztronómiai Fesztivál
  • Libafesztivál
  • Zöld Nap
  • Reptéri Fesztivál

MoziSzerkesztés

Félegyházán az első filmvetítések a vándormozisok révén 1906-ra nyúlnak vissza, viszont az első filmszínház 1911-ben indult. A Bethlen-kormány belügyminisztériuma 1925-ben a város részére két mozit engedélyezett, majd 1932-ben Salgó Imre valósította meg a hangosfilm vetítésének alapfeltételeit. Félegyházán az évtizedek alatt többször is bővült és átalakult a mozi, a mai nevét 1941-ben kapta meg.[24] 2010 évvégén az akkori bérlő a gazdasági válság és a csökkenő nézőszám miatt megszüntette a vetítést.[25] 2014. március 21-én új üzemeltetővel és megújult környezetben újra kinyitott a Petőfi Mozi.

StrandSzerkesztés

A Kiskunfélegyházi Termál Parkfürdő vize alkáli-hidrogénkarbonátos, metakovasav tartalmú, 1560 méter mélyről feltörő gyógyvíz, mely összetételénél fogva elsősorban reumás megbetegedések gyógyítására alkalmas. Hét medence és sok más szolgáltatás üzemel. A gyógyvizet az 1960-as években fedezték fel. A fürdő már korábban is létezett, külön férfi és külön női belépő napokkal.

OktatásSzerkesztés

Általános IskolákSzerkesztés

 
József Attila Általános Iskola
  • Batthyány Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Darvas József Általános Iskola
  • József Attila Általános Iskola
  • József Attila Általános Iskola Platán Utcai Tagintézménye
  • Dózsa György Általános Iskola
  • Göllesz Viktor Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Kollégium Móra Ferenc Általános Iskolája
  • Tiszta Forrás Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Megszűnt iskola:

  • Bankfalui Általános Iskola (az épület jelenlegi funkciója hajléktalanszálló)
  • Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskola (az épületbe a Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola költözött be)
  • Petőfi Sándor Általános Iskola

KözépiskolákSzerkesztés

  • Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Kollégium Gimnáziuma és Szakgimnáziuma
  • Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi PG Tagintézménye
  • Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Közgazdasági Szakgimnáziuma
  • Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
  • Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Középiskolája és Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma
  • Móra Ferenc Gimnázium

FelsőoktatásSzerkesztés

A városban az alábbi két felsőfokú oktatási intézménynek volt korábban kihelyezett tagozata:

A város sajtójaSzerkesztés

ÚjságokSzerkesztés

Jelenlegi újságok

Megszűnt újságok

RádiókSzerkesztés

  • Sirius Rádió. (FM 91.1 MHz) Kiskunfélegyháza első helyi, kereskedelmi rádiója. 1996. május 24-én indult Hájas Sándor főszerkesztésével,[26] de később Bakos Aranka is volt főszerkesztő. A rádió 2018. február 26-án szűnt meg, helyén a Rádió 1 szól.[27][28][29]
  • Rádió Smile. (FM 89.9 MHz) Helyi, közösségi rádió, kezdetben elsősorban a fiatal korosztálynak (15-35 év), később azonban már a 35 éven felülieknek is szóló zenei és műsortematikával.[30] 2008. november 15-én indult, Csőszi Viktor magánszemély hozta létre, és a tulajdonában lévő Mosoly Média Nonprofit Kft. végzi az üzemeltetést, amely 2016 decembere óta a frekvencia üzemeltetője is.[31][32][33]

TelevíziócsatornákSzerkesztés

SportéleteSzerkesztés

A város sportéletének története az 1870-re nyúlik vissza, amikor megalakult a Lövészegylet. 1883-ban megnyílt a jégpálya és még abban az évben megalakult a Kun-Félegyházi Korcsolyázó Egyesület, viszont tizenhárom évre rá az enyhébb telek miatt megszűnt és Kun-Félegyházi Korcsolyázó és Labdázó Egyesület néven folytatták tovább és a Városi Parkban létrehoztak egy teniszpályát. A régi téglagyár területén 1890-ben uszodával egybekötött fürdőt létesítettek.

A Kiskunfélegyházi Vízilabda Sportegyesület 2008 nyarán alakult. Elsősorban az utánpótlás képzésre helyezte a hangsúlyt a klub, a felnőtt csapat legnagyobb sikereként a 2012-2013-as idényben az OB II-es bajnokságban szerepelt.

Egyesület/Szövetség neve Sportág(ak) neve
Aréna Póker Klub Egyesület póker
Bucka Hegymászó Egyesület hegymászás
Bulls Szabadidő Sportegyesület női labdarúgás
Csertán Baranta baranta
Diána Bérkilövő Sportvadász Vadásztársaság vadászat
Félegyházi Asztalitenisz Sportiskola asztalitenisz
Félegyházi Kézilabda SC kézilabda
Félegyházi Lovas Klub Sportegyesület lovaglás
Félegyházi Térségi Sportiskola labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda
Jövő Bajnokai Diák Sport Egyesület kosárlabda
Karida Hastánc Csoport hastánc
Kiskunfélegyháza Baranta baranta
Kiskunfélegyháza Testedzők Köre testedzés
Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Kötélugró Egyesület kötélugrás
Kiskunfélegyházi Blue Sky Repülő Klub repülősport
Kiskunfélegyházi Harcművészeti Sportegyesület thai boksz, baranta
Kiskunfélegyházi Honvéd Testedzők Köre labdarúgás
Kiskunfélegyházi Honvéd Testedzők Köre Box Klub ökölvívás
Kiskunfélegyházi Honvéd Testedzők Köre Sakk Szakosztály sakk
Kiskunfélegyházi Íjász Egyesület íjászat
Kiskunfélegyházi Kosárlabdázók Clubja kosárlabda
Kiskunfélegyházi Kyokushin Karate SE karate
Kiskunfélegyházi Modellező Sport Egyesület modellezés
Kiskunfélegyházi Motorsport Egyesület motorsport
Kiskunfélegyházi Ökölvívó Sport Egyesület ökölvívás
Kiskunfélegyházi Repülő-és Ejtőernyős Klub repülősport, ejtőernyőzés
Kiskunfélegyházi Úszó Egyesület úszás
Kiskunfélegyházi Városi Tenisz Klub tenisz
Kiskunfélegyházi Vízilabda Sport Egyesület (Kiskunfélegyházi VSE) vízilabda
Kiskunsági Sporthorgász Egyesület sporthorgászat
Kunság Vadásztársaság vadászat
Kyokushin Kumite Sportegyesület karate
Magyar Postagalambsport N.4. sz. Egyesülete postagalambsport
Petőfi Vadásztársaság vadászat
Turul Koppány Íjászai Hagyományőrző Egyesület íjászat
Vasutas Sportklub labdarúgás
Wings-Wings Közhasznú Tánc Sportegyesület tánc

Híres emberekSzerkesztés

Lásd: Híres kiskunfélegyháziak listája

Kiskunfélegyháza díszpolgáraiSzerkesztés

A cím adományozásának sorrendjében:[34]

KülkapcsolatokSzerkesztés

 
 
Braunfels
 
Korond
 
Kjellerup
 
Die
 
Segesvár
 
Feltre
 
Silkeborg
 
Bagnols-sur-Cèze
 
Zayugróc
 
Nagykikinda
 
Torda
 
Rabka-Zdrój
 
Jászfényszaru
Kiskunfélegyháza testvérvárosai a térképen

TestvérvárosaiSzerkesztés

PartnervárosaiSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

A város ipara jelentős.
Jellemző területei: baromfitenyésztés (Integrál ÁFÉSZ), cipőipar (DERBY Cipőgyártó Kft, Berkemann Hungary Bt.), élelmiszeripar (például Kiskunfélegyházi Malom Kft, Fornetti Kft, Koch's Torma Kft.), gépgyártás (például Országos Villamostávvezeték Zrt.), húsfeldolgozás, műanyagipar (IBV Hungária Kft, Kunplast-Karsai Zrt.), tejipar, zöldségtermesztés.

Ipari övezetei: Csanyi ipartelep, Déli ipartelep, Kiskunfélegyházi Ipari Park (KIP).

Kiskunfélegyházán működik az ország egyik legnagyobb vágóhídja. Az üzem 1996-ban létesült, tulajdonosa 2005 óta egy olasz vállalkozó Cipruson bejegyzett cége, a Hungary Meat Kft.[35]

2018-ban bejelentették, hogy a városban fegyvergyártás kezdődik. Cseh licensz alapján gyalogsági kézi lőfegyvereket gyártanak majd. Először csak a fegyverek összeszerelését végzik, majd januártól teljes kapacitással megindul a kézifegyerek gyártása.[36][37] 2019 januárban egyelőre még nem indult meg a termelés.[38]

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Építészeti szakszótár, szerk. Zádor Anna, Bp, Corvina Könyvkiadó, 1984.
  5. ↑ Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  7. ↑ Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  8. ↑ Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  9. ↑ Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  10. ↑ Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. ↑ Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (Hozzáférés: 2013. április 29.)
  13. ↑ A népesség nemzetiség szerint, 2011 (Hozzáférés: 2013. április 29.)
  14. ↑ Kiskunfélegyháza Helységnévtár
  15. ↑ Félegyházi Közlöny 2009. július 16. pp. 3.
  16. ↑ Petőfi Sándor szobra
  17. ↑ Vasárnapi Ujság - 44. évfolyam, 32. szám, 1897. augusztus 8.
  18. ↑ A tárgyalóteremből: Döme a Fáraó diszkóban. (magyarul) Petőfi Népe, XLVIII. évf. 47. sz. (1993. feb. 25.) 1., 5. o. ISSN 0133–23 Hozzáférés: 2019. jún. 30. (library.hungaricana.hu)
  19. ↑ Életerőt vegyenek. Fotó: Kricskovics Antal valasz.hu. (magyarul) Budapest: Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. (2004. nov. 4.) (Hozzáférés: 2019. jún. 30.) arch
  20. ↑ KOTOGA: Tudósítás a magyarországi nagy piramis működéséről! boszorkanyszovetseg.hu. (magyarul) Magyar Boszorkányszövetség (Hozzáférés: 2019. jún. 30.) (php) arch
  21. ↑ Világ Egyetlen Működővé Tett Piramisa. vonzeromagia.gportal.hu. (magyarul) Vác: Egonet Work Kft. (a gportal.hu üzemeltetője) (Hozzáférés: 2019. jún. 30.) (php)
  22. ↑ Urbán Miklósné: Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek egyéb építmények Kiskunfélegyházán – Kiskunfélegyháza, 2005.
  23. ↑ Eredetileg a Szent János téren, az 1972-ben felállított volt „Díszkút” közepén állt.
  24. ↑ A félegyháziak egy nappal korábban láthatják a premierfilmeket, mint Los Angeles-i közönség (Hozzáférés: 2014. április 12.)
  25. ↑ Megszűnt a mozi Archiválva 2014. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014. április 12.)
  26. ↑ Félegyházi Közlöny 1996. június 7. pp. 5.
  27. ↑ K. G.; Fotó: Kiss Gabriella: Nem hunyt ki a Sirius fénye (magyar nyelven) (html). felegyhazikozlony.hu. Félegyházi Közlöny Nonprofit Kft., 2018. március 3. [2018. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
  28. ↑ Medvegy Gábor: Vajna rádiója megérkezett a Kiskunságba, egyből le is parasztozták a hallgatókat (magyar nyelven). 24.hu. Central Digitális Média Kft., 2018. március 1. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
  29. ↑ MTI: Egy induló pályázott az országos kereskedelmi rádiós frekvenciára (magyar nyelven). hirado.hu. Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és Új Média és Teletext Kft., 2018. február 22. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
  30. ↑ T. T.: Fejlődik a Rádió Smile (magyar nyelven). felegyhazikozlony.hu. Félegyházi Közlöny Nonprofit Kft., 2015. december 14. [2018. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
  31. ↑ Mosoly Média Nonprofit Kft. rövid céginformáció. ceginformacio.creditreform.hu. [2016. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 1.)
  32. ↑ Mosoly Média Nonprofit Kft. (magyar nyelven) (html). nemzeticegtar.hu. BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt., 2018. május 21. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
  33. ↑ A Médiatanács 1400/2016. (XII. 13.) számú döntése (magyar nyelven). nmhh.hu. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2016. december 13. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
  34. ↑ Kiskunfélegyháza város díszpolgárai
  35. ↑ Nagy a hallgatás az őrizetbe vett olasz húsos vállalkozóról (Hvg.hu, 2019-03-11)
  36. ↑ Kiskunfélegyháza lesz a magyar fegyvergyártás központja (24.hu, 2018-10-17)
  37. ↑ Kiemelt szerephez jut Félegyháza a Magyar Honvédség fejlesztésében (Kiskunfelegyhaza.hu)
  38. ↑ Csúszásban a magyar fegyvergyár - se gép, se munkás (Napi.hu, 2019-02-08)

ForrásokSzerkesztés

  • H. Tóth Tibor: Félegyháza népnyelvének palócos gyökerei.

További információkSzerkesztés

Izsák Kecskemét Szolnok
Soltvadkert

 
   Kiskunfélegyháza   
 

Szentes
Kiskunhalas Szeged Orosháza
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiskunfélegyháza&oldid=25769421”