Darvas József (író)

(1912–1973) magyar író, publicista, forgatókönyvíró, politikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 6.

Darvas József (született Dumitrás József, Orosháza, 1912. február 10.Budapest, 1973. december 3.) kétszeres Kossuth-díjas magyar író, publicista, politikus, a népi írók mozgalmának egyik legjelentősebb tagja.

Darvas József
A Rivalda sorozatban Csigó László felvétele
A Rivalda sorozatban
Csigó László felvétele
Élete
Születési névDumitrás József
Született1912. február 10.
Orosháza
Elhunyt1973. december 3. (61 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza, líra, dráma, újságírás
Irodalmi irányzatnépi írók
Alkotói évei1932-1973
Első műveFekete kenyér (1934)
Fontosabb műveiRészeg eső (1964)
KitüntetéseiKossuth-érdemrend II. osztály (1948.)
Irodalmi díjaiKossuth-díj (1956., 1960.), SZOT-díj (1970.)
Hatottak ráAdy Endre, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső
A Wikimédia Commons tartalmaz Darvas József témájú médiaállományokat.
A ház, melyben gyermekkorát töltötte, ma emlékház Orosházán

Életpályája

szerkesztés

Apja béres volt, az első világháborúban elesett, anyja mint cseléd nevelte fel 4 gyermekét. Kiskunfélegyházán végezte el az Állami Tanítóképzőt 1932-ben, nevét pedig Dumitrásról Darvasra változtatta, de állást nem kapott, így napszámos, könyvügynök, lapkihordó, kovácssegédmunkás is volt.

Korán kapcsolatba került a kommunista diákmozgalommal, majd a népi írók mozgalmával. 1933-ban letartóztatták, 2 hónapot töltött a fogházban, majd hazatoloncolták Orosházára. 5 évig rendőri felügyelet alatt állt. 1934-től újságírói tevékenységet folytatott. 1934-ben a Szabad Írásban megjelent novellája miatt újból letartóztatták.

1936–1937 között szerkesztette Vértes Györggyel a Gondolatot, 1937-ben a Márciusi Front tagja lett. Írt a Válaszba, a Kelet Népébe, 1938-ban a Szabad Szó és 1940–1944 között a Kis Újság munkatársa volt. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében. 1943-ban Erdei Ferenccel együtt kifejtette a népi baloldal álláspontját a balatonszárszói konferencián.

1945-től aktív résztvevője volt a politikai életnek. 1945-től haláláig országgyűlési képviselő volt. 19451956 között a Nemzeti Parasztpárt alelnöke, 19471956 között több tárca élén állt (1947– : építésügyi, 19501951: vallás- és közoktatásügyi, 19511953: közoktatásügyi, 19531956: népművelési miniszter).

Bár magát nyilvánosan is ateistának vallotta, 1950-ben állami nyomásra a Bányai Evangélikus Egyházkerület nemlelkészi elnökévé, egyházkerületi felügyelőjévé tették. Tisztségébe február 21-én iktatták be. Az 1952-es egyházigazgatási átszervezés során a két megmaradt kerület egyike, a Déli Egyházkerület felügyelője lett. Ezt a tisztségét 1972-ig töltötte be, előbb Dezséry László, majd Ordass Lajos, végül Káldy Zoltán püspökök elnöktársaként.

19511953-ban, majd 1959-től az újjászervezett Magyar Írószövetség elnöke volt. Az 1956-os forradalom alatt a nyílt utcán kis híján agyonverték. 1957–1959 között a Hunnia Filmstúdió igazgatója volt. Ugyanekkor (19571959) szerkesztette a Kortárs című folyóiratot. 1957-ben belépett az MSZMP-be, 1960-tól a Hazafias Népfront alelnöke, 1971-től az Elnöki Tanács tagja volt.

 
Darvas József sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-23. Varga Imre alkotása

Munkássága

szerkesztés

Pályáját versekkel kezdte, első verseit 1932-ben közölte a Szivárvány. Első regényei, a Fekete kenyér, Vízkereszttől szilveszterig (mindkettő Budapest, 1934) a falusi nyomort tárgyalják. Országjáró élményeiről szóló riportjai (Országúton, városon, Budapest, 1934) és szociográfiai művei, mint A legnagyobb magyar falu (Budapest, 1937) és az Egy parasztcsalád története (Budapest, 1939) a helyzet tarthatatlanságát ábrázolták. Máról-holnapra (Budapest, 1939) című regényében is a falu társadalmán belüli osztályellentéteket ábrázolja, ezt Szakadék címmel drámává dolgozta át (1943), majd filmforgatókönyvet írt belőle (1956).

Patriotizmus és szocialista szemlélet nyilvánul meg történelmi regényeiben, A törökverőben (Budapest, 1938) és a Harangos kútban (Budapest, 1942). 1945 után írt első könyve, a Budapestről szóló Város az ingoványon (Budapest, 1945) egyszerre szociográfia, széppróza, önéletrajz és publicisztika. A Kormos ég (1959) az 1956-os forradalom és szabadságharc tragikus eseményeiért való erkölcsi felelősségről; a Hajnali tűz (1961) az 1950-es évek végi szövetkezeti mozgalom konfliktusairól szól.

Részeg eső (Budapest, 1963) című regényében, melyet az irodalomkritikusok fő művének tartanak, az 1944-es és 1956-os események okait kutatta. Ezt a regényt is átdolgozta színdarabnak, amelyet 1964-ben mutatott be a Nemzeti Színház.

Emlékezete

szerkesztés
  • Emléktáblája áll Budapesten és Orosházán, ugyanitt a házban, ahol gyermekkorát töltötte ma múzeum üzemel.
 
Emléktáblája egykori lakhelyén, a Lipótmezei út 8/a. szám alatt
 
Emléktáblája orosházi házának falán, a Dózsa György utca 74. szám alatt

Díjai, elismerései

szerkesztés
  • Fekete kenyér. Regény; Viktória Ny., Bp., 1934
  • Vízkereszttől szilveszterig. Regény; Kéve, Bp., 1934
  • Országom, városom (riport, Budapest, 1934)
  • Állomás. Regény; Faust, Bp., 1935
  • Gyermekéveimből. Darvas József regénye; Világosság Ny., Bp., 1936 (Nőmunkás regények)
  • A legnagyobb magyar falu; Gondolat, Bp., 1937
  • A törökverő. Történeti regény; bev. Balla Antal; Dante, Bp., 1938 (Korok és hősök regényei)
  • Egy parasztcsalád története; Athenaeum, Bp., 1939
  • Máról holnapra. Regény; Dante, Bp., 1939
  • Elindult szeptemberben. Regény; Dante, Bp., 1940
  • Harangos kút. Regény; Dante, Bp., 1942
  • Szakadék. Dráma; Magyar Élet, Bp., 1943
  • Város az ingoványon; Szikra, Bp., 1945
  • Móricz Zsigmond ébresztése. Emlékkönyv; szerk. Darvas József; Sarló, Bp., 1945
  • Vita a magyar irodalom kérdéseiről. A Magyar Írók Szövetségében 1950 ápr. 11-én Darvas József előadás és vita; Szikra, Bp., 1950 (A szocialista kultúra időszerű kérdései)
  • Makarenko. Darvas József előadása a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából; Magyar-Szovjet Társaság, Bp., 1951
  • Hazafias nevelés iskoláinkban; Szikra, Bp., 1952 (Magyar Dolgozók Pártja politikai akadémiája)
  • Képzőművészetünk időszerű kérdéseiről; Szikra Ny., Bp., 1954
  • Új népért, új kultúráért. Tanulmányok; Szépirodalmi, Bp., 1956
  • Tiszántúl. A legnagyobb magyar falu. Orosháza; Gondolat, Bp., 1957 (Magyar világ)
  • Kormos ég. Dráma; Szépirodalmi, Bp., 1959
  • Akiket a pacsirta elkísér (filmforgatókönyv, 1959)
  • A harminckilences dandár (filmforgatókönyv, 1960)
  • Országúton, városon. Riportok, cikkek, 1936–1940; sajtó alá rend. Meggyesi János; Szépirodalmi, Bp., 1960
  • Végig a magyar Szaharán. Rajzok, cikkek, tanulmányok. 1940–1944; sajtó alá rend. Meggyesi János; Szépirodalmi, Bp., 1961
  • Hajnali tűz. Dráma; Szépirodalmi, Bp., 1961
  • Légy jó mindhalálig (filmforgatókönyv, 1961)
  • Részeg eső. Regény. 1.; Szépirodalmi, Bp., 1963
  • Részeg eső. Dráma; Szépirodalmi, Bp., 1964
  • Mai magyar drámák / Dobozi Imre: Szélvihar / Darvas József: Kormos ég; Szépirodalmi, Bp., 1965 (Diákkönyvtár)
  • A legnagyobb magyar falu / Orosházi változások; Szépirodalmi, Bp., 1965
  • Az író vizsgája. Tanulmányok, cikkek; Szépirodalmi, Bp., 1968
  • Gyűjtőlencse. Riportok. 1936–1944; Szépirodalmi, Bp., 1968
  • Szakadék / Kormos ég / Hajnali tűz / Részeg eső; Szépirodalmi, Bp., 1967
  • Zrínyi. Dráma; Szépirodalmi, Bp., 1968
  • Októberi köd / Állomás; Szépirodalmi, Bp., 1970
  • A térképen nem található. Magyarország felfedezése. Esszé / Pitypang. Színművek; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • Magyar írók tanúságtétele. 1944–45 / Darvas József: Város az ingoványon / Déry Tibor: Alvilági játékok / Kassák Lajos: Kis könyv haldoklásunk emlékére / Nagy Lajos: Pincenapló; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1975 (30 év)
  • Darvas József ifjúkori levelei; sajtó alá rend., jegyz. Beck Zoltán; Rózsa Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola–Városi Tanács, Békéscsaba–Orosháza, 1979 (Bibliotheca Bekesiensis)
  • A léleknek kenyere; szerk., szöveggond. Rádics József; Szépirodalmi, Bp., 1982
  • Darvas József ifjúkori költeményei; összegyűjt., bev., jegyz. Beck Zoltán; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1982
  • Virradat előtt. Magyar írók tanúságtétele; 2. kiad.; Magvető, Bp., 1985

További információk

szerkesztés
  • Darvas József: Város az ingoványon
  • Darvas József Irodalmi Emlékház; bev. Lencsó László; Topai Zoltán, s.l., 1979
  • Lencsó László: Darvas József Irodalmi Emlékház, Orosháza. Ismertető; fotó Bókay László, Váradi Zoltán; Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba, 1986
  • Darvas József diákévei Orosházán és Kiskunfélegyházán. Emlékkiállítás az orosházi Szántó Kovács Múzeumban az író születésének 75. évfordulójára. 1987. február–június; összeáll., forgatókönyv Takács László; Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba, 1987
  • Darvas József emlékezete. Emlékbeszédek és ajánlások; szerk. Zilahi Lajos, fotó Váradi Zoltán; Szántó Kovács János Területi Múzeum, Orosháza, 2002
  • Darvas hiánya – Bertha Bulcsu kortárs írása Darvas Józsefről. In: Bertha Bulcsu: Willendorfi Vénusz. Magvető, 1988. 217. o.