Vadászat

A vadászat azon tevékenységek összességét jelenti, amit a vadon élő állatok felett az ember hajt végre. Törvényellenes változata az orvvadászat. Nemcsak az állat elejtését értik ez alatt, hanem beletartozik a vadgazdálkodás, a vadvédelem, a trófeák kezelése, az állatok gondozása és esetleges befogása is. A vadászattal foglalkozó szakembereket vadásznak nevezik.

Rókavadászat

Napjainkra a népnyelv a vadászaton általában azon tevékenységet érti, amit az állatok elejtése vagy elfogása érdekében folytatnak, húsuk vagy más részeik megszerzése, kikapcsolódás, szórakozás, valamint kereskedelem céljából. Vadásznak nevezhető ilyen módon a vadgazdálkodással foglalkozó szakember, de hozzá hasonlóan szintén vadásznak nevezik a vadakat kikapcsolódásból, szórakozásból elejtő sportvadászt is.

A vadászat ellenzői szerint sportból, élvezetből állatokat megölni alantas cselekedet, a trófea vadászatát a közvélemény többsége elítéli (a 2021/2022. vadászati évben összesen 71717 darab trófeát bíráltak el[1]).

Története szerkesztés

Jogi szabályozása Magyarországon szerkesztés

 
Vadászemlékmű
 
Kittenberger Kálmán (18811958) magyar Afrika-kutató, zoológus, tanár, vadász és természettudományi író. A magyar vadászirodalom klasszikusa, 1920–1948 között a Nimród vadászújság főszerkesztője
 
Gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi Zsigmond (18981967), utazó, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja

A vadászat a jogszerű tevékenységeket jelenti és nem foglalja magába az orvvadászatot, ami a jogellenes cselekmények neve. A vadászat fogalmát általában nem használják a háziállatok megölésére, veszélyes védett állatok kilövésére vagy kártevők fegyveres irtására sem.[2] Bár a vadászat magyarországi szabályozása tiltja a védett állatok elejtését, Semjén Zsolt javaslata szerint, aki egyben az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke, felül kell vizsgálni az elejthető állatfajok körét. A politikus többek között a szalonka tradicionális tavaszi vadászatának visszaállítására, továbbá több védett madár és emlős elejthetővé tételére, ragadozó madarak gyérítésére tett javaslatot 2011. szeptemberi beadványában.[3]

A magyar jog szerint a vadászat a vadnak a jogszabályokban engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral és engedélyezett módon vadász által történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység (vadászati törvény). A vadászat azonban nem csak az állományszabályozás vagy a kárelhárítás eszköze. A vadászat ősi hagyományokkal, sajátos kulturális és etikai normákkal rendelkező sport,[4] amely gyakorlásának nem feltétele a vadgazdálkodásban való részvétel vagy közreműködés.

A vadászat és a csapdázás,[5][6] a vadon élő állatok hasznosításának két fő módja az emberiséggel egyidős tevékenységek, melyek céljai és módszerei az idők során sokat változtak. Az emberi faj a legutóbbi néhány tízezer évben jutott el arra a fokra, hogy a környezetében található vadállatok létszámát nagy mértékben tudja befolyásolni, sőt jó néhányat közülük ki is pusztított. Ez nem csupán az utóbbi évtizedekben volt így, régészeti adatok sora bizonyítja, hogy a hatékony vadászati eszközök megjelenése és elterjedése, valamint az emberi népesség terjeszkedése és létszámbeli növekedése számtalan nagyemlős és madárfaj kipusztulásával járt.[7] Ezek egyik fő oka az volt, hogy elődeink a környezetükben található vadat mértéktelenül hasznosították, mivel nem rendelkeztek azokkal a vadbiológiai ismeretekkel, amelyek a vadállományok tudatos kezeléséhez és megőrzéséhez szükségesek.

A vadászat a vadgazdálkodás része, a vad elejtésére vagy elfogására irányuló, a vadállományt szabályozó tevékenység, amelyet a jogszabályban meghatározott feltételekkel szabad folytatni. A vadászat és a vadgazdálkodás módszereit, eszközeit és hatékonyságát mindenkor meghatározták a környezet adottságai és az adott emberi csoportok, társadalmak fejlettsége. Az európai vadászati rendszerek fejlődése során a vadászat és a vadgazdálkodás szorosan összekapcsolódtak. Az európai vadászati törvények többsége a vad védelmét, a vadállományok kezelését, a vad jólétéről való gondoskodás feladatait a vadászok kötelezettségévé teszi.[8] Ez azt jelenti, hogy a vadállományokkal való gazdálkodást jobbára nem szakemberek végzik. Ezzel ellentétes az észak-amerikai gyakorlat, ahol a vadgazdálkodás mint szakma és a sportvadászat mint kikapcsolódás szétváltak, és a vadállományok kezelésével kapcsolatos feladatokat képzett vadgazda szakemberek végzik.

Ismertebb magyar vadászok szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Ez durva: nem is hinnéd, mennyit lőttek ki ebből az állatból a vadászok az országban. Agrárszektor. (Hozzáférés: 2023. április 14.)
  2. Zoltán, Ö.: A vadgazdálkodás és a vadászat jogi rendje. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 1997, 411 o.
  3. Védett madarakat is vadászhatóvá tenne Semjén. Beol.hu (2011. április 11.) (Hozzáférés: 2018. október 7.) arch
  4. Csőre, P.: A magyar vadászat története. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 1996, 310 o.
  5. Korompay, B.: Csapdafélék. A vadászat összehasonlító néprajzához. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983, 224 o.
  6. Korompay, B.: Népi csapdák. Nimród Fórum: 30-32 (1983. június)
  7. Diamond, J.: Háborúk, járványok, technikák. Typotex Kiadó, Budapest, 2000, 451 o.
  8. Blüchel, K. G. (szerk.): A vadászat. Vince Kiadó, Budapest, 2006, 654 o.

További információk szerkesztés

  • Magyar Vadász portál
  • Baklövések. (Vadász adomák). In: Gracza György: A nevető Magyarország. Bp, 1901. II. kötet. 93–116. old.
  • Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon; szerk. Estók János, tan. Németh Balázs, Sánta Ákos, Soós Péter; Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, Bp., 2021

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés