Gracza György

magyar újságíró, író, történetíró.

Gracza György (Vehéc, 1856. szeptember 12.Budapest, 1908. május 14.) újságíró, író, történetíró.

Gracza György
Gracza György lapszerkesztő, Ország-Világ, 1890.jpg
Született 1856. szeptember 12.
Vehéc
Elhunyt 1908. május 14. (51 évesen)
Budapest
Foglalkozása újságíró,
író,
történetíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Gracza György témájú médiaállományokat.

ÉletrajzSzerkesztés

Hont vármegyei régi nemesi családból származott. Alsóbb iskoláit Sátoraljaújhelyen, Egerben, Szatmáron és Debrecenben végezte, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott. Már egyetemi évei alatt cikkei jelentek meg az Új Idők, a Független Polgár és a Családi Kör című lapokban. 1878-tól a Független Hírlap, 1882-től a függetlenségi szellemű Budapest című képes politikai lap munkatársa lett. 1884-től a Budapest felelős szerkesztője, majd főszerkesztője. 1903-ban idegbetegsége miatt lemondott a lapnál betöltött tisztségéről.

Újságírói tevékenysége mellett regényeket és népszerűsítő történelmi munkákat is írt. Részt vett a Tolnai Világtörténete szerkesztésében és ő szerkesztette az 1886 és 1900 között megjelent Budapest nagy képes naptára és a Budapest kis képes naptára című kiadványokat. Follinus Emillel összegyűjtötte korának mulatságos anekdotáit és 1887-ben, majd az anyagot jelentősen bővítve 1902-ben könyv alakban kiadta. Legismertebb munkája Az 1848–49-iki Magyar Szabadságharcz Története, amely a korszak történetét nem eredeti dokumentumok kutatása alapján, felületesen tárgyalja.

A "történet a népek" oktatója, — úgy mondják. Legyen szabad remélnem, hogy igénytelen művem ez irányban is teszen valamicske szolgálatot. Talán erősíteni fogja a nagy idők nagy alakjai iránti kegyeletet, talán hozzájárul a szabadságszeretet és a nemzeti öntudat emeléséhez. Vajha úgy lenne'

Isten áldása legyen a hazán. Budapest. 1894 deczember 1, Gracza György.

– Gracza György Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története - Előszó (1894)[1]

Írásaihoz gyakran használta a Jánki György, Tövis, Csipke-Rózsa és Tiborcz írói álneveket.

Főbb műveiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Révai nagy lexikona VIII. köt. (Földpálya–Grec). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 747. o. (1913) 

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 277. o.

Külső hivatkozásokSzerkesztés