Főmenü megnyitása
Wikipédia

Széchenyi Zsigmond

Disambig.svgEz a szócikk a vadász, utazó és vadászati szakíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Széchenyi Zsigmond (egyértelműsítő lap).

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond Antal (Nagyvárad, 1898. január 23. – Budapest, 1967. április 24.) magyar vadász, utazó, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza. Kiemelkedő vadásztrófeája egy világrekorder addax (mendeszantilop). Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye, mely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban tekinthető meg.

Széchenyi Zsigmond
Széchenyi Zsigmond Afrikában
Széchenyi Zsigmond Afrikában
Élete
Született 1898. január 23.
Nagyvárad
Elhunyt 1967. április 24. (69 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Házastársa 1. Stella Crowther (1913–1990).
2. hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Margit (1925)
Gyermekei gróf Széchenyi Péter (első házasságából)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) A magyar vadászirodalom klasszikusa.
Első műve Csui!...
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchenyi Zsigmond témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletrajzaSzerkesztés

„ A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért amik vagyunk. ”
– Széchenyi Zsigmond[1]

Családja és feleségeiSzerkesztés

A római katolikus főnemesi gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi család sarja. Édesapja, gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi Viktor (1871–1945), Fejér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város főispánja, földbirtokos és gazdálkodó, édesanyja, gróf Ledebur Wicheln Karolina (1875–1956), csillagkeresztes és palotahölgy, a székesfehérvári Vöröskereszt választmány elnöke volt. Apai nagyszülei gróf Széchenyi Dénes (1828–1892), főrendiházi tag, országgyűlési képviselő, és gróf Hoyos Mária (1838–1926), császári és királyi palotahölgy, csillagkeresztes hölgy voltak. Anyai nagyszülei gróf Ledebur Wicheln János (1842–1903), császári és királyi kamarás, miniszteri tanácsos, milleschaui nagybirtokos, és gróf Czernin von und zu Chudenitz Karonia (1847–1907), császári és királyi palotahölgy, csillagkeresztes hölgy, voltak.[2] Testvérei: gróf Esterházy László császár és királyi kamarásné gróf Széchenyi Sarolta Antónia ("Sára") asszony, gróf Széchenyi Irma kisasszony, gróf Czernin von und zu Chudenitz Jaromirné gróf Széchenyi Márta, és gróf Széchenyi Antal voltak. Gróf Széchenyi Zsigmond a Magyar Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferenc grófnak ükunokája volt. Dédapja volt gróf Széchényi Lajos, aki Széchenyi István grófnak, a "legnagyobb magyarnak" testvérbátyja volt.

Első házasságát, Stella Crowtherrel (*Wimbledon, London, Anglia, 1913. július 24.–†Henfield, West Sussex, Anglia, 1990. december 27.), Dávid Stoner Crowther (1874–1937), yorkshirei pamutgyáros, angol iparmágnás szép, fiatal lányával, 1936. június 2.-án a budavári Zsigmond-kápolnában, Budapesten kötötte.[3] Az esketési szertartást Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök végez­te. Az esküvő után délben a Park Clubban ebédelt a násznép, azután a fiatal pár falura utazott. Fiuk, Széchenyi Péter gróf Londonban született 1939. február 4-én, és hárman éltek Magyarországon. Stella Crowther Széchenyi Péter fiukkal már a háború elején visszaköltözött hazájába. Az ostrom idején Széchenyi villája értékeivel együtt porig égett, Széchenyi Zsigmond apja budavári házában lakott a kitelepítésig. 1945 március 13.-án a szovjet hatóságok elvitték, a Tisza Kálmán – Köztársaság – téren, majd Csömörön, egy lágerben tartották fogva 1945. április 19.-ig. Közben egyik kihallgatásakor, a Mosonyi úti fogházban véletlenül találkozott még édesapjával, aki az ő kiszabadulása előtt két nappal halt meg a fogságban elszenvedett bántalmazások miatt. Feleségétől 1945-ben elváltak. 1947-től vadászati felügyelő, majd szakmuzeológus lett kitelepítése után; 1950-ig még az Országos Erdőközpont vadászati felügyelője lehetett. 1951-ben kitelepítették Tiszapolgárra egy tyúkólba – megérkezésekor még a tyúkok is benne voltak. Öt hónap után másik kényszerlakhelyre költözhetett, Balatongyörökre, ahol ismerősei befogadó nyilatkozatot tettek. 1952 novemberében elhurcolta a rendőrség Keszthelyre, majd Veszprémbe, december elején a budapesti toloncházba. Április elején két hónapra átvitték a sopronkőhidai fegyházba, majd visszakerült a toloncházba, ahonnan június 13-án szabadult. Vissza kellett költöznie Balatongyörökre, ott élt 1959 tavaszáig, ott ismerte meg második feleségét Hertelendy Margitot.

A kommunista rendszer alatt baráti segítséggel munkát kapott a Keszthelyi Helikon Könyvtárában, ahol ismét vadászhatott. A második feleségét, a szintén elvált, ősrégi dunántúli nemesi származású hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család sarját, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Margit (*Pacsa, Zala vármegye, 1925. március 26.) asszonyt 1959. május 5-én vette el Keszthelyen, aki szintén a Keszthelyi Helikon Könyvtárában dolgozott; első férje, Birck Miklós mezőgazdasági mérnök úr volt, akitől született egy leánya, Birck Eszter. Hertelendy Margit édesapja, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy József (1889–1933), perlaki szolgabíró, megyebizottsági tag, pacsai birtokos, édesanyja, révfalusi Szentmihályi Margit (1894–1977) asszony volt.[4] Hertelendy Margit apai nagyszülei, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy József (1855–1907), Zala vármegye törvényhatósági tag, földbirtokos, és lovag nemes Kucinic Elvira (*1859–†?) asszony voltak; anyai nagyszülei révfalusi Szentmihályi Dezső (1863–1935), nagybirtokos, felsőházi tag, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" alelnöke, és nagymányai Koller Ilona (1871–1934) asszony voltak. Hertelendy Margit asszonynak az ősapja, Hertelendy György (1764-1831) zalai alispán volt, aki Deák Ferencnek és testvéreinek a gyámja volt, amikor árváságra jutottak. Széchenyi Zsigmond gróf és Hertelendy Margit asszony házasságából nem született gyermek.

TanulmányaiSzerkesztés

Gyermekkorát a Fejér megyei (ma Sárszentmihályhoz tartozó) Sárpentelén, illetve osztrák és cseh rokonsága Gutenstein, Milleschau és Niemes-i otthonaiban töltötte. Középiskoláit a székesfehérvári Állami Főreáliskolában, majd a budapesti Ferenc József Főgimnáziumban végezte.

1915-ben érettségizett, ezután azonnal besorozták és az első világháborúban 1916-1918 között csapatszolgálatot teljesített. Ezután jogi tanulmányait kezdte, de 1919-ben abbahagyta, mert életcéljának a természet és az állatvilág tanulmányozását tekintette. Felsőfokú iskoláit 1920-21 között Münchenben, Stuttgartban, majd 1922–23-ban Oxfordban és Cambridge-ben bővítette nyelvtudását és zoológiai ismereteit.

A második világháború és utánaSzerkesztés

1924–1932 között a Somogy megyei Kőröshegyen gazdálkodott, erre az időre esett első afrikai állatgyűjtő és vadászexpedíciója. 1927 tavaszán vadászott Almásy Lászlóval Szudánban, majd vadászott Egyiptomban, Líbiában, Kenyában, Tanganyikában és Ugandában. 1935-ben Alaszka következett, 1937-38-ban India, majd 1938-ban ismét Afrika. A második világháború alatt nagy veszteség érte. Leégett budapesti Istenhegyi úti villája, és megsemmisült trófeagyűjteménye. 1947-től; vadászati felügyelőként dolgozott az Országos Erdészeti Központban. 1950-ben a Mezőgazdasági Múzeumban, szakmúzeológus, de 1951-ben kitelepítették egy Hajdú megyei Polgár melletti tanyára. A Rákosi-korszakban sok igazságtalanság érte és munkát sem kapott. Az 1950-es években került a Keszthelyi Helikon Könyvtárba, itt dolgozott egy szakbibliográfián a vadászati irodalomról négy nyelven. 1955-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó ismét kiadta a már negyed százada megjelent Csui!...-t. Felesége Hertelendy Margit bátorítására és biztatására ismét írni kezdett.

1960-ban hivatalos állami expedícióval (Dénes Istvánnal, Szunyoghy Jánossal, Schuller Imrével és Böröczky Kornéllal) Kelet-Afrikában járt. 1964-ben kilencedszer, de egyben utoljára jutott el Afrikába. Élete utolsó éveiben megadatott neki, hogy a szocializmusban is elismerjék munkásságát. 1967. április 24-én Budapesten hunyt el. Szakkönyvtára csodával határos módon túlélte a második világháborút, halálakor már több mint 4000 kötetet számlált. Széchenyi Zsigmond vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye, melyet 1969-ben a Mezőgazdasági Minisztérium megvásárolt a Természettudományi Múzeum számára.

VadászútjaiSzerkesztés

EurópaSzerkesztés

 
Széchenyi Zsigmond emléktáblája Budapesten az Úri utcában
 
Széchenyi Zsigmond - Madarasi Hargita

1915-1930 között Magyarországon a Bakonyban, a Vértesben és kőröshegyi birtokán főleg gímszarvasra vadászott és ezért utazott a Kárpátokba is. Erdélybe 1941-től járt rendszeresen, legtöbbször a marostordai Dédabisztrára, ahol a szarvason kívül medvére, őzbakra, vaddisznóra, Tirolban, ahova évről évre járt, zergére és fajdfélékre vadászott. Európai útjai során több országot is meglátogatott, Skóciában skót hófajdra, Olaszországban alpesi kőszáli kecskére stb.

AfrikaSzerkesztés

  • 1927-ben került sorra első afrikai vadászútja, amelyen Almásy László volt a társa és Szudán keleti felében az abesszin határ közelében levő Fung-tartományban jártak. Az erről szóló élménybeszámolója a Szarvasok nyomában című könyvének második részében olvasható.
  • 1928 novemberében a kenyai Guaso Nyiro folyó mellett lévő Buff and Rhino Campban, a Massai Rezervátumban vadászott; leopárdra, oroszlánra, kafferbivalyra, afrikai elefántra, impalára, orrszarvúra. Erről az útjáról emlékezik meg első könyve a Csui!.... Itt ejtette el a legnagyobb elefántagyar párt, amit valaha magyar vadász elejtett - súlyuk 133 és 1/2 font, 134 és 1/2 font volt. Ezen útján a társa Károlyi István volt.
  • 1929 márciusában már a Kitui vidéken járt az elefántok nyomában.
  • 1932. november – 1933. március: Ismét visszatért Kenyába, ahol főleg elefántra, bongóra-antilopra és oroszlánra vadászott. Ennek és 1933 telén tett útjának állít emléket az Afrikai tábortüzek című könyve.
  • 1933. november – 1934. március: Kenyában az Északi Guaso Nyiro környékén vadászott kafferbivalyra, a Khulal-hegynél nagykudura, karácsonykor elefántra, majd ismét bivalyra és oroszlánra. 1934 márciusa a Kitui őserdőben éri elefántot kutatva.
  • 1935. január – március: A Szudánban elterülő Líbiai-sivatagban vett részt egy Almásy László vezette expedícióban ahol Horthy Jenővel antilopra vadászott. Itt lőtte azóta is világrekordernek számító Addaxát. A sivatagi élményeket a Hengergő homok című könyve örökítette meg.

1938-ban Indiából hazatérőben Egyiptomban vadászott núbiai kőszáli kecskére (lásd. Két kecske c. könyvét)

ÁzsiaSzerkesztés

1937. december – 1938. március: Indiai vadászélményeit Nahar című könyvében foglalta össze.

Észak-AmerikaSzerkesztés

1935 nyarán Alaszkában vadászott jávorszarvasra, Kodiak-medvére kanadai vadjuhra és cariboura.

MűveiSzerkesztés

MagyarulSzerkesztés

Cím Kiadás éve Kiadások száma Példányszám
Csui!... 1930. 10 kiadás 351 650
Elefántország 1934. 2 kiadás 9000
Hengergő homok 1935. 3 kiadás 45 600
Alaszkában vadásztam 1937. 9 kiadás 210 550
Nahar 1940. 8 kiadás 280 200
Afrikai tábortüzek 1959. 4 kiadás 187 000
Ahogy elkezdődött 1961. 5 kiadás 159 350
Denaturált Afrika 1968. 2 kiadás 90 500
Vadászat négy földrészen 1987. 1 kiadás 19 600
Két kecske 1 kiadás 3000
Trófeáim bemutatkoznak 1 kiadás 16 000
A szarvas selejtezése 1 kiadás 500
Ünnepnapok 4 kiadás 122 800
Szarvasok nyomában 1 kiadás 76 000
Összesen: 52 kiadás 1 571 750

Idegen nyelvenSzerkesztés

 
Széchenyi Zsigmond sírja Budapesten. Farkasréti temető: 21/1-1-69/70.
  • Land of Elephants (London) 1 kiadás
  • Tusschen dieren Gouddelvers (Amszterdam) 1 kiadás
  • Alaska (München) 2 kiadás
  • Bergteufel und Wünstenböcke (Salzburg) 1 kiadás
  • Nahar kral 'dzungle (Bratislava) 1 kiadás
  • Poloval somma Alaske (Bratislava) 1 kiadás
  • Wie es begann… (Salzburg) 1 kiadás
  • Freiertage (Salzburg) 2 kiadás

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Idézet Széchenyi Zsigmondtól. citatum.hu. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
  2. ↑ http://genealogy.euweb.cz/hung/szechenyi7.html
  3. ↑ Uj Nemzedék, 1936. június (18. évfolyam, 126-147. szám)1936-06-03 / 126. szám
  4. ↑ http://www.macse.hu/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=16018

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Széchenyi_Zsigmond&oldid=21458895”