Kodiak-medve

emlősalfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 10.

A kodiak-medve (Ursus arctos middendorffi) a barna medve legnagyobb termetű alfaja. A jegesmedve mellett a legnagyobb testű szárazföldi ragadozó emlős a Földön.[1][2]

Kodiak-medve
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvefélék (Ursidae)
Alcsalád: Ursinae
Nem: Ursus
Faj: U. arctos
(Linnaeus, 1758)
Alfaj: U. a. middendorffi
Tudományos név
Ursus arctos middendorffi
(Merriam, 1896)
Elterjedés
Az elterjedési területe
Az elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kodiak-medve témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kodiak-medve témájú médiaállományokat és Kodiak-medve témájú kategóriát.

Hím kodiak-medve

Megjelenése

szerkesztés

Marmagassága 1,33-1,5 méter,[3][4] a hímek tömege 270-680 kilogramm,[3][5] a nőstényeké 180-320 kilogramm.[3][5] A legnagyobb vadon élő kodiak-medve 751 kilogramm,[4] a legnagyobb állatkerti kodiak-medve pedig 966 kilogramm volt.[6] A kifejlett hímek felágaskodva elérhetik a 3 métert is.[3]

Elterjedése, élőhelye

szerkesztés

A Kodiak-, Afognak- és Shuyak-szigeteken őshonos, melyek Délnyugat-Alaszka partjai mentén találhatóak.

Életmódja

szerkesztés

Főleg gyümölcsöket, bogyókat, kisebb gerinceseket eszik, de kiás egyes gumókat és gyökereket is. Egész nap aktív lehet, de legszívesebben reggel és este mozog.

Magányosan él, de a táplálékban gazdag területeken többen is összegyűlhetnek, például a lazacok ívásakor. Olykor nagyobb testű állatokat is megtámad, le tudja teríteni a jávorszarvast és a havasi kecskét. Előfordul a kannibalizmus is, a kifejlett erős hím főleg a bocsokra lehet veszélyes. A téli táplálékszegény időszakban nyugalomba vonul, de nem alszik igazi téli álmot. A nőstények ilyenkor hozzák világra még az 1 kg-ot sem elérő, védtelen, csupasz és vak bocsaikat. A fiatalok legalább két évig anyjukkal maradnak, majd 4-6 éves korukban válnak ivaréretté. A teljes testnagyságukat 11 éves korukra érik el.

A kodiak-medve alapvetően kerüli az embert, de hírhedten kiszámíthatatlan viselkedése révén veszélyes lehet az emberre, időnként előfordulnak tragikus balesetek. Szerencsére élőhelyük viszonylag gyéren lakott terület, így az emberekkel való találkozás lehetősége csekély.

Szaporodása

szerkesztés

A nőstény januárban vagy februárban 2-3 bocsot hoz a világra. 3-4-5 éves koruktól hagyják el az anyjukat.

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

Miután az alfaj állományai a fokozódó vadászat miatt lecsökkentek, 1941-ben a Kodiak-szigetek egy részét természetvédelmi területté nyilvánították, hogy védjék a medvéket. Mára állománya nagyjából 3500 egyedre tehető, és csak nagyon limitált éves kilövési kvóták betartása mellett ritkítható; a medvék a régió egyik legfontosabb turistalátványosságaivá váltak. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett besorolással szerepel.[7]

  1. Polar bear, (Ursus maritimus). U.S. Fish and Wildlife service. [2008. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 22.) „Appearance. The polar bear is the largest member of the bear family, with the exception of the Alaska’s Kodiak brown bears, which equal polar bears in size.” (Overview page Archiválva 2015. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben.)
  2. Bears: status survey and conservation action plan, vol. 44, Gland, Switzerland: IUCN, 1999, <http://www.carnivoreconservation.org/files/actionplans/bears.pdf>. Hozzáférés ideje: 2019-11-20
  3. a b c d Kodiak Bear Fact Sheet. Alaska Department of Fish and Game, Division of Wildlife Conservation, 2008. (Hozzáférés: 2008. október 27.)
  4. a b Wood, Gerald. The Guinness Book of Animal Facts and Feats (1983). ISBN 978-0-85112-235-9 
  5. a b Bear Facts Kodiak National Wildlife Refuge. Kodiak National Wildlife Refuge. [2012. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. Kodiak Bears. bear.org. [2016. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 5.)
  7. Brown Bear (Ursus arctos) (angol nyelven) (PDF). Vörös Lista pp. 6. IUCN. (Hozzáférés: 2023. március 4.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kodiakbär című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.