Szudán
Szudán, hivatalosan a Szudáni Köztársaság (arab: الييادممهنرمم) Afrika harmadik legnagyobb területű országa a kontinens északkeleti részén. Terület szerint Afrika és az Arab Liga legnagyobb országa volt Dél-Szudán 2011-es kiválásáig,[4] azóta mindkét címmel Algéria büszkélkedhet.
Szudáni Köztársaság | |||
جمهورية السودان Jumhuriyat as-Sudan Republic of the Sudan | |||
| |||
Nemzeti mottó: Al-Nasr Lana (arabul: Miénk a győzelem) Nemzeti himnusz: Nahnu Jund Allah Jund Al-Watan | |||
![]() | |||
Fővárosa | Kartúm | ||
Koordináták: é. sz. 15°, k. h. 32° | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
a Szuverén Tanács elnöke[1] | Abdel Fattah al-Burhan | ||
kormányfő | Oszman Huszein | ||
Hivatalos nyelv | arab, angol | ||
függetlenség |
Egyiptomtól és az Brit Birodalomtól | ||
kikiáltása | 1956. január 1. | ||
Tagság | Lista
| ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 40 533 330 fő (2017)[2] | ||
Rangsorban | 34 | ||
Becsült | 46 900 000[3] fő (2022) | ||
Rangsorban | 34 | ||
Népsűrűség | 21,49 fő/km² | ||
GDP | 2005 | ||
Összes | 85 461 millió USD (60) | ||
Egy főre jutó | 2 242 USD (126) | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 1 886 068 km² | ||
Rangsorban | 16 | ||
Víz | 5% | ||
Időzóna | EAT (UTC+3) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem |
Szudáni font (SDD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | SUD | ||
Hívószám | 249 | ||
Segélyhívó telefonszám | 999 | ||
Internet TLD | .sd | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szudáni Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Az ország a hosszú háborús konfliktus miatt a szétesés szélére sodródott. Dél-Szudán egy 2005-ös megállapodás alapján megrendezett népszavazást követően 2011. július 9-én bejelentette függetlenségét, így függetlenedett, de még Abyei és Dárfúr tartományok is pályáznak az önállóságra.[5]
Az iszlám volt Szudán államvallása, és a saría törvényeket 1983-tól 2020-ig alkalmazták, amikor az ország a belső konfliktusokból kifolyólag világi állammá vált.[6][7]
FöldrajzSzerkesztés
DomborzatSzerkesztés
Az ország nyugati részét hatalmas homokkő táblák építik fel, amelyekből szigethegységek emelkednek ki, északnyugaton az Uveinat-hegység (1934 m), az ország déli részén a Nubah-hegység (1450 m). A csádi határ mentén a Dárfúr 800–1200 m magas fennsíkjából a Marra-hegység vulkáni tömege tör 3088 m magasságba. Az ország legmagasabb pontja a Deriba-kráter (3042 m).
VízrajzSzerkesztés
Az ország tengelyében a Nílus mentét szegélyező, tágas, északon elkeskenyedő síkság húzódik, amelyet három oldalról hegyvidék övez. Észak-déli kiterjedése következtében érvénybe jutnak a földrajzi övek a szavannától a sivatagig. Legjelentősebb folyók: Nílus, Fehér-Nílus (Bahr al Jabal), Kék-Nílus (Bahr al Jabal Azraq), Atbara. A Fehér-Nílus délen lép be az országba, és Kartúmnál folyik össze a Tana-tóból eredő Kék-Nílussal. Itt kezdődik tulajdonképpen a Nílus folyam.
ÉghajlatSzerkesztés
Szudán a Szaharához tartozik, de Kartúmtól dél felé az évi átlagos csapadék mennyisége fokozatosan 150-ről 1000 mm-re nő. Kevés az eső, és szabálytalan időközökben hullik, az esős évszak az ország középső részén pedig 2-3 hónapig tart (többnyire áprilistól októberig). Egész évben északkeleti szelek fújnak. Kartúmban a januári középhőmérséklet 23 °C, a júliusi 34 °C. Az évi csapadékmennyiség 150 mm.
Élővilág, természetvédelemSzerkesztés
Az elsivatagosodás komoly probléma Szudánban. Ez a folyamat áll a dárfúri konfliktus hátterében. A talajerózió is aggodalmat kelt.A mezőgazdaság terjeszkedése nem jár együtt természetvédelmi intézkedésekkel. A következmények már mutatkoznak: az erdőirtás és a talaj kiszáradása csökkenti a talaj termékenységét és a talajvíz szintjét.
A vadállományt veszélyezteti az orvvadászat. 2001-től huszonegy emlős faj és kilenc madárfaj, valamint két növényfaj veszélyeztetettnek számít. Veszélyeztetett fajok közé tartozik: tarvarjú, a szélesszájú orrszarvú, vörös tehénantilop, karcsú szarvú gazella, közönséges cserepesteknős. A szaharai oryx már nem él vadon.
Nemzeti parkjaiSzerkesztés
Szudánban 12 nemzeti park található:[8]
- Badinglo
- Boma
- Dinder
- Berg-Hassania
- Lantoto
- Nimule
- Radom
- Shambe
- Southern
- Suakin-szigetvilág
TörténelemSzerkesztés
21. századSzerkesztés
A dárfúri konfliktus előzményei az 1990-es évekre vezethetőek vissza, de többnyire 2003-at tekintik a konfliktus kirobbanási időpontjának, amikor a lázadók felkelést indítottak, hogy tiltakozzanak a szudáni kormánynak a nyugati régióval és annak nem arab lakosságával szembeni figyelmen kívül hagyása ellen. Válaszul a kormány felszerelte és támogatta az arab milíciákat, amely harcolni kezdett a lázadók ellen. 2007-re a konfliktus és az abból fakadó humanitárius válság több százezer ember halálát okozta, és több mint kétmillióan menekültek el.[9]
Az ország egy népszavazás következtében szétszakadt, és Dél-Szudán 2011. július 9-től lett hivatalosan is független, önálló ország. Szudán területe és lakosságszáma így jelentősen csökkent.
A déli rész elszakadását követő években a kormányt továbbra is kihívások elé állították a dárfúri lázadók, továbbá a Dél-Kordofán és a Kék-Nílus nevű tagállamokban fellépő konfliktusok. A háborús konfliktus miatt rengeteg ember menekült el az otthonából. 2014 végéig körülbelül 650 ezer ember keresett menedéket a szomszédos Etiópiában, Csádban és Egyiptomban, míg további 1,87 millió ember az ország határain belül maradt menekült volt.[10]
2018 végén a hanyatló gazdaság hátterében a szudáni polgárok az utcára vonultak, hogy kifejezzék elégedetlenségüket. A tiltakozások kezdetben a kenyér és egyéb áruk emelkedő árairól és hiányáról szóltak, hamarosan erőteljes kormányellenes tüntetésekké fajultak, amelyek Basír elnök lemondását követelték.[11] 2019 áprilisában, több hónapig tartó utcai tüntetések után, Omar el-Basír szudáni elnököt menesztették.[12] Az elnök bukása után az országot a katonai és polgári képviselőkből álló Szuverenitási Tanács irányította.
A 2020–2021-es tigréi-háborúban Szudán is járulékosan érintett lett és Etiópia és Szudán között nőtt a feszültség.
2021. október 25-én a szudáni hadsereg Abdel Fattah al-Burhan tábornok vezetésével katonai puccsal átvette az állam irányítását.[13] Ezután véres tüntetések kezdődtek.[14]
Politika és közigazgatásSzerkesztés
Az ország egy képviseleti demokrácián alapuló köztársaság volt 2019 áprilisáig, amikor Omar el-Basír elnök rezsimjét egy katonai puccsal döntötték meg. Ekkor feloszlatták a kétkamarás parlamentet - a nemzeti törvényhozást, annak nemzetgyűlésével (alsóház) és az államtanáccsal (felső kamra) együtt. A 2022-re tervezett új választásokig egy tizenegy személyből álló „szuverén tanács” irányítja az országot.[15]
Alkotmány, államformaSzerkesztés
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés
A Riek Machar által vezetett csoporttal 1997-ben aláírt Kartúmi Békeszerződés alapján 1998-ban hozták létre az alkotmányt.
A Szudánt 30 éven át irányító, 2019 tavasszal puccsal eltávolított Omar el-Besírt váltotta egy katonai-civil átmeneti kormány.[16]
Egyes a Koránban meghatározott bűnökért, mint a lopás vagy a házasságtörés, még mindig alkalmazzák a halálbüntetést. A büntetési formák között szerepel a kéz vagy a láb levágása, az akasztás vagy a halálra kövezés.
ElnökökSzerkesztés
Név | Elnökként | ||
Hivatalának kezdete | Hivatalának vége | Hatalomra jutása | |
Legfelsőbb tanács | 1956. január 1. | 1958. november 17. | puccs |
Ibrahim Abbud | 1958. november 17. | 1964. november 15. | választás |
Sir al-Khatim al-Khalifah | 1964. november 16. | 1964. december 3. | választás |
Legfelsőbb bizottság | 1964. december 3. | 1965. június 10. | választás |
Ismail al-Azhari | 1965. június 10. | 1969. május 25. | puccs |
Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1969. május 25. | 1971. július 19. | választás |
Babiker al-Nur Osman | 1971. július 19. | 1971. július 22. | puccs |
Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1971. július 22. | 1977 | választás |
Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1977 | 1983. április | választás |
Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1983. április | 1985. április 6. | puccs |
Abdel Rahman Swar al-Dahab | 1985. április 6. | 1986. május 15. | választás |
Ahmad al-Mirghani | 1986. május 6. | 1989. június 30. | puccs |
Omar Hassan Ahmad al-Bashir | 1989. június 30. | 1996 | választás |
Omar Hassan Ahmad al-Bashir | 1996 | 2001 | választás |
Omar Hassan Ahmad al-Bashir | 2001 | 2019 | puccs |
Politikai pártokSzerkesztés
Közigazgatási beosztásSzerkesztés
Szudán régiói és államai. Az országot 18 tagállam alkotja (amelyek 133 további kerületre vannak osztva):
- Észak
- Észak (Ash Shamaliyah)
- Nílus-folyó (állam) (Nahr an Nil)
- Kasszala
- Kasszala (Ash Sharqiyah)
- Al Qadarif
- Vörös-tenger (Al Bahr al Ahmar)
- Kartúm
- Kartúm állam (Al Khartum)
- Kék-Nílus
- Al Jazirah
- Kék-Nílus (An Nil al Azraq)
- Sennar
- Fehér-Nílus (An Nil al Abyad)
- Dárfúr
- Közép-Dárfúr (Zalingei)
- Kelet-Dárfúr (Sharq Darfur)
- Észak-Dárfúr (Shamal Darfur)
- Dél-Dárfúr (Janub Darfur)
- Nyugat-Dárfúr (Gharb Darfur)
- Kordofán
- Észak-Kordofán (Shamal Kurdufan)
- Dél-Kordofán (Janub Kurdufan)
- Nyugat-Kordofán (újraalapítva 2013-ban)[17][18]
Védelmi rendszerSzerkesztés
Nemzetközi szervezetekSzerkesztés
Szudán az alábbi szervezetekben rendelkezik tagsággal:
Csatlakozási dátum | A szervezet neve | Rövítése |
---|---|---|
1956 | Egyesült Nemzetek Szervezete | UN |
1956 | Arab Liga | - |
1963 | Afrikai Egységszervezet (Ma Afrikai Unió) | OAU |
1969 | Iszlám Konferencia Szervezete | OIC |
1981 | Preferential Trade Area for Eastern and Southern Africa | PTA |
1986 | Intergovernmental Authority on Drought and Development | IGADD |
1994 | Common Market for Eastern and Southern Africa | COMESA |
1996 | Intergovernmental Authority on Development | IGAD |
2001 | Afrikai Unió | AU |
NépességSzerkesztés
Általános adatokSzerkesztés
A 2008-as népszámlálás alapján a népessége ekkor meghaladta a 30 milliót.[19] 2018-ban már 41,8 millió fő ember él az országban.[20] A fővárosban, Kartúmban, Omdurmannal, Khartúm Bahrival együtt ekkor kb. 14 millió ember él.
A 2010-es években a várható átlagos élettartam 62 év.[21] A csecsemőhalandósági ráta igen magas, 67,1‰.
Legnépesebb településekSzerkesztés
Etnikai, nyelvi megoszlásSzerkesztés
Népek: szudáni arab 70%, a maradék 30% : núbiai, nuba, nuer, bedzsa, dinka, fellata (fulbe), külföldi, egyéb.[21]
A hivatalos nyelv az arab és az angol.
Vallási megoszlásSzerkesztés
Az ország kettéválása után a lakosság döntő része szunnita muszlim (97%), a csekély maradék keresztény, illetve törzsi vallású.[22]
Szociális rendszerSzerkesztés
GazdaságSzerkesztés
Képek
|
Az 1960-as évek közepétől a Száhel-övezetet sújtó gyakori szárazság és a polgárháború következtében a gazdaság megtorpant, ugyanakkor Szudán óriási adósságállományt halmozott fel. Ez gátolta a további gazdasági fejlődést is.
Észak Darfúrban vasércet, kőolajat és uránércet találtak. Az elmúlt években az ország gazdasága gyors fejlődésnek indult.[23]
Magyarországot 2008. november 30-a óta a helyszínen a Magyar Iszlám Közösség képviseli, mint hivatalosan regisztrált egyedüli magyar NGO.
A GDP összetétele szektoronként 2014-ben: mezőgazdaság: 26,8%, ipar: 35,6%, szolgáltatások: 37,7%. A GDP (reál) növekedési üteme: 3% (2014-ben), 3,3% (2013-ban)[24]
Sok szakképzett szudáni dolgozik a Perzsa-öböl menti országokban, az általuk hazaküldött pénz is segítségére van a gazdaságnak.
MezőgazdaságSzerkesztés
A munkaerőnek több mint a felét a mezőgazdaság foglalkoztatja, bár az összterületnek csupán 5%-át művelik meg, és további 24%-át hasznosítják legelőként. A művelés alá vett földek 15%-át öntözik, a legnagyobb öntözőrendszer al-Gazirahban van. Hatalmas öntözőműveket építettek ki az Atbara folyón, Hasm el-Girbánál. Komoly duzzasztógátat építettek Meroé mellett, ami öntözés és energiatermelés szempontjából kiemelkedő.
Fő termények:[24] gyapot, földimogyoró, cirok, köles, búza, gumiarábikum, cukornád, manióka (tápióka), mangó, papaja, banán, édes burgonya, szezámmag.
A mezőgazdaság egyik fő terméke a gyapot, az élelmiszernövények közül a földimogyoró, szezám, köles- és citrusfélék jelentősek. A legtermékenyebb földek a Kék- és Fehér-Nílus között vannak.[25]
A nomád pásztorkodó törzsek révén hatalmas állattartománnyal rendelkezik (szarvasmarha, kecske, juh, teve). Az országban több mint 20 millió szarvasmarhát, 19 millió juhot, 14 millió kecskét és 32 millió szárnyast tartanak.
IparSzerkesztés
Fő ágazatok 2014-ben:[24] gyapottisztítás, textilipar, cementgyártás, étolaj-, cukoripar, szappangyártás, cipőipar, kőolaj-finomítás, gyógyszeripar, személygépkocsi és kisteherautó összeszerelés.
Kőolaj-finomítók, tárolók épülnek, az építőipar rohamos fejlődésnek indult, sok szállodát építenek, folyik a közutak korszerűsítése, építése, s elkezdődött a vasút felújítása is.
ErdőgazdálkodásSzerkesztés
Az ország déli részét fás szavanna borítja, az egyetlen fontos erdei termék a gumiarábikum. Ezt az illatszerekben, édesipari termékekben és ragasztókban felhasznált anyagokat az akáciából nyerik ki, amely nagy területen nő a dél-szudáni szavannákon. A világtermelés nagy részét adja az ország.
KülkereskedelemSzerkesztés
Fő külkereskedelmi termékek 2013-ban:[24]
- Export: arany; kőolajtermékek; gyapot, szezámmag, állatállomány, mogyoró, gumiarábikum, cukor
- Import: élelmiszerek, iparcikkek, közlekedési eszközök, gyógyszerek, vegyi anyagok, textília, búza
Fő külkereskedelmi partnerek 2013-ban:[24]
- Export: Egy. Arab Emirátusok 33,6%, Kína 31,5%, Japán 6,5%, Szaúd-Arábia 4,9%, India 4,6%
- Import: Kína 25,9%, India 8,5%, Szaúd-Arábia 7,3%, Egyiptom 6,6%, Egyesült Arab Emirátusok 4,8%
KözlekedésSzerkesztés
KözútSzerkesztés
A közlekedési hálózat gyengén fejlett. Az úthálózat hossza 53 159 km, ebből esőzések után 45 000 km járhatatlan, vagy csak alig járható.
VasútSzerkesztés
Összesen 4874 km hosszú vasútvonal köti össze Kartúmot el-Obeiddel, Vádi- Halfával, Port Szudánnal és a délkeleti vidékkel.
Vízi közlekedésSzerkesztés
Nagyon fontos a folyami hajózás, a Níluson egész évben nagy a forgalom.
Szudánban 4068 km a folyami út, ebből 1723 km a Kék- és a Fehér-Níluson zajlik.
Fontosabb folyami kikötők: Kartúm, Kuszti és Vádi-Halfa.
A főbb tengeri kikötők: Port Szudán és Szuakin. Port Szudánból csővezetéken jut a kőolaj Kartúmba.
Légi közlekedésSzerkesztés
Az országban 4 nemzetközi és 6 belföldi légikikötő van.
A nemzetközi repterek: |
Belföldi repterek:
|
KultúraSzerkesztés
Az emberek nagy része inkább arabnak tartja magát, mint afrikainak.
Az iszlám vallás rendkívül fontos szerepet játszik a szudániak életében. A férfiak és fiúk naponta ötször imádkoznak, és az imára való felhívást is hallani a mecsetekből mindenhol.[26]
A zár - amely eredetileg fekete-afrikai eredetű - egy dobbal, énekkel összekötött szelleműző szertartás, amit akkor végeznek ha valakit megszáll a dzsinn. Sokszor egy szúfi szent segítségét kérik, hogy járjon közbe a megszállott érdekében a szellemnél.[27]
Szudánban a vallás sokkal inkább afrikai iszlám, ahol a szentek kultusza nagy jelentőséggel bír és a szúfizmus (az iszlám misztikus irányzata) széles néprétegek között elterjedt.
Képek
|
Oktatási rendszerSzerkesztés
Szudán egyetemei:
- Academy of Medical Sciences
- Ahfad University for Women
- Bayan Science and Technology College
- Computerman College
- Omdurman Ahlia University
- Omdurman Islamic University
University of Africa
- University of Gezira
- University of Khartoum
- Mycetoma Research Centre
- Sudan University of Science and Technology
Kulturális intézményekSzerkesztés
Kulturális világörökségSzerkesztés
A világ kulturális örökségéhez tartoznak Dzsebel Barkal és a Napata régió régészeti helyszínei.
MűvészetekSzerkesztés
Hagyomány és néprajzSzerkesztés
Elterjedt gyakorlat a női nemi szervek megcsonkítása. A szudáni 18 államból hat állam 2008-tól már megkezdte a megcsonkítás gyakorlatának korlátozását vagy betiltását, de az intézkedéseket korlátozott sikerrel hajtották végre. 2016-ban al-Bashir, az ország elnöke megpróbálta bevezetni a gyakorlatot tiltó nemzeti törvényt, ám a vallási konzervatívok megakadályozták az erőfeszítéseit. 2020-ban egy kormányzati miniszter kijelentette, hogy támogatják a aktivisták azon célját, hogy 2030-ig teljesen megszüntessék ezen elterjedt gyakorlatot és életbe is léptettek ellene egy törvényt.[28]
GasztronómiaSzerkesztés
Szudán roppant területéből adódóan a konyha változatos, minden nagyobb területnek (mint Dárfúr, Kordofán stb.) saját, különálló, ugyanakkor egymásra is hatással bíró gasztronómiái vannak. Az étkezés a halalnak megfelelően történik, a leggyakoribb húsok a baromfi és bárány. Az ételeket többnyire kézzel fogyasztják.
Szudán két legjellemzőbb fogása az elmaraara és az umfitit, amelyek a juh belsőségeiből (köztük a májból, gyomorból és tüdőből) készülnek, hagyma, mogyoróvaj és só hozzáadásával.[29] Népszerű a földimogyorós saláta, a salatat dakaw.[30] Szudán jellegzetessége még a gibna bayda nevű fehérsajt.[31]
Többféle ragufajtával találkozni, mint a waika, a bussaara és a sabaroag ni'aimiya-t vagy a miris, amelynek alapanyaga káposztalé, hagyma és szárított bámia. Az abiyad nevű különlegességet szárított húsból, míg a kajaik-ot szárított halból készítik. Délen, az egyenlítő felé zöldséges marhahúslevest vagy a kawari nevű juhkörömpörköltöt eszik.[29] Az elmussalammiya egy májból, lisztből, datolyából és fűszerekből készült étel is a helyi specialitások egyike.[29]
A víz számít a legnépszerűbb italnak Szudánban, amit gyakran árulnak is az utcákon nagyobb adagú ételekhez. A helyi kávét igen erősen főzik, amit egy jebena nevű edényben szolgálnak fel. Mellette isznak fekete teát, amit olykor tejjel ízesítenek. A teát az utcán gyakran nők árulják. A forróbb napokon népszerű hűsítő a karkadeh nevű hibiszkusztea, amit akárcsak Egyiptomban, otthon főznek.[29]
Hajdan Szudánban engedélyezték az alkoholos italok fogyasztását. Hagyományos szudáni szeszesital a sharbot nevű kölesbor és az araqi nevű likőr. Az 1980-as években a saría bevezetésével betiltották az alkohol lepárlását, fogyasztását és terjesztését. A tilalom megszegéséért kikötözés is járhatott.[32] Ennek ellenére az alkoholfogyasztás nem szűnt meg, csak illegalitásban zajlik tovább.[33]
TurizmusSzerkesztés
SportSzerkesztés
OlimpiaSzerkesztés
ÜnnepekSzerkesztés
- január 1: a függetlenség napja
- március 27: az unió ünnepe
- változó: ramadán
- változó: a háddzs
- december 25: karácsony
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Történelmi pillanat (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. augusztus 28. [2019. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ World Population Review
- ↑ Area. The World Factbook. U.S. Central Intelligence Agency. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
- ↑ A robbanás szélén áll Afrika óriása (origo.hu)
- ↑ عن السودان (arab nyelven). [2013. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Government, rebels agree to make Sudan 'secular state'. www.aa.com.tr. (Hozzáférés: 2022. augusztus 2.)
- ↑ http://www.economy-point.org/national-park-in-the-sudan/
- ↑ Sudan - Conflict in Darfur | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Sudan - Conflict with South Sudan | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Sudan - Challenge to Bashir’s rule and the 2019 military coup | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ „Omar al-Bashir ousted: How Sudan got here”, BBC News, 2019. április 11. (Hozzáférés ideje: 2022. január 9.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Sudan’s army seizes power in coup and detains prime minister (angol nyelven). the Guardian, 2021. október 25. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Katonai puccs után véres tüntetések: újabb országban jött el a földi pokol, amely milliós menekültáradattal fenyegeti Európát (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ SPIEGEL, DER: Sudan: Militär und Opposition einigen sich auf Übergangsregierung (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
- ↑ Évtizedek óta tartó vérengzés végére tettek pontot Szudánban. hvg.hu. (magyarul) Budapest: HVG (2020. okt. 3.) (Hozzáférés: 2020. okt. 6.) (HTML)
- ↑ Western Kordofan State
- ↑ Sudan shuffles governors of Kordofan states including ICC suspect. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 17.)
- ↑ Heavens, Andrew. „Southerners dismiss Sudan pre-poll census count”, Reuters, 2009. május 21.. [2012. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2021. szeptember 23.)
- ↑ ""Overall total population" – World Population Prospects: The 2019 Revision" (xslx). population.un.org (custom data acquired via website). United Nations Department of Economic and Social Affairs, Population Division. Retrieved 9 November 2019.
- ↑ a b CIA The World Factbook
- ↑ http://www.sd.undp.org/
- ↑ https://web.archive.org/web/20110713221231/http://www.goss-online.org/magnoliaPublic/en/about/economicalsummary.html
- ↑ a b c d e Archivált másolat. [2019. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 14.)
- ↑ http://www.lexikon.hu/index.php?PostBack=1&metatype=&searchin=title&word=szud%C3%A1n&searchpattern=rightchopped&pageid=359&lexikonAction=entry&wstLexikonEntry_id=556813998&wstlexikonentryctrlaction=Item[halott link]
- ↑ http://www.our-africa.org/sudan/people-culture
- ↑ Archivált másolat. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 14.)
- ↑ The New York Times: In a Victory for Women in Sudan, Female Genital Mutilation Is Outlawed
- ↑ a b c d Sudanese Family (Embassy of Sudan in Washington D.C.)
- ↑ And in Sudan, A Famished Food Culture (The Third Rail)
- ↑ Processing and properties of Sudanese white cheese (Gibna Bayda) in small-scale cheese units in South and West Darfur states (Sudan)
- ↑ Sudan: Hearts, Minds and Helicopters
- ↑ Sudan's date-gin brewers thrive despite Sharia (BBC News)
ForrásokSzerkesztés
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
- A Tudás Fája – sorozat
További információkSzerkesztés
- A hvg.hu szudáni melléklete (a konfliktus háttere, helyszíni tudósítások, galéria)
- Hivatalos oldal
- Sudan Tribune Archiválva 2019. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- International Crisis Group to Sudan
- www.sudan.net
- Tétek és ellentétek a szudáni népszavazáson Archiválva 2014. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- www.globalsecurity.org
- The Library of Congress – Country Studies: Sudan
- Szudáni körkép, avagy mi a helyzet Darfurban
- CIMIC tevékenység az Afrikai Unió szudáni missziójában (AMIS)
- Országismertető - Szudán