Szudán
Szudán, hivatalosan a Szudáni Köztársaság (arab: الييادممهنرمم) Afrika harmadik legnagyobb területű országa a kontinens északkeleti részén; több mint 1,8 millió km²-es területével körülbelül ötször akkora, mint Németország. Terület szerint Afrika és az Arab Liga legnagyobb országa volt Dél-Szudán 2011-es kiválásáig,[5] azóta mindkét címmel Algéria büszkélkedhet.
| Szudáni Köztársaság | |||
| جمهورية السودان Jumhuriyat as-Sudan Republic of the Sudan | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Al-Nasr Lana (arabul: Miénk a győzelem) Nemzeti himnusz: Nahnu Jund Allah Jund Al-Watan | |||
.svg) | |||
| Fővárosa | Kartúm | ||
| Koordináták: é. sz. 15°, k. h. 32° | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| a Szuverén Tanács elnöke[1] | Abdel Fattah al-Burhan | ||
| kormányfő | Oszman Huszein | ||
| Hivatalos nyelv | arab, angol | ||
| függetlenség |
Egyiptomtól és az Brit Birodalomtól | ||
| kikiáltása | 1956. január 1. | ||
| Tagság | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 40 533 330 fő (2017)[2] | ||
| Rangsorban | 34 | ||
| Becsült | 46 900 000[3] fő (2022) | ||
| Rangsorban | 34 | ||
| Népsűrűség | 25 [4] fő/km² | ||
| GDP | 2005 | ||
| Összes | 85 461 millió USD (60) | ||
| Egy főre jutó | 2 242 USD (126) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1 886 068 km² | ||
| Rangsorban | 16 | ||
| Víz | 5% | ||
| Időzóna | EAT (UTC+3) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
Szudáni font (SDD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | SUD | ||
| Hívószám | 249 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 999 | ||
| Internet TLD | .sd | ||
| Villamos hálózat | 230 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szudáni Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Az iszlám volt az ország államvallása, és a saría törvényeket 1983-tól 2020-ig alkalmazták, amikor az ország a belső konfliktusokból kifolyólag világi állammá vált.[6][7]
Szudán fejlődő ország és 2022-ben a 172. helyen állt az emberi fejlettségi indexen. Közepes jövedelmű gazdasággal rendelkezik, amely nagyrészt a mezőgazdaságra támaszkodik a hosszú távú nemzetközi szankciók, az elszigeteltség, a belső instabilitás miatt.
A regionális szeparatista mozgalmak és a rendszeres katonai puccsok miatt Szudán már nem létezik központilag irányított, szuverén állami egységként. Dél-Szudán egy 2005-ös megállapodás alapján megrendezett népszavazást követően 2011. nyarán bejelentette függetlenségét, így függetlenedett, de még Abyei és Dárfúr tartományok is pályáznak az önállóságra.[8] 2023-ban harcok törtek ki egy lázadó csoport (RSF) és a kormány hadserege között.
Etimológia szerkesztés
Neve az arab bilād asz-szūdān (بلاد السودان) kifejezésből származik, ami szó szerint azt jelenti, hogy "a feketék földje".[9] Ez a kifejezés utal a lakosok többé-kevésbé sötét bőrére és főleg a szudáni régióra vonatkozik.
Korábban az ókori egyiptomiak Szudán területét Núbia és Ta Neheszi vagy Ta Szeti néven ismerték.[10]
Földrajz szerkesztés
Domborzat szerkesztés
Az ország nyugati részét hatalmas homokkőtáblák építik fel, amelyekből szigethegységek emelkednek ki, északnyugaton az Uveinat-hegység (1934 m), az ország déli részén a Nubah-hegység (1450 m). A csádi határ mentén a Dárfúr 800–1200 m magas fennsíkjából a Marra-hegység vulkáni tömege tör 3088 m magasságba. Az ország legmagasabb pontja a Deriba-kráter (3042 m).
-
Domborzati térkép
-
Szudán műholdas képe
-
Éghajlati térkép (angol) piros: trópusi sivatagi
Vízrajz szerkesztés
Az ország tengelyében a Nílus mentét szegélyező, tágas, északon elkeskenyedő síkság húzódik, amelyet három oldalról hegyvidék övez. Észak-déli kiterjedése következtében érvénybe jutnak a földrajzi övek a szavannától a sivatagig. Legjelentősebb folyók: Nílus, Fehér-Nílus (Bahr al Jabal), Kék-Nílus (Bahr al Jabal Azraq), Atbara. A Fehér-Nílus délen lép be az országba, és Kartúmnál folyik össze a Tana-tóból eredő Kék-Nílussal. Itt kezdődik tulajdonképpen a Nílus folyam.
Éghajlat szerkesztés
Szudán jelentős része a Szaharához tartozik. A csapadék mennyiségében észak és dél között nagy eltérések tapasztalhatók. Az északi régiókban jellemzően alig esik csapadék (kevesebb mint 50 mm évente), a középső régiókban 200 mm és 700 mm közötti csapadék esik évente, néhány déli régióban pedig évi több mint 1500 mm. A legtöbb csapadék a márciustól októberig tartó időszakban hull le, a legnagyobb koncentrációban június és szeptember között.[11]
A száraz területeket homokviharok sújtják, ilyen az úgynevezett habúb (هَبوب), amely teljesen eltakarhatja a napot.
Az éves átlaghőmérséklet 26°C és 32°C között van, de a nyári max. hőmérséklet északon gyakran meghaladja a 43°C-ot.[11]
Kartúmban a januári középhőmérséklet 23 °C, a júliusi 34 °C. Az évi csapadékmennyiség 150 mm.
Élővilág, természetvédelem szerkesztés
Az elsivatagosodás komoly probléma Szudánban. Ez a folyamat áll a dárfúri konfliktus hátterében. A talajerózió is aggodalmat kelt.A mezőgazdaság terjeszkedése nem jár együtt természetvédelmi intézkedésekkel. A következmények már mutatkoznak: az erdőirtás és a talaj kiszáradása csökkenti a talaj termékenységét és a talajvíz szintjét.[12]
A vadállományt veszélyezteti az orvvadászat. 2001-től huszonegy emlős faj és kilenc madárfaj, valamint két növényfaj veszélyeztetettnek számít. Veszélyeztetett fajok közé tartozik: tarvarjú, a szélesszájú orrszarvú, vörös tehénantilop, karcsú szarvú gazella, közönséges cserepesteknős. A szaharai oryx már nem él vadon.[13]
Nemzeti parkjai szerkesztés
Szudánban a 2010-es években tizenkét nemzeti park található:[14]
- Badinglo
- Boma
- Déli
- Dinder
- Dzsebel-Hasszania
- Lantoto
- Nimule
- Radom
- Shambe
- Szuakin-szigetvilág
Természeti világörökségei szerkesztés
- Szanganeb Tengeri Nemzeti Park és Dungonab-öböl – Mukkawar-sziget Tengeri Nemzeti Park. Egy elszigetelt, korallzátonyos terület a Vörös-tenger középső részén, és egy atoll, 25 km-re Szudán partvonalától.[15]
Környezeti problémák szerkesztés
Az ország súlyos környezeti problémákkal néz szembe, amelyek gyakran a víz elérhetőségével vagy annak ártalmatlanításával kapcsolatosak.[16] Az elsivatagosodás komoly probléma,[17] de aggodalomra ad okot a talajerózió is.
A mezőgazdasági terjeszkedés, mind az állami, mind a magánszférában, védelmi intézkedések nélkül ment végbe. A következmények többek közt az erdőirtás, a talaj kiszáradása, a talaj termékenységének és a talajvízszintnek a csökkenése.[18]
Az élővilágot az orvvadászat fenyegeti. A kritikusan veszélyeztetett fajok közé tartozik a tarvarjú, az északi fehér orrszarvú, a tora antilop (Alcelaphus buselaphus tora), a homoki gazella és a közönséges cserepesteknős. A kardszarvú antilop kihaltnak tekinthető.[19]
A szilárd hulladék és szennyvíz nem megfelelő kezelése, illetve a létesítmények általános hiánya a fő környezeti problémák közé tartozik.[16]
Történelem szerkesztés
21. század szerkesztés
A dárfúri konfliktus előzményei az 1990-es évekre vezethetőek vissza, de többnyire 2003-at tekintik a konfliktus kirobbanási időpontjának, amikor a lázadók felkelést indítottak, hogy tiltakozzanak a szudáni kormánynak a nyugati régióval és annak nem arab lakosságával szembeni figyelmen kívül hagyása ellen. Válaszul a kormány felszerelte és támogatta az arab milíciákat, amely harcolni kezdett a lázadók ellen. 2007-re a konfliktus és az abból fakadó humanitárius válság több százezer ember halálát okozta, és több mint kétmillióan menekültek el.[20]
Az ország egy népszavazás következtében szétszakadt, és Dél-Szudán 2011. július 9-től lett hivatalosan is független, önálló ország. Szudán területe és lakosságszáma így jelentősen csökkent.
A déli rész elszakadását követő években a kormányt továbbra is kihívások elé állították a dárfúri lázadók, továbbá a Dél-Kordofán és a Kék-Nílus nevű tagállamokban fellépő konfliktusok. A háborús konfliktus miatt rengeteg ember menekült el az otthonából. 2014 végéig körülbelül 650 ezer ember keresett menedéket a szomszédos Etiópiában, Csádban és Egyiptomban, míg további 1,87 millió ember az ország határain belül maradt menekült volt.[21]
2018 végén a hanyatló gazdaság hátterében a szudáni polgárok az utcára vonultak, hogy kifejezzék elégedetlenségüket. A tiltakozások kezdetben a kenyér és egyéb áruk emelkedő árairól és hiányáról szóltak, hamarosan erőteljes kormányellenes tüntetésekké fajultak, amelyek Basír elnök lemondását követelték.[22] 2019 áprilisában, több hónapig tartó utcai tüntetések után, Omar el-Basír szudáni elnököt menesztették.[23] Az elnök bukása után az országot a katonai és polgári képviselőkből álló Szuverenitási Tanács irányította.
A 2020–2021-es tigréi-háborúban Szudán is járulékosan érintett lett és Etiópia és Szudán között nőtt a feszültség.
2021. október 25-én a szudáni hadsereg Abdel Fattah al-Burhan tábornok vezetésével katonai puccsal átvette az állam irányítását.[24] Ezután véres tüntetések kezdődtek.[25]
2023 áprilisában hatalmi harcok törtek ki és polgárháborús helyzet alakult ki, miután egy félkatonai szervezet, a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) kísérelt meg puccsot.[26] A konfliktus Kartúm utcáin heves csatává fajult a hadsereg és az RSF között.
Politika és közigazgatás szerkesztés
Az ország egy képviseleti demokrácián alapuló köztársaság volt 2019 áprilisáig, amikor Omar el-Basír elnök rezsimjét egy katonai puccsal döntötték meg. Ekkor feloszlatták a kétkamarás parlamentet – a nemzeti törvényhozást, annak nemzetgyűlésével (alsóház) és az államtanáccsal (felső kamra) együtt. A 2022-re tervezett új választásokig egy tizenegy személyből álló „szuverén tanács” irányítja az országot.[27]
Alkotmány, államforma szerkesztés
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés
.jpg)
A Riek Machar által vezetett csoporttal 1997-ben aláírt Kartúmi Békeszerződés alapján 1998-ban hozták létre az alkotmányt.
A Szudánt 30 éven át irányító, 2019 tavasszal puccsal eltávolított Omar el-Besírt váltotta egy katonai-civil átmeneti kormány.[28]
Egyes a Koránban meghatározott bűnökért, mint a lopás vagy a házasságtörés, még mindig alkalmazzák a halálbüntetést. A büntetési formák között szerepel a kéz vagy a láb levágása, az akasztás vagy a halálra kövezés.
Elnökök szerkesztés
| Név | Elnökként | ||
| Hivatalának kezdete | Hivatalának vége | Hatalomra jutása | |
| Legfelsőbb tanács | 1956. január 1. | 1958. november 17. | puccs |
| Ibrahim Abbud | 1958. november 17. | 1964. november 15. | választás |
| Sir al-Khatim al-Khalifah | 1964. november 16. | 1964. december 3. | választás |
| Legfelsőbb bizottság | 1964. december 3. | 1965. június 10. | választás |
| Ismail al-Azhari | 1965. június 10. | 1969. május 25. | puccs |
| Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1969. május 25. | 1971. július 19. | választás |
| Babiker al-Nur Osman | 1971. július 19. | 1971. július 22. | puccs |
| Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1971. július 22. | 1977 | választás |
| Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1977 | 1983. április | választás |
| Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1983. április | 1985. április 6. | puccs |
| Abdel Rahman Swar al-Dahab | 1985. április 6. | 1986. május 15. | választás |
| Ahmad al-Mirghani | 1986. május 6. | 1989. június 30. | puccs |
| Omar Hassan Ahmad al-Bashir | 1989. június 30. | 1996 | választás |
| Omar Hassan Ahmad al-Bashir | 1996 | 2001 | választás |
| Omar Hassan Ahmad al-Bashir | 2001 | 2019 | puccs |
Politikai pártok szerkesztés
Közigazgatási beosztás szerkesztés
Szudán régiói és államai. Az országot 18 tagállam alkotja (amelyek 133 további kerületre vannak osztva):
- Észak
- Észak (Ash Shamaliyah)
- Nílus-folyó (állam) (Nahr an Nil)
- Kasszala
- Kasszala (Ash Sharqiyah)
- Al Qadarif
- Vörös-tenger (Al Bahr al Ahmar)
- Kartúm
- Kartúm állam (Al Khartum)
- Kék-Nílus
- Al Jazirah
- Kék-Nílus (An Nil al Azraq)
- Sennar
- Fehér-Nílus (An Nil al Abyad)
- Dárfúr
- Közép-Dárfúr (Zalingei)
- Kelet-Dárfúr (Sharq Darfur)
- Észak-Dárfúr (Shamal Darfur)
- Dél-Dárfúr (Janub Darfur)
- Nyugat-Dárfúr (Gharb Darfur)
- Kordofán
- Észak-Kordofán (Shamal Kurdufan)
- Dél-Kordofán (Janub Kurdufan)
- Nyugat-Kordofán (újraalapítva 2013-ban)[29][30]
Védelmi rendszer szerkesztés
Nemzetközi szervezetek szerkesztés
Szudán az alábbi szervezetekben rendelkezik tagsággal:
| Csatlakozási dátum | A szervezet neve | Rövítése |
|---|---|---|
| 1956 | Egyesült Nemzetek Szervezete | UN |
| 1956 | Arab Liga | - |
| 1963 | Afrikai Egységszervezet (Ma Afrikai Unió) | OAU |
| 1969 | Iszlám Konferencia Szervezete | OIC |
| 1981 | Preferential Trade Area for Eastern and Southern Africa | PTA |
| 1986 | Intergovernmental Authority on Drought and Development | IGADD |
| 1994 | Common Market for Eastern and Southern Africa | COMESA |
| 1996 | Intergovernmental Authority on Development | IGAD |
| 2001 | Afrikai Unió | AU |
Népesség szerkesztés
Népességváltozás szerkesztés
| Lakosok száma | 30 894 000 | 40 235 000 | 40 533 330 |
| 2008 | 2015 | 2017 |
Általános adatok szerkesztés
A 2008-as népszámlálás alapján a népessége ekkor meghaladta a 30 milliót.[31] 2018-ban már 41,8 millió fő ember él az országban.[32] A fővárosi régióban, Kartúmban, Omdurmannal és Khartúm Bahrival együtt ekkor kb. 14 millió ember élt, a kettészakadt ország lakosságának több mint egyötöde.
Az ország északi fele, a Nílus partjának kivételével a szaharai sivatagba nyúlik, így igen ritkán lakott. Kartúmon kívül a déli részen jelentősebb lakott területek a Kék- és a Fehér-Nílus folyók között, valamint Dél-Dárfúrban találhatók.[33]
A 2010-es években a várható átlagos élettartam 62 év.[33] A csecsemőhalandósági ráta igen magas, 67,1‰.
Legnépesebb települések szerkesztés
Etnikai megoszlás szerkesztés
Dél-Szudán kiválása után a fontosabb etnikumok: [33]
- szudáni arab 70%,
- a maradék 30% : núbiai, nuba, nuer, bedzsa, dinka, fellata (fulbe), egyéb. Több mint ötszáz etnikai csoport van.[33]
Nyelvi megoszlás szerkesztés
2005 előtt az arab volt az ország egyetlen hivatalos nyelve.[34] A 2005-ös alkotmány alapján két hivatalos nyelv van: az arab és az angol.[35]
2009-ben körülbelül hetven nyelv beszélt az országban.[36]
Vallási megoszlás szerkesztés
Az ország kettéválása után a lakosság döntő része szunnita muszlim (97%), a csekély maradék keresztény, illetve törzsi vallású.[37]
Szociális rendszer szerkesztés
Gazdaság szerkesztés
_003.jpg)
|
Képek         |
Az 1960-as évek közepétől a Száhel-övezetet sújtó gyakori szárazság és a polgárháború következtében a gazdaság megtorpant, ugyanakkor Szudán óriási adósságállományt halmozott fel. Ez gátolta a további gazdasági fejlődést is.
A három fő mezőgazdasági alágazat: a legeltető állattenyésztés, növénytermesztés és halászat.[38] Sok állatot, különösen tehenet, juhokat és tevéket exportálnak Szaúd-Arábiába és más arab országokba.
A növénytermesztésben kiemelhető a gyapot, a földimogyoró, a gumiarábikum és a szezámmag. Bár az ország igyekszik diverzifikálni a valuta bevételi forrását, a gyapot és a földimogyoró továbbra is a legfontosabb mezőgazdasági exportterméke. A gabonacirok a fő élelmiszernövény. A szezámmagot és a földimogyorót belföldi fogyasztásra és egyre inkább exportra termesztik.
Észak Darfúrban vasércet, kőolajat és uránércet találtak. A 21. században az ország gazdasága gyors fejlődésnek indult.[39]
Magyarországot 2008 óta a helyszínen a Magyar Iszlám Közösség képviseli, mint hivatalosan regisztrált egyedüli magyar NGO.
A GDP összetétele szektoronként 2014-ben: mezőgazdaság: 26,8%, ipar: 35,6%, szolgáltatások: 37,7%. A GDP (reál) növekedési üteme: 3% (2014-ben), 3,3% (2013-ban)[40]
Sok szakképzett szudáni dolgozik a Perzsa-öböl menti országokban, az általuk hazaküldött pénz is segítségére van a gazdaságnak.
Mezőgazdaság szerkesztés
A munkaerőnek több mint a felét a mezőgazdaság foglalkoztatja, bár az összterületnek csupán 5%-át művelik meg, és további 24%-át hasznosítják legelőként. A művelés alá vett földek 15%-át öntözik, a legnagyobb öntözőrendszer al-Gazirahban van. Hatalmas öntözőműveket építettek ki az Atbara folyón, Hasm el-Girbánál. Komoly duzzasztógátat építettek Meroé mellett, ami öntözés és energiatermelés szempontjából kiemelkedő.
Főbb termények:[40] gyapot, földimogyoró, cirok, köles, búza, gumiarábikum, cukornád, manióka (tápióka), mangó, papaja, banán, édes burgonya, szezámmag.
A mezőgazdaság egyik fő terméke a gyapot, az élelmiszernövények közül a földimogyoró, szezám, köles- és citrusfélék jelentősek. A legtermékenyebb földek a Kék- és Fehér-Nílus között vannak.[41]
A nomád pásztorkodó törzsek révén hatalmas állattartománnyal rendelkezik (szarvasmarha, kecske, juh, teve). Az országban több mint 20 millió szarvasmarhát, 19 millió juhot, 14 millió kecskét és 32 millió szárnyast tartanak.
Ipar szerkesztés
Fő ágazatok 2014-ben:[40] gyapottisztítás, textilipar, cementgyártás, étolaj-, cukoripar, szappangyártás, cipőipar, kőolajfinomítás, gyógyszeripar, személygépkocsi és kisteherautó összeszerelés.
A 2010-es években kőolajfinomítók, tárolók épülnek, az építőipar rohamos fejlődésnek indult; sok szállodát építenek, folyik a közutak korszerűsítése, építése, s elkezdődött a vasút felújítása is.
Külkereskedelem szerkesztés
Fő külkereskedelmi termékek a 2010-es években:[40]
- Export: arany; kőolajtermékek; gyapot, szezámmag, állatállomány, mogyoró, gumiarábikum
- Import: élelmiszerek, iparcikkek, közlekedési eszközök, gyógyszerek, vegyi anyagok, textília, búza
Fő külkereskedelmi partnerek 2019-ben:[40]
Közlekedés szerkesztés
_001.jpg)
Közút szerkesztés
A közlekedési hálózat gyengén fejlett. Az aszfaltozott utak a városi aszfaltozott utcákat leszámítva, 2010 táján nagyjából 3600 kilométert tettek ki (beleértve a mai Dél-Szudánt is), amelyből a Kartúm–Port Szudán közötti, Kaszalán keresztül vezető legfontosabb út csaknem 1200 kilométer volt.[42] Ekkor kb. 3740 kilométernyi kavicsos út volt és a becslések szerint 45 ezer kilométer főként szezonálisan használható földút és homokút, ezeknek körülbelül a fele bekötőútnak minősült.[42]
Vasút szerkesztés
Összesen 4874 km hosszú vasútvonal köti össze Kartúmot el-Obeiddel, Vádi- Halfával, Port Szudánnal és a délkeleti vidékkel.
Vízi közlekedés szerkesztés
Nagyon fontos a folyami hajózás, a Níluson egész évben nagy a forgalom.
Szudánban 4068 km a folyami út, ebből 1723 km a Kék- és a Fehér-Níluson zajlik.
Fontosabb folyami kikötők: Kartúm, Kuszti és Vádi-Halfa.
A főbb tengeri kikötők: Port Szudán és Szuakin. Port Szudánból csővezetéken jut a kőolaj Kartúmba.
Légi közlekedés szerkesztés
Az országban 4 nemzetközi és 6 belföldi légikikötő van.
|
A nemzetközi repterek:
|
Belföldi repterek:
|
Kultúra szerkesztés
Az emberek nagy része inkább arabnak tartja magát, mint afrikainak. A szudáni férfiak által széles körben használt hagyományos ruhaviselet a galabija, amely egy bő szabású, hosszú ujjú, gallér nélküli, bokáig érő ruhadarab, amely Egyiptomban is gyakori.
Az iszlám vallás rendkívül fontos szerepet játszik a szudániak életében. A férfiak és fiúk naponta ötször imádkoznak, és az imára való felhívást is hallani a mecsetekből mindenhol.[43]
A zár – amely eredetileg fekete-afrikai eredetű – egy dobbal, énekkel összekötött szelleműző szertartás, amit akkor végeznek ha valakit megszáll a dzsinn. Sokszor egy szúfi szent segítségét kérik, hogy járjon közbe a megszállott érdekében a szellemnél.[44]
Szudánban a vallás sokkal inkább afrikai iszlám, ahol a szentek kultusza nagy jelentőséggel bír és a szúfizmus (az iszlám misztikus irányzata) széles néprétegek között elterjedt.
|
Képek   .jpg) .jpg)    _006.jpg)  .jpg)       |
Oktatási rendszer szerkesztés
Szudán egyetemei:
- Academy of Medical Sciences
- Ahfad University for Women
- Bayan Science and Technology College
- Computerman College
- Omdurman Ahlia University
- Omdurman Islamic University
University of Africa
- University of Gezira
- University of Khartoum
- Mycetoma Research Centre
- Sudan University of Science and Technology
Kulturális intézmények szerkesztés
Kulturális világörökség szerkesztés
A világ kulturális örökségéhez tartoznak Dzsebel Barkal és a Napata régió régészeti helyszínei.
Művészetek szerkesztés
Hagyomány és néprajz szerkesztés
Elterjedt gyakorlat a női nemi szervek megcsonkítása. A szudáni 18 államból hat állam 2008-tól már megkezdte a megcsonkítás gyakorlatának korlátozását vagy betiltását, de az intézkedéseket korlátozott sikerrel hajtották végre. 2016-ban al-Bashir, az ország elnöke megpróbálta bevezetni a gyakorlatot tiltó nemzeti törvényt, ám a vallási konzervatívok megakadályozták az erőfeszítéseit. 2020-ban egy kormányzati miniszter kijelentette, hogy támogatják a aktivisták azon célját, hogy 2030-ig teljesen megszüntessék ezen elterjedt gyakorlatot és életbe is léptettek ellene egy törvényt.[45]
Gasztronómia szerkesztés
Szudán roppant területéből adódóan a konyha változatos, minden nagyobb területnek (mint Dárfúr, Kordofán stb.) saját, különálló, ugyanakkor egymásra is hatással bíró gasztronómiái vannak. Az étkezés a halalnak megfelelően történik, a leggyakoribb húsok a baromfi és bárány. Az ételeket többnyire kézzel fogyasztják.
Szudán két legjellemzőbb fogása az elmaraara és az umfitit, amelyek a juh belsőségeiből (köztük a májból, gyomorból és tüdőből) készülnek, hagyma, mogyoróvaj és só hozzáadásával.[46] Népszerű a földimogyorós saláta, a salatat dakaw.[47] Szudán jellegzetessége még a gibna bayda nevű fehérsajt.[48]
Többféle ragufajtával találkozni, mint a waika, a bussaara és a sabaroag ni'aimiya-t vagy a miris, amelynek alapanyaga káposztalé, hagyma és szárított bámia. Az abiyad nevű különlegességet szárított húsból, míg a kajaik-ot szárított halból készítik. Délen, az egyenlítő felé zöldséges marhahúslevest vagy a kawari nevű juhkörömpörköltöt eszik.[46] Az elmussalammiya egy májból, lisztből, datolyából és fűszerekből készült étel is a helyi specialitások egyike.[46]
A víz számít a legnépszerűbb italnak Szudánban, amit gyakran árulnak is az utcákon nagyobb adagú ételekhez. A helyi kávét igen erősen főzik, amit egy jebena nevű edényben szolgálnak fel. Mellette isznak fekete teát, amit olykor tejjel ízesítenek. A teát az utcán gyakran nők árulják. A forróbb napokon népszerű hűsítő a karkadeh nevű hibiszkusztea, amit akárcsak Egyiptomban, otthon főznek.[46]
Hajdan Szudánban engedélyezték az alkoholos italok fogyasztását. Hagyományos szudáni szeszesital a sharbot nevű kölesbor és az araqi nevű likőr. Az 1980-as években a saría bevezetésével betiltották az alkohol lepárlását, fogyasztását és terjesztését. A tilalom megszegéséért kikötözés is járhatott.[49] Ennek ellenére az alkoholfogyasztás nem szűnt meg, csak illegalitásban zajlik tovább.[50]
Turizmus szerkesztés
A turizmus csak csekély mértékben járul hozzá az ország gazdaságához. Szudánt más afrikai országokhoz képest kevésbé látogatják, és a régóta tartó belső konfliktusok károsították az ország idegenforgalmi ágazatát.[51]
A népszerűbb tevékenységek közé tartozik a rafting, kajakozás, a túrázás és a nílusi körutazás.[51] A fő látnivalók közé tartozik a Dinder Nemzeti Park, a Marrah-hegység, a Nemzeti Múzeum és a Vörös-tenger partja.[51] A régészeti lelőhelyek közül a fontosabbak: Meroë piramisai, a kermai sírok és az ókori Szoleb templomának romjai.[51]
Sport szerkesztés
Labdarúgás szerkesztés
Sok országhoz hasonlóan Szudánban is a futball a legnépszerűbb sport. A Szudáni Labdarúgó Szövetséget 1936-ban alapították, így az egyik legrégebbi futballszövetség Afrikában.
Olimpia szerkesztés
Ünnepek szerkesztés
- január 1: a függetlenség napja
- március 27: az unió ünnepe
- változó: ramadán
- változó: a háddzs
- december 25: karácsony
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Történelmi pillanat (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. augusztus 28. [2019. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ World Population Review
- ↑ 2023-ban; https://www.worldometers.info/world-population/sudan-population/
- ↑ Area. The World Factbook. U.S. Central Intelligence Agency. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
- ↑ عن السودان (arab nyelven). [2013. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Government, rebels agree to make Sudan 'secular state'. www.aa.com.tr. (Hozzáférés: 2022. augusztus 2.)
- ↑ A robbanás szélén áll Afrika óriása (origo.hu)
- ↑ International Association for the History of Religions (1959), Numen, Leiden: EJ Brill, p. 131, West Africa may be taken as the country stretching from Senegal in the West to the Cameroons in the East; sometimes it has been called the central and western Sudan, the Bilad as-Sūdan, 'Land of the Blacks', of the Arabs
- ↑ Magazine, Smithsonian: Why Sudan's Remarkable Ancient Civilization Has Been Overlooked by History (angol nyelven). Smithsonian Magazine. (Hozzáférés: 2023. április 17.)
- ↑ a b World Bank Climate Change Knowledge Portal (angol nyelven). climateknowledgeportal.worldbank.org. (Hozzáférés: 2023. április 19.)
- ↑ "Soil conservation and land reclamation in the Sudan". United Nations University.
- ↑ "Sudan – Environment". Encyclopedia of the Nations.
- ↑ http://www.economy-point.org/national-park-in-the-sudan/
- ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Sanganeb Marine National Park and Dungonab Bay – Mukkawar Island Marine National Park (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2023. április 17.)
- ↑ a b Sablon:Citation-attribution
- ↑ Desertification & Desert Cultivation Studies Institute. University of Khartoum, 2023. december 3. [2013. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
- ↑ Soil conservation and land reclamation in the Sudan. United Nations University, 2023. december 3. [2010. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 26.)
- ↑ Sudan – Environment, Encyclopedia of the Nations (2023. december 3.)
- ↑ Sudan - Conflict in Darfur | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Sudan - Conflict with South Sudan | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Sudan - Challenge to Bashir’s rule and the 2019 military coup | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ „Omar al-Bashir ousted: How Sudan got here”, BBC News, 2019. április 11. (Hozzáférés ideje: 2022. január 9.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Sudan’s army seizes power in coup and detains prime minister (angol nyelven). the Guardian, 2021. október 25. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Katonai puccs után véres tüntetések: újabb országban jött el a földi pokol, amely milliós menekültáradattal fenyegeti Európát (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ István, Bereznay: Több mint 100 ember meghalt, 1100-an megsérültek Szudánban (magyar nyelven). index.hu, 2023. április 17. (Hozzáférés: 2023. április 17.)
- ↑ SPIEGEL, DER: Sudan: Militär und Opposition einigen sich auf Übergangsregierung (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
- ↑ Évtizedek óta tartó vérengzés végére tettek pontot Szudánban. hvg.hu. (magyarul) Budapest: HVG (2020. október 3.) (Hozzáférés: 2020. október 6.) (HTML)
- ↑ Western Kordofan State
- ↑ Sudan shuffles governors of Kordofan states including ICC suspect. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 17.)
- ↑ Heavens, Andrew. „Southerners dismiss Sudan pre-poll census count”, Reuters, 2009. május 21.. [2012. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2021. szeptember 23.)
- ↑ ""Overall total population" – World Population Prospects: The 2019 Revision" (xslx). population.un.org (custom data acquired via website). United Nations Department of Economic and Social Affairs, Population Division. Retrieved 9 November 2019.
- ↑ a b c d CIA The World Factbook
- ↑ Leclerc, Jacques: L'aménagement linguistique dans le monde, "Soudan" (francia nyelven). Trésor de la langue française au Québec. [2012. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
- ↑ 2005 constitution in English. [2007. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
- ↑ Gordon, Raymond G., Jr. (ed.), 2009. Ethnologue: Languages of the World, 16th ed. Dallas: SIL International. Online version: "Languages of Sudan"
- ↑ http://www.sd.undp.org/
- ↑ Sudan Country Economic Memorandum
- ↑ https://web.archive.org/web/20110713221231/http://www.goss-online.org/magnoliaPublic/en/about/economicalsummary.html
- ↑ a b c d e Archivált másolat. [2019. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 14.)
- ↑ http://www.lexikon.hu/index.php?PostBack=1&metatype=&searchin=title&word=szud%C3%A1n&searchpattern=rightchopped&pageid=359&lexikonAction=entry&wstLexikonEntry_id=556813998&wstlexikonentryctrlaction=Item[halott link]
- ↑ a b DeLancey, Virginia (2015). "Transportation and Telecommunications" (PDF). In Berry, LaVerle (ed.). Sudan : a country study (5th ed.). Washington, D.C.: Federal Research Division, Library of Congress. pp. 201–213. ISBN 978-0-8444-0750-0.. Though published in 2015, this work covers events in the whole of Sudan (including present-day South Sudan) until the 2011 secession of South Sudan.
- ↑ http://www.our-africa.org/sudan/people-culture
- ↑ Archivált másolat. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 14.)
- ↑ The New York Times: In a Victory for Women in Sudan, Female Genital Mutilation Is Outlawed
- ↑ a b c d Sudanese Family (Embassy of Sudan in Washington D.C.)
- ↑ And in Sudan, A Famished Food Culture (The Third Rail)
- ↑ Processing and properties of Sudanese white cheese (Gibna Bayda) in small-scale cheese units in South and West Darfur states (Sudan)
- ↑ Sudan: Hearts, Minds and Helicopters
- ↑ Sudan's date-gin brewers thrive despite Sharia (BBC News)
- ↑ a b c d Ritter, Christian. Sudan, tourism, Encyclopedia of Tourism. Springer International Publishing, 1–2. o.. DOI: 10.1007/978-3-319-01669-6_458-2 (2014. december 3.). ISBN 978-3-319-01669-6
Források szerkesztés
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
- A Tudás Fája – sorozat
További információk szerkesztés
- A hvg.hu szudáni melléklete (a konfliktus háttere, helyszíni tudósítások, galéria)
- Hivatalos oldal
- Sudan Tribune Archiválva 2019. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- International Crisis Group to Sudan
- www.sudan.net
- Tétek és ellentétek a szudáni népszavazáson Archiválva 2014. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- www.globalsecurity.org
- The Library of Congress – Country Studies: Sudan
- Szudáni körkép, avagy mi a helyzet Darfurban
- CIMIC tevékenység az Afrikai Unió szudáni missziójában (AMIS)
- Országismertető – Szudán
