Szudán

állam Északkelet-Afrikában

Szudán, hivatalosan a Szudáni Köztársaság (arab: الييادممهنرمم) Afrika harmadik legnagyobb területű országa a kontinens északkeleti részén. Terület szerint Afrika és az Arab Liga legnagyobb országa volt Dél-Szudán 2011-es kiválásáig,[4] azóta mindkét címmel Algéria büszkélkedhet.

Szudáni Köztársaság
جمهورية السودان
Jumhuriyat as-Sudan
Republic of the Sudan
Szudán zászlaja
Szudán zászlaja
Szudán címere
Szudán címere
Nemzeti mottó: Al-Nasr Lana
(arabul: Miénk a győzelem)
Nemzeti himnusz: Nahnu Jund Allah Jund Al-Watan
Sudan in its region (claimed).svg

Fővárosa Kartúm
Koordináták: é. sz. 15°, k. h. 32°
Államforma köztársaság
Vezetők
a Szuverén Tanács elnöke[1] Abdel Fattah al-Burhan
kormányfő Oszman Huszein
Hivatalos nyelv arab, angol
függetlenség Egyiptomtól és
az Brit Birodalomtól
kikiáltása 1956. január 1.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint40 533 330 fő (2017)[2]
Rangsorban34
Becsült46 900 000[3] fő (2022)
Rangsorban34
Népsűrűség21,49 fő/km²
GDP2005
Összes85 461 millió  USD (60)
Egy főre jutó2 242 USD (126)
Földrajzi adatok
Terület1 886 068 km²
Rangsorban 16
Víz5%
IdőzónaEAT (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Szudáni font (SDD)
Nemzetközi gépkocsijel SUD
Hívószám 249
Segélyhívó telefonszám 999
Internet TLD.sd
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • AC power plugs and sockets: British and related types
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Szudáni Köztársaság témájú médiaállományokat.

Az ország a hosszú háborús konfliktus miatt a szétesés szélére sodródott. Dél-Szudán egy 2005-ös megállapodás alapján megrendezett népszavazást követően 2011. július 9-én bejelentette függetlenségét, így függetlenedett, de még Abyei és Dárfúr tartományok is pályáznak az önállóságra.[5]

Az iszlám volt Szudán államvallása, és a saría törvényeket 1983-tól 2020-ig alkalmazták, amikor az ország a belső konfliktusokból kifolyólag világi állammá vált.[6][7]

FöldrajzSzerkesztés

DomborzatSzerkesztés

 
Dzsebel Barkal hegység Núbiában a világörökség része

Az ország nyugati részét hatalmas homokkő táblák építik fel, amelyekből szigethegységek emelkednek ki, északnyugaton az Uveinat-hegység (1934 m), az ország déli részén a Nubah-hegység (1450 m). A csádi határ mentén a Dárfúr 800–1200 m magas fennsíkjából a Marra-hegység vulkáni tömege tör 3088 m magasságba. Az ország legmagasabb pontja a Deriba-kráter (3042 m).

VízrajzSzerkesztés

Az ország tengelyében a Nílus mentét szegélyező, tágas, északon elkeskenyedő síkság húzódik, amelyet három oldalról hegyvidék övez. Észak-déli kiterjedése következtében érvénybe jutnak a földrajzi övek a szavannától a sivatagig. Legjelentősebb folyók: Nílus, Fehér-Nílus (Bahr al Jabal), Kék-Nílus (Bahr al Jabal Azraq), Atbara. A Fehér-Nílus délen lép be az országba, és Kartúmnál folyik össze a Tana-tóból eredő Kék-Nílussal. Itt kezdődik tulajdonképpen a Nílus folyam.

ÉghajlatSzerkesztés

Szudán a Szaharához tartozik, de Kartúmtól dél felé az évi átlagos csapadék mennyisége fokozatosan 150-ről 1000 mm-re nő. Kevés az eső, és szabálytalan időközökben hullik, az esős évszak az ország középső részén pedig 2-3 hónapig tart (többnyire áprilistól októberig). Egész évben északkeleti szelek fújnak. Kartúmban a januári középhőmérséklet 23 °C, a júliusi 34 °C. Az évi csapadékmennyiség 150 mm.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

Az elsivatagosodás komoly probléma Szudánban. Ez a folyamat áll a dárfúri konfliktus hátterében. A talajerózió is aggodalmat kelt.A mezőgazdaság terjeszkedése nem jár együtt természetvédelmi intézkedésekkel. A következmények már mutatkoznak: az erdőirtás és a talaj kiszáradása csökkenti a talaj termékenységét és a talajvíz szintjét.

A vadállományt veszélyezteti az orvvadászat. 2001-től huszonegy emlős faj és kilenc madárfaj, valamint két növényfaj veszélyeztetettnek számít. Veszélyeztetett fajok közé tartozik: tarvarjú, a szélesszájú orrszarvú, vörös tehénantilop, karcsú szarvú gazella, közönséges cserepesteknős. A szaharai oryx már nem él vadon.

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

Szudánban 12 nemzeti park található:[8]

  • Badinglo
  • Boma
  • Dinder
  • Berg-Hassania
  • Lantoto
  • Nimule
  • Radom
  • Shambe
  • Southern
  • Suakin-szigetvilág

TörténelemSzerkesztés

 
Az ókori núbiai királyok egy szobra, valószínűleg Natakamani ábrázolásával

21. századSzerkesztés

A dárfúri konfliktus előzményei az 1990-es évekre vezethetőek vissza, de többnyire 2003-at tekintik a konfliktus kirobbanási időpontjának, amikor a lázadók felkelést indítottak, hogy tiltakozzanak a szudáni kormánynak a nyugati régióval és annak nem arab lakosságával szembeni figyelmen kívül hagyása ellen. Válaszul a kormány felszerelte és támogatta az arab milíciákat, amely harcolni kezdett a lázadók ellen. 2007-re a konfliktus és az abból fakadó humanitárius válság több százezer ember halálát okozta, és több mint kétmillióan menekültek el.[9]

Az ország egy népszavazás következtében szétszakadt, és Dél-Szudán 2011. július 9-től lett hivatalosan is független, önálló ország. Szudán területe és lakosságszáma így jelentősen csökkent.

A déli rész elszakadását követő években a kormányt továbbra is kihívások elé állították a dárfúri lázadók, továbbá a Dél-Kordofán és a Kék-Nílus nevű tagállamokban fellépő konfliktusok. A háborús konfliktus miatt rengeteg ember menekült el az otthonából. 2014 végéig körülbelül 650 ezer ember keresett menedéket a szomszédos Etiópiában, Csádban és Egyiptomban, míg további 1,87 millió ember az ország határain belül maradt menekült volt.[10]

2018 végén a hanyatló gazdaság hátterében a szudáni polgárok az utcára vonultak, hogy kifejezzék elégedetlenségüket. A tiltakozások kezdetben a kenyér és egyéb áruk emelkedő árairól és hiányáról szóltak, hamarosan erőteljes kormányellenes tüntetésekké fajultak, amelyek Basír elnök lemondását követelték.[11] 2019 áprilisában, több hónapig tartó utcai tüntetések után, Omar el-Basír szudáni elnököt menesztették.[12] Az elnök bukása után az országot a katonai és polgári képviselőkből álló Szuverenitási Tanács irányította.

A 2020–2021-es tigréi-háborúban Szudán is járulékosan érintett lett és Etiópia és Szudán között nőtt a feszültség.

2021. október 25-én a szudáni hadsereg Abdel Fattah al-Burhan tábornok vezetésével katonai puccsal átvette az állam irányítását.[13] Ezután véres tüntetések kezdődtek.[14]

Politika és közigazgatásSzerkesztés

Az ország egy képviseleti demokrácián alapuló köztársaság volt 2019 áprilisáig, amikor Omar el-Basír elnök rezsimjét egy katonai puccsal döntötték meg. Ekkor feloszlatták a kétkamarás parlamentet - a nemzeti törvényhozást, annak nemzetgyűlésével (alsóház) és az államtanáccsal (felső kamra) együtt. A 2022-re tervezett új választásokig egy tizenegy személyből álló „szuverén tanács” irányítja az országot.[15]

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

 
Szudán politikai térképe

A Riek Machar által vezetett csoporttal 1997-ben aláírt Kartúmi Békeszerződés alapján 1998-ban hozták létre az alkotmányt.

A Szudánt 30 éven át irányító, 2019 tavasszal puccsal eltávolított Omar el-Besírt váltotta egy katonai-civil átmeneti kormány.[16]

Egyes a Koránban meghatározott bűnökért, mint a lopás vagy a házasságtörés, még mindig alkalmazzák a halálbüntetést. A büntetési formák között szerepel a kéz vagy a láb levágása, az akasztás vagy a halálra kövezés.

ElnökökSzerkesztés

Név Elnökként
Hivatalának kezdete Hivatalának vége Hatalomra jutása
Legfelsőbb tanács 1956. január 1. 1958. november 17. puccs
Ibrahim Abbud 1958. november 17. 1964. november 15. választás
Sir al-Khatim al-Khalifah 1964. november 16. 1964. december 3. választás
Legfelsőbb bizottság 1964. december 3. 1965. június 10. választás
Ismail al-Azhari 1965. június 10. 1969. május 25. puccs
Dzsafar Muhammad an-Numeiri 1969. május 25. 1971. július 19. választás
Babiker al-Nur Osman 1971. július 19. 1971. július 22. puccs
Dzsafar Muhammad an-Numeiri 1971. július 22. 1977 választás
Dzsafar Muhammad an-Numeiri 1977 1983. április választás
Dzsafar Muhammad an-Numeiri 1983. április 1985. április 6. puccs
Abdel Rahman Swar al-Dahab 1985. április 6. 1986. május 15. választás
Ahmad al-Mirghani 1986. május 6. 1989. június 30. puccs
Omar Hassan Ahmad al-Bashir 1989. június 30. 1996 választás
Omar Hassan Ahmad al-Bashir 1996 2001 választás
Omar Hassan Ahmad al-Bashir 2001 2019 puccs

Politikai pártokSzerkesztés

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Szudán régiói és államai. Az országot 18 tagállam alkotja (amelyek 133 további kerületre vannak osztva):

 
Szudán tagállamai
 
  Középső és északi tagállamok
  Keleti front
  Abyei
  Dél-Kordofán és a Kék-Nílus államok
  • Észak
    • Észak (Ash Shamaliyah)
    • Nílus-folyó (állam) (Nahr an Nil)
  • Kasszala
    • Kasszala (Ash Sharqiyah)
    • Al Qadarif
    • Vörös-tenger (Al Bahr al Ahmar)
  • Kartúm
    • Kartúm állam (Al Khartum)
  • Kék-Nílus
    • Al Jazirah
    • Kék-Nílus (An Nil al Azraq)
    • Sennar
    • Fehér-Nílus (An Nil al Abyad)
  • Dárfúr
    • Közép-Dárfúr (Zalingei)
    • Kelet-Dárfúr (Sharq Darfur)
    • Észak-Dárfúr (Shamal Darfur)
    • Dél-Dárfúr (Janub Darfur)
    • Nyugat-Dárfúr (Gharb Darfur)
  • Kordofán
    • Észak-Kordofán (Shamal Kurdufan)
    • Dél-Kordofán (Janub Kurdufan)
    • Nyugat-Kordofán (újraalapítva 2013-ban)[17][18]

Védelmi rendszerSzerkesztés

Nemzetközi szervezetekSzerkesztés

Szudán az alábbi szervezetekben rendelkezik tagsággal:

Csatlakozási dátum A szervezet neve Rövítése
1956 Egyesült Nemzetek Szervezete UN
1956 Arab Liga -
1963 Afrikai Egységszervezet (Ma Afrikai Unió) OAU
1969 Iszlám Konferencia Szervezete OIC
1981 Preferential Trade Area for Eastern and Southern Africa PTA
1986 Intergovernmental Authority on Drought and Development IGADD
1994 Common Market for Eastern and Southern Africa COMESA
1996 Intergovernmental Authority on Development IGAD
2001 Afrikai Unió AU

NépességSzerkesztés

 
Szudán nyelvi térképe (Dél-Szudánnal együtt). A zöld pöttyözött vonal az arab nyelv elterjedésének déli határa

Általános adatokSzerkesztés

A 2008-as népszámlálás alapján a népessége ekkor meghaladta a 30 milliót.[19] 2018-ban már 41,8 millió fő ember él az országban.[20] A fővárosban, Kartúmban, Omdurmannal, Khartúm Bahrival együtt ekkor kb. 14 millió ember él.

A 2010-es években a várható átlagos élettartam 62 év.[21] A csecsemőhalandósági ráta igen magas, 67,1‰.

Legnépesebb településekSzerkesztés

Etnikai, nyelvi megoszlásSzerkesztés

Népek: szudáni arab 70%, a maradék 30% : núbiai, nuba, nuer, bedzsa, dinka, fellata (fulbe), külföldi, egyéb.[21]

A hivatalos nyelv az arab és az angol.

 
Utcai árusok

Vallási megoszlásSzerkesztés

Az ország kettéválása után a lakosság döntő része szunnita muszlim (97%), a csekély maradék keresztény, illetve törzsi vallású.[22]

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

 
Építkezések Kartúmban (2009)
Képek
 
Kartúm, a főváros

Az 1960-as évek közepétől a Száhel-övezetet sújtó gyakori szárazság és a polgárháború következtében a gazdaság megtorpant, ugyanakkor Szudán óriási adósságállományt halmozott fel. Ez gátolta a további gazdasági fejlődést is.

Észak Darfúrban vasércet, kőolajat és uránércet találtak. Az elmúlt években az ország gazdasága gyors fejlődésnek indult.[23]

Magyarországot 2008. november 30-a óta a helyszínen a Magyar Iszlám Közösség képviseli, mint hivatalosan regisztrált egyedüli magyar NGO.

A GDP összetétele szektoronként 2014-ben: mezőgazdaság: 26,8%, ipar: 35,6%, szolgáltatások: 37,7%. A GDP (reál) növekedési üteme: 3% (2014-ben), 3,3% (2013-ban)[24]

Sok szakképzett szudáni dolgozik a Perzsa-öböl menti országokban, az általuk hazaküldött pénz is segítségére van a gazdaságnak.

MezőgazdaságSzerkesztés

A munkaerőnek több mint a felét a mezőgazdaság foglalkoztatja, bár az összterületnek csupán 5%-át művelik meg, és további 24%-át hasznosítják legelőként. A művelés alá vett földek 15%-át öntözik, a legnagyobb öntözőrendszer al-Gazirahban van. Hatalmas öntözőműveket építettek ki az Atbara folyón, Hasm el-Girbánál. Komoly duzzasztógátat építettek Meroé mellett, ami öntözés és energiatermelés szempontjából kiemelkedő.

Fő termények:[24] gyapot, földimogyoró, cirok, köles, búza, gumiarábikum, cukornád, manióka (tápióka), mangó, papaja, banán, édes burgonya, szezámmag.

A mezőgazdaság egyik fő terméke a gyapot, az élelmiszernövények közül a földimogyoró, szezám, köles- és citrusfélék jelentősek. A legtermékenyebb földek a Kék- és Fehér-Nílus között vannak.[25]

A nomád pásztorkodó törzsek révén hatalmas állattartománnyal rendelkezik (szarvasmarha, kecske, juh, teve). Az országban több mint 20 millió szarvasmarhát, 19 millió juhot, 14 millió kecskét és 32 millió szárnyast tartanak.

IparSzerkesztés

Fő ágazatok 2014-ben:[24] gyapottisztítás, textilipar, cementgyártás, étolaj-, cukoripar, szappangyártás, cipőipar, kőolaj-finomítás, gyógyszeripar, személygépkocsi és kisteherautó összeszerelés.

Kőolaj-finomítók, tárolók épülnek, az építőipar rohamos fejlődésnek indult, sok szállodát építenek, folyik a közutak korszerűsítése, építése, s elkezdődött a vasút felújítása is.

ErdőgazdálkodásSzerkesztés

Az ország déli részét fás szavanna borítja, az egyetlen fontos erdei termék a gumiarábikum. Ezt az illatszerekben, édesipari termékekben és ragasztókban felhasznált anyagokat az akáciából nyerik ki, amely nagy területen nő a dél-szudáni szavannákon. A világtermelés nagy részét adja az ország.

KülkereskedelemSzerkesztés

Fő külkereskedelmi termékek 2013-ban:[24]

  • Export: arany; kőolajtermékek; gyapot, szezámmag, állatállomány, mogyoró, gumiarábikum, cukor
  • Import: élelmiszerek, iparcikkek, közlekedési eszközök, gyógyszerek, vegyi anyagok, textília, búza

Fő külkereskedelmi partnerek 2013-ban:[24]

  • Export: Egy. Arab Emirátusok 33,6%, Kína 31,5%, Japán 6,5%, Szaúd-Arábia 4,9%, India 4,6%
  • Import: Kína 25,9%, India 8,5%, Szaúd-Arábia 7,3%, Egyiptom 6,6%, Egyesült Arab Emirátusok 4,8%

KözlekedésSzerkesztés

KözútSzerkesztés

A közlekedési hálózat gyengén fejlett. Az úthálózat hossza 53 159 km, ebből esőzések után 45 000 km járhatatlan, vagy csak alig járható.

VasútSzerkesztés

Összesen 4874 km hosszú vasútvonal köti össze Kartúmot el-Obeiddel, Vádi- Halfával, Port Szudánnal és a délkeleti vidékkel.

Vízi közlekedésSzerkesztés

Nagyon fontos a folyami hajózás, a Níluson egész évben nagy a forgalom.

Szudánban 4068 km a folyami út, ebből 1723 km a Kék- és a Fehér-Níluson zajlik.

Fontosabb folyami kikötők: Kartúm, Kuszti és Vádi-Halfa.

A főbb tengeri kikötők: Port Szudán és Szuakin. Port Szudánból csővezetéken jut a kőolaj Kartúmba.

Légi közlekedésSzerkesztés

 
A kartúmi nemzetközi repülőtér futópályája

Az országban 4 nemzetközi és 6 belföldi légikikötő van.

A nemzetközi repterek:  

Belföldi repterek:

KultúraSzerkesztés

Az emberek nagy része inkább arabnak tartja magát, mint afrikainak.

Az iszlám vallás rendkívül fontos szerepet játszik a szudániak életében. A férfiak és fiúk naponta ötször imádkoznak, és az imára való felhívást is hallani a mecsetekből mindenhol.[26]

A zár - amely eredetileg fekete-afrikai eredetű - egy dobbal, énekkel összekötött szelleműző szertartás, amit akkor végeznek ha valakit megszáll a dzsinn. Sokszor egy szúfi szent segítségét kérik, hogy járjon közbe a megszállott érdekében a szellemnél.[27]

Szudánban a vallás sokkal inkább afrikai iszlám, ahol a szentek kultusza nagy jelentőséggel bír és a szúfizmus (az iszlám misztikus irányzata) széles néprétegek között elterjedt.

 
Meroé piramisainak romjai
 
Nuri piramisai Napata régióban
Képek

Oktatási rendszerSzerkesztés

Szudán egyetemei:

  • Academy of Medical Sciences
  • Ahfad University for Women
  • Bayan Science and Technology College
  • Computerman College
  • Omdurman Ahlia University
  • Omdurman Islamic University

University of Africa

  • University of Gezira
  • University of Khartoum
  • Mycetoma Research Centre
  • Sudan University of Science and Technology

Kulturális intézményekSzerkesztés

Kulturális világörökségSzerkesztés

A világ kulturális örökségéhez tartoznak Dzsebel Barkal és a Napata régió régészeti helyszínei.

MűvészetekSzerkesztés

Hagyomány és néprajzSzerkesztés

Elterjedt gyakorlat a női nemi szervek megcsonkítása. A szudáni 18 államból hat állam 2008-tól már megkezdte a megcsonkítás gyakorlatának korlátozását vagy betiltását, de az intézkedéseket korlátozott sikerrel hajtották végre. 2016-ban al-Bashir, az ország elnöke megpróbálta bevezetni a gyakorlatot tiltó nemzeti törvényt, ám a vallási konzervatívok megakadályozták az erőfeszítéseit. 2020-ban egy kormányzati miniszter kijelentette, hogy támogatják a aktivisták azon célját, hogy 2030-ig teljesen megszüntessék ezen elterjedt gyakorlatot és életbe is léptettek ellene egy törvényt.[28]

GasztronómiaSzerkesztés

Szudán roppant területéből adódóan a konyha változatos, minden nagyobb területnek (mint Dárfúr, Kordofán stb.) saját, különálló, ugyanakkor egymásra is hatással bíró gasztronómiái vannak. Az étkezés a halalnak megfelelően történik, a leggyakoribb húsok a baromfi és bárány. Az ételeket többnyire kézzel fogyasztják.

Szudán két legjellemzőbb fogása az elmaraara és az umfitit, amelyek a juh belsőségeiből (köztük a májból, gyomorból és tüdőből) készülnek, hagyma, mogyoróvaj és só hozzáadásával.[29] Népszerű a földimogyorós saláta, a salatat dakaw.[30] Szudán jellegzetessége még a gibna bayda nevű fehérsajt.[31]

Többféle ragufajtával találkozni, mint a waika, a bussaara és a sabaroag ni'aimiya-t vagy a miris, amelynek alapanyaga káposztalé, hagyma és szárított bámia. Az abiyad nevű különlegességet szárított húsból, míg a kajaik-ot szárított halból készítik. Délen, az egyenlítő felé zöldséges marhahúslevest vagy a kawari nevű juhkörömpörköltöt eszik.[29] Az elmussalammiya egy májból, lisztből, datolyából és fűszerekből készült étel is a helyi specialitások egyike.[29]

A víz számít a legnépszerűbb italnak Szudánban, amit gyakran árulnak is az utcákon nagyobb adagú ételekhez. A helyi kávét igen erősen főzik, amit egy jebena nevű edényben szolgálnak fel. Mellette isznak fekete teát, amit olykor tejjel ízesítenek. A teát az utcán gyakran nők árulják. A forróbb napokon népszerű hűsítő a karkadeh nevű hibiszkusztea, amit akárcsak Egyiptomban, otthon főznek.[29]

Hajdan Szudánban engedélyezték az alkoholos italok fogyasztását. Hagyományos szudáni szeszesital a sharbot nevű kölesbor és az araqi nevű likőr. Az 1980-as években a saría bevezetésével betiltották az alkohol lepárlását, fogyasztását és terjesztését. A tilalom megszegéséért kikötözés is járhatott.[32] Ennek ellenére az alkoholfogyasztás nem szűnt meg, csak illegalitásban zajlik tovább.[33]

TurizmusSzerkesztés

SportSzerkesztés

OlimpiaSzerkesztés

ÜnnepekSzerkesztés

  • január 1: a függetlenség napja
  • március 27: az unió ünnepe
  • változó: ramadán
  • változó: a háddzs
  • december 25: karácsony

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Történelmi pillanat (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. augusztus 28. [2019. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  2. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  3. World Population Review
  4. Area. The World Factbook. U.S. Central Intelligence Agency. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  5. A robbanás szélén áll Afrika óriása (origo.hu)
  6. عن السودان (arab nyelven). [2013. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. Government, rebels agree to make Sudan 'secular state'. www.aa.com.tr. (Hozzáférés: 2022. augusztus 2.)
  8. http://www.economy-point.org/national-park-in-the-sudan/
  9. Sudan - Conflict in Darfur | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  10. Sudan - Conflict with South Sudan | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  11. Sudan - Challenge to Bashir’s rule and the 2019 military coup | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  12. Omar al-Bashir ousted: How Sudan got here”, BBC News, 2019. április 11. (Hozzáférés ideje: 2022. január 9.) (brit angol nyelvű) 
  13. Sudan’s army seizes power in coup and detains prime minister (angol nyelven). the Guardian, 2021. október 25. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  14. Katonai puccs után véres tüntetések: újabb országban jött el a földi pokol, amely milliós menekültáradattal fenyegeti Európát (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  15. SPIEGEL, DER: Sudan: Militär und Opposition einigen sich auf Übergangsregierung (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
  16. Évtizedek óta tartó vérengzés végére tettek pontot Szudánban. hvg.hu. (magyarul) Budapest: HVG (2020. okt. 3.) (Hozzáférés: 2020. okt. 6.) (HTML)
  17. Western Kordofan State
  18. Sudan shuffles governors of Kordofan states including ICC suspect. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 17.)
  19. Heavens, Andrew. „Southerners dismiss Sudan pre-poll census count”, Reuters, 2009. május 21.. [2012. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2021. szeptember 23.) 
  20. ""Overall total population" – World Population Prospects: The 2019 Revision" (xslx). population.un.org (custom data acquired via website). United Nations Department of Economic and Social Affairs, Population Division. Retrieved 9 November 2019.
  21. a b CIA The World Factbook
  22. http://www.sd.undp.org/
  23. https://web.archive.org/web/20110713221231/http://www.goss-online.org/magnoliaPublic/en/about/economicalsummary.html
  24. a b c d e Archivált másolat. [2019. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 14.)
  25. http://www.lexikon.hu/index.php?PostBack=1&metatype=&searchin=title&word=szud%C3%A1n&searchpattern=rightchopped&pageid=359&lexikonAction=entry&wstLexikonEntry_id=556813998&wstlexikonentryctrlaction=Item[halott link]
  26. http://www.our-africa.org/sudan/people-culture
  27. Archivált másolat. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 14.)
  28. The New York Times: In a Victory for Women in Sudan, Female Genital Mutilation Is Outlawed
  29. a b c d Sudanese Family (Embassy of Sudan in Washington D.C.)
  30. And in Sudan, A Famished Food Culture (The Third Rail)
  31. Processing and properties of Sudanese white cheese (Gibna Bayda) in small-scale cheese units in South and West Darfur states (Sudan)
  32. Sudan: Hearts, Minds and Helicopters
  33. Sudan's date-gin brewers thrive despite Sharia (BBC News)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Sudan témájú médiaállományokat.