Magyar Iszlám Közösség

A Magyar Iszlám Közösséget (MIK) 1988-ban jegyezte be egyházként az akkori Állami Egyházügyi Hivatal, majd 1990-ben a Fővárosi Bíróság bejegyzése ezt megerősítette. Az egyik alapító, aki elnöke lett a Közösségnek Mihálffy Balázs volt. 2012-ben Bolek Zoltán vezetésével elismert egyházi jogokkal bíró szervezetként regisztrálták, ill. ismerte el a magyar Országgyűlés.

Magyar Iszlám Közösség
Vallás	iszlám
Nemlelkészi vezető	Bolek Zoltán
Tisztsége	elnök
Tagság	5000
Nyelv	magyar
Alapítva	engedélyezés 1988
Státusz	egyház
Státusz kezdete	1988
Ország	Magyarország
Székhely	1141 Budapest, Paskál u. 60.
Technikai szám	0554
A Magyar Iszlám Közösség weboldala

Történelem

Előzmények

Az 1931-ben létrejött Gül Babáról Elnevezett Magyar Mohamedán Egyházközség volt a jogelődje a Magyar Iszlám Közösségnek. E korai iszlám közösségnek volt a kulturális főtitkára Germanus Gyula (Abdul Karim). 1949-től felszámolták a vallási összejöveteleiket. A Kádár-rendszerben a külföldi muszlim diákok megtarthatták imáikat. Erre a célra jött létre a Muszlim Diákok Egyesülete, mely a Zsombolyai utcában tartott fenn mecsetet. A hatóság emberei igyekeztek tőlük távol tartani a 70-es évektől áttérő magyar muszlimokat. Ekkor lett muszlim Mihálffy Balázs, aki az első olyan magyar muszlim, aki lefordította a Koránt. Ő volt a Magyar Iszlám Közösség névadója és emírje. Szintén ekkor lett muszlim a Magyar Iszlám Közösség mai elnöke, Bolek Zoltán.

1988-tól napjainkig

A Magyar Iszlám Közösséget 1988 augusztusában jegyezték be húsz taggal. Miután az 1916-os törvényt nem érvénytelenítették, ezért nem új közösség alakult, hanem az Állami Egyházügyi Hivatal elismerte a jogfolytonosságot.

Az elmúlt években a MIK-nek számos imaháza volt. Imádkoztak a Mikó utcában, a Teréz körúton, s számos más helyen. 1988-tól a magyar muszlimok száma folyamatosan gyarapodott, ami az iszlám vallásra történő áttérésekből adódott. 1996 végén a birtokukba került a Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút 104. szám alatt lévő ingatlan, amely régen gyógyszertárként üzemelt. Ezt az ingatlant felújították, s ma is ez a Magyar Iszlám Közösség központja. A Magyar Iszlám Közösségnek 600 tagja van. Elnöke: Bolek Zoltán. Alelnöke: Kovács Miklós Ahmed, aki az imámi feladatokat is ellátja többek között és Bolek Attila, aki a MIK mezőgazdasági projektjeiről és a muszlim temetőért felelős, egykoron pedig: Rózsa-Flores Eduardo. Az új egyházügyi törvény (2011. évi CCVI. tv.) a Magyar Iszlám Közösséget nem vette egyházi státuszba, de az országgyűlés 2012. február 27-én megszavazta, majd a 2012. március 1-jétől hatályos 2012. évi VII. törvény a Magyarországi Muszlimok Egyházával együtt közösen létrehozott Magyarországi Iszlám Tanács égisze alatt külön is nevesítette a két egyházat.

Célkitűzései és kapcsolatai

A Magyar Iszlám Közösség vezetői és aktív tagjai zömmel magyar muszlimok, akik kinyilvánították, hogy elzárkóznak minden szélsőségtől. Keresik az ábrahámi vallásokkal való együttműködést. Kapcsolatot ápolnak többek között a MAZSIHISZ-szel is, a Magyarországi Református Egyházzal, de más keresztény felekezetekkel is. 2020-ben a nyilvántartott híveink száma meghaladja az 5000 főt, ebből legalább ezren külföldön élnek: Egyiptomban, Ausztriában, Angliában, Németországban, Franciaországban, Romániában és Törökországban. A külföldön élők is mind magyar állampolgárok. A regisztráció alapfeltétele a legális, tartós magyarországi jelenlét.

A MIK az elmúlt években számos segélyakciókban vett részt több százmilliós értékű szállítmány ment Szudánba, Irakba, Bosznia-Hercegovinába, Pakisztánba és Indonéziába, Szíriába, de a határon túli magyaroknak is. Ezen kívül arabot és iszlámot tanítanak, börtönmissziót működtetnek, konferenciát szerveznek. Jelenleg Ramadánkor, Kurban Bayramkor és több más alkalommal hazai szegényeket- nem muszlimokat is- ruhákkal, tartós éelemiszerekkel támogatnak, valamint orvosi műszerekkel szegény települések orvosait.

Az egyház szociális munkásai segítik a budapesti hajléktalanokat. Iskolákat, iskolai tanulókat támogat játékok, tanszerek ingyenes osztásával. Legfontosabb külföldi projektje egy szudáni kis kórház felszerelése, működtetése. Gondozzák a budapesti iszlám temetőt, hivatalos fenntartóként vannak bejegyezve. Jelenleg győri imaházat, a baranyai bosnyák-albán közösséget- Máriagyűdön egy új kis minaretes új építésű dzsámiban, valamint szintén egy új mecsetet és közösségi házat Tiszalökön és egy debreceni muszlim központot üzemeltetnek a budapestin kívül. A soproni hősi temető muszlim hőseinek sírjait, a harkányi első világháborús sírokat, a nagyharsányi bosnyák temetőt, a siklósi boszniai világháborús sírokat is gondozzák, de komoly munkában kutatják a hazai iszlám történelmet és a hozzá kapcsolódó értékek megmentésén is fáradoznak. A Közösségnél folyik a Korán magyar nyelvre való újabb fordítása, magyarázattal együtt. Havi lapja 2003 óta jegyzett. (Hívó Szó) Két éve adják át a Gül Baba Díjat olyan nem muszlim hazai közéleti személyiségeknek, akik támogatják a MIK bel- és külföldi karitatív munkáit. Bolek Zoltán 1995-ben elismerő oklevelet kapott a Bosnyák-Horvát Föderációtól karitatív munkájáért.

2009 végére a Magyar Iszlám Közösség súlyos pénzügyi helyzetbe került, és belső viták is nehezítették a közösségi munkát. Bolek Zoltán magánemberként különböző parlamenti pártokkal próbált kapcsolatokat teremteni, ezt a hívők egy része a vallással összeegyeztethetetlennek tartotta. A 2010. év végére az egyház kiheverte a kreált vitákat, s ismét komoly karitatív munkát kezdett végezni Magyarországon (kétszeri segítség az árvíz sújtotta Edelénybe (5 millió HUF), a vörös-iszap katasztrófa tarolta Devecserbe és Kolontárba – kb. 3,5 millió HUF értékű adomány, év végén nagy bébiétel adomány akció. De az árvíz által elöntött Pakisztánba is ebben az évben küldtek kb. 10 millió HUF értékben gyógyszereket a magyar muszlimok. Új könyvkiadás folyik. 2011-ben a líbiai felkelőknek juttattak ki gyógyszersegélyeket, kb. 35 millió HUF értékben. Folytak a belföldi karitatív akciók is. 2011-ben hozták létre, majd egy másik szervezetet is alapítottak szeretetszolgálat részeként. Folyik egy budapesti muszlim óvoda és iskola szervezése is. A Közösség 2017 januárjában épületet vásárolt Budapest XIV. kerületében, mely Iszlám Kulturális Központként működik. Neve: Germanus Gyula Iszlám Kulturális Központ, Durics Hilmi Husszein Mecset.

A Magyar Iszlám Közösség mecsete

Maga a mecsetrész, ahol a betérő hívők imádkozhatnak, nagyjából 50 m²-t foglal el, ehhez tartozik még egy kb. 20 m²-es galéria, ahol a muszlim nők fordulhatnak Allahhoz. A "kiblát", azaz a mekkai imairányt egy fából készült "mihrab" jelképezi, mellette áll a "minbar", azaz a szószék, ahonnan az imám a prédikációit végzi a hívek okulására. Van külön mosdóhelység és toalett is mindkét nemnek, s egy teakonyha, ahol elkészíthetnek teát, kávét a bent tartózkodóknak. Az alagsor felújítás alatt áll, elkészültének tervezett ideje 2011 ősze.

A Közösségnek az új központjában, a Paskál utca 60-ban egy iszlám kulturális-oktatási és szociális központ működik, mely egyben könyvtárat, mecsetet, étkezőt, mosakodó helyiségeket, raktárakat és irodákat, tárgyalóval valamint az imám lakását is magában foglalja. Itt kapott helyet a tartós élelmiszert és ruhaneműt adományozó részleg is, mely jelenleg is dolgozik, a rászorultakért. A Közösség a megvásárolt zuglói ingatlanban megvalósította több évtizedes álmát. Az összes terület 600 nm + kert és padlástér.

Források

• A Magyar Iszlám Közösség honlapja. Magyar Iszlám Közösség. [2010. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 27.)