Főmenü megnyitása

Magyar Iszlám Közösség

magyarországi egyház

A Magyar Iszlám Közösséget (MIK) 1988-ban jegyezte be egyházként az akkori Állami Egyházügyi Hivatal, majd 1990-ben a Fővárosi Bíróság bejegyzése ezt megerősítette. Az egyik alapító, aki elnöke lett a Közösségnek Mihálffy Balázs volt. 2012-ben Bolek Zoltán vezetésével elismert egyházi jogokkal bíró szervezetként regisztrálták, ill. ismerte el a magyar Országgyűlés.

Magyar Iszlám Közösség
Nemlelkészi vezető Bolek Zoltán
Tisztsége elnök
Tagság 1250
Alapítva engedélyezés 1988
Ország Magyarország
Székhely 1135 Budapest, Róbert Károly krt. 104.
Technikai szám 0554
A Magyar Iszlám Közösség weboldala

TörténelemSzerkesztés

ElőzményekSzerkesztés

Az 1931-ben létrejött Gül Babáról Elnevezett Magyar Mohamedán Egyházközség volt a jogelődje a Magyar Iszlám Közösségnek. E korai iszlám közösségnek volt a kulturális főtitkára Germanus Gyula (Abdul Karim). 1949-től felszámolták a vallási összejöveteleiket. A Kádár-rendszerben a külföldi muszlim diákok megtarthatták imáikat. Erre a célra jött létre a Muszlim Diákok Egyesülete, mely a Zsombolyai utcában tartott fenn mecsetet. A hatóság emberei igyekeztek tőlük távol tartani a 70-es évektől áttérő magyar muszlimokat. Ekkor lett muszlim Mihálffy Balázs, aki az első olyan magyar muszlim, aki lefordította a Koránt. Ő volt a Magyar Iszlám Közösség névadója és emírje. Szintén ekkor lett muszlim a Magyar Iszlám Közösség mai elnöke, Bolek Zoltán.

1988-tól napjainkigSzerkesztés

A Magyar Iszlám Közösséget 1988 augusztusában jegyezték be húsz taggal. Miután az 1916-os törvényt[J 1] nem érvénytelenítették, ezért nem új közösség alakult, hanem az Állami Egyházügyi Hivatal elismerte a jogfolytonosságot.

Az elmúlt években a MIK-nek számos imaháza volt. Imádkoztak a Mikó utcában, a Teréz körúton, s számos más helyen. 1988-tól a magyar muszlimok száma folyamatosan gyarapodott, ami az iszlám vallásra történő áttérésekből adódott. 1996 végén a birtokukba került a Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút 104. szám alatt lévő ingatlan, amely régen gyógyszertárként üzemelt. Ezt az ingatlant felújították, s ma is ez a Magyar Iszlám Közösség központja. A Magyar Iszlám Közösségnek 600 tagja van. Elnöke: Bolek Zoltán. Alelnöke: Tóth István és Kovács Miklós Ahmed, aki az imámi feladatokat is ellátja többek között, egykoron pedig: Rózsa-Flores Eduardo.[J 2] Az új egyházügyi törvény a Magyar Iszlám Közösséget megerősítette egyházi státuszában a Magyarországi Muszlimok Egyházával együtt közösen létrehozott Magyarországi Iszlám Tanács égisze alatt.

Célkitűzései és kapcsolataiSzerkesztés

A Magyar Iszlám Közösség vezetői és aktív tagjai zömmel magyar muszlimok, akik kinyilvánították, hogy elzárkóznak minden szélsőségtől. Keresik az ábrahámi vallásokkal való együttműködést. Kapcsolatot ápolnak többek között a MAZSIHISZ-szel is, a Magyarországi Református Egyházzal, de más keresztény felekezetekkel is. [J 3] 2009-ben a nyilvántartott híveink száma meghaladja az 1200 főt, ebből legalább háromszázan külföldön élnek: Egyiptomban, Ausztriában, Angliában, Romániában. A külföldön élők is mind magyar állampolgárok. A regisztráció alapfeltétele a legális, tartós magyarországi jelenlét.[J 4]

A MIK az elmúlt években számos segélyakciókban vett részt több százmilliós értékű szállítmány ment Szudánba, Irakba, Bosznia-Hercegovinába, Pakisztánba és Indonéziába, Szíriába, de a határon túli magyaroknak is. Ezen kívül arabot és iszlámot tanítanak, börtönmissziót működtetnek, konferenciát szerveznek.

Az egyház szociális munkásai segítik a budapesti hajléktalanokat. Iskolákat, iskolai tanulókat támogat játékok, tanszerek ingyenes osztásával. Legfontosabb külföldi projektje egy szudáni kis kórház felszerelése, működtetése. Gondozzák a budapesti iszlám temetőt, hivatalos fenntartóként vannak bejegyezve. A 90-es években komoly pénzösszegekből tisztálkodó helyiségeket építettek a pécsi Jakováli Hasszán Dzsámihoz, a 21. század első évtizedében a Magyarországi Muszlimok Egyházával közösen üzemeltetnek.Jjelenleg győri imaházat, a baranyai bosnyák-albán közösséget és egy debreceni muszlim központot üzemeltetnek a budapestin kívül. A soproni hősi temető muszlim hőseinek sírjait, a harkányi első világháborús sírokat, a nagyharsányi bosnyák temetőt, a siklósi boszniai világháborús sírokat is gondozzák, de komoly munkában kutatják a hazai iszlám történelmet és a hozzá kapcsolódó értékek megmentésén is fáradoznak. A Közösségnél folyik a Korán magyar nyelvre való újabb fordítása, magyarázattal együtt. Havi lapja 2003 óta jegyzett. (Hívó Szó) Két éve adják át a Gül Baba Díjat olyan nem muszlim hazai közéleti személyiségeknek, akik támogatják a MIK bel- és külföldi karitatív munkáit. Bolek Zoltán 1995-ben elismerő oklevelet kapott a Bosnyák-Horvát Föderációtól karitatív munkájáért.

2009 végére a Magyar Iszlám Közösség súlyos pénzügyi helyzetbe került, és belső viták is nehezítették a közösségi munkát. Bolek Zoltán magánemberként különböző parlamenti pártokkal próbált kapcsolatokat teremteni, ezt a hívők egy része a vallással összeegyeztethetetlennek tartotta. A 2010. év végére az egyház kiheverte a kreált vitákat, s ismét komoly karitatív munkát kezdett végezni Magyarországon (kétszeri segítség az árvíz sújtotta Edelénybe (5 millió HUF), a vörös-iszap katasztrófa tarolta Devecserbe és Kolontárba – kb. 3,5 millió HUF értékű adomány, év végén nagy bébiétel adomány akció. De az árvíz által elöntött Pakisztánba is ebben az évben küldtek kb. 10 millió HUF értékben gyógyszereket a magyar muszlimok. Új könyvkiadás folyik. 2011-ben a líbiai felkelőknek juttattak ki gyógyszersegélyeket, kb. 35 millió HUF értékben. Folytak a belföldi karitatív akciók is. 2011-ben hozták létre, majd egy másik szervezetet is alapítottak szeretetszolgálat részeként. Közel 6200 ellátottuk van Magyarországon. Folyik egy budapesti muszlim óvoda szervezése is. A Közösség 2017 januárjában épületet vásárolt Budapest XIV. kerületében, mely Iszlám Kulturális Központként fog működni. Neve: Germanus Gyula Iszlám Kulturális Központ, Durics Hilmi Husszein Mecset.

A Magyar Iszlám Közösség mecseteSzerkesztés

Maga a mecsetrész, ahol a betérő hívők imádkozhatnak, nagyjából 50 m²-t foglal el, ehhez tartozik még egy kb. 20 m²-es galéria, ahol a muszlim nők fordulhatnak Allahhoz. A "kiblát", azaz a mekkai imairányt egy fából készült "mihrab" jelképezi, mellette áll a "minbar", azaz a szószék, ahonnan az imám a prédikációit végzi a hívek okulására. Van külön mosdóhelység és toalett is mindkét nemnek, s egy teakonyha, ahol elkészíthetnek teát, kávét a bent tartózkodóknak. Az alagsor felújítás alatt áll, elkészültének tervezett ideje 2011 ősze.

A Közösség tervei között szerepel egy iszlám kulturális-oktatási és szociális központ létrehozása, mely egyben múzeumot, könyvtárat és óvodát is magában foglalna.A szociális intézményben megvalósulna egy ingyenkonyha, a betérő bármely vallású szegényeknek, rászorulóknak. Itt kapna helyet a tartós élelmiszert és ruhaneműt adományozó alosztály is, mely jelenleg "kicsiben" dolgozik, de a rászorultakért. Szintén a szociális intézmény része lenne egy átmeneti hajléktalan melegedő és szállás rászoruló gyermekes otthontalan anyák és gyermekeik számára. A Közösség a megvásárolt zuglói ingatlanban megvalósította több évtizedes álmát: a mecset több száz ember befogadására alkalmas, gyermekmegőrző, könyvtár, mosakodó és mellékhelyiségek férfiaknak és nőknek, irodák tárgyalóval, imámlakás, kantin, gőzfürdő, kert, garázs. Összes alapterület 600 nm + kert és padlástér.

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1916. évi XVII. törvénycikk az iszlám vallás elismeréséről
  2. 2009-es adat
  3. E kapcsolatokra jellemző, hogy helyi katolikusokkal együtt kitakarították, rendbe tették a kisvásárhelyi izraelita temetőt is.
  4. Yuz Asaf: Riport a Magyar Iszlám Közösség elnökével. Magánkiadás. [2009. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 30.)

ForrásokSzerkesztés