Főmenü megnyitása

Az Állami Egyházügyi Hivatal az állam és az egyházak közötti egyezményeket végrehajtó és a vallásokkal kapcsolatos egyéb feladatokat ellátó államigazgatási szerv volt a Magyar Népköztársaságban 1951 és 1989 között. Jellegzetes pártállami szervként egyik fő feladata az egyházak állami ellenőrzése, irányítása volt, aminek során szorosan együttműködött az egyházakkal foglalkozó állambiztonsági szervekkel. 1951-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból vált ki, és az 1957 és 1959 közötti rövid időszaktól eltekintve – amikor a Művelődésügyi Minisztérium része volt – a Minisztertanácsnak alárendelve működött. 1989-ben jogutód nélkül szüntették meg.

Tartalomjegyzék

ÉpületeSzerkesztés

Kezdetben az oktatási minisztérium Budapest V. kerületi Szalay utcai épületében működött, utolsó székháza a VI. kerületben, a Lendvay utca 28. szám alatti villaépület volt.

LétrehozásaSzerkesztés

A Hivatalt az 1951. évi I. törvény hozta létre. Ezek szerint:
  • Az Állami Egyházügyi Hivatalt "az állam és a vallásfelekezetek közötti ügyek intézésére, így különösen az egyes vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtása és a vallásfelekezetek állami támogatása céljára" állították fel. [1. § (1)]
  • A Hivatal a minisztertanács főfelügyelete alá tartozott. A minisztertanács főfelügyeleti jogát egyik tagja útján gyakorolta. [1. § (2)]
  • A Hivatal szervezetére, hatáskörére, valamint működésére vonatkozó rendelkezéseket a minisztertanács rendelettel állapította meg. [2. § (1)]
  • A Hivatal szervezésével és működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadások fedezéséről az állami költségvetésben külön címben gondoskodtak. [2. § (2)]
  • A Hivatal felállításával a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak a vallásügyekkel kapcsolatos ügyköre megszűnt, ennek megfelelően a minisztérium elnevezésében a vallási ügykörre való utalást ezután mellőzték. [2. §]
  • A törvény végrehajtásáról a minisztertanács gondoskodik.

HatásköreSzerkesztés

A Hivatalra vonatkozó jogszabályokSzerkesztés

  • 1951. évi I. törvény az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról
  • 1956. évi 33. tvr. egyes minisztériumok összevonásáról és megszüntetéséről
  • 1959. évi 25. tvr. az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról
  • 33/1959. (VI. 2.) Korm. rendelet az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló 1959. évi 25. tvr. végrehajtására
  • 41/1986. (X. 11.) MT rendelet az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló 1959. évi 25. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 33/1959. (VI. 2.) Korm. rendelet módosításáról
  • 1989. évi 14. tvr. az egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról és az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetéséről
  • 103/1993. (VII. 12.) Korm. rendelet a helyi önkormányzati irattárakban, illetve levéltárakban őrzött, a jogutód nélkül megszüntetett Állami Egyházügyi Hivatal tevékenységéhez kapcsolódó iratok további kezeléséről

ElnökeiSzerkesztés

  • Horváth János (1921 – Budapest, 1988. április 22.[1]) vasesztergályos. 1951-1956. X. 26-ig az ÁEH elnöke
  • Olt Károly (1904–1985) tisztviselő. 1959-1961 az ÁEH elnöke
  • Prantner József (1911–1975) kőműves. 1961-1971 az ÁEH elnöke. 1968-1971 államtitkár
  • Miklós Imre (1927–2003) pártfunkcionárius. 1971-1989 államtitkár és az ÁEH elnöke

MegszűnéseSzerkesztés

  • A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1989. évi 14. törvényerejű rendelettel megszüntette az AEH-t.
  • Az 1990. évi IV. tv. kimondta, hogy "Az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre.”

IrodalomSzerkesztés

  • Köpeczi Bócz Edit: Az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenysége. Bp.: Akadémiai Kiadó, 2004.
  • Tomka Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! Bp.: Szent István Társulat, 2005.
  • Archivált másolat. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
  • ForrásokSzerkesztés