Olt Károly
Olt Károly (Zágráb, 1904. május 24. – Budapest, 1985. március 22.) magyar politikus, Országgyűlés elnöke, az Elnöki Tanács titkára, miniszter.
Olt Károly | |
Magyarország népjóléti minisztere | |
Hivatali idő 1947. szeptember 24. – 1949. június 11. | |
Előd | Molnár Erik |
Utód | Ratkó Anna |
A Magyar Országgyűlés elnöke | |
Hivatali idő 1949. június 8. – augusztus 23. | |
Előd | Nagy Imre |
Utód | Drahos Lajos |
Magyarország pénzügyminisztere | |
Hivatali idő 1950. február 24. – 1956. október 24. | |
Előd | Kossa István |
Utód | Kossa István |
Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke | |
Hivatali idő 1959. május 9. – 1961. október 7. | |
Előd | Horváth János |
Utód | Prantner József |
Született | 1904. május 14.[1] Zágráb |
Elhunyt | 1985. március 22. (80 évesen)[1] Budapest[2] |
Sírhely | |
Párt | |
Foglalkozás |
|
Vallás | evangélikus kereszténység |
A Wikimédia Commons tartalmaz Olt Károly témájú médiaállományokat. |
Életpályája
szerkesztésevangélikus felekezetű köztisztviselői-értelmiségi családba született. Családjával a trianoni döntést követően, 1920-ban települtek át Zágrábból Magyarországra. Tanulmányait Zágrábban, majd Budapesten végezte, azonban sosem fejezte be. 1929-től 1944-ig magántisztviselőként dolgozott. 1924 és 1927 között a Pro Christo protestáns diákegyesület tagja volt. 1928-ban került kapcsolatba a Bartha Miklós Társasággal, pontosabban annak balszárnyával. A rajtuk keresztül megismert marxista irodalom hatására egyre inkább baloldali gondolkodásúvá vált, 1929-ben már marxista szemináriumot szervezett. 1930-ban csatlakozott a KMP-hez, amiért (pontosabban illegális kommunista propagandatevékenységért) 1932-1933-ban összesen hét és fél hónapot ült. Szabadulása után rendőri felügyelet alatt maradt, ennek ellenére folytatni tudta illegális propagandatevékenységét különböző legális (szak)szervezeteken belül. Belépett a legális Szociáldemokrata Pártba is, majd az újjászervezett KMP-n belül kezdett munkálkodni, egyebek mellett részt vett az ellenállásban is.
1945. január 20-ától február 15-éig a Magyar Kommunista Párt belvárosi pártbizottságának és a helyi nemzeti bizottságnak volt a tagja. 1945 után is részt vett a szakszervezeti mozgalomban. 1945. június 24-én a Dunántúlról beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Az 1945-ös választáson bejutott a Budapest fővárosi törvényhatósági bizottságba is, aminek 1947-ig alelnöke volt.
1946 és 1956 között tagja volt az MKP illetve az MDP Központi Vezetőségének (KV). 1948-ban Kossuth-érdemrenddel (második osztály) tüntették ki.
Az 1947-es választáson a Magyar Kommunista Párt országos listájáról jutott a parlamentbe. 1947. szeptember 24-én kinevezték a Dinnyés-kormány népjóléti miniszterévé, amit 1949. június 11-éig látott el. 1949. június 8-án megválasztották az Országgyűlés elnökévé, ahonnét alig több mint két hónappal később, augusztus 23-án távozott, mivel az újonnan létrehozott Elnöki Tanács titkárává választották. Rövid hivatali ideje ellenére az ő országgyűlési elnöksége alatt fogadták el a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, a Népgazdasági Tanács felállításáról szóló, illetve a földreform befejezéséről szóló törvényt. Az Elnöki Tanács titkári tisztét 1950. február 25-éig töltötte be.
1950. február 25-étől - a korszakban példátlanul - több mint hat és fél éven át, 1956. október 27-éig pénzügyminiszter volt. Az 1956-os forradalom során ő is „oldalt cserélt”. A Munkásőrség alapító tagja, november 12-étől pedig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány titkárságvezetője, e posztot 1959. június 2-áig töltötte be. Ezután az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke lett, és onnan vonult nyugdíjba 1961. október 20-án. Emellett 1957. május 9. és 1961. október 7. között ismét tagja volt az Elnöki Tanácsnak. Országgyűlési mandátumát az 1967-es választásokig tartotta meg, ahol 1953 óta Fejér megyét képviselte.
Magyarul
szerkesztés- Az 1951. évi költségvetés. Olt Károly, Antos István beszéde; Pénzügyminisztériumi Kiadó, Bp., 1951 (Pénzügyi könyvtár)
- Az 1952. évi költségvetés. Beszédek Olt Károly, Antos István; Vörös Csillag Ny., Bp., 1952 (Pénzügyi könyvtár)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. augusztus 21., PIM66660
Források
szerkesztés- Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–2004. Az 1987–2004 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte Hubai László. 5. bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2004. ISBN 963-05-8106-X
- Elhunyt Olt Károly, Népszabadság, 1985. március 27.
- Életrajza In: Országgyűlési Almanach 1947–1949, Budapest, 2005
- Jónás Károly – Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei, 1848–2002. Almanach. Argumentum Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-446-225-1, 355-357. o.
Elődje: Nagy Imre |
A magyar Országgyűlés elnöke
1949. június 8. – augusztus 23. |
Utódja: Drahos Lajos |
Elődje: Kossa István |
Magyarország pénzügyminisztere
1950. február 24. – 1956. október 24. |
Utódja: Kossa István |