A magyar Országgyűlés elnökeinek listája
A magyar Országgyűlés elnöke egy 1944. december 21-e óta folyamatosan létező politikai pozíció. 1949 és 1989 között a pontos megnevezése A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke volt. A tisztség 1918 és 1927, valamint 1945 és 1947 között is létezett, a Nemzetgyűlés Elnöke elnevezéssel. 1944-1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt a pozíció betöltőjének pontos megnevezése. Jelenleg az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül a harmadik.
Az Országgyűlés elnöke | |
Kövér László Hivatalba lépés: 2010. augusztus 6. | |
Adatok | |
Ország | Magyarország |
Megszólítás | Elnök úr |
Első | Rakovszky István |
Helyettes | Háznagy |
Tagja | Országgyűlés |
Székhely | Országház |
Megválasztja | Országgyűlés |
Fizetés | 3 840 000 Ft/hó[1] |
Hivatal kezdete | 1920. február 18. |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Leírása
szerkesztésA modern magyar parlament az 1918 (ténylegesen 1920) és 1927 közötti időszakot leszámítva alakulásától (1861) fogva hivatalosan egészen 1945-ig kétkamarás volt; egy képviselő- és egy felsőházból állt. 1918. november 16. (ténylegesen 1920. február 18.) és 1927. január 28., valamint 1945. november 29. és 1947. szeptember 16. között a tisztség elnevezése a Nemzetgyűlés elnöke, míg 1944. december 21. és 1945. november 29. között az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt.
A tisztség ma az egyik legfontosabb közjogi pozíció; a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői megbízatás idő előtti megszűnése vagy az államfő akadályoztatása esetén. Az ideiglenes államfői jogkör korlátozott, nem illeti meg például a vétójog, illetve a feloszlatás joga. A „helyettesítés” idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja. Ilyen csak egyszer fordult elő; 1989. október 23. és 1990. augusztus 3. között a Parlament elnöke (Szűrös Mátyás, majd Göncz Árpád), mint ideiglenes köztársasági elnök gyakorolta az államfői jogokat.
A mindenkori elnök védi az Országgyűlés jogait, őrködik a Ház méltósága és tekintélye felett, ügyel a házszabályok helyes alkalmazására, szervezi az Országgyűlés belső életét; koordinálja a bizottságok tevékenységét (intézményes formája a Bizottsági elnöki értekezlet), kapcsolatot tart a frakciókkal (intézményes formája a Házbizottság), meghatározza az Országgyűlés hivatali szervének ügyrendjét, kinevezi vezetőit, valamint felelős az Országgyűlés költségvetésének összeállításáért és végrehajtásáért.
A tisztséget viselők listája
szerkesztés1918 (1920) és 1927 között
szerkesztésNév | hivatal kezdete | hivatal vége | párt | megjegyzés |
---|---|---|---|---|
Id. Rakovszky István | 1920. február 18. | 1921. július 30. | ||
gyulai Gaál Gaszton | 1921. július 30. | 1922. augusztus 16. | ||
Scitovszky Béla | 1922. augusztus 16. | 1926. október 18. | ||
Zsitvay Tibor | 1926. október 18. | 1927. január 28. | A Ház kétkamarássá alakult, a tisztség megszűnt |
Az Országgyűlés elnökei 1944-től
szerkesztésJegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- A Magyar Országgyűlés elnökei 1848-1989 között, parlament.hu