A Magyar Országgyűlés háznagya


A Magyar Országgyűlés háznagya 2013. január 1. után újra létező politikai pozíció Magyarország törvényhozásának keretein belül. Működését az Országgyűlésről szóló törvény (2012. évi XXXVI. tv.) határozza meg. Tisztségét tekintve gyakorlatilag a házelnök általános politikai helyettesének felel meg.

A Magyar Országgyűlés háznagya
Hivatalban Mátrai Márta Hivatalba lépés: 2013. január 1.
Hivatalban
Mátrai Márta

Hivatalba lépés: 2013. január 1.

Adatok
Ország Magyarország
IrányítjaHázelnök
TagjaOrszággyűlés
MegválasztjaOrszággyűlés


SablonWikidataSegítség

A tisztség története szerkesztés

Az 1949-es választás nyomán felálló új országgyűlés már nem választott háznagyot, mert a tisztséget a frissen kiépült kommunista vezetés megszüntette. A rendszerváltást követően sok egyéb tisztséggel ellentétben nem állították vissza. A háznagyi funkciót a második Orbán-kormány élesztette újra 2012-ben, 2013. január elsejei hatállyal.

A Nemzetgyűlés (Országgyűlés) 1946. évi házszabálya[1] szerint a háznagy feladata:

  1. A háznagy felügyel a Nemzetgyűlés (Országgyűlés) épületére, helyiségeire és ingóságaira. Azokat felelősség mellett kezeli és azokról leltárt vezet.
  2. A Nemzetgyűlés (Országgyűlés) tagjainak hivatalos ünnepélyek alkalmával való elhelyezéséről gondoskodik, lakásaikat nyilvántartja. Gondoskodik továbbá a Nemzetgyűlés (Országgyűlés) s a bizottsági ülések helyiségeiről és felszereléseiről.
  3. Az elnöknek a rend fenntartására s a nyilvánosságnak és a tanácskozások szabadságának megóvására tett intézkedéseiben, illetőleg a karhatalom alkalmazásánál végrehajtható közege a háznagy.
  4. Saját hivatali személyzete felett közvetlenül rendelkezik.
  5. A háznagy feladatához tartozik a karzati és a belépőjegyek kiosztása.
  6. A háznagy hivatalos működése - felelősség mellett - a szünetek ideje alatt és a Nemzetgyűlés (Országgyűlés megbízatásának, tehát a háznagy képviselői minőségének megszűnte után is tart, s a reábízottakról számot adni tartozik.
  7. A háznagyot akadályoztatása esetén az elnök a jegyzői karból esetenkint helyettesítheti.
  8. A háznagy évi tiszteletdíját a Nemzetgyűlés (Országgyűlés) gazdasági bizottsága állapítja meg.

Feladat- és hatásköre szerkesztés

Az Országgyűlés háznagyát az Országgyűlés elnökének javaslatára az Országgyűlés választja meg. A törvényben meghatározott kivételekkel az Országgyűlés elnökének azon feladat- és hatásköreit gyakorolja, amelyeket a házelnök átad részére az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ). A háznagy a házelnök irányításával végzi munkáját.

A háznagy az Országgyűlés egyetlen tisztségviselője, akit nem kizárólag a képviselők közül választhatnak meg. A háznagyot is mentelmi jog illeti meg.

A tisztséget viselők listája szerkesztés

1861 és 1949 között szerkesztés

Név hivatal kezdete hivatal vége párt megjegyzés
A Nemzetgyűlés háznagya
Lukovich Aladár 1920. február 18. 1922
Karafiáth Jenő 1922 1927. január 28.
EP
később Budapest főpolgármestere
A Felsőház háznagya
Rakovszky Endre 1927 1939
pártonkívüli
gr. Szapáry Lajos 1939 1944
pártonkívüli
lemondott
Krüger Aladár 1944 1945
NYKP
A Képviselőház háznagya
Karafiáth Jenő 1927. január 31. 1931
EP
Putnoky Móric 1931 1944
EPNEPMÉP
lemondott
Halmay János 1944 1945
NYKP
az ún. "nyilas parlament" háznagya
A Nemzetgyűlés háznagya
Vásáry István 1945. november 29.[2] 1946. május 2.
FKGP
lemondott
Révész László 1946. október 22.[3] 1947. szeptember 16.
FKGP
A Magyar Országgyűlés háznagya
Szeder Ferenc 1947. szeptember 16.[4] 1948. február 23.[5]
MSZDP
lemondott, miután alelnökké választották
Mónus Illésné 1948. február 23.[6] 1949. április 12.
MSZDP
az első női háznagy

2013 óta szerkesztés

Név hivatal kezdete hivatal vége párt megjegyzés
A Magyar Országgyűlés háznagya
Mátrai Márta 2013. január 1.
hivatalban
Fidesz

Jegyzetek szerkesztés

  1. 1945–1947. évi nemzetgyűlés A nemzetgyűlés házszabályai Budapest, 1946. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
  2. Történelmi Tár. [2015. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 18.)
  3. 1945-1947 Nemzetgyűlés Almanachja 497. o.[halott link]
  4. 1947. évi Országgyűlés 1. ülése (1947. szeptember 16.) 8. o.. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 18.)
  5. 1947. évi Országgyűlés 50. ülése (1948. február 20.) 429. o.. [2016. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 18.)
  6. 1947. évi Országgyűlés 51. ülése (1948. február 23.) 482. o.. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 18.)

Források szerkesztés

  • A háznagy feladat- és hatáskörei az 1865–1868-as országgyűlés képviselői házszabályzatában
  • A háznagy feladat- és hatáskörei az 1875–1878-as országgyűlés képviselői házszabályzatában
  • A Magyar Országgyűlés Házszabálya, parlament.hu
  • A képviselőház háznagyának és Háznagyi Hivatalának hatásköre és ügyrendje. Budapest, 1886.
  • Az országgyűlés háznagyi tisztsége és a háznagyok - 1861-1949 (kézirat, Országgyűlési Könyvtár, Képviselői Információs Szolgálat, Budapest, 2011. november)
  • Gáva Krisztián: A Háznagy. Parlamenti Hírlevelek (4-5. szám), 1998. február.
  • Szolgálati Szabályzat a Képviselőház hivatalai részére, és az azzal kapcsolatos ügyrendek és utasítások. A Háznagyi hivatal ügyrendje. Budapest, 1909.