Főmenü megnyitása

Második Orbán-kormány

Magyarország kormánya 2010 és 2014 között

A második Orbán-kormány (önelnevezése szerint a Nemzeti Együttműködés Kormánya vagy a Nemzeti Összetartozás Kormánya) az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság 10., az 1990-es rendszerváltás utáni 9. magyar kormánya. 2010. május 29-én az Országgyűlés 261 igen és 107 nem szavazat mellett elfogadta a FideszKDNP kormányprogramját és miniszterelnökké választotta Orbán Viktort.[1] A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta eltelt időszak legkevesebb miniszterrel dolgozó kabinetje. Politikájukat összefoglalóan a „Nemzeti Együttműködés Rendszere” névvel illetik.

Második Orbán-kormány
(2010. május 29.2014. június 6.)
Időhossz 4 év
Kormányfő Orbán Viktor (miniszterelnökként)
Államfő Schmitt Pál, majd Áder János (köztársasági elnökként)
Államforma köztársaság

Pártok Fidesz – Magyar Polgári Szövetség,
Kereszténydemokrata Néppárt
Előző kormány
Következő kormány
Bajnai-kormány
Harmadik Orbán-kormány

2011 első felében a második Orbán-kormány irányításával Magyarország látta el az Európai Unió egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának a soros elnöki feladatait.

A harmadik Orbán-kormány 2014. június 6-án lépett hivatalba, addig május 9-től még a második Orbán-kormány tagjai vezették a minisztériumokat.

A második Orbán-kormányt 2014. június 6-tól a harmadik Orbán-kormány követte.

Kormányzati szerkezetSzerkesztés

A kormány tagjaiSzerkesztés

Név Hivatal kezdete Hivatal vége Párt Megjegyzés
Miniszterelnök
Orbán Viktor 2010. május 29. 2014. május 10. Fidesz
Miniszterelnök-helyettes,
nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter
Semjén Zsolt 2010. május 29. 2014. június 6. KDNP
Miniszterelnök-helyettes,
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Navracsics Tibor 2010. május 29. 2014. június 6. Fidesz
Belügyminiszter
Pintér Sándor 2010. május 29. 2014. június 6. pártonkívüli
Külügyminiszter
Martonyi János 2010. május 29. 2014. június 6. Fidesz
Nemzetgazdasági miniszter
Matolcsy György 2010. május 29. 2013. március 3. Fidesz
Varga Mihály 2013. március 7. 2014. június 6. Fidesz
Emberi erőforrások minisztere[a 1] (2010. május 29-től 2012. május 13-ig nemzeti erőforrás miniszter)
Réthelyi Miklós 2010. május 29. 2012. május 13.[a 2] pártonkívüli
Balog Zoltán 2012. május 14.[a 3] 2014. június 6. Fidesz
Nemzeti fejlesztési miniszter
Fellegi Tamás 2010. május 29. 2011. december 14. pártonkívüli
Navracsics Tibor 2011. december 14. 2011. december 23. Fidesz ideiglenesen
Németh Lászlóné 2011. december 23. 2014. június 6. pártonkívüli
Vidékfejlesztési miniszter
Fazekas Sándor 2010. május 29. 2014. június 6. Fidesz
Honvédelmi miniszter
Hende Csaba 2010. május 29. 2014. június 6. Fidesz
Egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter (2011. december 15-től 2013. március 6-ig)
Fellegi Tamás 2011. december 15. 2012. június 2. pártonkívüli
Varga Mihály 2012. június 2. 2013. március 6. Fidesz

A Miniszterelnökség vezetője államtitkári rangban Varga Mihály (Fidesz), a miniszterelnöki szóvivő Szijjártó Péter (Fidesz). A kormányszóvivő 2010 szeptemberéig Nagy Anna, akit július 1-jétől fizetés nélküli szabadsága idején Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár helyettesített.[2] 2011. szeptember 14-étől Giró-Szász András látta el a Miniszterelnökség szervezetén belül a kormányszóvivői feladatokat.[3]

IrányításSzerkesztés

A Fidesz a korábbi kabinetelvű struktúra helyett egy hierarchikus, négyszintű kormányzati rendszert alakított ki.

         
Orbán Viktor
miniszterelnök
       
                 
       
Lázár János
kabinetvezető
 
Navracsics Tibor
miniszterelnök-helyettes
 
Semjén Zsolt
miniszterelnök-
helyettes
 
Giró-Szász András
szóvivő
   
                 
 
Pintér Sándor
belügy-
miniszter
 
Martonyi János
külügy-
miniszter
 
Varga Mihály
nemzetgazdasági
miniszter
 
Navracsics Tibor
közigazgatási és
igazságügyi miniszter
 
Balog Zoltán
emberi erőforrások
minisztere
 
Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési
miniszter
 
Fazekas Sándor
vidékfejlesztési
miniszter
 
Hende Csaba
honvédelmi
miniszter


tárca nélküli
miniszter

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a kormányüléseket vezeti, és utasíthatja majd az egyes minisztereket, Orbán Viktor pedig az általános politikai irányokat határozza meg.

ÁllamtitkárokSzerkesztés

Az új kormányban a korábbi időszakhoz képest megnőtt az államtitkárok súlya. A kormány visszaállította a minisztériumok törvényes működését felügyelő közigazgatási államtitkári tisztséget, emellett az egyes tárcáknál parlamenti és szakpolitikai területet irányító államtitkárok is lettek. A több külföldi modell elemeit ötvöző rendszerben sok államtitkár pozíciója akár „junior miniszterként” is értelmezhető.[4] A kormány felállásakor – Varga Mihállyal együtt – összesen 42 államtitkárt neveztek ki.[5] 2011. február 1-jén egy államtitkárral bővült a Nemzetgazdasági Minisztérium, amikor kinevezték Szatmáry Kristófot belgazdasági államtitkárnak, aki később gazdaságszabályozási államtitkár lett, átvéve a külgazdasági feladatokat is. 2011 szeptemberében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerkezeti átalakítása miatt, Nyitrai Zsolt távozásával az Infokommunikációért felelős Államtitkárság vezető nélkül maradt, Halasi Tibor vagyonpolitikáért felelős államtitkár pedig 2011. szeptember 25-i hatállyal távozott a tárcától.[6]Kármán András 2011. október 31-i hatállyal lemondott adó- és pénzügyekért felelős államtitkári pozíciójáról és helyét az Államadósság Kezelő Központ addigi vezetője, Pleschinger Gyula vette át.

Gál András Leventét, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát a miniszterelnök 2011. november 30-i hatállyal a Jó Állam elnevezésű közigazgatás-fejlesztési koncepcióval kapcsolatos feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztosnak nevezte ki, amellyel egyúttal megvált államtitkári pozíciójától is. Helyére államtitkári kabinetfőnöke, Bíró Marcell került.[7]

Bencsik János 2011. december 2-án jelentette be lemondását energetikáért felelős államtitkári posztjáról, 2011. december 31-i hatállyal távozott.[8] Helyét addigi helyettes államtitkára, Kovács Pál vette át. A NFM addigi közigazgatási államtitkárát, Vízkelety Mariannt a miniszterelnök 2012. június 27-ével felkérte a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesének.[9] Helyét a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára, Farkas Imre vette át. Farkast a VM-ben Poprády Géza követte a közigazgatási államtitkári pozícióban. A több mint egy évig betöltetlen infokommunikációért felelős államtitkári pozíciót Vályi-Nagy Vilmos, addigi kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár töltötte be 2012. november 15-i hatállyal.[10]

Balog Zoltán 2012. május 14-i miniszteri kinevezését követően a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium két szakterülete (társadalmi felzárkózás, egyház- és civilügy) az Emberi Erőforrások Minisztériumához került. Az új miniszter egyik első személyzeti lépése Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár leváltása volt, akit ezen a poszton az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke, L. Simon László követett.[11] Az egyházügyi államtitkár, Szászfalvi László távozott államtitkári pozíciójából, helyét némi kivárással Hölvényi György vette át.[12] A Társadalmi Felzárkózásért felelős Államtitkárság irányítását Balog Zoltán miniszterként saját hatáskörébe vonta, a sportért felelős államtitkár Czene Attilát pedig a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, Simicskó István követte 2012 októberében.[13] Balog a minisztérium átfogó átalakítására 2013 februárjában kerített sort. Ennek során kettéválasztotta az Oktatásért felelős Államtitkárságot és egy köznevelésért illetve egy felsőoktatásért felelős területet alakított ki. Az előbbi vezetését továbbra is Hoffmann Rózsa látta el, míg a felsőoktatási államtitkár az ELTE egykori rektora, Klinghammer István lett.[14] A miniszter személyes okokra hivatkozva leváltotta a korábban Szőcs Gézát váltó L. Simont és helyére addigi parlamenti államtitkárát, Halász Jánost nevezte ki. A megüresedett parlamenti államtitkári helyre Doncsev András, az EMMI korábbi sajtófőnöke került. Balog az addig miniszteri hatáskörbe rendelt Felzárkózásért felelős Államtitkárság vezetését Kovács Zoltánra a KIM-ből érkező társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárra bízta.[15] Helyét a KIM-ben 2013. február 28-ával Balatoni Monika töltötte be.[16]

A 2013. május végi hivatali struktúraSzerkesztés

Minisztérium Szakterület Államtitkár Közigazgatási államtitkár Parlamenti államtitkár
Belügyminisztérium Önkormányzatok Tállai András Felkai László Kontrát Károly
Külügyminisztérium Európai ügyek Győri Enikő Bába Iván Németh Zsolt
Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságszabályozás Szatmáry Kristóf Gondos Judit Cséfalvay Zoltán
Gazdasági stratégia Cséfalvay Zoltán
Foglalkoztatáspolitika Czomba Sándor
Tervkoordináció Komoróczki István
Adó- és pénzügyi szabályozás Orbán Gábor
Költségvetés Naszvadi György
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi kapcsolatok Balatoni Monika Bíró Marcell Rétvári Bence
Igazságügy Répássy Róbert
Területi államigazgatás Szabó Erika
Emberi Erőforrások Minisztériuma Sport Simicskó István Lengyel Györgyi Doncsev András
Köznevelés Hoffmann Rózsa
Felsőoktatás Klinghammer István
Szociálpolitika Soltész Miklós
Társadalmi felzárkózás Kovács Zoltán
Egyházügy, civil és nemzetiségi ügyek Hölvényi György
Egészségügy Szócska Miklós
Kultúra Halász János
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vagyonpolitika Hegmanné Nemes Sára Farkas Imre Fónagy János
Energiaügyi és klímapolitikai Kovács Pál
Infokommunikáció Vályi-Nagy Vilmos
Infrastruktúra Völner Pál
Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdaság Czerván György Poprády Géza Budai Gyula
Környezet- és természetvédelem, vízügy Illés Zoltán
Élelmiszerbiztonság, élelmiszerlánc-felügyelet és agrár-szakigazgatás Kardeván Endre
Vidékfejlesztés és az európai uniós ügyek V. Németh Zsolt
Honvédelmi Minisztérium Dankó István Vargha Tamás

Lakossági várakozásokSzerkesztés

A Századvég közvéleménykutató cég 2010. június 6-án publikált felmérése szerint a közvélemény komoly változásokat vár az új kormánytól. A válaszadók 79 százaléka szerint „a választás eredményei új reményt adnak az országnak”, több mint 70 százalékuk szerint pedig „Magyarország helyzetének javítása érdekében gyors gazdasági lépésekre van szükség.[17]

Főbb intézkedésekSzerkesztés

 
A 2012–2014 között zajló „Steindl Imre Program” keretében felújították a budapesti Kossuth teret

Közvetlenül a kormány beiktatását követően Kósa Lajos, a kormánypárt alelnöke bejelentette, hogy csekély esély van a magyar államcsőd elkerülésére, később a miniszterelnök szóvivője is megerősítette, hogy nem túlzás ilyesmiről beszélni. A bejelentések alaposan felkavarták a pénzpiacokat. Az alelnök szavainak hatására a foint árfolyama jelentősen csökkent, a tőzsdeindex pedig legalább 6%-kal csökkent. AZ elemzők többnyire kritizálták a kijelentést. Az UBS Bank szakértője úgy foglamazott, hogy a görög válságra vonatkozó utalások egyértelműen aggodalmat keltettek a piacokon. Egy másik elemző pedig így vélekedett: „Az elhangzott mondatok nemcsak az aggodalmakra világítanak rá, hanem arra is, hogy a kabinet nincs igazán tisztában azzal, hogyan is működnek a pénzpiacok.”[18] Később Varga Mihály, a 2010-es költségvetés helyzetét vizsgáló bizottság vezetője megerősítette, hogy túlzás volt és nem volt szerencsés a csődhelyzet emlegetése.[19] Ezt követően 2010 szeptemberében már Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is pozitívan nyilatkozott a megelőző Bajnai-kormány gazdaságpolitikájáról, habár egyes fideszes képviselők nem értettek egyet ezzel az értékeléssel .[20]

2010. június 10-én Orbán Viktor miniszterelnök ismertette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a gazdaság talpra állítására.[21][22] Oszkó Péter, az előző kormány pénzügyminisztere szerint az új kormányfő az akcióterv bejelentésével végre megnyugtatta a pénzpiacokat.[23] Az akcióterv banki különadó bevezetését is tartalmazta.[24]

2010 júliusában a kormány határozatot hozott arról, hogy az állami közintézményekben jól látható helyre ki kell függeszteni a parlament által elfogadott „Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát”. A nyilatkozat többek között kimondja: „Legyen béke, szabadság és egyetértés. A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításáról döntöttek.”[25] Az ellenzék tiltakozását fejezte ki, szerintük a kormány rendelete, a Rákosi-, illetve a Horthy-korszakra emlékeztet.[26]

2010. július 20-án Orbán Viktor és Iveta Radičová szlovák miniszterelnök budapesti találkozóját követően Iveta Radičová kijelentette, hogy „nagyon közvetlen, nyílt, barátságos és nagyon konstruktív megbeszélés volt”.[27]

Az országgyűlés által 2010 júliusában elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény január 1-jétől visszamenőlegesen 98%-os adóterhet állapított meg minden állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem kétmillió forint feletti része után. A törvényt október 26-án az Alkotmánybíróság egyhangúlag alkotmányellenesnek minősítette.[28] Válaszul a Fidesz részéről Lázár János frakcióvezető olyan javaslatot nyújtott be, ami az Alkotmánybíróság hatáskörét úgy csökkentené, hogy a 98%-os különadót kivonja ítélkezésének hatálya alól. Bár az ellenzéken kívül a társadalom több szereplője tiltakozott az Alkotmány a törvényhez igazítása, az eseti jogalkotás ellen,[29][30] Orbán keményen kiállt az Alkotmány módosítása mellett.[31][32] A változtatásokat november 16-án fogadta el az országgyűlés, az alkotmánymódosítás esetében név szerinti szavazással.[33]

2010 októberében a parlament a "bankadó" után újabb "különadók" bevezetéséről döntött. A már 2010-től életbe lépő új adónemek a távközlési, és az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintették 3 éves időtartamra; az energetikai ágazat kiemelt súllyal szerepel a válságadók között.[34] Később, 2010. december 15-én tizenhárom jelentős európai nagyvállalat az Európai Bizottságtól kérte, hogy szankcionálja Magyarországot az uniós szabályok megsértése, a külföldi vállalatok diszkriminációja miatt.[35][36]

A 2010. október 4-én bekövetkezett ajkai vörösiszap-katasztrófa után gyors ütemben elfogadták a honvédelmi törvény azon módosítását (a sajtóban lex Mal-nak becézett törvényt), amely lehetővé teszi, hogy katasztrófahelyzetekben az állam átvehesse a magáncégek irányítását; az első ilyen a Mal Zrt.[37]

2011. január elsején új adójogszabályok léptek életbe. Ezek alapján a személyi jövedelemadó egykulcsossá vált (mértéke 16%), és visszakerült az adórendszerbe a családi adókedvezmény is. Ennek keretében a gyermekes családok adókedvezményt kaphatnak. Emelkedtek a járulékok és a minimálbér bruttó összege is, a nettó bért tekintve pedig nem történt változás.

2012. január elsején életbe lépett Magyarország új alkotmánya, alaptörvénye. Az ellenzék egy része nem vett tiltakozásul részt az alkotmányozási folyamatban. A törvényt elfogadása óta sok esetben módosították.

A kormány többféleképpen próbált segíteni a devizahitel-károsultakon: rögzített árfolyamon fizethették vissza néhány év alatt a törlesztőrészleteket, illetve lehetőséget kaptak arra is, hogy az érvényben lévőnél lényegesen alacsonyabb árfolyamon váltsák ki hitelüket. Akiknek erre nincs lehetőségük, azoktól az állam veszi meg a zálog alatt lévő ingatlant, hogy utána azt alacsonyabb áron visszabérelhessék.

2013-ban a kormány közel 30%-os rezsicsökkentést hajtott végre. Ennek első lépéseként 2013. január elsejével a gáz, a villamos áram és a távhőszolgáltatás ára 10%-kal csökkent. Ezt követően, még az év novemberében további 11,1%-kal csökkentették a rezsiköltségeket. 2014-ben pedig megtörtént a harmadik vágás is: áprilisban a gáz ára 6,5%-kal, az áramé szeptembertől 5,7%-kal, míg a távfűtés költsége újabb 3,3%-kal mérséklődött. Ezen kívül még 2013-ban 10%-kal csökkentek a víz-, és csatorna, valamint a szemétszállítási díjak, olcsóbb lett a szennyvízszippantás, a PB-gáz és július 1-jével a kéményseprés is.[forrás?]

BelpolitikaSzerkesztés

AlkotmányozásSzerkesztés

Az alkotmányozás folyamata 2010-ben kezdődött el. Az új alkotmány koncepciójának kidolgozására a miniszterelnök hat személyt kért fel, ők: (Boross Péter, Pálinkás József, Szájer József, Schöpflin György, Stumpf István és Pozsgay Imre).[38]

„Nemzeti konzultációs” kérdőívekSzerkesztés

A kormány nem írt ki népszavazást az alkotmány elfogadásáról, ehelyett ún. 12-kérdéses kérdőíveket küldött ki mintegy 8 millió választópolgárnak, melyet közel egymillióan küldtek vissza. A Szájer József és Szili Katalin által jegyzett kérdőív azzal kapcsolatban tett fel kérdéseket, hogy:

  1. az új alaptörvény csak az állampolgári jogokat, vagy a kötelességeket is rögzítse-e
  2. kösse-e határhoz az állami eladósodás mértékét
  3. essen-e szó benne olyan "értékekről", mint a munka, az otthon, a rend, az egészség
  4. mennyiben szükséges a magyarság nemzeti összetartozásának deklarálása.[39]

A HVG megbízásából készített Medián-felmérés szerint a közvélemény többsége a kérdőíveket nem tekintette valódi beleszólási lehetőségnek.[40] Az ELTE Társadalomtudományi Karának intézetigazgatója a kérdőívet zavaros munkának nevezte, melynek összeállítása nem felel meg a szakma szabályainak; szerinte annak egyes kérdései sugalmazóak, másoknál a megfogalmazók „elfelejtették, hogy a válaszolók nem mind jogászok”.[41] Az 1. és a 12. pontnál a kormány által sugallt válasz nagyobb betűvel volt szedve.[forrás?]

2011. szeptember 12-től Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos felügyelte a kormányzati konzultációkkal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökségen belül.

ElfogadásaSzerkesztés

A kormányzó pártok 2011 március 14-én nyújtották be az tervezetét az Országgyűlésnek, a javaslat parlamenti vitája március 22-én kezdődött.[42]A Magyar Köztársaság alkotmányát felváltó, az utolsó pillanatig többször módosított verziót (a végszavazás előtt még 15 módosító indítványt nyújtottak be hozzá, köztük voltak apró javítások, de érdemi javaslatok is) „Magyarország Alaptörvényét” az Országgyűlés április 18-án fogadta el, a kormánypárti frakciók és a független Pősze Lajos szavazatával; a független Ivády Gábor és Szili Katalin, valamint a Jobbik nemmel szavazott („Áruló nem leszek!” transzparenst tartva a magasba), Molnár Oszkár tartózkodott. Az MSZP és az LMP bojkottálták az alkotmányozás egéasz folyamatát, képviselőik a szavazáson sem vettek részt.[43] A 2012. január 1-jén életbe lépő Alaptörvényt Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én, húsvéthétfőn látta el kézjegyével.[44] Az aláírást fanfárokkal és ünnepélyes őrségváltási ceremóniával köszöntötték a Szent György téren.[42] A Magyarország Alaptörvénye címet viselő új alkotmány még aznap, a Magyar Közlöny 43. számában megjelent nyomtatásban.[45] 19 órakor a budapesti Művészetek Palotájában és nyolc vidéki városban, valamint Kolozsváron is gálaesteket tartanak az új alkotmány tiszteletére; a kormány összesen 135 millió forint átcsoportosítását rendelte el az új alaptörvény megünneplésére és a kapcsolódó feladatokra. A törvényt az aláírás kapcsán '"húsvéti alkotmánynak" is nevezik. [42]

Az új alaptörvény által hozott változásokSzerkesztés

  • A Magyar Köztársaság hivatalos neve Magyarország.
  • Szűkültek az Alkotmánybíróság jogkörei. Az Alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet, a törvények előzetes vizsgálatát viszont a parlament is indítványozhatja. Konkrét jogi érdek nélkül az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát, de a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a testület egyedi jogvitákban is dönthet majd. Az AB 11 helyett 15 tagú lesz, a bírák mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól. A költségvetési és adókérdésekben még 2010-ben korlátozott jogkörét az AB akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken.[44]
  • Ugyanakkor az Alkotmánybíróság az igazságszolgáltatás működésének legfőbb őre, alkotmányjogi panasz címén felülvizsgálhatja a rendes bíróságok alaptörvénybe ütköző ítéleteit.[46]
  • Az önkormányzati választások gyakorisága az addigi négy évről öt évre változott.[44]
  • A köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós lehet.[44]
  • Az államfő feloszlathatja az Országgyűlést, ha annak március 31-éig nem sikerül az adott év költségvetését elfogadnia.[44]
  • A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság helyett a Kúria lett, a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik.[44]
  • A korábbi négy ombudsmannal szemben (állampolgári jogok biztosa, adatvédelmi biztos, kisebbségi jogok biztosa, jövő nemzedékek ombudsmanja) csak egy lesz, az alapvető jogok biztosa.[44]
  • Nevesítve belekerült a Makovecz Imre nevéhez kötődő Magyar Művészeti Akadémia az új Alkotmányba (az azonos funkciót ellátó Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke, Dobszay László és ügyvezető elnöke, Ferencz Győző lemondott, mivel ezt a lépést méltánytalannak tartotta).[47]
  • Az új alkotmány az élet védelmét a fogantatás pillanatától garantálja (ezzel szűkíti a terhességmegszakítás lehetőségét).[48]
  • A házasság intézményét mint férfi és közötti életközösség határozza meg (ezzel megakadályozva az egynemű párok házasságát engedélyező jogalkotást).[48]
  • Rögzíti az önvédelemhez való jogot.[49]
  • Bevezeti a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést.[48]
  • Az egyetemek gazdasági ügyeit tekintve szűkíti azok autonómiáját.[46]

„Sarkalatos törvények”Szerkesztés

Az alaptörvény elfogadásával az alkotmányozási folyamat nem zárult le; szükségessé vált akár háromtucatnyi, az alaptörvényben úgynevezett sarkalatos jogszabályként (olyan törvények, melyek elfogadásához és módosításához a jelen lévő – tehát nem az összes – országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges) meghatározott törvény megalkotása.[50] Az alaptörvény előírja, hogy mely kérdéseket kell sarkalatos törvényekben rendezni.[51]

A törvénykezéssel kapcsolatos kritikákSzerkesztés

Az alkotmányozás menetét számos kritika érte.

Belföldi visszahngSzerkesztés

Sólyom László korábbi államfő szerint

…olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építészszakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át. Ám ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező.

Féltette az alkotmányozás méltóságát, hozzátette ugyanakkor, hogy "ettől még Magyarország európai demokrácia marad".[52]

Az alaptörvény elfogadása a parlamenti ellenzék egyértelmű szembenállásával valósult meg: a Jobbik a implicite "árulónak" nevezte az alaptörvény elfogadóit, az MSZP elnöke kijelentette, hogy "illegitimnek tartja a törvényt", az LMP frakcióvezetője az Alkotmány vitája során a demokrácia végét vetítette elő.[43]

A bírák az alkotmányban szereplő kötelező nyugdíjazása kapcsán a Legfőbb Ügyészség jelezte, hogy ez működési zavarokat okozhat náluk,[44] a bírák még a szavazás előtt nyílt levelet írtak az ügyben.[53]

2010-ben fogalmazódott meg az az ellenzéki bírálat a kormány működésével kapcsolatban, hogy még a nagy horderejű, hosszútávú intézményátalakító döntések (pl. a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetése) előkészítése is hiányos, ötletszerű, improvizatív.[54] Jelentős ügyekben (pl. új alkotmány, ágazati alapkérdések) elmaradt vagy formálissá[55] vált a társadalmi vita.[56]

A kormánytöbbség a törvényhozásban is igyekezett a döntéseket felgyorsítani, a vitákat, ezzel pedig az ellenzék mozgásterét korlátozni, sőt megszüntetni. Megszaporodtak az önálló képviselői indítványok vagy képviselői módosító javaslatok formájában benyújtott kormányzati törvénytervezetek.[57] Sokszor a zárószavazás előtt nagyon rövid idővel nyújtanak be a javaslatokat.[58][59] Nagy horderejű törvények esetén is „sürgősségi eljárással” szavaz az Országgyűlés, azaz a törvénytervezet benyújtásától kezdve 72 órán belül. Kövér László házelnök mindezekkel egyetértve úgy nyilatkozott, hogy a törvényekhez kötött kormányzásra már nincs szükség, s helyette egyfajta rendeleti kormányzás bevezetését javasolta.[60]

Az általános közbeszerzési szabályok és az szakmai szervezetekkel, civilekkel történő előírt egyeztetések megkerülésére elterjedt gyakorlattá vált, hogy az adott beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánította a kormány. Így jártak el például a német megszállás áldozatainak emlékműve esetén.[61]

A kormány sok kérdésben politikai okokból figyelmen kívül hagyta a szakmai szempontokat, sőt a kormánnyal ellentétes véleményt megfogalmazó állami szervezeteket ezért megbüntette: megszüntette őket, vezetőiket lecserélte, vagy törvénymódosítással, átszervezéssel csökkentette hatáskörüket. Ennek a politikának első áldozata a Földrajzinév-bizottság lett, de így járt a Költségvetési Tanács is. Néhány ilyen ügy után erősen megritkultak a belső szakmai ellenvélemények.

Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért nevű Facebook-csoport, mely a médiatörvény elleni tiltakozásul alakult, március 15-ei, Erzsébet hídi tüntetésén a médiatörvény mellett az alkotmányozási folyamatot is élesen bírálta.[62] Április 14-én a Negyedik Köztársaság Párt tüntetését („Szellemjárás Schmitt Pálnál”) a rendőrség egy külföldi delegáció biztonságára hivatkozva nem engedélyezte.[63] Április 15-én Budapesten az alkotmánytervezet házasságra vonatkozó passzusa és egyéb, általuk diszkriminatívnak tartott koncepciói ellen tüntettek a magyar leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek (LMBT) jogait képviselő civil szervezetek.[64] Április 21-én mintegy kéttucatnyi civilszervezetet, mozgalmat képviselve 200-an tüntettek a Sándor-palota előtt, arra kérve az akkor hivatalos látogatáson éppen Prágában tartózkodó Schmitt Pált, hogy ne szignálja az új alaptörvényt.[62]

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) által 2012 januárjában rendezett Békemenet volt az első óriási tömegdemonstráció a második Orbán-kormány politikájának támogatására.[65]

 
Bayer Zsolt a Békemenet egyik szervezője volt 2012-ben. Az első Békemenet a Hősök terétől az Országházig haladt 2012. január 21-én

A 2012. március 15-re szervezett második Békemeneten szintén a második Orbán-kormány politikájának támogatására vonult fel több százezer ember a budapesti Kossuth térre.[66] Az MTI híradása szerint a Kossuth téren a nagygyűlésre mintegy 250 ezren gyűltek össze.[67] A 2012. október 23-án megvalósult harmadik Békemenet célja ugyancsak Orbán Viktor és a nemzeti kormány melletti szimpátia demonstrálása volt, amelyen a rendőrség becslése szerint több mint 150 ezer fő vett részt.[68][69][70] A Széna téren összegyűlt tömeg órákon keresztül vonult Budáról Pestre, a Békemenet Kossuth téri rendezvényére kíváncsi tömeg jelentős része már a téren várakozott, amikor a menet elérte a Margit hidat. A téren és a környékén végül közel 400 ezer ember alkotta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédének hallgatóságát.[71]

Külföldi visszhangSzerkesztés

Külföldről is kedvezőtlen vélemények érkeztek. Tizenhárom ország mintegy nyolcvan jogásza és kutatója írta alá az ezzel kapcsolatos dokumentumot. A nyilatkozat 4 pontban foglalta össze az aggályokat. Ezek röviden:

  • a törvény nagyrészt eltörli az alkotmányossági felülvizsgálatot, szinte megbénítja az Alkotmánybíróságot, szabad utat ad alkotmányellenes jogszabályok megalkotására;
  • az alkotmány értelmezésekor kötelezőnek nyilvánítja a preambulum és a jogilag nehezen megfogható „történeti alkotmány” vizsgálatát;
  • súlyosan korlátozza a jövőbeli, kétharmados többséggel nem rendelkező kormányok mozgásterét;
  • az ellenzék és a nyilvánosság megfelelő részvétele nélkül, a kormány "szeszélyéből" íródott, így legitimitási hiányosságok jellemzik.[72]

A konzervatív szellemiségű német újság, a Die Welt szerint a kormánytöbbség az alaptörvényt „alkotmányozó folyamat nélkül fogalmazta meg és fogadta el”, mely „idegen test” az európai alkotmányok családjában és Magyarországot a 11. században horgonyozza le.[73][74] A szlovák független napilap, a Pravda ijesztőnek és 19. századinak nevezi az alkotmányt.[75][76] A baloldali nézőpontú Guardian online kiadása mélységesen illiberálisnak nevezte; kritikája szerint szerint az alaptörvényt az ellenőrző és ellensúlyozó tényezők „átfogó gyengítése” jellemzi, gyakorlatilag lehetetlen lesz módosítani, a Fidesz jelentős pozíciókba betonozza be kinevezettjeit, akik egy választási vereség után is folytathatják a hatalomgyakorlást (például bármilyen baloldali kormány költségvetését megvétózhatja a Fidesz kinevezettjeiből álló költségvetési tanács, és ezután a Fidesz kinevezte elnök feloszlathatja a parlamentet).[77][78]

Gazdaságpolitika intézkedésekSzerkesztés

A Széll Kálmán-tervSzerkesztés

2011. március 1-jén jelentette be a kormány a gazdaság rendbe tételét célzó stabilizációs és reformprogramot, a Széll Kálmán-tervet (alcím: „Összefogás az adósság ellen").[79][80][81]

A terv írásos változatában már elvetendő modellként említik a csak a növekedésre koncentráló programokat, a munkahelyteremtés imperatívuszát felváltja benne az adósságcsökkentés, az adócsökkentést a feszes gazdálkodás.[82][83] Az „Orbán-csomag” megszorításai elsősorban a gyógyszer-ártámogatások, a közösségi közlekedés és a foglalkoztatással kapcsolatos kiadások (pl. megszűnne a rendőröket és tűzoltókat is érintő, korkedvezményes nyugdíj) terén jelentkeznek.[84]

Széll Kálmán-terv 2.0Szerkesztés

2012 áprilisában jelentették be a Széll Kálmán-terv 2.0-t (alcím: "A következő lépés"),[85] melyet a kormány az EU részére is elküldött. Tartalmazza Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramját, Magyarország 2012-2015 év közti konvergenciaprogramját, valamint a nemzeti reformprogramban és a konvergenciaprogramban ismertetett lépések elemzési és stratégiai hátterét.

A program fő egyenlegjavító intézkedései:

  • Adójóváírás megszüntetése
  • Cafetéria adójának 25-ről 37,5%-ra növelése
  • a levont munkavállalói járulékok emelése 1,5%-kal
  • áfaemelés 25%-ról 27%-ra
  • baleseti adó bevezetése (ez az állami autókra nem vonatkozik)
  • Az EU5 normát el nem érő cégautók adójának jelentős emelése.
  • népegészségügyi termékadó (chipsadó) bevezetése, emelése
  • a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik
  • Egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése
  • környezetvédelmi termékdíj bevezetése, emelése
  • szeszesital jövedéki adóemelése
  • dohányáruk jövedéki adóemelése
  • gázolaj jövedéki adójának 13%-os emelése
  • bioetanol jövedéki adójának 75%-os emelése
  • autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése
  • munkanélküli járadék 9 hónapról 3 hónapra csökkentése
  • gyógyszerkassza csökkentése
  • a rendszeres szociális segély csökkentése
  • 84 milliárd elvonás a felsőoktatástól 2010-13 közt (az egyetemek támogatása intézményfüggően 10-77%-kal csökkent)[86]
  • bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése
  • autópálya használat 4 napról 10 napra történő emelése, áremeléssel
  • banki tranzakciós díj emelése („csekkadó”)
  • telekommunikációs adó
  • több ezer fő elbocsátása a közszférából
  • 530 milliárd Ft - eredendően magánnyugdíjpénztári vagyon - átutalása a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból a költségvetésnek
  • a 2012-ben 57 évnél fiatalabb korkedvezményes nyugdíjasok ellátásának 16%-os SZJA-val való terhelése

Nyugdíjpénztári átalakításSzerkesztés

2010 őszétől 2011 végéig, 14 hónapon át a kormány megállítja a magánnyugdíjpénztárakba történő befizetéseket, hogy az állami nyugdíjkasszát kiegyensúlyozza, illetve fedezetet teremtsen az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésére.[87] Orbán Viktor miniszterelnök szerint azzal, hogy lehetőséget teremtenek az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésre, a magánnyugdíjpénztárak rövid úton ellehetetlenülnek, és Magyarország a hárompilléres nyugdíjrendszerből visszalép a kétpilléres rendszerbe.[88] Matolcsy György 2010. november 24-én bejelentette, hogy a(z addig kötelező, azontúl önkéntes) magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január végéig el kell dönteniük, visszatérnek-e az állami nyugdíjrendszerbe; aki valamelyik magánnyugdíjpénztár tagja marad, elveszíti a jogosultságát az állami nyugdíjra, járulékot azonban változatlanul fizetnie kell. Aki 2011. január végéig személyesen nem igényli az állami nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél, hogy továbbra is magánpénztári tag maradhasson, automatikusan átkerül az állami nyugdíjrendszerbe, addigi befizetései pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek. Az átlépőknek adózniuk kell a magán-nyugdíjpénztári reálhozam után[89] (személyi jövedelemadó alapját képező, de egyéb köztehertől mentes jövedelem).[90] Egy neve mellőzését kérő nyugdíjszakértő szerint ezek a lépések lényegében a magánnyugdíjrendszer államosításával egyenértékűek.[91][92] A 2011. február 1-jei határidőig kb. 102 ezren nyilatkoztak úgy, hogy magán-nyugdíjpénztári tagok maradnak, ez az összes tag mintegy három százaléka. A kezelt vagyon csökkenése és a szolgáltatási díjakra vonatkozó új, szigorított szabályok következtében a nyugdíjalapok száma 19-ről „öt és tíz közé (csökkenhet) […] valószínűleg közelebb (lesz) az öthöz”.[93][94]

Kína egymilliárd eurós különhiteleSzerkesztés

2011 júniusában a kínai állami fejlesztési bank egymilliárd eurós különhitelt biztosított Magyarország számára a kölcsönös befektetések előmozdítására.[95][96]

MédiaszabályozásSzerkesztés

2010 nyarán fogadta el az országgyűlés a médiát és a hírközlést érintő törvényeket módosító csomagot.[97] A Nemzeti Hírközlési Hatóság helyére a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lép. Elnöke (első alkalommal, 2010. augusztus 11-től Szalai Annamária) miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult, 9 évre nevezik ki és korlátlan alkalommal újra kinevezhető.[98] Az Országos Rádió és Televízió Testület utódja az NMHH önálló szerve, a Médiatanács, melynek tagjait az országgyűlés egyetlen listán, kétharmados többséggel, szintén 9 évre választja meg. A tagokra egy bizottság tehetne javaslatot, amelybe minden parlamenti frakció egy tagot delegálna, a tagok azonban frakciójuk számának megfelelő szavazattal rendelkeznének, így érvényesül a kormánypártok kétharmados fölénye.[98] A Médiatanács 2010. október 11-én alakult meg, elnöke a posztot az NMHH elnökeként automatikusan betöltő Szalai Annamária.[99]

A törvénycsomag alapján a közszolgálati média, azaz a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió közalapítványai megszűnnek, ezeket és a Magyar Távirati Irodát egyetlen testület, a 2010 őszén felálló Közszolgálati Közalapítvány[100] felügyeli, melynek kuratóriumába 9 évre hat tagot választ a parlament, hármat-hármat ellenzéki, illetve kormánypárti javaslatra. A Médiatanács delegálja a kuratórium elnökét és még egy tagját, a kormánypárti többség így biztosított.[98]

2010. november 2-án szavazták meg a 2011. január 1-jével életbe lépő, „médiaalkotmány”[101] néven is nevezett új sajtótörvényt, melynek hatálya kiterjed nyomtatott és elektronikus sajtóra, illetve az internetes portálokra is. Az utólagos módosítások következtében ezentúl nemcsak a bíróságok, de a különféle hatóságok is a források felfedésére kötelezhetik az újságírót, ha „a közérdek megkívánja”.[102] A Médiatanács hatósági felügyeletet gyakorol az országgyűlési közvetítéssel kapcsolatos szabályok felett is.

A médiaszabályozási folyamat harmadik lépéseként 2010. november 22-én terjesztették be a médiaalkotmánynak a sajtó szabadságáról és kötelezettségeiről szóló elveit kibontó, több mint 170 oldalas, „szájkosártörvényt"[103] néven elhíresült törvényjavaslatot.[104] A 2010. évi CLXXXV. törvényt a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 2010. december 21-én, név szerinti szavazással, a jelenlevők közel háromnegyedének támogatásával (256 igen és 87 nem szavazattal) fogadták el.[105]

A 2011. január 1-jén életbe lépő új szabályokkal kapcsolatban felmerülő főbb kritikák:

  • Európában egyedülálló, hogy egyetlen szabályozással a sajtó valamennyi megjelenési formáját korlátozzák, tekintet nélkül arra, hogy az adott médiatartalom-szolgáltató televízió vagy éppen rádió, nyomtatott vagy elektronikus sajtó, magán-üzemeltetésű vagy közszolgálati[106]
  • az NMHH nem tekinthető függetlennek, hisz négy tagját a kormányzó párt, vezetőjét a miniszterelnök delegálta előzetes konzultáció nélkül[106]
  • az újonnan létrehozott NMHH súlyos bírságokról dönthet (országosan terjesztett hetilapok esetében akár 10 millió forint, a kereskedelmi televízióknál akár kétszázmillió forint) olyan, részletesen nem tisztázott fogalmak alapján, hogy a tartalom a „közérdekkel”, a „közerkölccsel” vagy a „közrenddel” megy szembe, illetve a hírközlési tartalom „kiegyensúlyozatlan”[106]
  • az NMMH elnökének rendeletalkotási joga van[107]
  • 2011. januártól bárki feljelenthet újságokat vagy más médiaorgánumokat a Médiahatóság elnöke által kinevezett biztosnál, miközben adatainak zárt kezelését kérheti[108]
  • korlátozzák a kereskedelmi tévéhíradókban a bűnügyi hírek arányát, ezzel mintegy szerkesztőként fellépve.[109]

A sajtó szabályozását a magyar médián kívül több nemzetközi kormányközi és nem-kormányzati szervezet is kritizálta, köztük az Európai Újságíró Szövetség (EFJ), az Európai Lapkiadók Egyesülete (ENPA), a Lapok és Lapkiadók Világszövetsége (WAN-IFRA), a Freedom House és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). A Magyar Újságírók Országos Szövetsége[110] és a Magyar Lapkiadók Egyesülete többek között a bírságok mértékét tartotta irreálisnak, a Társaság a Szabadságjogokért az egész tervezetet néhány helyen fogalomzavarosnak, a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot több ponton sértőnek, alkotmányellenesnek tartja.[111][112] A tervezet elleni tiltakozásként fehér címlappal jelentek meg a Magyar Narancs, a Népszava, az Élet és Irodalom és a 168 Óra című újságok.[108]

Az Amnesty International képviselője szerint „Magyarország 2011 januárjában úgy veszi át az EU-s elnökséget, hogy közben széleskörű a hazai és a nemzetközi felháborodás, hogy ez az új törvény teljesen ellene megy az európai és a nemzetközi emberi jogi normáknak”.[106][111]

Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző KözpontSzerkesztés

Pintér Sándor belügyminiszter 2011. november 20-án a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) néven létrehozandó új nemzetbiztonsági szolgálat (saját operatív munkát nem végző, központi értékelő-elemző szervezet) létrehozásáról szóló törvénytervezetet nyújtott be az Országgyűléshez.[113] A szervezet az előterjesztés szerint kivételes hozzáférést kapna az állampolgárok adatvagyonához: valamennyi fontos állami adatkezelési rendszerből közvetlen elektronikus kapcsolat útján szerezhetne kontrollálhatatlanul információkat, melyeket korlátlan ideig megőrizhetne. A „szupertitkosszolgálatnál” dolgozókat senki sem ellenőrizné, mivel a Nemzeti Védelmi Szolgálat hatásköre nem terjed ki rájuk.[114]

A NIBEK számára biztosított adatkezelési felhatalmazás Jóri András adatvédelmi biztos szerint is alkotmányos aggályokat vet fel.[115]

Végül a képviselők nem szavazták meg a NIBEK létrehozásáról szóló törvényt.

KülpolitikaSzerkesztés

A kormány intézkedéseit számos bírálat érte külföldről. Mindazonáltal 2011 első félévében Magyaroszág látta el az Európai Unió soros elnökségét.


JegyzetekSzerkesztés

  1. A nemzeti erőforrások minisztérium új elnevezésével.
  2. Megbízatása megszüntetve a köztársasági elnök 116/2012. (V. 9.) KE határozata alapján.
  3. Kinevezve a köztársasági elnök 118/2012. (V. 9.) KE határozata alapján.

ForrásokSzerkesztés

  1. A miniszterelnök-jelölt kormányprogram-előterjesztői zárszava
  2. Őszig Kovács Zoltán látja el a kormányszóvivői feladatokat. kormany.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 22.)[halott link]
  3. Giró-Szász András kinevezése. Magyar Közlöny honlapja. (Hozzáférés: 2011. szeptember 22.)
  4. Az Orbán-kormány államtitkárai – Itt a teljes lista! – Vg.hu, 2010. június 2.
  5. Negyvenkét államtitkár lesz az új kormányban – Index, 2010. június 1.
  6. Halasi Tibor felmentése – Magyar Közlöny, 2011. szeptember 29.
  7. Dr. Patyi András és dr. Biró Marcell átvette megbízólevelét a Sándor-palotában Archiválva 2014. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben – kormany.hu, 2011. november 29.
  8. Index: Lemondott Bencsik János
  9. Vízkelety Mariannt a KSH elnökhelyettesi tisztségére kérte fel a miniszterelnök Archiválva 2014. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben - kormany.hu, 2012. június 27.
  10. Vályi-Nagy Vilmos az infokommunikációért felelős államtitkár - hirkozpont.magyarorszag.hu, 2012. november 16.
  11. Átvette kinevezését L. Simon László Archiválva 2014. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben - kormany.hu, 2012. június 18.
  12. Átvette kinevezését Hölvényi György Archiválva 2014. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben - kormany.hu, 2012. július 10.
  13. Simicskó István a sportért felelős államtitkár Archiválva 2013. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben - kormany.hu, 2012. október 8.
  14. Átalakítások az Emberi Erőforrások Minisztériumában Archiválva 2013. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (+videó)] - kormany.hu, 2013. február 15.
  15. Átvették a kinevezésüket az EMMI új államtitkárai[halott link] - kormany.hu, 2013. február 27.
  16. Balatoni Mónika lesz a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős új államtitkára Archiválva 2013. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben - kormany.hu, 2013. február 18.
  17. Az emberek szerint nagy a baj, gyors lépéseket várnak Archiválva 2013. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Századvég Alapítvány, 2010. június 6.
  18. Éves mélyponton a forint
  19. Varga: Konszolidált a gazdaság helyzete – Index, 2010. június 5.
  20. A kormány is elismerte Bajnaiék munkáját – Index, 2010. szeptember 14.
  21. Fidesz: 29 pontos akcióterv[halott link]
  22. 29 pontos akcióterv a gazdaság talpra állítására
  23. Oszkó: zseniális volt Orbán beszéde. [2010. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 11.)
  24. HVG: Bankszövetség: „gigantikus” terhelés a bankadó
  25. [1]
  26. [2]
  27. Máris jobb a szlovák-magyar viszony
  28. Index: Megvédte a jogos végkielégítéseket az AB
  29. Hír24: A vasutasok is tiltakoznak a 98 százalékos különadó ellen
  30. Morgolódva állnak ki az Alkotmánybíróság korlátozása mellett a fideszesek. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
  31. HVG: Orbán ragaszkodik a Fidesz Ab-ról szóló álláspontjához
  32. 168 óra: Orbán Viktor máris félresöpörte az Alkotmányt
  33. Megszavazták az Alkotmánybíróság jogainak a szűkítését
  34. HVG: Megszavazták a válságadókat
  35. Index: Szankciókat követelnek Magyarország ellen óriáscégek
  36. HVG: Magyarország elleni szankciókat követelnek a multik
  37. Eldőlt, az állam viszi tovább a Malt”, Index, 2010. október 11. (Hozzáférés ideje: 2010. október 11.) 
  38. Népszabadság Online: Sürgető feladat az alkotmányozás – ez az Orbán-csapat első eredménye. [2010. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  39. fn.hu: Kérdőívvel alkotmányozhatunk
  40. HVG: Megosztó alkotmány
  41. HVG: Zavaros munka a Szájer-Szili-féle alkotmánykérdőív
  42. a b c Index: Schmitt Pál aláírta az új alkotmányt
  43. a b Origo: Elmélyült szembenállással ért véget az alkotmányozás
  44. a b c d e f g h HVG: Schmitt Pál aláírta az új alkotmányt
  45. Magyar Közlöny 43. szám (2011. április 25.). [2011. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  46. a b HVG: Végszavazásra váró alkotmány – Kinek a kottája?
  47. MTI-híradás[halott link]
  48. a b c Index: Amnesty: A magyar alkotmány emberi jogi normákat sért
  49. Népszabadság Online: Önvédelemre gyúr az alkotmány: 'Védd magad, ahogy tudod'. [2011. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 1.)
  50. Hírszerző: Most fut neki a Fidesz az ország gyökeres átszabásának. [2011. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 3.)
  51. fn.hu: Ezek a sarkalatos törvények
  52. "A kétharmad nem törtszám" - Interjú Sólyom Lászlóval. HetiVálasz 2011/16 2011.04.21.
  53. Index: Kiakadtak a bírók a nyugdíjkorhatár leszállításától
  54. Orbán és szűk köre: anarchia vagy tudatosság? – Népszabadság, 2010. december 12.
  55. Példa erre az irányított kérdésekkel és szájbarágós válaszokkal megfogalmazott nemzeti konzultációs kérdőív: Nemzeti Konzultáció – Kérdések az új alkotmányról – Fidesz.hu, 2011. február 14.
  56. Kolonc a tárcákon társadalmi egyeztetés – Index, 2013. június 27.
  57. A parlament kiürült Archiválva 2014. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben – Vs.hu, 2014. február 24.
  58. Fű alatt módosítja a Fidesz a gáz- és az áramtörvényt – Origo, 2011. június 6.
  59. Hosszú nap: a Fidesz felszámolná a parlamenti vitát – Hvg.hu, 2011. december 15.
  60. Kövér rendeleti kormányzást szeretne – Index, 2013. szeptember 9.
  61. Titokban és gyorsan is elkészülhet a német megszállás vitatott emlékműve Archiválva 2014. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben – Vs.hu, 2014. január 10.
  62. a b Origo: Civilek tüntettek az új alkotmány ellen
  63. Népszava Online: Leállították az alkotmány elleni tüntetést Schmitt Pálnál
  64. Index: Tüntetnek a melegek az alkotmány miatt
  65. Békemenet: százezrek a kormány mellett – Nagyítás-fotógaléria – Hvg.hu, 2012. január 21.
  66. Békemenet, 2012. március 15.. [2012. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 25.)
  67. Így szólt a Nemzeti dal Tóth Gabival és Kökény Attilával Archiválva 2012. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben – Híradó.hu, 2012. március 15.
  68. A Belügyminisztérium közleménye – Os.mti.hu, 2012. október 23.
  69. Bayer Zsolt: Háború és Békemenet, atv.hu
  70. Békemenet, Milla, DK és Jobbik: hol hányan voltak? – Hvg.hu, 2012. október 23.
  71. Orbán győzött a számháborúban, de a csapból Bajnai folyik – Hvg.hu, 2012. október 23.
  72. Élet és Irodalom: Magyarország új alkotmánya: Amiért aggódunk
  73. HVG: Die Welt: az új alkotmány Magyarországot a 11. században horgonyozza le
  74. Welt Online: Thomas Schmied: Warum in Europa gegen die EU gewählt wird
  75. HVG: Pravda: Orbán alkotmánya ijesztő
  76. Pravda.sk: Orbánova ústava straší
  77. Index: Guardian: mélységesen illiberális a magyar alkotmány
  78. Guardian: Hungary heads in undemocratic direction
  79. A Széll Kálmán-terv magyar változata. [2011. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 30.)
  80. A Széll Kálmán-terv angol változata. [2011. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 30.)
  81. Napi Gazdaság: Itt van Orbán csomagja – határidőkből áll a Széll Kálmán Terv. [2011. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 1.)
  82. Hírszerző publicisztika: (Nem) lesz megszorítás. [2011. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 5.)
  83. fn.hu: Orbán-csomag: hangsúlyt váltottak
  84. Világgazdaság Online: Eltérően vág a „kormányfűnyíró”
  85. A Széll Kálmán-terv magyar változata. [2012. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 19.)
  86. Polónyi István: Felsőoktatás – világhír helyett hibernáció. [2014. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 17.)
  87. Népszabadság Online: Matolcsy ígéri: senkit nem ér kár – A kereskedelmi válságadó háromkulcsos lesz
  88. Világgazdaság Online: Orbán: értelmetlenné válik a magánnyugdíjpénztári rendszer
  89. Index: Adózniuk kell az átlépőknek a magán-nyugdíjpénztári reálhozam után
  90. 1281/2010. (XII. 15.) Korm. határozat A nyugdíjreform végrehajtásának koncepcionális irányairól és a szabad nyugdíjpénztár-választással összefüggő feladatokról
  91. Index: Államosítják a nyugdíjrendszert
  92. HVG: Csak személyes nyilatkozattal maradhatunk nyugdíjpénztári tagok
  93. Index: 102 ezer pénztártag maradt
  94. Financial Times blog beyondbrics: Hungary’s pension funds soldier on
  95. Tucatnyi megállapodást írt alá Orbán a kínai kormányfővel, origo.hu
  96. Magyarország nagy jelentőségű szövetséget kötött - Orbán Viktor beszéde (videó), hirtv.hu
  97. 2010. évi LXXXII. törvény a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról. [2010. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
  98. a b c Szalai Annamária lett az új médiahatóság elnöke
  99. Index: Létrejött a médiatanács
  100. HírExtra: Felesküdtek a Közszolgálati Közalapítvány kurátorai
  101. 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól A törvény aktuális szövege.
  102. Hírszerző: Megszavazták a sokat bírált médiaalkotmányt. [2010. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
  103. Népszabadság: Botrányok kísérik a 'szájkosártörvény' elfogadását
  104. A javaslat szövege
  105. Duna TV: Elfogadták a médiatörvényt
  106. a b c d HVG: Amnesty International: a médiatörvény fenyegető
  107. Stop: Elfogadták Rogán javaslatát: rendeletet is alkothat az NMHH elnöke. [2010. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 2.)
  108. a b HVG: Elfogadták a sajtószabadságot korlátozó médiatörvényt
  109. HVG: Médiatörvény: nem mindegy a bűnügyi hírek aránya
  110. A MÚOSZ elutasítja az új törvény tervezetét
  111. a b HVG: Ezt szegezik a média halántékának
  112. HVG: TASZ: alkotmányellenes a médiatörvény-javaslat
  113. T/5004. számú törvényjavaslat egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról
  114. HVG: Minden adatunkba betekintene az új állami csúcsszerv
  115. HVG: „Súlyos aggályok”: nekiment az új titkosszolgálatnak az adatvédelmi biztos
  • Kiss Ambrus, Krausz Péter (szerk.): Ezt hozta a fülkeforradalom! Elemzések az Orbán-kormány négy évéről (L'Harmattan, Policy Agenda Books, 2014)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés