Varga Mihály (politikus)
Varga Mihály (Karcag, 1965. január 26. –) magyar közgazdász, politikus. 1990-től (rövid megszakítással) a Fidesz országgyűlési képviselője. 1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke. 1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter. A második Orbán-kormányban 2010 és 2012 között a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2013 márciusától 2018-ig nemzetgazdasági miniszter, 2018-tól pénzügyminiszter, 2018–2022 között miniszterelnök-helyettes. 2017 márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 6. legbefolyásosabb személye.
| Varga Mihály | |
 | |
| Magyarország pénzügyminisztere | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2018. május 18. | |
| Előd | önmaga, nemzetgazdasági miniszterként |
| Magyarország miniszterelnök-helyettese | |
| Hivatali idő 2018. május 22. – 2022. június 4. | |
| Magyarország nemzetgazdasági minisztere | |
| Hivatali idő 2013. március 7. – 2018. május 17. | |
| Előd | Matolcsy György |
| Utód | önmaga, pénzügyminiszterként |
| Magyarország egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli minisztere | |
| Hivatali idő 2012. június 2. – 2013. március 6. | |
| Előd | Fellegi Tamás |
| Utód | tisztség megszűnt |
| Magyarország pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 2001. január 1. – 2002. május 27. | |
| Előd | Járai Zsigmond |
| Utód | László Csaba |
| Születési név | Varga Mihály |
| Született | 1965. január 26. (59 éves) Karcag |
| Párt | Fidesz |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | |
| Díjak |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Mihály témájú médiaállományokat. | |
Pályafutása szerkesztés
Pénzügyi tevékenysége szerkesztés
1989-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem áruforgalmi szakán szerzett diplomát. Ezután a budapesti 43. számú Állami Építőipari Vállalat gazdasági revizora, majd 1990-ben a szolnoki Kelet-Magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat közgazdasági munkatársa lett. 1995 és 1997 között a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola oktatója volt. A Szolnoki Gazdasági Főiskola címzetes főiskolai tanára.
Politikai pályafutása szerkesztés
1988 decemberében lett a Fidesz tagja, melynek Jász-Nagykun-Szolnok megyei csoportjának alapítója volt. 1990-től a párt Országos Tanácsának tagja, 1992 és 1993 között elnöke. 1993 és 1995 között a párt Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének elnöke, 1994 és 2003 között országos alelnöke, és gazdasági kabinetjének vezetője. A párt reformja óta a karcagi választókerület elnöke.
1990-ben került be először az Országgyűlésbe. 1998 és 2014 között Jász-Nagykun-Szolnok megye 8-as számú választókerületének képviselője. 1995 és 1997 között az adós- és bankkonszolidációt vizsgáló parlamenti bizottság elnöke volt. 2002 óta a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke. 1995 és 1998 között, valamint 2002 óta frakcióvezető-helyettes.
1998-ban a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává nevezték ki. 2001-ben Járai Zsigmond addigi pénzügyminisztert a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezték ki, helyette Varga Mihály került Pénzügyminisztérium élére, mely tisztséget 2002-ig viselte. Részt vett a magyar gazdaságtörténetben először készült kétéves költségvetés (2001–2002) megalkotásában.
2005-ben újra megválasztották a párt alelnökévé Pelczné Gáll Ildikóval, Pokorni Zoltánnal és Schmitt Pállal együtt. Orbán Viktor pártelnök később megbízta a párt gazdasági konzultációján belül a Fidesz gazdasági programjának kidolgozásával.
A Fidesz 2007 májusában tartott kongresszusán újraválasztották a párt alelnökévé, a tisztséget 2013-ig töltötte be.
2010-től 2012-ig a második Orbán-kormány Miniszterelnökséget vezető államtitkára, majd 2013-ig az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter.[1] 2014-2022 Budapest 4-es számú választókerületének polgárait képviselte a parlamentben.[2]
2013 márciusától 2018-ig a második és a harmadik Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere. 2017 márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. 2018-tól pénzügyminiszter, 2018–2022 között gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes, 2022-től ismét pénzügyminiszter.[3]
Civil tevékenysége szerkesztés
1997 óta a Magyar-Kazah Baráti Társaság alelnöke. 2000-ben a Johannita Lovagrend tagja lett. 2001-ben a karcagi református egyházközség presbitere, a Rákóczi Szövetség tagja. 2003-tól a Nagykun Polgári Egyesület elnöke. 2012-től a Joint Venture Szövetség valamint a Magyar–Kazah Gazdasági és Vegyes bizottság társelnöke. 2013-tól a Szalay Annamária Média Alapítvány, 2021-től pedig a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány kuratóriumi elnöke.[3]
Családja szerkesztés
Nős, felesége Sántha Szilvia vegyész. Gyermekeik: Vanda (1995), Sarolta (1997), Mihály (2001), Sámuel (2013).[4]
Díjai szerkesztés
- Karcag díszpolgára (2018)
- Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetem díszprofesszora (2021)[5]
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegye díszpolgára (2022)
Galéria szerkesztés
-
Interjú a könyvhéten (2014) -
A solymári vasútállomáson létesített kitelepítési emléktábla avatásán -
Az Óbuda vasútállomás mellett létesített Pomázi úti felüljáró ünnepélyes átadásán
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Kormányzat - Pénzügyminisztérium - Miniszter - Életrajz. 2015-2019.kormany.hu. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- ↑ Belföld Választás 2018.
- ↑ a b Miniszter PM (angol nyelven). https://kormany.hu. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- ↑ Varga Mihály újra apa lett, Index, 2013. június 16.
- ↑ Szijjártó után Varga Mihályt is díszdoktorrá avatták a kazah Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetemen (magyar nyelven). telex, 2021. október 25. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
További információk szerkesztés
- Varga Mihály személyes honlapja
- Varga Mihály országgyűlési adatlapja
- Életrajz a Fidesz honlapján
- Belföld Választás 2018.
- 'A Fidesz nem engedné infláció felett emelkedni az árakat' - Interjú a Népszabadságban, 2010. április 1.
| Elődje: Járai Zsigmond |
|
Utódja: László Csaba |
