Varga Mihály (politikus)

(1965) közgazdász, politikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 29.

Varga Mihály (Karcag, 1965. január 26. –) magyar közgazdász, politikus. 1990-től (rövid megszakítással) a Fidesz országgyűlési képviselője. 1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke. 1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter. A második Orbán-kormányban 2010 és 2012 között a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2013 márciusától 2018-ig nemzetgazdasági miniszter, 2018-2024 között pénzügyminiszter, 2018–2022 között miniszterelnök-helyettes. 2017 márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 6. legbefolyásosabb személye.

Varga Mihály
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2018. május 18.
Elődönmaga, nemzetgazdasági miniszterként
Magyarország miniszterelnök-helyettese
Hivatali idő
2018. május 22. – 2022. június 4.
Magyarország nemzetgazdasági minisztere
Hivatali idő
2013. március 7. – 2018. május 17.
ElődMatolcsy György
Utódönmaga, pénzügyminiszterként
Magyarország egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
2012. június 2. – 2013. március 6.
ElődFellegi Tamás
Utódtisztség megszűnt
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő
2001. január 1. – 2002. május 27.
ElődJárai Zsigmond
UtódLászló Csaba

Születési névVarga Mihály
Született1965. január 26. (59 éves)
Karcag
PártFidesz

Foglalkozás
Iskolái

Díjak
  • Lechner Ödön-díj (2016)
  • díszpolgár (Karcag, 2018)
  • díszpolgár (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 2022)
  • díszdoktor (L. Ny. Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetem, 2021)
A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Mihály témájú médiaállományokat.

Pályafutása

szerkesztés

Pénzügyi tevékenysége

szerkesztés

1989-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem áruforgalmi szakán szerzett diplomát. Ezután a budapesti 43. számú Állami Építőipari Vállalat gazdasági revizora, majd 1990-ben a szolnoki Kelet-Magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat közgazdasági munkatársa lett. 1995 és 1997 között a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola oktatója volt. A Szolnoki Gazdasági Főiskola címzetes főiskolai tanára.

Politikai pályafutása

szerkesztés

1988 decemberében lett a Fidesz tagja, melynek Jász-Nagykun-Szolnok megyei csoportjának alapítója volt. 1990-től a párt Országos Tanácsának tagja, 1992 és 1993 között elnöke. 1993 és 1995 között a párt Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének elnöke, 1994 és 2003 között országos alelnöke, és gazdasági kabinetjének vezetője. A párt reformja óta a karcagi választókerület elnöke.

1990-ben került be először az Országgyűlésbe. 1998 és 2014 között Jász-Nagykun-Szolnok megye 8-as számú választókerületének képviselője. 1995 és 1997 között az adós- és bankkonszolidációt vizsgáló parlamenti bizottság elnöke volt. 2002 óta a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke. 1995 és 1998 között, valamint 2002 óta frakcióvezető-helyettes.

1998-ban a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává nevezték ki. 2001-ben Járai Zsigmond addigi pénzügyminisztert a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezték ki, helyette Varga Mihály került Pénzügyminisztérium élére, mely tisztséget 2002-ig viselte. Részt vett a magyar gazdaságtörténetben először készült kétéves költségvetés (2001–2002) megalkotásában.

2005-ben újra megválasztották a párt alelnökévé Pelczné Gáll Ildikóval, Pokorni Zoltánnal és Schmitt Pállal együtt. Orbán Viktor pártelnök később megbízta a párt gazdasági konzultációján belül a Fidesz gazdasági programjának kidolgozásával.

A Fidesz 2007 májusában tartott kongresszusán újraválasztották a párt alelnökévé, a tisztséget 2013-ig töltötte be.

2010-től 2012-ig a második Orbán-kormány Miniszterelnökséget vezető államtitkára, majd 2013-ig az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter.[1] 2014-2022 Budapest 4-es számú választókerületének polgárait képviselte a parlamentben.[2]

2013 márciusától 2018-ig a második és a harmadik Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere. 2017 márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. 2018-tól pénzügyminiszter, 2018–2022 között gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes, 2022-2024 végéig ismét pénzügyminiszter.[3][4]


Civil tevékenysége

szerkesztés

1997 óta a Magyar-Kazah Baráti Társaság alelnöke. 2000-ben a Johannita Lovagrend tagja lett. 2001-ben a karcagi református egyházközség presbitere, a Rákóczi Szövetség tagja. 2003-tól a Nagykun Polgári Egyesület elnöke. 2012-től a Joint Venture Szövetség valamint a Magyar–Kazah Gazdasági és Vegyes bizottság társelnöke. 2013-tól a Szalay Annamária Média Alapítvány, 2021-től pedig a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány kuratóriumi elnöke.[3]

Nős, felesége Sántha Szilvia vegyész. Gyermekeik: Vanda (1995), Sarolta (1997), Mihály (2001), Sámuel (2013).[5]

  1. Kormányzat - Pénzügyminisztérium - Miniszter - Életrajz. 2015-2019.kormany.hu. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  2. Belföld Választás 2018.
  3. a b Miniszter PM (angol nyelven). https://kormany.hu. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  4. Zrt, HVG Kiadó: Orbán Viktor: Varga Mihály lesz az új jegybankelnök (magyar nyelven). hvg.hu, 2024. november 29. (Hozzáférés: 2024. november 29.)
  5. Varga Mihály újra apa lett, Index, 2013. június 16.
  6. Szijjártó után Varga Mihályt is díszdoktorrá avatták a kazah Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetemen (magyar nyelven). telex, 2021. október 25. (Hozzáférés: 2022. január 12.)

További információk

szerkesztés


Elődje:
Járai Zsigmond
Utódja:
László Csaba