Budapesti Corvinus Egyetem

budapesti egyetem

A Budapesti Corvinus Egyetem (rövidítve: Corvinus[1], 1953–1990 között: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, egykori elterjedt rövid elnevezése: Közgáz) 1948 óta fennálló, Budapesten és Székesfehérváron működő alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény.[2] Finanszírozása jelentősen eltér más magyarországi egyetemekétől, a Corvinuson államilag támogatott képzésre nincs lehetőség felvételizni, csak a szigorúbb feltételekkel elérhető Corvinus Ösztöndíj érhető el.[3]

Budapesti Corvinus Egyetem

Főépület, a korábbi Fővámház. Fővám tér, Budapest
Főépület, a korábbi Fővámház. Fővám tér, Budapest
Alapítva1948
NévadóBibliotheca Corviniana (könyvtár)
HelyBudapest, Székesfehérvár
MottóScientia mea – adiutor meus (Tudásom az én segítőm)
Típusalapítványi egyetem
Tanulólétszám18 000 (körülbelül)
RektorSzabó Lajos (megbízott)
Tagság
  • CEMS
  • European Master of Public Administration Consortium
  • Confederation of Open Access Repositories
  • Európai Egyetemek Szövetsége
  • Coalition for Advancing Research Assessment
Elérhetőség
Cím1093 Budapest, Fővám tér 8.
Elhelyezkedése
Budapesti Corvinus Egyetem (Budapest)
Budapesti Corvinus Egyetem
Budapesti Corvinus Egyetem
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 03′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 03′ 29″
Térkép
A Budapesti Corvinus Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Corvinus Egyetem témájú médiaállományokat.
Névváltozatok
Időszak
Név
1948–1953Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem
1953–1990Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE)
1990–2000Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE)
2000–2004Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE)
2004. szeptember 1. ótaBudapesti Corvinus Egyetem (Corvinus)

Története szerkesztés

Az intézmény jogelődje az 1920-ban felállított Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar, amely a Budapesti (1921-től Pázmány Péter) Tudományegyetemtől független, önálló szervezetben működött, élén a dékán állt, rektori jogkörrel. Ide olvadt be a Keleti Kereskedelmi Akadémia, valamint a kereskedelmi iskolai tanárképző intézet. 1934–1948 között Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karként működött.

Az 1948. évi LVII. törvénnyel[4] hozták létre önálló egyetemként a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet, ami 1953. március 14-én[5] Marx Károly nevét vette fel. Többszöri átszervezés után 1990-től pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem néven folytatta működését.

A 2000-es felsőoktatási integráció során egybeolvasztották az Államigazgatási Főiskolával, így a neve Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem lett.

2003-ban a korábban a gödöllői Szent István Egyetem részét képező budai karok (a korábbi Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) is csatlakoztak az egyetemhez, ezt követően vette fel a Budapesti Corvinus Egyetem nevet. 2012. január 1-jével a Közigazgatás-tudományi Kar (a korábbi Államigazgatási Főiskola) átkerült az újonnan megalapított Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, így a Corvinus már csak két campuson, hat karral folytatta működését. 2016. január 1-jével újra leválasztották a budai karokat, melyek újra a Szent István Egyetem részévé váltak. Az egyetem csak a gazdálkodástudományi, társadalomtudományi és közgazdaság-tudományi karát tartotta meg, ezáltal visszatért korábbi struktúrájához.

A Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása szerkesztés

2019. július 1-jével az intézmény Magyarországon elsőként modellt váltott,[6] fenntartói jogai a magyar államtól átkerültek az állam által létrehozott Maecenas Universitatis Corvini közhasznú alapítványhoz. Azóta húsz másik magyarországi egyetem is alapítványi fenntartásúvá vált.[7]

Az állam egyúttal kivonult az egyetem finanszírozásából, 2020-tól nincs lehetőség Corvinuson államilag támogatott képzésre felvételizni.[3] A megszűnő államilag támogatott helyek helyett létrehozták a corvinus ösztöndíjas helyeket, amelyeket nehezebb elnyerni és megtartani is, mint más egyetemek esetén az állami ösztöndíjas helyeket – akiket pedig önköltséges képzésre vesznek fel, vagy átsorolják önköltséges képzésre, azoknak a korábbinál lényegesen magasabb önköltséget kell fizetniük a tanulmányaikért.[8] Az önköltség mértéke félévenként akár 4 millió forint is lehet, mellyel a gazdagok elitegyeteme lehet a Corvinus.[9]

Az átalakítás részeként a Corvinuson jelentősen csökkentik a felvett hallgatók számát,[10] emiatt a felvételi ponthatárok minden korábbinál magasabbra emelkedtek.[11] Emellett a felvett hallgatókon belül a tervek szerint 60%-ról 40%-ra csökken a támogatott képzésre felvettek aránya,[3] emellett a levelező és az esti tagozatos képzéseken először teljesen megszüntették a támogatott férőhelyeket, 2024-től pedig már egyáltalán nem indítanak a levelező és esti képzéseket.[12]

Míg más egyetemeken az államilag támogatott képzési helyeken 2 egymást követő félévben elegendő 36 kreditet szerezni az ingyenes képzési hely megtartásához, addig a Corvinuson minimum 46 kredit megszerzése szükséges a Corvinus Ösztöndíj megőrzéséhez. Szintén szigorúbbak a tanulmányi átlag tekintetében az elvárások a Corvinus Ösztöndíj esetében: más egyetemeken gazdaságtudományi képzések esetén 3,0-s, társadalomtudományi képzéseken pedig 3,5-es súlyozott átlag szükséges az ingyenes képzésen való bennmaradáshoz, addig a Corvinuson minden képzési területen 3,8-as súlyozott átlag kell elérni a Corvinus Ösztöndíj megtartásához. Emellett más egyetemeken akár 2 félév csúszás esetén is jár még az ingyenes képzési hely, addig a Corvinuson minden túlfutó hallgatónak önköltséget kell fizetnie a tanulmányaiért. Más egyetemekkel ellentétben a Corvinuson nincs lehetőség egyszerre két szakon támogatott képzésen tanulni. A Corvinus Ösztöndíj teljes összegét a hallgatónak vissza kell fizetnie, ha a félév során szünetelteti a jogviszonyát, vagy túllépi a képzésben meghatározott félévek számának kétszeresét.[13][14][15][16]

A Corvinus mesterképzéseire való jelentkezéshez a felvételi követelményeket 2022-től megnehezítették. Minden felvételiző számára – a felvételi vizsga teljesítésén túl – a jelentkezés feltételévé tették alkalmassági vizsga letételét, valamint legalább egy középfokú angol nyelvvizsga meglétét.[17]

Az átalakítás során folyamatosan csökkentették a magyar nyelvű, és növelték az angol nyelvű képzések számát. 2024-től már az alapszakok többsége, a mesterszakoknak pedig csaknem mindegyike kizárólag angol nyelven indul. Minden szakon növelték a hallgatók leterheltségét: növelték az óraszámokat, és az egyes tantárgyakat nehezebb teljesíteni, mint más egyetemek azonos vagy hasonló szakjain. A hallgatóknak a korábbi idő 4-5-szörösét kell tanulásra fordítaniuk. Ezen felül a Corvinus elvégzését tovább nehezíti, hogy a tantárgyakat más egyetemekkel ellentétben angol nyelven kell teljesíteni.[18][19]

Az átalakítás részeként önálló szakként megszüntették a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrások és a vidékfejlesztési agrármérnöki alapszakokat.[20]

Az egyetem átalakítása ugyanakkor súlyos konfliktusokkal jár együtt. Erről tanúskodik az a levél, amelyet 2022 augusztusában a Corvinus Alkalmazotti Tanácsa küldött el az egyetem minden dolgozójának. A levélben kifejtették, hogy az átszervezésre hivatkozva az egyetem vezetése több oktatót is elbocsátott bármiféle szakmai vagy egyéb ok nélkül, ezzel pedig a tanács véleménye szerint a félelem kultúráját próbálják kiépíteni az intézményben. A dolgozóknak elküldött levélben egyértelmű utalást tett egy másik levélre a tanács, amelyet az egyetem vezetésének küldött el. Ebből kiderül több részlet is az elbocsátásokról. Eszerint olyan oktatókat is elbocsátottak a nyári szünetben, akik mind oktatói, mind kutatói kötelezettségüket magas színvonalon teljesítették, a legjobb besorolású nemzetközi folyóiratokba publikáltak, sőt az egyik elbocsátott dolgozót az egyetem vezetése nem sokkal az elbocsátása előtt ki is tüntette a munkájáért.[21]

A HVG legfrissebb, 2024-es felsőoktatási rangsorából kiderül, hogy a Corvinus egyetlen év alatt 3 helyet rontott a magyarországi egyetemek rangsorában.[22]

A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány szerkesztés

A Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói jogai az Emberi Erőforrások Minisztériumától 2018. október 1-jén átkerültek az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, majd pedig 2019. július 1-jétől az állam által létrehozott Maecenas Universitatis Corvini közérdekű vagyonkezelő alapítvány vált az egyetem fenntartójává.[23] Az alapítványnak az állam átadta a MOL és a Richter részvényeinek 10-10%-át azzal a szándékkal, hogy az állami támogatás megszűnését követően ezen cégek osztalékából tartsa fenn magát az egyetem.[24] A finanszírozási modellt ugyanakkor kritikák is érik amiatt, hogy kiszámíthatatlan, hogy egy adott évben fizet-e osztalékot a részvényeseinek a Mol és Richter, és ha igen, akkor mennyit. A félelmek hamar beigazolódtak, 2020-ban ugyanis a MOL nem fizetett osztalékot. A kritikusok szerint a bevételek kiszámíthatatlansága bizonytalanná teszi az egyetem finanszírozását.[25]

Az egyetem vezetősége szerkesztés

Rektorok szerkesztés

Az egyetemet fenntartó alapítványnál 2023. június elején bejelentették, hogy július végén Takáts Előd távozik a rektori pozícióból, de az egyetem tanára marad.[26] Az új rektor kiválasztásáig a megbízott rektor Szabó Lajos általános rektorhelyettes [27].

Az egyetem központi épülete szerkesztés

Az egyetem központi kampusza, az Ybl Miklós által tervezett egykori Fővámház 1870 és 1874 között, szűk egy hektáros alapterületen épült fel. Masszív betonalapra kellett a falakat felhúzni a közeli Duna-part laza talaja miatt. Az építkezéskor gránitot és a márványt is használtak, az aulát pedig üvegtetővel borították be. A költségek mintegy 3,4 millió osztrák–magyar forintra rúgtak. A Budapest ostromakor 1945-ben keletkezett súlyos sérüléseket 1950-re jórészt kijavították, így abban az évben itt indulhatott az új egyetem. 1990-ben ismét felújították az épületet, s a korszerűsítés keretében liftekkel is felszerelték.

Szervezeti felépítés szerkesztés

A Budapesti Corvinus Egyetem a 2004. évi LX. törvény alapján 2004. szeptember 1-jén kezdte meg működését ezzel a választott új névvel, ahol 2004. szeptember 1-je és 2011. december 31-je között hét, 2012. január 1-jétől – már a Közigazgatástudományi Kar nélkül – hat karon folyt a felsőoktatási képzés, majd 2016. január 1-jétől – a Budai Campus[28] kiválásával – három karon zajlott oktatás.

Intézetek szerkesztés

Az egyetem karai a 2019/20-as tanévben megszűntek, melyek helyett intézeteket hoztak létre. Az intézetek irányítása alatt tanszékekre bontva folynak a képzések.

2021-ben az alábbi intézetek működtek:

  • Gazdaság- és Közpolitika Intézet
  • Informatikai Intézet
  • Közgazdaságtani Intézet
  • Kommunikáció és Szociológia Intézet
  • Marketing Intézet
  • Matematikai és Statisztikai Modellezés Intézet
  • Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézet
  • Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet
  • Vállalatgazdaságtan Intézet
  • Vállalkozásfejlesztési Intézet
  • Vezetéstudományi Intézet

2022 áprilisában a teljes oktatási és kutatási szervezetét érintő átalakítást jelentett be a Corvinus vezetése, aminek hamar neki is kezdtek. A tervnek része volt az addigi intézeti struktúra megszüntetése és újra összerakása más struktúra szerint. A 444.hu forrásai szerint az oktatók felháborítónak tartották a mindössze néhány dián, felületesen bemutatott tervet.[29] Az átalakítást az egyetem szenátusa a módosító javaslatok lesöprésével, nyílt szavazással szavazta meg.[30] Az átalakítás után 2022 júliusától az alábbi intézeti struktúra működik:[31]

  • Adatelemzés és Informatika Intézet
  • Fenntartható Fejlődés Intézet
  • Globális Tanulmányok Intézet
  • Közgazdaságtan Intézet
  • Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet
  • Operáció és Döntés Intézet
  • Pénzügy Intézet
  • Számviteli és Jogi Intézet
  • Társadalom- és Politikatudományi Intézet
  • Vállalkozás és Innováció Intézet
  • Vezetéstudományi Intézet

Könyvtár szerkesztés

Az 1948. évi LVII. törvény létrehozta a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet és annak könyvtárát. Az Egyetem könyvtári ellátására akkor megszüntetett intézmények állományait rendelték. 200 ezer kötetes induló állománnyal kezdhetett az új egyetem könyvtára az akkori alapvető tananyag és szakirodalom gyűjtésébe. Az Egyetem és Könyvtára 1950-ben költözhetett az Ybl Miklós által tervezett és a háború után újjáépített Fővám (akkor Dimitrov) téri épületbe. A főépület 2. emeletén, 300 személyes olvasóteremmel rendelkezett. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem 1953 tavaszán felvette Karl Marx nevét, így a könyvtár Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtáraként működött tovább. 1955-ben a Közgazdasági Dokumentációs Központ feladatainak és munkatársainak zömét is a könyvtár vette át. Az MKKE Központi Könyvtára 1957 júliusától, az Országos Könyvtárügyi Tanács határozata alapján, a közgazdaság-tudomány országos alapkönyvtárának feladatait is ellátta. 1983 februárjában a kommunista hatalom által felszámolt, majd a rendszerváltás után újraindított Református Gimnázium épületébe (Közraktár utca 18-22. sz. alatt, a Zsil utca és Kinizsi utca által határolt háztömb) költözött a könyvtár. A szabadpolc 50 ezer kötetnyi könyvvel és kb. 1000 folyóirattal rendelkezett, a teljes állomány nagysága pedig mintegy 500 ezer könyvtári egységből állt. A könyvtár számítógépekkel való ellátása a nyolcvanas években kezdődött, 1989-től fokozatosan vette át az online katalógus az olvasók tájékoztatását. 1994-től számítógépes integrált könyvtári rendszer és online lekérdezhető adatbázisok állnak rendelkezésre. 2007 szeptemberében a Közraktár utca 4-6. alatti új oktatási épületbe költöztették a könyvtárat.[32]

Kutatás szerkesztés

Mintegy 20 kutatóközpont működik az egyetemen. A kutatási tevékenységhez kapcsolódó több folyóirat (Society and Economy, Vezetéstudomány, Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, Corvinus Journal of International Affairs, Köz-Gazdaság) és kiadvány (pl. műhelytanulmány sorozatok: Corvinus Economic Working Papers RePEc, Corvinus Law Papers) jelenik meg az egyetemen.[33]

Doktori iskolák szerkesztés

A Budapesti Corvinus Egyetemen 4 doktori iskola működik:[34]

  • Gazdálkodástani Doktori Iskola
  • Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola
  • Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola
  • Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola

A kurzusok többsége angol nyelven folyik.

Szakkollégiumok szerkesztés

1970-ben alakult meg az akkor még Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem első szakkollégiuma, mely a népi kollégiumok hagyományait kívánta feleleveníteni. Az alapításkor a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szakkollégiuma nevet viselő intézmény 1973-ban vette fel Rajk László kommunista politikus nevét. Később számos újabb szakkollégium jött létre.

Évtizedeken át a kevés lehetőségek egyike volt az egyetem hallgatósága számára, hogy az uralkodó politikai irányvonaltól eltérő gondolataikat egymással megoszthassák és a tiltólistán lévő gondolkodók véleményét is meghallgathassák. A nyolcvanas évek második felétől kezdve a Bibó István Szakkollégiummal együtt az egyetem szakkollégiumai az ellenzéki mozgások egyik gócpontjaként működtek. A rendszerváltás után a politizálás helyett a szakmai munka került előtérbe, az egyetemi alapoktatást kiegészítő ismereteket nyújtanak tagjaik számára.

A szakkollégiumok több speciális témában (például: társadalomelméleti, pénzügyi, diplomáciai stb.) végeznek elmélyült kutatást, gyakran külső oktatók, vagy a gazdasági élet szereplőinek bevonásával. A tagok általában együtt laknak az egyetemi kollégiumuk egy elkülönített szintjén, vagy egy ezektől független épületben.[35]

Az egyetemen 2020-ban működő szakkollégiumok közül a legjelentősebbek:

Diákszervezetek szerkesztés

A Corvinuson bő 40 diákszervezet működik. Egyes szervezetek szakmai fókuszúak, mások valamely hobbi köré szerveződnek, vagy nemzetköziesedéssel foglalkoznak.[36]

1970-ben alakult meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a ma legrégebbi diákszervezet, a Studium Generale,[37] mely azóta a Corvinus Egyetem hivatalos érettségi felkészítője lett. A szervezet a hátrányos helyzetű diákokat készíti fel az érettségire ingyenesen, valamint ez az egyik legnagyobb taglétszámú szervezet.

A 2020-ban működő diákszervezetek közül többek közt az alábbiak szerepelnek:

  • Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes
  • Corvinus Művészeti Akadémia
  • ESN CorvinusJÉG, azaz a Jövőt Építők Generációja
  • KDSZ – Közgazdászok a Politikában
  • Közép-Európa Társaság
  • nowUpresent
  • Vállalkozásfejlesztés Klub

Hallgatói Önkormányzat szerkesztés

A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata (Corvinus HÖK) érdekképviseleti szervezeti egység, amelyet hallgatók irányítanak. A HÖK-nek minden egyetemi polgár tagja, de köznapi használatban a HÖK ennek megválasztott testületét fedi. A HÖK feladata a hallgatók képviselete, a hallgatók és az egyetemi oktatók közötti kommunikáció biztosítása, valamint a hallgatókat érintő problémák megoldásában történő segítségnyújtás.

A HÖK választmányát kétévente szavazzák meg a Corvinus hallgatói. A tavasszal tartott választásra minden hallgató jelöltetheti magát, a választmány ez alapján alakul meg.

A HÖK képviseli a hallgatókat az egyetem legfontosabb döntéshozatali ülésein, így a Szenátuson és legfontosabb bizottságokban, és egyetértési jogot gyakorol két szabályzat kapcsán. A felmerülő oktatási problémákkal kapcsolatban is megkereshetőek, továbbá a HÖK feladata a hallgatók megfelelő tájékoztatása is az egyetemi eseményekről. Ezeken felül a HÖK rendezvényeket is szervez.[38]

Corvinus Hallgatói Médiaközpont szerkesztés

A Corvinus HÖK a Kommunikációs Iroda és a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet közreműködésével alapította meg 2012 januárjában a Corvinus Hallgatói Médiaközpontot. A központ adja ki a Budapesti Corvinus Egyetem két, már korábban is létező újságát. A Médiaközpont célja az egyetemi kommunikáció egységesítése, a hallgatói médiumok összefogása. Több mint ötven hallgató tagja a központnak. A Hallgatói Önkormányzat elnöke és kommunikációs referense ellenőrzi a munkát, amelyet a főszerkesztő és a médiumok felelős szerkesztői koordinálnak.

A Corvinus Hallgatói Médiaközpont az alábbi médiumokból áll:

  • A Közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos lapja, melyet 1951-ben alapítottak. A lap az évek során sok átalakuláson ment keresztül. Elsősorban az egyetem közéleti hírei, szakmai, tudományos és kulturális írások kapnak benne helyet. Megjelenik szorgalmi időszakban kéthetente 20–28 oldalon 3000–4000 példányban tabloid méretben. A hallgatói lap 2019-ben nyomtatott formában megszűnt, írásaik ma már csak a korábban is működő corvinusonline.blog.hu oldalon érhetőek el. A blogon napi rendszerességgel jelennek meg egyetemi közéleti hírek, oktatói és közéleti interjúk, tudományos elemzések és eseménybeszámolók, valamint hallgatói véleménycikkek. A szerkesztőséget a Corvinus Egyetem által kiválasztott főszerkesztő vezeti.
  • A Corvinus Offline hallgatói magazin: a Corvinus Offline egy néhány évvel ezelőtt alapított, fiatalos időszaki hallgatói magazin. Elsősorban a szabadidővel, populáris kultúrával, sporttal, valamint más lazább témákkal foglalkozik. Megjelenik vizsgaidőszakban és tematikus kiadványokkal 36–60 oldalon A5 méretben;

Kollégiumok szerkesztés

A Corvinus három budapesti kollégiumot működtet, a Földes Ferenc Kollégiumot, a Kinizsi Kollégiumot és a Tarkaréti Kollégiumot. A székesfehérvári campushoz is tartozik kollégium, amely az A épület tetőterében kapott helyet.

Ismert egykori diákjai
Ismert egykori tanárai
Képek

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapja. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
  2. BCE Kommunikációs Igazgatóság: Hivatalosan is alapítványi fenntartásba került a Budapesti Corvinus Egyetem. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
  3. a b c 4 millió egy félév: 2030-ra gazdagok elitegyeteme lehet a Corvinus
  4. 1948. évi LVII. törvény a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítéséről. [2009. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  5. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1953. évi 3. számú törvényerejű rendelete a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem elnevezéséről. Magyar Közlöny, 8. sz. (1953. március 16.) 69. o.
  6. modellvaltas.kormany.hu. modellvaltas.kormany.hu. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
  7. modellvaltas.kormany.hu. modellvaltas.kormany.hu. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
  8. Corvinus: elkerülhetetlen a tandíjemelés
  9. 4 millió egy félév: 2030-ra gazdagok elitegyeteme lehet a Corvinus (magyar nyelven). youtube.com, 2018. október 5.
  10. Támogatta a Szenátus Dr. Takáts Előd rektori pályázatát és szó volt a 2020-as pénzügyi évről - tudósítás a májusi ülésről
  11. Rekordmagas ponthatárok a Corvinuson: több szakhoz 450 feletti pontszám kellett
  12. Corvinus Ösztöndíj sztori IV. - Erasmus, CEMS, levelező, keresztfélév és szakváltás
  13. Tanulmányi Kisokos. [2021. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 14.)
  14. Megváltoztak a szabályok: mennyi ideig tanulhattok ingyen a Corvinuson?
  15. Szabályok, amiket be kell tartani, hogy megtarthassátok az ösztöndíjas helyeteket
  16. Így tanulhattok ingyen egyetemen, főiskolán: szabályok és változások
  17. Felvételi információk mesterképzésre
  18. Panaszkodnak a diákok, mert sokat kell tanulni., 2022. február 28.
  19. Sikertörténet vagy kudarc az átalakulás? Három éve váltott modellt a Corvinus, 2022. július 25.
  20. Archivált másolat. [2022. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 11.)
  21. A félelem kultúrájáról beszélnek a dolgozók a Corvinuson (hu-HU nyelven). 444.hu, 2022. augusztus 10.
  22. Megjelent a friss HVG-rangsor: ez az ország tíz legjobb egyeteme 2024-ben (magyar nyelven). eduline.hu, 2023. november 24.
  23. Elkerül az Emmitől és magánegyetem lehet a Corvinus
  24. Mol- és Richter-részvényekből fog élni a Corvinus
  25. Alighogy bevezették, máris megroppan a kormány új egyetemi modellje
  26. Távozik a Corvinus rektora (Hvg.hu, 2023-06-08)
  27. [1] (uni-corvinus.hu, 2023-09-06)
  28. Szobák kilátással – Elkészült a Corvinus Campus épülete (magyar nyelven). Octogon. (Hozzáférés: 2024. május 2.)
  29. Váratlanul teljes átalakítást jelentett be a Corvinus egyetem vezetése (hu-HU nyelven). 444.hu, 2022. április 15.
  30. Nyílt szavazás, lesöpört módosítók, lerohanás: így szavazták meg a Corvinus átalakítását (hu-HU nyelven). 444.hu, 2022. április 28.
  31. Intézetek - Budapesti Corvinus Egyetem (hu-HU nyelven). www.uni-corvinus.hu, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
  32. Kis könyvtártörténet
  33. Intézeti Kutatóközpontok - Budapesti Corvinus Egyetem (hu-HU nyelven). www.uni-corvinus.hu, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
  34. Doktori képzés - Budapesti Corvinus Egyetem (hu-HU nyelven). www.uni-corvinus.hu, 2020. február 27. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
  35. A szakkollégiumok rövid leírása az Egyetem honlapján
  36. Diákszervezetek. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
  37. Studium Generale - Kezdőlap. www.studiumgenerale.hu. [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
  38. Szervezet – Corvinus HÖK (hu-HU nyelven). [2022. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
  39. https://www.uni-corvinus.hu/post/hir/corvinusos-olimpiai-bajnokok/

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Corvinus Egyetem témájú médiaállományokat.