Főmenü megnyitása

Bibliotheca Corviniana

Mátyás király budai könyvtára
Egy korvina vörösbársony fedele, Hippói Szent Ágoston: De Civitate Dei, Budapest, OSzK, Cod. Lat. 121.

A Bibliotheca Corviniana Hunyadi Mátyás híres budai könyvtára volt. Az ott őrzött, illetve onnan származó kódexek hagyományos elnevezése a korvinák. Mátyás halálakor a becslések szerint 2500 korvina létezhetett, és több megrendelt, elkészült kódex már Firenzében maradt.[1] Ma azokat a kódexeket és kéziratokat sorolják a korvinák közé, amelyekben szerepel Mátyás vagy az utóda címere, vagy Mátyás budai könyvtárára jellemző egyedi bőrkötésben vannak, vagy egyértelmű forrás igazolja, hogy a reneszánsz magyar uralkodó számára készültek. A budai könyvkötő műhely Mátyás reprezentatív könyvtára számára egyedi kötéstípust fejlesztett ki.[2]

I. Mátyás magyar király hollós címere egy korvina lapján, a boglárpajzs kerek talpú, kék színű, rajta egy barna ágon áll egy jobbra forduló, fekete holló, szájában aranygyűrűt tart

TörténeteSzerkesztés

A könyvtár létrejötteSzerkesztés

Nevének eredete a latin corvus szó, melynek jelentése holló. (Mátyás családi címerében látható a gyűrűt tartó holló). I. Mátyás az 1460-as években kezdett el könyveket gyűjteni. Könyvgyűjtő szenvedélyét valószínűleg Vitéz János, Várad püspöke, valamint Janus Pannonius táplálták. Miután mindketten részt vettek a király ellen szervezett összeesküvésben, az ő könyvtáraik is a király gyűjteményébe kerültek. Mátyás 1476-ban feleségül vette Aragóniai Beatrixot, aki Nápolyból hozott magával gazdag könyvgyűjteményt. A Bibliotheca Corviniana gyarapodását segítették a főleg Taddeo Ugoletti irányítása alatt itt dolgozó másolók, fordítók, könyvkötők és a beszerzők nemzetközi hálózata is. Mátyás megbízásából számos kötet készült Francesco Cherico, Gherardo és Monté di Giovanni és Attavante degli Attavanti firenzei műhelyében. A könyvtár létesítése beilleszkedett a kor humanista törekvéseibe, a könyvek száma felülmúlta az firenzei Lorenzo „il Magnifico” Medici gyűjteményét is. Mátyás halála után azonban megszűnt a könyvtár gondozása és a könyvek gyűjtése.

Brassicanus német tudós Mátyás halála után néhány évvel még járt a híres könyvtárban és ámuldozva így írt: „Megtekintettem az összes könyveket. Mit is mondok: könyveket? Mindegyik könyvet kincsnek mondhatnám. Számtalan latin, görög és héber könyv állott előttem, a miket Mátyás óriási pénzen Hellász belsejéből hozatott. Láttam az apostoli kánonoknak egy megbecsűlhetlen példányát, a cyrenaei Theodoretus teljes zsoltár-magyarázatát, Aranyszájú szent János, Arthanasius, Cyrillus, Nazianzi Gergely, Nagy Basilius műveit. A költőket, szónokokat, bölcsészeket és történetírókat, kiknek munkái tömegesen állottak előttem, nem is említem.” Mátyás fiát Corvin Jánost kötelezték arra, hogy könyveket csak az országnagyok beleegyezésével vehessen ki a könyvtárból. II. Ulászló kezdte a könyvek elajándékozását, számos darab került így a bécsi udvari könyvtárba. II. Lajos folytatta a könyvek elajándékozását.[3]

Mohács utánSzerkesztés

Amikor a mohácsi csata után a török fősereg 1526. szeptember 12-én bevonult a védtelenül hagyott Budára (az udvar Pozsonyba menekült), csapatai kifosztották a könyvtárat és elkezdték a környék kifosztását. 1541-ben a török újra elfoglalta Budát és a legtöbb itt található mű, köztük 650 páratlan antik kézirat eltűnt. Néhány könyv azonban megmaradt.

Mátyás, Magyarország, Csehország és Dalmácia uralkodójának babérkoszorús portréja
a Marlianus Mediolanensis Corvinában
A portrét Giovanni Ambrogio de Predis lombard (wd) miniátor készítette 1488 körül[4]

Beatrix királyné például visszaküldött néhány művet Nápolyba. V. Károly húga, Habsburg Mária (II. Lajos király özvegye) is magával vitt néhány korvinát Brüsszelbe.

A legtöbb könyv azonban Konstantinápolyba vándorolt, és mint utóbb kiderült, a török diplomácia évszázadokig arra használta, hogy kedvelt nagyköveteket ajándékozzanak meg az egyes értékes darabokkal. Így kerültek könyvek a például a lengyel Torunba, Oxfordba vagy Lipcsébe. Huszonhat könyvet Ferenc Józsefnek küldtek, ezeket Bécsben őrizték.

Csapodi Csaba szerint: Mégis, legalább mennyiségben, a könyvtár zöme még együtt volt akkor, amikor Szulejmán szultán 1526-ban bevonult Budára. Pestet, Budát elhamvasztotta, de a királyi palotát megkímélte ettől a sorstól. „Mivel benne tartózkodott, nem tartotta illendőnek a fölégetését." De „a nyomorult királynak a várban levő tömérdek kincsei, házi berendezése, ágyúi, ágyúgolyói lefoglaltattak". A tömérdek elhurcolt zsákmány közt kellett lenniük a Corvina Könyvtár díszes köteteinek is, mert ettől kezdve sorra bukkannak föl korvinák Konstantinápolyban, és a végső maradványokat 1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia egy küldöttsége megtalálta a szeráj helyiségeiben. Ezek egy-két kivétellel ma szultáni ajándékként Budapesten vannak.

Habár 1686-ban Buda visszafoglalásakor a várat teljesen szétlőtték az ostromló császári csapatok, Luigi Ferdinando Marsigli nyelvész-filológus, hadmérnöknek mégis sikerült megmentenie a várban található Mátyás kori korvinák még megmaradt darabjait, amiket aztán több kézirattal együtt magával vitt és később a saját kéziratgyűjteményével együtt, a bolognai Egyetemi Könyvtárra hagyta.[5]

Marsigli tudva a Budán lévő keleti könyvtár létezéséről, annak maradványait próbálta megmenteni, amelyre a főmecsetben rá is akadt. Emellett a Corvina maradványait is megtalálta; az eredeti 50.000-nyi kötetből az épen maradt és szétszaggatott könyvek száma 800 volt Buda visszavételekor. Ezekből Rabattá 300-at Bécsbe küldetett. Marsigli néhányat megtartott magának, Petelio császári könyvtárnokot pedig arra kérte, állítsa össze a Bécsbe küldött könyvek jegyzékét. ez azonban nem készült el soha.
– Vékony László: MARSIGLI[6]
 
A vatikáni Corvin-Breviarium kódex díszlapja. Szent Pál prédikál, előtte ül trónján Hunyadi Mátyás, Magyarország királya, mellette Beatrix királyné

A Bibliotheca Corviniana napjainkbanSzerkesztés

1990-ben, Mátyás halálának 500. évfordulóján kiállítást szervezett az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyarország nemzeti könyvtára, hogy bemutassa a felkutatott darabokat. Ez a kiállítás csak töredékét tudta bemutatni az egykori gyűjteménynek, de így is megmutatta, hogy a Bibliotheca Corviniana egykor közvetlenül a Vatikáni Apostoli Könyvtár után következett nagyságban és a művek változatosságában.

A Bibliotheca Corviniana 2005-ben felkerült az UNESCO világ emlékezete program listájára. Ma már 216 korvina ismert, a világ minden tájáról. Magyarországon csak 53 mű található. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár 39 kötet tulajdonosa, a különböző olasz könyvtárakban 49 darab található, a többi francia (7), német (8), angol, török és amerikai gyűjtemény tulajdona.[7]

KépekSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Bibliotheca Corviniana témájú médiaállományokat.