Toruń
Toruń (ⓘ IPA: ['tɔruɲ]; ⓘ németül Thorn ['torn], kasub nyelven Torń ['tɔrɲ], régi magyar neve: Toronya)[19] város Észak-Lengyelországban a Kujávia-pomerániai vajdaságban a Visztula partján. 1921 és 1939 között a Pomerániai vajdaság, 1999 előtt a Toruńi vajdaság székhelye. Toruń belvárosa a UNESCO világörökség része.
Toruń | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | Kujávia-pomerániai | ||
Rang | járási jogú város | ||
Polgármester | Michał Zaleski | ||
Irányítószám | 87-100 | ||
Körzethívószám | +48(0)56 | ||
Rendszám | CT | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 198 273 fő (2021. márc. 31.)[18] | ||
Népsűrűség | 1 712,94 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 30-50 m | ||
Terület | 115,75 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 53° 01′, k. h. 18° 37′53.016667°N 18.616667°EKoordináták: é. sz. 53° 01′, k. h. 18° 37′53.016667°N 18.616667°E | |||
Toruń weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Toruń témájú médiaállományokat. |
Toruń középkori városa | |
Világörökség | |
Kilátás a városháza tornyából | |
Adatok | |
Ország | Lengyelország |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1997 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 53° 01′, k. h. 18° 37′53.016667°N 18.616667°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Toruń témájú médiaállományokat. |
Nevének eredete
szerkesztésA legkorábbi oklevelekben a város neve Thorun, Turon, Turun, Toron és Thoron alakban szerepel. A 15. századtól használatos mai formájában. A Német Lovagrend időszakában németül Thorun alakban szerepel. majd ez Thorn alakra módosult. A lengyel királyok uralma alatt latinul Thorun, Thorunium, civitas Thorunensis, vagy civitas Torunensis alakban említik.
A város nevére több magyarázat is született:
- Származhat az egykori Jeruzsálemi Királysághoz tartozott Toron várának nevéből, ahol a keresztes hadjáratok alatt a német lovagok is szolgáltak.
- Származhat a lengyel tor szóból, mely útirányt, folyásirányt jelöl.
- Származhat a Toron személynévből.
- Származhat a Tarnów helynévből, mely a lengyel tarnina (egy vízinövény fajta) szóból ered. Ez később a németben Thorn alakra változhatott és ebből lett a lengyel Toruń. Sok lengyel város neve ment át az idők során hasonló átalakuláson.
- Végül származhat az ősi germán isten Thor nevéből is.
Története
szerkesztésToruń eredetileg egy nyugat-mazoviai kis település volt. 1226-ban I. Konrád mazoviai herceg a Német Lovagrendnek adta, hogy megvédjék országát a pogány poroszoktól.
A lovagrend 1230-31-ben a kis lengyel falu mellé várat épített és a vár köré áthelyeződött növekvő település 1233-ban városi jogokat kapott. Ez a mai Óváros területe, mely a következő évtizedekben fontos kereskedelmi központtá fejlődött. 1236-ban a városban ferences szerzetesek telepedtek le, majd őket 1239-ben a domonkos rendiek követték. 1264-ben a régi város mellett létrejött az Újváros. A két város különállása 1454-ig tartott, amikor az Ó- és az Újváros egyesült. A 13. században Toruń csatlakozott a Hanza-szövetséghez. Itt írták alá a lengyel-litván-német háborút (1409-1411) lezáró toruńi békét. Toruń, Elbląg, Gdańsk és a porosz nemesség 1440-ben megalakították a Porosz Konföderációt. 1454-ben városi kiváltságai visszaadása fejében Toruń elismerte a lengyel király uralmát és a Német Lovagrend elleni szövetség tagja lett. 1466-ban a második toruńi békében a Német Lovagrend kénytelen volt átengedni Nyugat-Poroszországot a lengyel királynak. A 16. században a város lakói nagyrészt a reformáció hívei lettek.
A 17. század elejére a helyi hatalom a városi tanács kezeibe tevődött át. A protestáns városatyák kiközösítették és üldözték a katolikus tisztviselőket és megpróbálták megakadályozni a katolikusok beözönlését a városba. Rendszeresen zaklatták a Szent János templom jezsuita atyáit is. 1724-ben a protestánsok kirabolták a jezsuita kollégiumot, aminek az lett a következménye, hogy a lengyel király a polgármestert és néhány polgárt halálra ítélt. Lengyelország második felosztásakor 1793-ban a várost Poroszországhoz csatolták. 1807-ben a Napóleon által megalakított Varsói Hercegség része lett, de a franciák veresége után 1814-ben újra visszakerült Poroszországhoz, a Poseni Nagyhercegség részeként. A város körüli erődrendszert az 1870. évi francia-porosz háború francia hadifoglyai építették. A következő évben Thorn Poroszország részeivel együtt a Német Birodalom része lett. Az 1919. évi Versailles-i békeszerződéssel a város a lengyel korridorral együtt visszakerült Lengyelországhoz és a Pomerániai vajdaság székhelye lett. Az 1910-ben még a város 66%-át alkotó németek a második világháború előestéjére már csak 4%-ot tettek ki az erős lengyelesítés miatt. 1939-ben Toruńt bekebelezte a Német Birodalom és Danzig-Nyugat-Poroszország tartomány része lett. Ebben az időszakban ismét Thorn néven szerepelt, csak 1945-ben szabadította fel a Vörös Hadsereg és került vissza Lengyelországhoz, immáron véglegesen. A háború után a németeket erőszakkal kitelepítették a környékről, zömében Kelet-Németország területére.
Nevezetességei
szerkesztés- Szent János székesegyház, épült a 14. században, a 15. században bővítették.
- Szűz Mária templom, korábban a ferenceseké, épült a 14. században.
- Szent Jakab templom , épült a 14. században
- Régi városháza, 1274-ben kezdték építeni, 1391 és 1399 között újjáépítették és bővítették
- Városi erődrendszer, a 13. században kezdték építeni, a 14. és 15. században bővítették, ezt nagyrészt a 19. században bontották le, amikor részben újjáépítették, a Visztula felőli oldalon új kapukat és tornyokat építettek hozzá.
- A városban számos gótikus, barokk és reneszánsz ház áll, többek közt Kopernikusz állítólagos háza a 15. századból.
- A német lovagok várának romjai a 13. századból, 1454-ben a városi polgárok rombolták le.
Híres toruńiak
szerkesztés- Leszek Balcerowicz, politikus, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke.
- Bogusław Linda, színművész.
- Władysław Dziewulski, csillagász, matematikus.
- Tony Halik, utazó, felfedező.
- Kopernikusz, csillagász, a heliocentrikus világrendszer megalkotója.
- Maciej Konacki csillagász.
- Kazimierz Serocki, zeneszerző.
- Józef Stogowski, jégkorongozó, háromszoros olimpikon.
- Grażyna Szapołowska, színművésznő.
- Aleksander Wolszczan, csillagász, az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezője.
Média
szerkesztés- Radio Maryja
- Radio Gra
- Radio Toruń
- Radio Eska
- Radio Sfera
- TVK Toruń
Oktatás és tudomány
szerkesztés- Uniwersytet Mikołaja Kopernika
- Wyższa Szkoła Kultury Społecznej i Medialnej w Toruniu
Testvérvárosok
szerkesztés- Philadelphia, Egyesült Államok 1976
- Göttingen, Németország 1978
- Leiden, Hollandia 1988
- Hämeenlinna, Finnország 1989
- Kalinyingrád, Oroszország 1995
- Csaca, Szlovákia 1996
- Swindon, Anglia 2003
- Kujlin, Kína 2005
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.torun.pl/pl/node/1695
- ↑ https://www.klgd.ru/city/twins/
- ↑ https://www.klgd.ru/city/pasport_07052021.pdf
- ↑ a b c https://www.torun.pl/pl/miasto/samorzad/kontakty-partnerskie-i-miedzynarodowe/miasta-blizniacze-torunia
- ↑ https://www.torun.pl/pl/node/1698
- ↑ https://www.torun.pl/pl/node/1691
- ↑ https://www.torun.pl/pl/node/1697
- ↑ https://www.torun.pl/pl/node/1696
- ↑ https://www.torun.pl/pl/node/1694
- ↑ https://www.torun.pl/pl/node/1693
- ↑ https://www.torun.pl/pl/node/1692
- ↑ https://www.lutskrada.gov.ua/en/pages/pobratymy-lutska
- ↑ http://old.lutskrada.gov.ua/en/citizen/torun
- ↑ https://www.torun.pl/pl/node/153526
- ↑ https://www.torun.pl/pl/node/1699
- ↑ http://www.angers.fr/l-action-municipale/relations-internationales/europe/index.html#c188847
- ↑ http://www.kaunas.lt/apie-kauna/miesto-partneriai/, 2019. március 30.
- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/040410663011-0982724?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.
- ↑ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI KAR Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 7.)
További információk
szerkesztés- Hivatalos oldal (lengyelül)
- Hivatalos oldal (angolul)
- Képek és információk a városról
- Visittorun.pl
- A Wikitravel's oldala