Visztula

Balti-tengerbe torkolló folyó

A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója. Hossza 1047 km. Forrása 1106 m magasan a Barania Góra hegy nyugati lejtőjén, a Sziléziai-Beszkidekben ered. (Két patakból folyik össze, a Fehér- és Fekete-Visztulából, ez utóbbi a hivatalos forrás.) Folyásiránya alapvetően északi. Közepes vízhozama (torkolatánál) 1054 m³/s, legnagyobb vízszintkülönbsége 10 m.

Visztula
Közigazgatás
Országok  Lengyelország
vízgyűjtő terület:  Fehéroroszország,  Ukrajna,  Szlovákia,  Csehország
Földrajzi adatok
Hossz1047 km
Forrásszint1106 m
Vízhozam1054 m³/s
Vízgyűjtő terület194 424 km²
Forrás Barania Góra (Beszkidek)
é. sz. 49° 36′ 15″, k. h. 19° 00′ 05″
Torkolat Balti-tenger (Gdańsknál)
é. sz. 54° 21′ 51″, k. h. 18° 57′ 08″
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Visztula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger
Fehér Wisełka
Goczałkowicei tározó
Wawel, Krakkó
Visztula Toruń közelében
Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán

A 894 km hosszú szabályozott partja 93%-ban túlságosan szennyezett, és 7% (a Radomka és Świder között) III. osztályú víztisztaságú. Évente kb. 2,2 millió köbméter hordalékot szállít a Balti-tengerbe, ebben többek között naponta kb. 5000 tonna konyhasót a szénbányákból, nő a bakteriális szennyezés is.

Az ókorban a Visztulát ismerték és leírták a geográfusok. A folyó neve akkor Vistla és Vistula volt, legrégebbi alakját pedig *Wīstlā-ként lehet rekonstruálni. Korábban a nevét kelta, germán, illetve szláv eredetre próbálták visszavezetni, vagy a *weys „úszik” tőre.[1] Ma a nyelvtörténészek azt tartják, hogy nevét az indoeurópai népek korábbi népektől vették át.

A Visztula deltája szerkesztés

Biała Góra helységnél, kb. 50 km-re a torkolat felett a Visztula két ágra bomlik: a bal oldali a Leniwka, a jobb oldali a Nogat, ezt a széles deltát Żuławynek hívják. Gdańska Głowánál a Leniwka újból elágazik keletre, az új ág neve Szkarpawa, ez árvízvédelmi okokból zsilippel van ellátva. A következő ág, a Martwa Wisła (Holt Visztula) Przegalinánál ágazik el, és a Gdański-öbölbe ömlik.

A 14. századig a Visztula torkolata két fő ágra bomlott: a keleti ág az Elblągi Visztula, a kisebb ág a Gdański Visztula volt, amely 1371-től a főág lett. Az 1840-es árvíz után új ág, a Wisła Śmiała keletkezett. 18901895-ben Świbno mellett ágátvágást létesítettek.

Fontosabb mellékfolyói szerkesztés

Jobbparti szerkesztés

A forrástól számítva:

Balparti szerkesztés

A forrástól számítva:

Jelentősebb városok és települések a Visztulán és mellékfolyóin szerkesztés

Település Mellékág
Wisła (Sziléziai vajdaság) forrás
Skoczów Brennica
Strumień Krajka
Goczałkowice-Zdrój
Czechowice-Dziedzice Biała
Brzeszcze Vistula, Soła
Oświęcim Soła
Zator Skawa
Skawina Skawinka
Krakkó (Cracow) Sanka, Rudawa, Prądnik, Dłubnia, Wilga (többnyire csatornázva)
Niepołomice
Nowe Brzesko
Nowy Korczyn Nida
Opatowiec Dunajec
Szczucin
Połaniec Czarna
Baranów Sandomierski Babolówka
Tarnobrzeg
Sandomierz Koprzywianka, Trześniówka
Zawichost
Annopol Sanna
Józefów nad Wisłą
Solec nad Wisłą
Kazimierz Dolny Bystra
Puławy Kurówka
Dęblin Wieprz
Magnuszew
Wilga Wilga
Góra Kalwaria Czarna
Karczew
Otwock, Józefów Świder
Konstancin-Jeziorna Jeziorka
Varsó Żerań csatorna (beleértve számos kisebb folyamot)
Łomianki
Legionowo
Modlin Narew
Zakroczym
Czerwińsk nad Wisłą
Wyszogród Bzura
Płock Słupianka, Rosica, Brzeźnica, Skrwa Lewa, Skrwa Prawa
Dobrzyń nad Wisłą
Włocławek Zgłowiączka
Nieszawa Mień
Ciechocinek
Toruń Drwęca, Bacha
Solec Kujawski
Bydgoszcz Brda (csatornában)
Chełmno
Świecie Wda
Grudziądz
Nowe
Gniew Wierzyca

Víztározók szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A név végső forrása feltehetőleg egy indogermán szó: *ueis-tla, amelyben a *ueis jelentése: (szét)folyik. (Különleges karakterek nincsenek a Windows karakterkészletében, ezért az u-karakter alá egy kicsi felső félkört kell képzelnünk, az a-karakter fölé pedig egy vízszintes vonalkát – az indogermán szó írásképét nyelvészek ismerhetik.) Van más szófejtés is, szintén indogermán szóra visszavezetve… (Forrás: Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 ISBN 963 05 1490 7, 698. oldal)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés