Elbląg

város Lengyelországban

Elbląg (németül Elbing, oroszul Eлблoнг) – a Varmia-mazúriai vajdaság legnagyobb kikötője, járási jogú város, az elblągi járás székhelye. Az egyik legnagyobb város Észak-Lengyelországban, az Elbląg folyó torkolatánál, ahol a Visztula-öbölbe ömlik. Elblągban van az Alstom gyár egyik legnagyobb európai gyára. Fontos gazdasági és kulturális központ, valamint vasúti és közúti csomópont.

Elbląg
Elbląg címere
Elbląg címere
Elbląg zászlaja
Elbląg zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságVarmia-mazúriai
Rang járási jogú város
Polgármester Grzegorz Nowaczyk
Irányítószám 82-300 és 82-315 között
Körzethívószám +(48) 55
Rendszám NE
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség115 220 fő (2021. márc. 31.)[3]
Népsűrűség1,588 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 54° 10′, k. h. 19° 24′Koordináták: é. sz. 54° 10′, k. h. 19° 24′
Elbląg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Elbląg témájú médiaállományokat.

Fekvés szerkesztés

Elbląg Gdańsktól 50 km-re délkeletre fekszik.

Történelem szerkesztés

A várost először 1237-ben említik Elbing néven. 1241-ben városi jogot kapott. Ez idő tájt épült fel a Szent Miklós-katedrális. 1314-ben elkészült a városi torony is. Az elbingi flotta a Hanza-városok segítségére volt 1350-es években a norvégokkal és dánokkal vívott háborúban. 1360-ban 13 000 ember halt meg a nagy pestis idején. 1367-ben a kölni konföderáció tagja lett.

1414-ben a lengyel hadsereg megostromolta a várost, de sikertelenül. 1440-ben Poroszország része lett. 1453-ban a lengyeleknek sikerült bevenni a várat és lerombolták. 1454-ben behódolt a város IV. Kázmérnak. 1478-ban a város a régi előjogai megtartása mellett új lengyel önkormányzati jogokat is kapott.

1531-ben megalapították az első evangélikus gimnáziumot. 1550. körül II. Zsigmond Ágost király vallásszabadságot hirdetett. Ekkor épült a Szent Anna-templom. 1577-ben evangélikus templommá szentelték a Miklós-templomot. 1580-ban Báthory István uralkodása alatt jelentős kereskedelmi várossá fejlődött. 1594-ben a város fénykorát élte.

1625-ben ismét felütötte a fejét a pestis, 3608 fő volt a veszteség. 1626-ban a svéd csapatok II. Gusztáv Adolf svéd király vezetésével megtámadták és elfoglalták a várost. 1655 és 1660 között a svédek másodszor is elfoglalták a várost, de a lengyel király kiűzte X. Károly Gusztáv svéd királyt. 1657-ben II. János Kázmér lengyel király elzálogosította várost 400 000 tallérért cserébe.

1700-ban III. Frigyes herceg visszaadta a területet Lengyelországnak. 1710 és 1712 között az oroszok elfoglalták a várost. 1713-ban visszakerült a lengyel koronához, azonban a szász csapatok 1734-ig itt maradtak. 1758-ban, a hétéves háború végén oroszok szállták meg a várost egészen 1762-ig. 1772-ben Poroszország része lett.

1807-ben Napóleon csapatai megszállták a várost, és csak 1813-ban távoztak. 1828-ban a városban építették meg az első kelet-poroszországi gőzhajót. 1837-ben megalapították a Schichau Társaságot. 18401858 között építették meg az Északi-csatornát Iława és Elbing között, Georg Steenke tervei alapján. 1844. október 23-án a baptisták megalapították a városban első közösségüket. 1853-ban megépült a vasút.

1905-ben rendezett népszámláláson a város lakossága 94 065 fő volt, német anyanyelvűek főleg. 280 fő lengyel és kasub anyanyelvű volt. 1945. január 23-án a Vörös Hadsereg elfoglalta a várost. A háború súlyosan lerombolta a várost. 1945 márciusában Lengyelország része lett Elbląg néven a város. 1946-ban a Schichau-Werke gyárát kárpótlás gyanánt a szovjetek hazájukba szállították. 1948-ban a város lakossága 40 000 fő volt, 1962-ben már 81 000 fő.

Látnivalók szerkesztés

 
Szent Miklós-katedrális
  • Szent Miklós katedrális (13-15. század)
  • Vásár-torony (Brama Targowa) (1309.) és a városfalak maradványai
  • Elblągi csatorna
  • Szentlélek templom (14. század)
  • Szent Antal templom (14. század)
  • Domonkos-kolostor
  • Corpus Christi templom (13-15. század)
  • Városi könyvtár
  • Dorottya templom (Kaczynosból áttelepítve)
  • Antikommunista áldozatok emlékműve (1970)

Közlekedés szerkesztés

Elbląg ban 7 országút található.

A hajóközlekedés 2006 júniusa óta van az új tengeri kikötőből.

Testvértelepülések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Elbląg témájú médiaállományokat.