Navahrudak

	Navahrudak (Навагрудак)
	A 13. századi vár romjai
; Navahrudak címere	; Navahrudak zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Fehéroroszország
Terület	Hrodnai terület
Járás	Navahrudaki járás
Alapítás éve	11. század
Irányítószám	231241, 231243, 231244, 231246, 231400
Körzethívószám	+375 1597
Testvérvárosok	Lista Elbląg; Bolsoje Bolgyinó-i járás; Prienai; Leymen; Halics; Krynica Morska;
	Népesség
Teljes népesség	27 936 fő (2024. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	270–300 m
Terület	13,17 km²
Időzóna	EET (UTC+2); EEST (UTC+3)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 53° 35′, k. h. 25° 49′53.583333°N 25.816667°EKoordináták: é. sz. 53° 35′, k. h. 25° 49′53.583333°N 25.816667°E
	Navahrudak weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Navahrudak témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Navahrudak (Навагрудак, oroszul Novogrudok, lengyelül Nowogródek, litvánul Naugardukas) város Fehéroroszország nyugati részén, a Hrodnai terület Navahrudaki járásának székhelye. 2006-ban 30,7 ezer lakosa volt [1]. Hrodnától közúton 160 km-re keletre fekszik, a Navahrudaki-hátság dombvidékén, melynek legmagasabb pontja a navahrudaki várhegy (Zamkovaja, 323 m).

Története

Navahrudak egyike az ország legrégebbi városainak. A történészek szerint már a 10. században lakott település volt. A környező dombvidék legmagasabb pontjaként fontos védelmi-stratégiai szerepet töltött be. Első írásos említése 1227-ból származik Novogorodok néven. 1240-ben a tatárok elpusztították. A 13. században a Feketeoroszország néven ismert vidék központja, majd egy időben egyes források (melyek Maciej Stryjkowski 16. századi krónikájára támaszkodnak) szerint a Litván Nagyfejedelemség fővárosa, annak Trakaiba való áthelyezése előtt. 1507-ben a nagyfejedelemség egyik vajdaságának székhelye lett és központi szerepet töltött be egészen 1795-ig, amikor Oroszországhoz csatolták és a Grodnói kormányzóság járási székhelye lett. A magdeburgi városi jogokat 1511-ben kapta meg. 1842-ben a Minszki kormányzósághoz csatolták.

A várost 1919-ben a lengyel csapatok foglalták el és ezután 20 évig Lengyelországhoz tartozott, mint a Nowogródeki vajdaság székhelye. 1939 szeptemberében a Belorusz SZSZK-hoz került, majd 1941. július 4-én a németek foglalták el. Június végén és július elején a város környékén súlyos harcok folytak, mivel a Vörös Hadsereg csapatainak nagy részét a németek körülkerítették az ún. novogrudoki katlanban. A német megszállás 1944. július 8-áig tartott, a súlyos harcok során a városban és a járásban 45 ezren vesztették életüket és az épületállomány 60%-a elpusztult. A háború után újjáépítették a várost, de korábbi központi szerepkörét elveszítette, 1974-ben 21 ezer lakosa volt. 1963-ban járási jogú városi rangot kapott, de 1997 óta a város és a járás újra egy közigazgatási egységet alkot.

Gazdasága

A várost elkerülte a nagyobb mértékű iparosítás, ma is főként az élelmiszer- és textilipara számottevő (tejfeldolgozás, halkonzervgyár, konfekcióüzem), de gázfelszereléseket [2] és fémtermékeket [3] is gyártanak itt. Számottevő idegenforgalma is, sok lengyel turista keresi fel Mickiewicz emlékmúzeumát.

Városszerkezet, nevezetességek

A városon belül nagy a szintkülönbség, a sugárirányban a főtérre (Lenin-tér) vezető utcák igen meredekek. A főtér keleti oldalán 19. század végi házsor húzódik, nyugatról pedig a városi park, melyben Navahrudak híres szülöttének, Adam Mickiewicz lengyel költőnek szülőháza (ma emlékmúzeum) és egész alakos szobra áll. A tér déli oldalán az 1812-ben épült árkádos piacsor hívja fel magára a figyelmet. Az északi oldalról nyíló utcákban három műemlék templom is található:

Boriszoglebszkaja-templom – 1519-ben épült gótikus stílusban
Szent Miklós-székesegyház – a ferencesek egykori temploma 1780-ban épült, 1846-ban nyerte el mai alakját
Szent Mihály arkangyal-templom – a dominikánusok rendje építette a 18. század első felében

A Szt. Mihály arkangyal-templom

A Lenin-térről a Zamkovaja (Vár) utca vezet át a várdombra, melyen a 13. században épült egykori téglavár romjai két különálló falmaradvány) áll. A romoktól kitűnő kilátás nyílik déli irányba. A várdomb lábánál áll a 15. századból származó, 1712–1723 között barokk stílusban átépített plébániatemplom (Kosztyel Preobrazsenyija Goszpodnyego). A város egyéb érdekességei között meg kell még említeni a 18. század eleji zsidó temetőt (1941 előtt a Navahrudakban népes zsidó közösség élt), a katolikus temetőben a Zaborszkij-kápolnát, a 16. századi tatár temetőt és az 1792-ben épült mecsetet is.

Testvérvárosok

Jegyzetek

↑ Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. The population as of January 1, 2024 and the average annual population for 2023 in the Republic of Belarus by regions, districts, cities and urban-type settlements . National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Navahrudak témájú médiaállományokat.

Jurkau kutoczak — Юркаў куточак — Yury's Corner. Наваградак Archiválva 2012. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
A város nevezetességei, térkép (oroszul)
A város hivatalos honlapja (oroszul)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[4b5b35c23371c5927fb6da406f20632bf21ceeba-1] Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. The population as of January 1, 2024 and the average annual population for 2023 in the Republic of Belarus by regions, districts, cities and urban-type settlements . National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.

[1]