Baptista mozgalom
A baptista mozgalom a reformáció során létrejött, protestáns alapelveket követő, keresztény ébredési, megújulási mozgalom. A mozgalmat hívják még baptista egyháznak, követőiket baptistáknak nevezik. Magyarországra több mint 475 évvel ezelőtt érkeztek Svájcból menekülve az első baptista hitelveket valló misszionáriusok, akik közül sokan hitük miatt mártírokká lettek.
| Baptista mozgalom (baptista kereszténység) | |
| kereszténység → protestantizmus | |
| Kialakult | 17. század |
| Központi alak | Jézus Krisztus |
| Szent iratok | Biblia |
| Követők száma | kb. 41.000.000 fő |
A baptisták ragaszkodnak ahhoz a szerintük bibliai hitvalláshoz, mely szerint csak olyan személy keresztelkedhet meg (bemerítkezéssel, azaz teljes víz alá merítkezéssel), aki saját akaratából döntött úgy, hogy ezt szeretné. Innen kapta a mozgalom az újszövetségi görög nyelvből eredő nevét is: baptista = bemerítő. Legnagyobb létszámban az amerikai kontinensen élnek. A nagyvilágon élő baptisták száma – családtagjaikkal együtt – megközelíti a százmilliót. Hazánkban 150 éve működik a baptista misszió. Jelenleg kettőszázezerre tehető a Kárpát-medence területén élő magyar és más nemzetiségű hitvalló baptisták és hozzátartozóik létszáma.
TörténeteSzerkesztés
Miután a reformáció kivívta a vallásszabadságot Európa országaiban, életre keltek, és munkálkodni kezdtek az Evangéliumhoz és a biblikus gyülekezeti élethez ragaszkodó hívők. A reformáció korában anabaptistáknak nevezték őket. Németországban Thomas Müntzer hatására különösen sokan csatlakoztak a társadalmi átalakulást követő szélsőséges baptista irányzathoz. Hollandiában Menno Simons, Ausztriában Balthasar Hubmaier, a dél-német és svájci területeken pedig Felix Mantz, Konrad Grebel és Georg Blaurock nevéhez fűződik a pacifista anabaptizmus térhódítása.
A német nyelvterületen kibontakozó anabaptista mozgalom biblikus irányzatának szellemi örökségeként Hollandiában jött létre az első baptista gyülekezet 1609-ben. Először Angliában, később az európai vallási türelmetlenség miatt Észak-Amerikában terjedt el. Európába a XIX. század első felében Hamburgon keresztül érkezett újra (Johann Gerhard Oncken). Napjainkban a legdinamikusabban Afrikában, Dél-Amerikában és Kelet-Ázsiában növekednek a baptista közösségek.
1844-ben több Hamburgban tartózkodó magyar iparos az ottani baptista gyülekezethez csatlakozott és visszatérésük után terjesztették a hitüket, de nem alkottak önálló hitközséget és csendben járták az országot. Ekkor még számottevő hívő nem csatlakozott hozzájuk.
1871-ben Nagyszalontán kezdett kibontakozni az első "újkori" gyülekezett, amikor Novák Antal biblia árus egy 7-8 fős biblia olvasó társaságot talált (akik vezetője Lajos János puskaműves volt)[1]. 1877. november 11. én Nagyszalontán diakónusszá választják Kornya Mihály vendéglőst és Tóth Mihályt [2] (pénztárnok Lajos János).
1873-ban Mayer Henrik (ő anyanyelvén, németül prédikált és Nassauból érkezett, mint "brit (londoni) és külföldi biblia társulat ügynökeként jött Budapestre"[3][4]; egyes források szerint Meyer) asztalos a saját lakásán (Budapest, Hárompipa utca 11., fszt. 2.) kezdte meg a misszionáriusi tevékenységét.
1874-ben az ország különböző pontjain lévő baptisták a budapestiekhez csatlakoztak és egy hitközséggé alakultak. A vezető Mayer Henrik volt és két diakónusza Kaiblinger György (asztalos, Buda, 5 pacsirta utca) és Tatter János (kovács, óbudai hajógyár) volt. Tatter János volt a pénztárnok is. Budapesten két helyen gyülekeztek, heti 2-2 alkalommal: Hárompipa utca 11-ben és az óbudai Korona utca 719.-ben.
1876. Mayer Henrik kérvényezte a Belügyminisztériumnál, hogy Budapesten és országosan is szabad legyen a vallásgyakorlása és ismerjék el baptista hitszónoki címét, de elutasították.
1877.03.17-én tárgyalta a Képviselőház Mayer Henrik kérvényét a teljes vallásszabadságról és a kötelező polgári házasság bevezetéséről, de elutasították.
1878-ban a rendőrség lefogta a vasárnapokon és ünnepek alkalmával a nyilvánosság előtt (vagy inkább nyilvános helyen - pl. Városligetben - tartott isten tiszteleteken) igehirdető Mayer Henriket, Peter Henriket és Hempfl Adolfot, ill. a Dob utca 12. alatt található imaházukból lefoglaltak "egy imádságos könyvet és a vallási szabályokat".
1880-ban Mayer Henrik kérvényezte Pest megye előljáróságainál egy újpesti imaház megnyitását.
1882 tavaszán Dunában (a Margit-híd és Újpest közötti részen) megtartott 4 személy megkeresztelésről szóltak a hírek, de 1 évvel később már a Dohány utca 24. sz. alatti imaházat használták erre a célra 2 hívő megkeresztelésére[5][6][7][8][9][10][11][12][13][14].
1884-ben megépült a budapestiek első imaháza a Wesselényi utcában.
1905-ben az állam elismert vallássá tette a baptizmust, de Meyer Henrik, Kornya Mihály és a legtöbben ellenezték az elismerést, mert ők szabad vallásgyakorlást akartak, amely megvalósulása esetén nem kell egy vallást sem elismerni. Valószínűleg a Meyeréktől kivált kisebbség járt közben az állam általi elismerés érdekében. Megjegyzendő, hogy az állam eddig csak, mint magántársulatra tekintett a baptistákra, akik magánfelolvasásokat tarthattak, de hivatalos hitszónoki tevékenységet nem folytathattak[15][16].
SzerveződéseSzerkesztés
A baptista közösségek – ellentétben a felülről szervezett egyházakkal (például római katolikus egyház) – alulról szervezett szövetségekbe rendeződnek. Az egyház tulajdonképpeni vezetője a hívők közössége (gyülekezet), a hívők választják a lelkipásztort és a gyülekezet vezetőit.
A baptista gyülekezetek szövetségbe tömörülnek, amelynek elnökét a gyülekezetek küldöttei szavazással választják meg. Az elnökség feladata a közösség vezetése, lelki irányvonalának meghatározása, képviselet az állam és a hatóságok, valamint a nemzetközi és ökumenikus szervezetek felé. A legtöbb országban az elnökség bizonyos központi adminisztratív feladattal is meg van bízva, így például Magyarországon is ellátja a központi levél- és irattár funkcióját és lelkipásztorok, egyházi munkások képzését is.
Az országos baptista szövetségek nemzetközi szövetsége szinte semmilyen jogkörrel nem bír. Tulajdonképpen feladata lényegében konferenciák és találkozók szervezése, melyeken esetleg ajánlások születnek a gyülekezetek számára. A gyülekezetek az ajánlások elfogadásáról saját hatáskörben döntenek.
Egyes országokban több baptista szövetség is működik, ilyen például az Amerikai Egyesült Államok. Más országokban egyetlen szövetség és több független gyülekezet alkotja a baptista egyház bázisát. A magyarországi szövetség a Magyarországi Baptista Egyház, de ettől függetlenül is működnek gyülekezetek több városban is. Egyes független baptista gyülekezetet külföldről érkező misszionáriusok alapították. Ilyen esetben a misszionárius feladata az, hogy minél előbb kiképezzen egy helyi lelkipásztort, aki a tagok választása alapján később átveszi a gyülekezetet.
HitvallásaSzerkesztés
A baptistáknak egységes hitvallásuk nincs, azonban például a magyarországi baptistáknak van általánosan elfogadott hitvallása, amely 20 pontban foglalja össze a tanítás lényegét. A közel négy évszázada, különböző helyen és időben, különböző gyülekezetcsoportok által megfogalmazott baptista hitvallások a következő közös elveket tartalmazzák.
- A teljes Szentírás Istentől ihletett, amely a világot és benne az embert is teremtő Isten kijelentése, az egyedüli és kielégítő forrása életgyakorlatunknak és gondolkodásunknak.
- Vallják, hogy a lét zavarainak forrása az Isten elleni lázadás, és hogy az emberi élet csak Jézus Krisztus megváltása által rendeződhet és válhat teljessé itt a Földön, és a földi élet után, az örökkévalóságban.
- Azokat, akik az Úr Jézus Krisztus helyettes áldozatát elfogadták, életüket neki átadták, hitük nyilvános megvallása után bemerítkezéssel keresztelik meg. (Elnevezésük is innen származik: „alámeríteni”, „baptidzein” a Biblia újszövetségi részének eredeti, ógörög nyelvében.)
- A helyi gyülekezetek teljes felelősséggel végzik szolgálatukat, irányítják életüket. Természetesen szükségesnek tartják testvéri közösségápolás és együttmunkálkodás céljából a szövetségekbe, egyházakba való tömörülést.
- Vallják, hogy bármilyen állam, és bármelyik egyház között alá-, fölérendeltség nem engedhető meg. Az adott társadalomban igyekszenek krisztusi lelkiismeretük szerint felebarátaik javára élni.
- Hiszik, hogy Jézus Krisztus vissza fog jönni, és mindenkinek elé kell állnia, hogy számot adjon életéről.
Karitatív baptista szervezetekSzerkesztés
- Baptista Szeretetszolgálat
- Baptista Tevékeny Szeretet Misszió [1]
-Menedék alapítvány -kiskörösi és hajdúböszörményi szeretetházak -Kegyelem alapítvány -Samaritánus erszénye alapítvány stb
Híres baptistákSzerkesztés
MagyarokSzerkesztés
- Mayer Henrik (1842 - 1919.március)[17][18] - az újkori baptista hitközség első vezetője Magyarországon
- Kornya Mihály (1844 - 1917) – a magyar parasztapostol
- Tóth Mihály (1836 - 1931)[19] – a magyar baptizmus egyik úttörője Nagyszalontán
- Somogyi Imre - lelkipásztor, író, a magyarországi baptisták egyik legjelentősebb elnöke
- Dr. Beharka Pál - Orgonaművész
- dr. Haraszti (Ritter) Sándor (1920-1998) Orvos, lelkész, egyházi diplomata.
- Batiz András – riporter, műsorvezető, szerkesztő, volt kormányszóvivő
- Almási Mihály baptista lelkipásztor, egyetemi tanár, a Szent Korona hazahozatalának egyik előkészítője
- Szenczy Sándor - a Baptista Szeretetszolgálat alapító-elnöke, baptista lelkipásztor
- Stefán István - mérnök, üzletember, vállalkozó, a Medimetal alapítója, az Egri Baptista Gyülekezet vezetője
- Pannonhalmi Zsuzsa - Ferenczy Noémi-díjas, Érdemes Művész, keramikusművész, iparművész, a MAOE iparművész alelnöke
- Ilonka Mihály - homoródszentmártoni származású lelkipásztor, a székelyföldi magyar baptizmus úttörője
- Papp János - A Magyarországi Baptista Egyház elnöke. A Magyarországi Baptista Egyház Országos Közgyűlése 2012.április 28-án választotta meg egyházelnöknek.
- Szekeres Gábor István - Erdély védelmezője, a szabadság reformálója
Egyházi személyekSzerkesztés
- John Bunyan – angol író és prédikátor
- D. L. Moody – evangélista, prédikátor
- Charles Haddon Spurgeon – a „prédikátor”
- Billy Graham – igehirdető, evangélista
- Martin Luther King – Nobel-békedíjas lelkipásztor
- Laslie Zakor – a „prédikátorok fejedelme”
- Thomas Newcomen – angol prédikátor, feltaláló (nevéhez fűződik a gőzgép), az ipari forradalom atyja
USA-beli vezető politikusokSzerkesztés
- Abraham Lincoln – az Egyesült Államok 16. elnöke
- Andrew Johnson – az Egyesült Államok 17. elnöke
- Warren G. Harding – az Egyesült Államok 29. elnöke
- Harry S. Truman – az Egyesült Államok 33. elnöke
- Jimmy Carter – az Egyesült Államok 39. elnöke
- Bill Clinton – az Egyesült Államok 42. elnöke
- Al Gore – az Egyesült Államok 45. alelnöke, üzletember és Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista
Művészek, előadókSzerkesztés
- Eddie Murphy – amerikai színész
- Kevin Costner – amerikai színész
- Aretha Franklin – énekesnő
- Chuck Berry – amerikai gitáros, énekes
- Buddy Holly – rock and roll úttörője
- Johnny Cash – amerikai énekes és dalszövegíró
- Maynard James Keenan – amerikai énekes (Tool, Puscifer, A Perfect Circle)
Lásd mégSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ "A magyar baptisták üdvözlik Hardingot", Az Est, 1920.11.06., 3. oldal
- ↑ Emlékezés Kornya Mihályra a nagy parasztapostol halálának 75. évfordulója alkalmából, Dr. Mészáros Kálmán, Theologiai Szemle, 1992. november - december, 339. oldal, Az mű alapja Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály baptista úttörő paraszt apostol krónikája, Néprajzi és egyháztörténeti emlékek sorozat, 1945.
- ↑ "A baptisták elismerése", Pesti Napló, 1905.11.04., 6. oldal
- ↑ "A baptistákról", Alkotmány, 1905.11.18., 9. oldal
- ↑ "Baptista hitfelekezet Budapesten", Ellenőr, 1876.09.12., 3.oldal
- ↑ Országgyűlés, Ellenőr, 1876.12.03.,2. oldal
- ↑ "Nemhivatalos rész", Budapesti Közlöny, 1877.03.25., 3. oldal
- ↑ "Az anabaptista felekezet a fővárosban", Vasárnapi Ujsag, 1878.08.25., 545. oldal
- ↑ "Napi ujdonságok", A Hon, 1880.05.19., 3.oldal
- ↑ "Anabaptista történet", A Hon, 1881.12.04.,3. oldal
- ↑ "Anabaptista történet", Szegedi Híradó, 1881.12.06., 3. oldal
- ↑ "Baptista keresztelés szabad Dunában", A Hon, 1882.03.27., 4.oldal
- ↑ "Baptista keresztelés a Dunában", Pesti Hírlap, 1882.03.27., 6. oldal
- ↑ "Baptista keresztelés", Protestáns és egyházi iskolai lap, 1883.09.09., 1166. oldal
- ↑ "A baptistákról", Alkotmány, 1905.11.18., 9. oldal
- ↑ "A baptisták elismerése", Pesti Napló, 1905.11.04., 8. oldal
- ↑ Gyászrovat, Pesti Napló, 1919.03.07.,5. oldal
- ↑ Emlékezés Kornya Mihályra a nagy parasztapostol halálának 75. évfordulója alkalmából, Dr. Mészáros Kálmán, Theologiai Szemle, 1992. november - december, 338. oldal, Az mű alapja Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály baptista úttörő paraszt apostol krónikája, Néprajzi és egyháztörténeti emlékek sorozat, 1945.
- ↑ Emlékezés Kornya Mihályra a nagy parasztapostol halálának 75. évfordulója alkalmából, Dr. Mészáros Kálmán, Theologiai Szemle, 1992. november - december, 338. oldal, Az mű alapja Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály baptista úttörő paraszt apostol krónikája, Néprajzi és egyháztörténeti emlékek sorozat, 1945.
