Baptista mozgalom
A baptista mozgalom a reformáció során létrejött, protestáns alapelveket követő, keresztény ébredési, megújulási mozgalom. A mozgalmat hívják még baptista egyháznak, követőiket baptistáknak nevezik. Magyarországra több mint 475 évvel ezelőtt érkeztek Svájcból menekülve az első baptista hitelveket valló misszionáriusok, akik közül sokan hitük miatt mártírokká lettek.
| Baptista mozgalom (baptista kereszténység) | |
| kereszténység → protestantizmus | |
| Kialakult | 17. század |
| Központi alak | Jézus Krisztus |
| Szent iratok | Biblia |
| Követők száma | kb. 41.000.000 fő |
A baptisták ragaszkodnak ahhoz a szerintük bibliai hitvalláshoz, mely szerint csak olyan személy keresztelkedhet meg (bemerítkezéssel, azaz teljes víz alá merítkezéssel), aki saját akaratából döntött úgy, hogy ezt szeretné. Innen kapta a mozgalom az újszövetségi görög nyelvből eredő nevét is: baptista = bemerítő. Legnagyobb létszámban az amerikai kontinensen élnek. A nagyvilágon élő baptisták száma – családtagjaikkal együtt – megközelíti a százmilliót. Hazánkban 150 éve működik a baptista misszió. Jelenleg kettőszázezerre tehető a Kárpát-medence területén élő magyar és más nemzetiségű hitvalló baptisták és hozzátartozóik létszáma.
TörténeteSzerkesztés
Miután a reformáció kivívta a vallásszabadságot Európa országaiban, életre keltek, és munkálkodni kezdtek az Evangéliumhoz és a biblikus gyülekezeti élethez ragaszkodó hívők. A reformáció korában anabaptistáknak nevezték őket. Németországban Thomas Müntzer hatására különösen sokan csatlakoztak a társadalmi átalakulást követő szélsőséges baptista irányzathoz. Hollandiában Menno Simons, Ausztriában Balthasar Hubmaier, a dél-német és svájci területeken pedig Felix Mantz, Konrad Grebel és Georg Blaurock nevéhez fűződik a pacifista anabaptizmus térhódítása.
A német nyelvterületen kibontakozó anabaptista mozgalom biblikus irányzatának szellemi örökségeként Hollandiában jött létre az első baptista gyülekezet 1609-ben. Először Angliában, később az európai vallási türelmetlenség miatt Észak-Amerikában terjedt el. Európába a XIX. század első felében Hamburgon keresztül érkezett újra (Johann Gerhard Oncken). Napjainkban a legdinamikusabban Afrikában, Dél-Amerikában és Kelet-Ázsiában növekednek a baptista közösségek.
SzerveződéseSzerkesztés
A baptista közösségek – ellentétben a felülről szervezett egyházakkal (például római katolikus egyház) – alulról szervezett szövetségekbe rendeződnek. Az egyház tulajdonképpeni vezetője a hívők közössége (gyülekezet), a hívők választják a lelkipásztort és a gyülekezet vezetőit.
A baptista gyülekezetek szövetségbe tömörülnek, amelynek elnökét a gyülekezetek küldöttei szavazással választják meg. Az elnökség feladata a közösség vezetése, lelki irányvonalának meghatározása, képviselet az állam és a hatóságok, valamint a nemzetközi és ökumenikus szervezetek felé. A legtöbb országban az elnökség bizonyos központi adminisztratív feladattal is meg van bízva, így például Magyarországon is ellátja a központi levél- és irattár funkcióját és lelkipásztorok, egyházi munkások képzését is.
Az országos baptista szövetségek nemzetközi szövetsége szinte semmilyen jogkörrel nem bír. Tulajdonképpen feladata lényegében konferenciák és találkozók szervezése, melyeken esetleg ajánlások születnek a gyülekezetek számára. A gyülekezetek az ajánlások elfogadásáról saját hatáskörben döntenek.
Egyes országokban több baptista szövetség is működik, ilyen például az Amerikai Egyesült Államok. Más országokban egyetlen szövetség és több független gyülekezet alkotja a baptista egyház bázisát. A magyarországi szövetség a Magyarországi Baptista Egyház, de ettől függetlenül is működnek gyülekezetek több városban is. Egyes független baptista gyülekezetet külföldről érkező misszionáriusok alapították. Ilyen esetben a misszionárius feladata az, hogy minél előbb kiképezzen egy helyi lelkipásztort, aki a tagok választása alapján később átveszi a gyülekezetet.
HitvallásaSzerkesztés
A baptistáknak egységes hitvallásuk nincs, azonban például a magyarországi baptistáknak van általánosan elfogadott hitvallása, amely 20 pontban foglalja össze a tanítás lényegét. A közel négy évszázada, különböző helyen és időben, különböző gyülekezetcsoportok által megfogalmazott baptista hitvallások a következő közös elveket tartalmazzák.
- A teljes Szentírás Istentől ihletett, amely a világot és benne az embert is teremtő Isten kijelentése, az egyedüli és kielégítő forrása életgyakorlatunknak és gondolkodásunknak.
- Vallják, hogy a lét zavarainak forrása az Isten elleni lázadás, és hogy az emberi élet csak Jézus Krisztus megváltása által rendeződhet és válhat teljessé itt a Földön, és a földi élet után, az örökkévalóságban.
- Azokat, akik az Úr Jézus Krisztus helyettes áldozatát elfogadták, életüket neki átadták, hitük nyilvános megvallása után bemerítkezéssel keresztelik meg. (Elnevezésük is innen származik: „alámeríteni”, „baptidzein” a Biblia újszövetségi részének eredeti, ógörög nyelvében.)
- A helyi gyülekezetek teljes felelősséggel végzik szolgálatukat, irányítják életüket. Természetesen szükségesnek tartják testvéri közösségápolás és együttmunkálkodás céljából a szövetségekbe, egyházakba való tömörülést.
- Vallják, hogy bármilyen állam, és bármelyik egyház között alá-, fölérendeltség nem engedhető meg. Az adott társadalomban igyekszenek krisztusi lelkiismeretük szerint felebarátaik javára élni.
- Hiszik, hogy Jézus Krisztus vissza fog jönni, és mindenkinek elé kell állnia, hogy számot adjon életéről.
Karitatív baptista szervezetekSzerkesztés
- Baptista Szeretetszolgálat
- Baptista Tevékeny Szeretet Misszió [1]
-Menedék alapítvány -kiskörösi és hajdúböszörményi szeretetházak -Kegyelem alapítvány -Samaritánus erszénye alapítvány stb
Híres baptistákSzerkesztés
MagyarokSzerkesztés
- Kornya Mihály – a magyar parasztapostol
- Tóth Mihály – a magyar baptizmus egyik úttörője
- Somogyi Imre - lelkipásztor, író, a magyarországi baptisták egyik legjelentősebb elnöke
- Dr. Beharka Pál - Orgonaművész
- dr. Haraszti (Ritter) Sándor (1920-1998) Orvos, lelkész, egyházi diplomata.
- Batiz András – riporter, műsorvezető, szerkesztő, volt kormányszóvivő
- Almási Mihály baptista lelkipásztor, egyetemi tanár, a Szent Korona hazahozatalának egyik előkészítője
- Szenczy Sándor - a Baptista Szeretetszolgálat alapító-elnöke, baptista lelkipásztor
- Stefán István - mérnök, üzletember, vállalkozó, a Medimetal alapítója, az Egri Baptista Gyülekezet vezetője
- Pannonhalmi Zsuzsa - Ferenczy Noémi-díjas, Érdemes Művész, keramikusművész, iparművész, a MAOE iparművész alelnöke
- Ilonka Mihály - homoródszentmártoni származású lelkipásztor, a székelyföldi magyar baptizmus úttörője
- Papp János - A Magyarországi Baptista Egyház elnöke. A Magyarországi Baptista Egyház Országos Közgyűlése 2012.április 28-án választotta meg egyházelnöknek.
- Szekeres Gábor István - Erdély védelmezője, a szabadság reformálója
Egyházi személyekSzerkesztés
- John Bunyan – angol író és prédikátor
- D. L. Moody – evangélista, prédikátor
- Charles Haddon Spurgeon – a „prédikátor”
- Billy Graham – igehirdető, evangélista
- Martin Luther King – Nobel-békedíjas lelkipásztor
- Laslie Zakor – a „prédikátorok fejedelme”
- Thomas Newcomen – angol prédikátor, feltaláló (nevéhez fűződik a gőzgép), az ipari forradalom atyja
USA-beli vezető politikusokSzerkesztés
- Abraham Lincoln – az Egyesült Államok 16. elnöke
- Andrew Johnson – az Egyesült Államok 17. elnöke
- Warren G. Harding – az Egyesült Államok 29. elnöke
- Harry S. Truman – az Egyesült Államok 33. elnöke
- Jimmy Carter – az Egyesült Államok 39. elnöke
- Bill Clinton – az Egyesült Államok 42. elnöke
- Al Gore – az Egyesült Államok 45. alelnöke, üzletember és Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista
Művészek, előadókSzerkesztés
- Eddie Murphy – amerikai színész
- Kevin Costner – amerikai színész
- Aretha Franklin – énekesnő
- Chuck Berry – amerikai gitáros, énekes
- Buddy Holly – rock and roll úttörője
- Johnny Cash – amerikai énekes és dalszövegíró
- Maynard James Keenan – amerikai énekes (Tool, Puscifer, A Perfect Circle)
