Kornya Mihály (Nagyszalonta, 1844. február 22.Bihardiószeg, 1917. január 3.) a több mint másfél évszázados magyar baptista misszió legdinamikusabb időszakának meghatározó egyénisége. Gyakran nevezik parasztapostolnak illetve paraszt-prófétának is.

Kornya Mihály
Kornya Mihály-001.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Kornya Mihály
Született 1844. február 22.
Nagyszalonta
Elhunyt 1917. január 3. (72 évesen)
Bihardiószeg
Munkássága
Vallás kereszténység
Felekezet baptista
A Wikimédia Commons tartalmaz Kornya Mihály témájú médiaállományokat.

Fiatalkora és családjaSzerkesztés

Szegényebb sorsú földműves családban született, Kornya Mihály és Kovács Katalin gyermekeként. Ötéves volt, amikor apja meghalt; fiatal korától dolgoznia kellett a megélhetésért. Egy ideig Rozvány György ügyvéd, volt honvédtiszt tanyáján dolgozott, majd Nagyváradon a család parádés kocsisa lett. Feladatai közé tartozott az is, hogy a szombatonként érkező segítségkérőket kikérdezze. 1865-ben kilépett Rozványéktól, de a családdal továbbra is tartotta a kapcsolatot. Rövid ideig Geszten, Tisza Kálmánnál lett parádés kocsis, majd önállósította magát. Nagyszalontán a Gyepszélsor 366. alatt gazdálkodott, sertéseket, lovakat, ökröket tartott. 1866. május 23-án házasodott össze a Rozvány családnál konyhalányként dolgozó Pataki Zsigó Máriával (1846–1890), akitől hét gyermeke született: Juliánna (?–1905), Zsuzsánna (1868–?), Mária (1876–1899), Erzsébet (1877–1905), Sára (1879–?), Teréz (1882–1902), Mihály (?–1914. szeptember 17.) Négy lánya fiatalon, de már asszonyként hunyt el, 1914-ben egyetlen fia az első világháborúban Szerbiában vesztette életét. 1890. május 17-én felesége elhunyt, második felesége ugyanabban az évben Takácsné Tóth Máté Zsuzsánna, kétgyermekes özvegy lett.

Megtérése és munkásságaSzerkesztés

Tóth Mihály rábeszélésére Kornyai részt vett azokon az igehirdetéseken, amelyeket Rottmayer János (1818–1901) munkatársa, Novák Antal (1828–1877 budapesti szabó, a Bibliatársulat árusa prédikált Lajos János puskaműves házánál.[1] Ennek hatására tért meg, és 1875. augusztus 26-án Meyer Henrik merítette be Gyulán, a Fehér-Körösben. Ugyanakkor merítkezett be felesége és hat további nagyszalontai lakos. Az ő házánál tartotta istentiszteleteit a nagyszalontai baptista gyülekezet, amelynek 1879-ben már 47 tagja volt.

Éveken át hirdette az evangéliumot a környező falvakban. 1877. november 11-én Mayer Henrik „vénné” avatta. 1881. június 8-én Tóth Mihállyal és a sógor Balogh Lászlóval presbiterré választotta Meyer (vagy ahogy ő hívja: Mitaelter-ré, társvénné), majd másnap elvégezte el az első bemerítését Feketetóton (korábban Mayer keresztelte meg a Kornya által felkészítetteket is), de az ismeretlen vallás igehirdetőjeként sok bizalmatlansággal is meg kellett küzdenie ("próbálgatja az est homályában és éjjelenként a lélekfogdosás munkáját",[2][3] ill. többször tettleg is bántalmazták, illetve ha engedélyezték is a hatóságok az összejöveteleket, azokon csendőrnek is részt kellett vennie.[4]) Általában gyalog vagy alkalmi szekéren utazott, néha vonatozott és bejárta Arad, Békés, Bihar, Hajdú, Pest-Pilis-Solt, Szilágy vármegyéket. Gyülekezeti és lányai segítségével lefordíttatta a német nyelvű énekeket, "nemzetközi lecké"-ket, majd sokszorosíttatta Pesten, és szétküldte a gyülekezetnek. Ezek a művek lettek a Vasárnapi Tanító[5] egyik előzménye.

1893-ban az országos konferencia felosztotta Kornya hatalmas munkaterületét, és a nagyszalontai körzetet Tóth Mihályra bízta, és Kornya Bihardiószeg központtal új területen folytatta a missziót. Először Derecskére, majd Nagyváradra, 1903-ban Diószegre költözött, és folytatta a környéken az igehirdetést, mely során sok román csatlakozott a baptistákhoz.[6][7] Amikor 1905-ben az állam elismerte a magyarországi baptista egyházat, Kornya (Meyer Henrikkel és Tóth Mihállyal együtt) ellenezte ezt, mivel ők a szabad vallásgyakorlás hívei voltak, amely megvalósulása esetén nem kell egy vallást sem elismerni. Valószínűleg a Meyeréktől kivált kisebbség járt közben az állam általi elismerés érdekében.[8] 1912. április 5-én megalakult a Magyarnyelvű Szabad Baptista Szövetség, amelynek elnöke Kornya Mihály lett.

Négy évtizedes munkássága során számos gyülekezetet alapított Bihar megyében, Pest megyében és a Szilágyságban, 328 alkalommal tartott bemerítést, és mintegy 11 000 hitvallót keresztelt meg. Missziós tevékenységét – tolmács segítségével, más forrás szerint aránylag jól megtanult románul[3] – az Arad megyei románok körében is folytatta. Híveit - talán irigységből - "Kornyahitűeknek" is nevezték.

1917. január 3-án hunyt el Bihardiószegen és január 6-án temették. A gyászbeszédet Meyer Henrik tartotta és II. Sámuel 1:17-26. verseiből olvasott fel.[3]

 
Kornya Mihály bemerít Érszőllősön (Az Érdekes Ujság, 1917.02.04., 20. oldal)

EmlékezeteSzerkesztés

  • Gödöllőn utca van róla elnevezve; itt található a baptista imaház.[9]
  • 2010-ben a Magyar Baptisták Világszövetsége Kornya Mihály-díjat alapított az emlékezetére.[10]
  • 2014-ben a Magyarországi Baptista Egyház Kornya-programot indított új gyülekezetek alapítására.[11]
  • A magyarországi és erdélyi baptisták a 2017-es évet, Kornya Mihály halálának 100. évfordulóját, Kornya-emlékévnek nyilvánították,[12] és ugyanúgy az Észak-Amerikai Magyar Baptista Szövetség.[13]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. A magyar baptisták üdvözlik Hardingot. Az Est, (1920. nov. 6.) 3. o.
  2. Különfélék. Protestáns egyházi és iskolai lap, (1881. jan. 30.) 13. o.
  3. a b c Mészáros Kálmán: Emlékezés Kornya Mihályra a nagy parasztapostol halálának 75. évfordulója alkalmából. Theologiai Szemle, 11–12. sz. (1992) 340. o., Az mű alapja Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály baptista úttörő paraszt apostol krónikája, Néprajzi és egyháztörténeti emlékek sorozat, 1945.
  4. Hódít a baptista vallás. Pesti Hirlap, (1914. feb. 13.) 12. o.
  5. A szilágynagyfalui baptista gyülekezet által kiadott Igazság Tanúja című folyóirat melléklete, lásd Reformátusok, baptisták, görögkeletiek. In Major Miklós: Szilágynagyfalu. Budapest: Száz magyar falu könyvesháza Kht. 2001. = Száz Magyar Falu Könyvesháza, ISBN 963-9287-85-7  
  6. Baptisták az Alföldön. Hazánk, (1898. szept. 2.) 6. o.
  7. A baptisták rövid ismertetése. Székely Nemzet, (1905. nov. 13.) 1. o.
  8. A baptisták elismerése. Pesti Napló, (1905. nov. 4.) 8. o.
  9. Elérhetőség. godollobaptista.hu. Gödöllői baptista gyülekezet (Hozzáférés: 2015. júl. 3.)
  10. Összmagyar Baptista Missziói Konferencia Nagybányán. Békehírnök, CIV. évf. 19. sz. (2010. máj. 9.)
  11. Elindult a Kornya-program. www.baptist.hu. Magyarországi Baptista Egyház (2014. szept. 9.) (Hozzáférés: 2015. júl. 5.) arch
  12. Mészáros Kálmán: Baptista egyháztörténészek tanácskozása Debrecenben. www.rmbgysz.ro (Hozzáférés: 2022. ápr. 18.)
  13. Valami új született. Evangéliumi Hírnök, CIX. évf. 4. sz. (2017. ápr.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés