Amerika (szuperkontinens)

Észak- és Dél-Amerikából álló szuperkontinens

Amerika a Föld egy korábban egységes kontinensnek tekintett része. Ma általában szuperkontinensnek tartják (lásd még: Eurázsia), amely két különálló kontinenst foglal magába: Észak-Amerikát (ezen belül Közép-Amerikát és a Karibi-szigeteket) és Dél-Amerikát. Amerikát a 15. századi felfedezése óta Újvilágnak is nevezik az európaiak.

Amerika
Americas (orthographic projection).svg
Népességi adatok
Népesség910 720 588[1]
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42 549 000 km²
Országok35
Függő területek 23
Földtörténeti adatok
Kor3–0 Ma
Idő pleisztocénholocén

ElnevezéseSzerkesztés

Amerika nevét Amerigo Vespucci olasz utazóról kapta, aki 1499-től 1504-ig beutazta Dél-Amerika északi és nyugati partvonalát és először jött rá arra, hogy Amerika nem India, hanem új kontinens. 1507-ben Martin Waldseemüller német térképész által közreadott Waldseemüller-térkép az első ismert dokumentum, amely Amerikaként tünteti fel a kontinens nevét,[2] így a földrészt az akkor még felfedezőjének hitt Amerigo Vespucciról nevezzék el. Ugyan nem sokkal később kiderült, hogy a tényleges felfedező Kolumbusz Kristóf (1492) volt, az elnevezés megmaradt. Cristóbal Colón nevét pedig egy ország, Kolumbia, az USA fővárosának hivatalos neve, a District of Columbia, Kanada egy tartománya (Brit Columbia), több város, hegy, gleccser és folyó őrizte meg. Maga az Amerika elnevezés csak a 16. század után terjedt el.

FöldrajzaSzerkesztés

 
Amerika műholdas képe

ElhelyezkedéseSzerkesztés

Amerika hosszúra nyúlt, három részre osztott, de egybefüggő, középütt keskeny földrész a nyugati félgömbön a Csendes- és az Atlanti-óceán között. Noha Amerikát egy földrészként tartjuk számon, voltaképpen három – földrajzilag, gazdaságilag és kulturális értelemben egyaránt – elkülöníthető részből áll: Észak-Amerika, Közép-Amerika és Dél-Amerika alkotják a kontinenst. Összességében Amerika a Föld szárazföldjének nyugati felét alkotja. Óriási, kb. 14 500 km[3] hosszú területe északról délre, az északi szélesség 72°-tól a déli szélesség 56°-ig, tehát 128 – s ha még az arktikus szigetvilágot is ide számítjuk, akkor 139 – szélességi fokon keresztül nyúlik el.

Észak-Amerika az amerikai kontinens északi része, 2 országot sorolunk hozzá: Kanada és az Amerikai Egyesült Államok. Kanadában a hivatalos nyelv az angol és a francia, az USA-ban a domináns nyelv az angol, de széles körben beszélt a spanyol is. Kanada fővárosa Ottawa, az USA fővárosa Washington. Észak-Amerika tagoltabb, mint Dél-Amerika, félszigetei a Labrador, Florida, Alaszkai-félsziget.

Közép-Amerika az amerikai kontinens középső része magába foglal egy keskeny földhidat és a Karib-szigeteket és 21 országot sorolunk hozzá: Mexikó, Belize, Guatemala, Kuba, Haiti, Jamaica, Honduras, a Dominikai Köztársaság, Salvador, Nicaragua, a Bahama-szigetek, Saint Kitts és Nevis, Costa Rica, Panama, Grenada, Barbados, Trinidad és Tobago, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Saint Lucia, a Dominikai Közösség meg Antigua és Barbuda. Mexikóban a hivatalos nyelv a spanyol, Belizében a hivatalos nyelv az angol, Guatemalában a hivatalos nyelv a spanyol, Kubában a hivatalos nyelv a spanyol, Haitiben a hivatalos nyelvek a francia és a haiti kreol, Jamaicában a hivatalos nyelv az angol, Hondurasban a hivatalos nyelv a spanyol, a Dominikai Köztársaságban a hivatalos nyelv a spanyol, Salvadorban a hivatalos nyelv a spanyol, Nicaraguában a hivatalos nyelv a spanyol, Bahama-szigeteken a hivatalos nyelv az angol, Saint Kitts és Nevisben a hivatalos nyelv az angol, Costa Ricában a hivatalos nyelv a spanyol, még Panamában is a hivatalos nyelv a spanyol, Grenadában a hivatalos nyelv az angol, Barbadosban a hivatalos nyelv az angol, Trinidadban és Tobagoban a hivatalos nyelv az angol, Saint Vincent és a Grenadine-szigeteken a hivatalos nyelv az angol, Saint Luciában a hivatalos nyelv az angol, a Dominikai Közösségben a hivatalos nyelv az angol, még Antiguában és Barbudában is a hivatalos nyelv az angol. Mexikó fővárosa Mexikóváros, Belize fővárosa Belmopan, Guatemala fővárosa Guatemalaváros, Kuba fővárosa Havanna, Haiti fővárosa Port-au-Prince, Jamaica fővárosa Kingston, Honduras fővárosa Tegucigalpa, a Dominikai Köztársaság fővárosa Santo Domingo, Salvador fővárosa San Salvador, Nicaragua fővárosa Managua, a Bahama-szigetek fővárosa Nassau, Saint Kitts és Nevis fővárosa Basseterre, Costa Rica fővárosa San José, Panama fővárosa Panamaváros, Grenada fővárosa St. George’s, Barbados fővárosa Bridgetown, Trinidad és Tobago fővárosa Port of Spain, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek fővárosa Kingstown, Saint Lucia fővárosa Castries, a Dominikai Közösség fővárosa Roseau, Antigua és Barbuda fővárosa St. John’s.

Dél-Amerika az amerikai kontinens déli része, 12 országot sorolunk hozzá: Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname, Ecuador, Peru, Brazília, Bolívia, Paraguay, Uruguay, Chile és Argentína. Kolumbiában a hivatalos nyelv a spanyol, Venezuelában a hivatalos nyelv a spanyol, Guyanában a hivatalos nyelv az angol, Surinameban a hivatalos nyelv a holland, Ecuadorban hivatalos nyelv a spanyol, Peruban a hivatalos nyelv a spanyol, Brazíliában a hivatalos nyelv a portugál, Bolíviában a hivatalos nyelv a spanyol, Paraguayban a hivatalos nyelv a spanyol, Uruguayban a hivatalos nyelv a spanyol, Chilében a hivatalos nyelv a spanyol, Argentínában a hivatalos nyelv a spanyol. Kolumbia fővárosa Bogotá, Venezuela fővárosa Caracas, Guyana fővárosa Georgetown, Suriname fővárosa Paramaribo, Ecuador fővárosa Quito, Peru fővárosa Lima, Brazília fővárosa Brazíliaváros, Bolívia fővárosa La Paz, Paraguay fővárosa Asunción, Uruguay fővárosa Montevideo, Chile fővárosa Santiago de Chile, Argentína fővárosa Buenos Aires. A Galápagos-szigeteket is Dél-Amerikához soroljuk, melyek Ecuadorhoz tartoznak.

Amerika az a földrész, melyet a legtöbb térítő és sarkkör szel át: északról délre haladva az északi sarkkör, a Ráktérítő, az Egyenlítő és a Baktérítő érinti, egyedül a déli sarkkör nem halad át rajta. Feltűnően hasonlít egymásra Észak- és Dél-Amerika: mindkettő délre egy csúcsban végződik. További hasonlatosság az északi és déli földrész között, hogy mindkettő nyugati oldalán, a Csendes-óceán partja mellett hatalmas gyűrődés emelkedik. A két hegyrendszer között az egyiknél és a másiknál is kiterjedt alföldek terülnek el, melyeken jól kifejlődött folyamrendszerek alakultak ki.

Amerikát északon a Beaufort-tenger, keleten az Atlanti-óceán, nyugaton a Csendes-óceán határolja. Legészakibb pontja a Murchison-fok, a 72° északi szélesség és a 93° 40' nyugati hosszúság alatt, legdélibb pedig a Horn-fok a déli szélesség 55° 59' és a 67° 30' nyugati hosszúság alatt. A Horn-fok másik neve: „Üvöltő 60-asok”.

Amerika a második legnagyobb kontinens: 39 000 648 km². A szám soha nem állandó, hiszen a sarkvidék ingadozása miatt a földrész területe változik.

Amerika néhány évszázados fejlődése során sok tekintetben utolérte vagy megelőzte Európát. Magáévá tette az európai, majd sok sajátosságot hozzátéve kialakította a maga amerikai kultúráját – ebben élen jár az Amerikai Egyesült Államok, sőt, mikor amerikai kultúráról beszélünk, elsősorban ennek az országnak a kultúráját értjük alatta, mint ahogy az Amerika szó is a köznyelvben mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államokat jelenti.

FelszíneSzerkesztés

Amerika nyugati oldalán egy 15 000 km hosszan elnyúló hegyláncolat vonul végig (Pacifikus-hegységrendszer). A láncolat részei északról dél felé az Alaszkai-hegység, a Kordillerák (Parti-hegység, Sziklás-hegység (Rocky Mountains), Cascade-hegység, a Sierra Nevada), a Sierra Madre, valamint az Andok. A hegyvonulatban több máig működő vulkán és számos érclelőhely található. Dél felől indulva az Andok (Patagóniai- és Chilei-Andok) zárt láncolat a Darien-öbölig, majd Keleti- és Nyugati Andokra válik szét: a két vonulatot mély medencék sora választja el egymástól.

Amerikának ezzel a nyugati felgyűrődésével szemben keleten csak középmagas röghegységei vannak, mint például északon az Appalache-hegység, aminek széles, száraz völgyeit hajdani gleccserek formálták.

Amerika felszínének kétharmada alföld. Északon és délen ezek a földek voltaképpen sztyeppék (a sztyeppe neve Dél-Amerikában „pampa”), míg középütt fás részek találhatók.

VizeiSzerkesztés

Amerika az óriás folyamok hazája. Fő vízválasztója Észak-Amerikában a Sziklás-hegység, Dél-Amerikában az Andok. Mindkettő a kontinens nyugati részén húzódik végig, így a folyók nagy része közvetve vagy közvetlenül az Atlanti-óceánba vezeti le a felszíni vizeket. A Csendes-óceánba érkező folyók ugyan a több csapadék miatt általában bővizűek, de rövidek. A Jeges-tengerbe ömlő folyók hosszú időre befagynak, gazdasági jelentőségük csekély.

A tágas medencében a sok csapadéknak köszönhetően alakult ki Dél-Amerika óriásfolyama, az Amazonas. Vízgyűjtő területe, vízbősége egyaránt a legnagyobb a Földön. Az Andokban ered három forrásával, majd az Egyenlítőt kísérve széles tölcsértorkolattal éri el az Atlanti-óceánt. Észak-Amerika legnagyobb folyója a Mississippi. Missouri nevű mellékfolyójával együtt óriási mennyiségű hordalékot szállít, és hatalmas deltát építve torkollik a Mexikói-öbölbe. A Szent Lőrinc-folyó hosszú, jól hajózható tölcsértorkolata a világ egyik legforgalmasabb belvízi hajóútja. Észak-Amerikát Közép-Amerikától a Rio Grande választja el, ami az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó határán van. Dél-Amerikában hasonlóan hosszú, széles torkolata van a Paraná folyónak. Kikötésre azonban kevéssé alkalmas, mivel a nagy mennyiségű hordalékból zátonyokat épít a híres La Plata torkolatban.

Amerika legjelentősebb tórendszere az észak-amerikai Nagy-tavak, amely a kainozoikumi eljegesedés jege által kimélyített medencékben alakult ki. Összterülete két és félszer nagyobb Magyarországnál. Az öt tó: Felső-, Michigan-, Huron-, Erie- és az Ontario-tó. Az Erie- és az Ontario-tavat összekötő folyón alakult ki a Niagara-vízesés.

Dél-Amerika állóvizekben szegény. Egyetlen jelentős tava, a Titicaca-tó azonban a legek sorába tartozik: Földünk legmagasabban fekvő hajózható tava.

ÉghajlataSzerkesztés

1. Hideg éghajlati övezet

  • sarkvidéki öv (állandóan fagyos) – sem természetes, sem termesztett növényzete nincs
  • tundra éghajlati öv – természetes növényzete a tundra növényzet; termesztett növénye nincs
  • tajga éghajlat (átmenet a hideg és a mérsékelt övezet közt) – természetes növénytakarója a fenyves; nem termesztenek ezen a vidéken semmiféle növényt

2. Mérsékelt éghajlati övezet

  • szubarktikus öv
  • nedves kontinentális öv - (Magyarország is ebbe az övbe tartozik) – természetes növényzete a lombhullató erdő; Talaja barna erdőtalaj; búzát, árpát, kukoricát termesztenek
  • száraz kontinentális öv - (Mo. keleti része ide tartozik) - természetes növényzete a lombhullató erdő; Talaja fekete mezőtalaj; gabonaféléket termesztenek
  • mediterrán öv – természetes növényzete a keménylombú babér erdő; citrusféléket termesztenek itt

3. Trópusi éghajlati övezet

  • monszun éghajlati öv – természetes növényzete a babér erdő; citrusféléket termesztenek
  • Egyenlítői éghajlat egyenlítői öv – természetes növénytakarója az esőerdő; kávét, kakaót termesztenek
  • szavanna – természetes növényzete a szavanna (füves, ligetes vagy erdős); földimogyorót és gyapotot termesztenek itt

ÉlővilágaSzerkesztés

Az északi területeken termesztenek tavaszi búzát, a délebbi területeken már őszi búzát vetnek. Észak-Amerika délnyugati részén kaktuszok vannak. A kaliforniai mamutfenyő a legmagasabb észak-amerikai fafajta. A kapok fa a dél-amerikai esőerdő legnagyobb fafajtája. A pampák fű rengetege.

Észak-Amerika leghíresebb és védett állata az amerikai bölény. Észak-Amerika legnagyobb testű szárazföldi emlőse, mely korábban az Egyesült Államok és Kanada területén nagy hordákban élt. Mára sajnos nagyon megcsappant a létszáma. A grizzly medve a barnamedve észak-amerikai alfaja. A fehérfejű rétisas az USA címerállata és nemzeti madara, szárnyfesztávolsága a 2 métert is eléri, a feje és a farka fehér. A mississippi aligátor a csak Észak-Amerikában előforduló hüllők közül a legnagyobb. A jávorszarvas a legnagyobb szarvasféléje. Nemcsak Amerikában, még Európában és Ázsiában vagyis Eurázsiában is előfordul. A halásznyestnek a halász név egyáltalán nem utal életmódjára, hisz halászni nem tud, vadászati szokásait illetően leginkább nyusztra hasonlít. Közép-Amerika egyik endemikus faja a kubai hutia; ez a rágcsáló az ágak között nagyon ügyesen mozog. Kúszás közben segítségére vannak erős karmai és kapaszkodófarka. Közép-Amerikában még él jaguár, tatu, viperagyík, vadpulyka, papagájok, tukánok, majmok és flamingók. A jaguár Amerika legnagyobb macskaféléje, az emberre is veszélyes. A láma egy dél-amerikai háziállat. A nandu az amerikai földrész egyetlen struccalakú faja. A pekarik mind a négy ma élő faja Amerikában él néha büdös disznóknak nevezik, a négy ma élő faja a családnak az örvös pekari, a fehérajkú pekari, a chaco-pekari és az óriás pekari. Őshonosak az USA déli államaiban, a közép-amerikai fölhídon és Dél-Amerikában, az őslakos indiánok az örvös pekarit és a fehérajkú pekarit jóval az európaiak érkezése előtt betelepítették Kubában, azóta a sziget faunájának részeivé váltak.

TörténeteSzerkesztés

NépességeSzerkesztés

DemográfiaSzerkesztés

Részletes népességi adatok az Észak-Amerika országai, Dél-Amerika országai, illetve a világ fővárosai szócikkekben

Az amerikai földrész teljes népessége 2002-es adatok szerint 847 millió (1911-ben 175 millió) fő, ami a 39 millió négyzetkilométeres területét figyelembe véve 21 fő/km²-es népsűrűséget jelent. Ez természetesen rendkívül nagy eltéréseket foglal magában, hiszen míg az Amazonas őserdeiben a népsűrűség igen alacsony, Labrador pedig szinte lakatlan, Amerika egyik legnagyobb metropoliszában, New Yorkban a népsűrűség a 7000 főt is megközelíti km²-enként.

EtnikumokSzerkesztés

 
Egy perui indián asszony gyermekével.

Az amerikai földrészen az őslakosok az indiánok és az eszkimók. Ezeken túl nagy számban élnek még itt fehérek és feketék, továbbá ázsiaiak (kínaiak, indiaiak, indonézek stb.), valamint keverék népek, mint pl. meszticek (indián+fehér), mulattok (néger+fehér) és zambók (néger+indián).

MagyarokSzerkesztés

A magyarságot tekintve a tengerentúl az Egyesült Államokban él a legtöbb magyar.

VallásokSzerkesztés

A földrész többségi vallása a kereszténység, Észak-Amerika protestáns többségű, míg Latin-Amerika római katolikus többségű. A törzsi vallások körében vannak különböző indián vallások, a Karib-szigeteken van két afrikai eredetű vallás a vudu Hispaniola szigetén, a rasztafariánus Jamaica szigetén. Guyanában és Surinaméban akadnak hinduk – indiai bevándorlók - és muszlimok – indonéz bevándorlók. Izraelen kívül az Egyesült Államokban él a legtöbb zsidó.

NyelvekSzerkesztés

Amerika legtöbb országában spanyolul beszélnek, Brazíliában portugálul, Észak-Amerikában zömmel angolul - Kanadában ezen túl még franciául is.

Sokan beszélik a kínait Hawaii-n, a hindit és az indonézt Guyanában és Surinaméban, a francia pedig hivatalos nyelv Francia Guyanaban.

Országok és területekSzerkesztés

Ország vagy
terület neve
Terület

(km2)[4]
Népesség

Népsűrűség

(fő per km2)
Domináns nyelvek

(a hivatalos kiemelve)
Főváros
  Amerikai Egyesült Államok &0000000009629091.0000009 629 091 &0000000320206000.000000320 206 000 &0000000000000034.20000034,2 angol, spanyol Washington, D.C.
  Anguilla (Egyesült Királyság) &0000000000000091.00000091 &0000000000013452.00000013 452 &0000000000000164.800000164,8 angol The Valley
  Antigua és Barbuda &0000000000000442.000000442 &0000000000086295.00000086 295 &0000000000000199.100000199,1 kreol,[5] angol St. John's
  Argentína &0000000002766890.0000002 766 890 &0000000042669500.00000042 669 500 &0000000000000014.30000014,3 spanyol Buenos Aires
  Aruba (Hollandia) &0000000000000180.000000180 &0000000000101484.000000101 484 &0000000000000594.400000594,4 papiamentu, spanyol,[6] holland Oranjestad
  Bahama-szigetek &0000000000013943.00000013 943 &0000000000351461.000000351 461 &0000000000000024.50000024,5 kreol,[7] angol Nassau
  Barbados &0000000000000430.000000430 &0000000000285000.000000285 000 &0000000000000595.300000595,3 Bajan,[8] angol Bridgetown
  Belize &0000000000022966.00000022 966 &0000000000349728.000000349 728 &0000000000000013.40000013,4 spanyol, kreol, angol[9] Belmopan
  Bermuda (Egyesült Királyság) &0000000000000054.00000054 &0000000000064237.00000064 237 &0000000000001203.7000001 203,7 angol Hamilton
  Bolívia &0000000001098580.0000001 098 580 &0000000010027254.00000010 027 254 &0000000000000008.4000008,4 spanyol és 36 indián nyelv La Paz és Sucre
  Bonaire (Hollandia) &0000000000000294.000000294 &0000000000012093.00000012 093 &0000000000000041.10000041,1 papiamentu, spanyol, holland[10] Kralendijk
  Bouvet-sziget (Norvégia) &0000000000000049.00000049 &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1.0000000 &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1.0000000 lakatlan sziget  —
  Brazília &0000000008514877.0000008 514 877 &0000000203106000.000000203 106 000 &0000000000000023.60000023,6 portugál Brasilia
  Brit Virgin-szigetek (UK) &0000000000000151.000000151 &0000000000029537.00000029 537 &0000000000000152.300000152,3 angol Road Town
  Kanada &0000000009984670.0000009 984 670 &Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter..Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.37,411,592 &0000000000000003.8000003,8 angol, francia Ottawa
  Kajmán-szigetek (UK) &0000000000000264.000000264 &0000000000055456.00000055 456 &0000000000000212.100000212,1 angol George Town
  Chile &0000000000756950.000000756 950 &0000000017773000.00000017 773 000 &0000000000000022.00000022 spanyol Santiago
  Clipperton-sziget (Franciaország) &0000000000000006.0000006[11] &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1.0000000[12] &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1.0000000,0 lakatlan sziget  —
  Kolumbia &0000000001138910.0000001 138 910 &0000000047757000.00000047 757 000 &0000000000000040.00000040 spanyol Bogotá
  Costa Rica &0000000000051100.00000051 100 &0000000004667096.0000004 667 096 &0000000000000089.60000089,6 spanyol San José
  Kuba &0000000000109886.000000109 886 &0000000011167325.00000011 167 325 &0000000000000102.000000102,0 spanyol Havanna
  Curaçao (Hollandia) &0000000000000444.000000444 &0000000000150563.000000150 563 &0000000000000317.100000317,1 Papiamentu, holland[10] Willemstad
  Dominikai Közösség &0000000000000751.000000751 &0000000000071293.00000071 293 &0000000000000089.20000089,2 francia patois, angol[13] Roseau
  Dominikai Köztársaság &0000000000048671.00000048 671 &0000000010378267.00000010 378 267 &0000000000000207.300000207,3 spanyol Santo Domingo
  Ecuador &0000000000283560.000000283 560 &0000000015819400.00000015 819 400 &0000000000000053.80000053,8 spanyol, Quechua[14] Quito
  El Salvador &0000000000021041.00000021 041 &0000000006401240.0000006 401 240 &0000000000000293.000000293,0 spanyol San Salvador
  Falkland-szigetek (Egyesült Királyság) &0000000000012173.00000012 173 &0000000000003000.0000003 000 &0000000000000000.2600000,26 angol Stanley
  Francia Guyana (Franciaország) &0000000000091000.00000091 000 &0000000000237549.000000237 549 &0000000000000002.7000002,7 francia Cayenne
  Grönland (Dánia) &0000000002166086.0000002 166 086 &0000000000056483.00000056 483 &-1000000000000000.0260000,026 grönlandi, dán Nuuk
  Grenada &0000000000000344.000000344 &0000000000103328.000000103 328 &0000000000000302.300000302,3 angol St. George's
  Guadeloupe (Franciaország) &0000000000001628.0000001 628 &0000000000405739.000000405 739 &0000000000000246.700000246,7 francia Basse-Terre
  Guatemala &0000000000108889.000000108 889 &0000000015806675.00000015 806 675 &0000000000000128.800000128,8 spanyol, garifuna and 23 maja nyelv Guatemalaváros
  Guyana &0000000000214999.000000214 999 &0000000000784894.000000784 894 &0000000000000003.5000003,5 angol Georgetown
  Haiti &0000000000027750.00000027 750 &0000000010745665.00000010 745 665 &0000000000000361.500000361,5 kreol, francia Port-au-Prince
  Honduras &0000000000112492.000000112 492 &0000000008555072.0000008 555 072 &0000000000000066.40000066,4 spanyol Tegucigalpa
  Jamaica &0000000000010991.00000010 991 &0000000002717991.0000002 717 991 &0000000000000247.400000247,4 patois, angol Kingston
  Martinique (Franciaország) &0000000000001128.0000001 128 &0000000000392291.000000392 291 &0000000000000352.600000352,6 patois,[15] francia Fort-de-Franciaország
  Mexikó &0000000001964375.0000001 964 375 &0000000119713203.000000119 713 203 &0000000000000057.10000057,1 spanyol, 68 indián nyelv Mexico City
  Montserrat (Egyesült Királyság) &0000000000000102.000000102 &0000000000004922.0000004 922 &0000000000000058.80000058,8 kreol angol, angol[16] Plymouth; Brades
Navassa-sziget (USA / Haiti) &0000000000000005.0000005[11] &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1.0000000[12] &-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1.0000000,0 lakatlan sziget  —
  Nicaragua &0000000000130373.000000130 373 &0000000006071045.0000006 071 045 &0000000000000044.10000044,1 spanyol Managua
  Panama &0000000000075417.00000075 417 &0000000003405813.0000003 405 813 &0000000000000045.80000045,8 spanyol Panama City
  Paraguay &0000000000406750.000000406 750 &0000000006783374.0000006 783 374 &0000000000000015.60000015,6 Guaraní, spanyol Asunción
  Peru &0000000001285220.0000001 285 220 &0000000030814175.00000030 814 175 &0000000000000022.00000022 spanyol, kecsua és más indián nyelv Lima
  Puerto Rico (USA) &0000000000008870.0000008 870 &0000000003615086.0000003 615 086 &0000000000000448.900000448,9 spanyol, angol San Juan
  Saba (Hollandia) &0000000000000013.00000013 &0000000000001537.0000001 537[17] &0000000000000118.200000118,2 angol, holland The Bottom
  Saint-Barthélemy (Franciaország) &0000000000000021.00000021[11] &0000000000008938.0000008 938[12] &0000000000000354.700000354,7 francia Gustavia
  Saint Kitts és Nevis &0000000000000261.000000261 &0000000000055000.00000055 000 &0000000000000199.200000199,2 angol Basseterre
  Saint Lucia &0000000000000539.000000539 &0000000000180000.000000180 000 &0000000000000319.100000319,1 angol, francia kreol Castries
  Saint Martin (Franciaország) &0000000000000054.00000054[11] &0000000000036979.00000036 979 &0000000000000552.200000552,2 francia Marigot
  Saint Pierre és Miquelon (Franciaország) &0000000000000242.000000242 &0000000000006081.0000006 081 &0000000000000024.80000024,8 francia Saint-Pierre
  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek &0000000000000389.000000389 &0000000000109000.000000109 000 &0000000000000280.200000280,2 angol Kingstown
  Sint Eustatius (Hollandia) &0000000000000021.00000021 &0000000000002739.0000002 739[17] &0000000000000130.400000130,4 holland, angol Oranjestad
  Sint Maarten (Hollandia) &0000000000000034.00000034 &0000000000037429.00000037 429 &0000000000001176.7000001 176,7 angol, spanyol, holland Philipsburg
  Déli-Georgia és
Déli-Sandwich-szigetek
(UK)
&0000000000003093.0000003 093 &0000000000000020.00000020 &-1000000000000000.0100000,01 angol Grytviken
  Suriname &0000000000163270.000000163 270 &0000000000534189.000000534 189 &0000000000000003.0000003 holland és mások[18] Paramaribo
  Trinidad és Tobago &0000000000005130.0000005 130 &0000000001328019.0000001 328 019 &0000000000000261.000000261,0 angol Port of Spain
  Turks- és Caicos-szigetek (UK) &0000000000000948.000000948 &0000000000031458.00000031 458 &0000000000000034.80000034,8 kreol angol, angol[19] Cockburn Town
  Amerikai Virgin-szigetek (USA) &0000000000000347.000000347 &0000000000106405.000000106 405 &0000000000000317.000000317,0 angol, spanyol Charlotte Amalie
  Uruguay &0000000000176220.000000176 220 &0000000003286314.0000003 286 314 &0000000000000019.40000019,4 spanyol Montevideo
  Venezuela &0000000000916445.000000916 445 &0000000030206307.00000030 206 307 &0000000000000030.20000030,2 spanyol and 40 indián nyelv Caracas
Össz. &0000000042320985.00000042 320 985 &0000000973186925.000000973 186 925 &0000000000000021.90000021,9

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2008-as adat
  2. Library Acquires Only Known Copy of 1507 World Map Compiled by Martin Waldseemüller”, Library of Congress, 2001. július 23. 
  3. Marion Wood: Művelődéstörténeti képeskönyv fiataloknak – Az ősi Amerika (Holnap Kiadó, Budapest, 2001) ISBN 963-346-480-3
  4. Unless otherwise noted, land area figures are taken from Demographic Yearbook—Table 3: Population by sex, rate of population increase, surface area and density. United Nations Statistics Division, 2008. (Hozzáférés: 2010. október 14.)
  5. Kras, Sara Louise. Antigua and Barbuda. Marshall Cavendish, 95. o. (2008). ISBN 978-0-7614-2570-0 
  6. Aruba Census 2010 Languages spoken in the household. Central Bureau of Statistics. [2012. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. Lewis: Languages of Bahamas. Ethnologue, 2009
  8. Languages of Barbados. Ethnologue: Languages of the World, 2009
  9. Belize 2000 Housing and Population Census. Belize Central Statistical Office, 2000. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  10. a b Households by the most spoken language in the household Population and Housing Census 2001. Central Bureau of Statistics. [2012. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  11. a b c d Land area figures taken from The World Factbook: 2010 edition. Government of the United States, Central Intelligence Agency. (Hozzáférés: 2010. október 14.)
  12. a b c These population estimates are for 2010, and are taken from The World Factbook: 2010 edition. Government of the United States, Central Intelligence Agency. (Hozzáférés: 2010. október 14.)
  13. Languages of Dominica. Ethnologue: Languages of the World, 2009. (Hozzáférés: 2012. augusztus 30.)
  14. Levinson, David. Ethnic Groups Worldwide: A Ready Reference Handbook. Greenwood Publishing Group, 347. o. (1998). ISBN 1-57356-019-7 
  15. Languages of Martinique. Ethnologue, 2009
  16. Languages of Montserrat. Ethnologue, 2009
  17. a b Population estimates are taken from the Central Bureau of Statistics Hollandia Antilles: Statistical information: Population. Government of the Hollandia Antilles. [2011. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 14.)
  18. Lewis: Languages of Suriname. Ethnologue, 2009
  19. Lewis: Languages of Turks and Caicos Islands. Ethnologue: Languages of the World, Sixteenth edition. SIL International, 2009. [2012. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva].