Saint Lucia
Saint Lucia (francia Sainte-Lucie, kreol Sent Lisi) a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának ívében fekvő szigetállam. A Saint Vincent és a Grenadine-szigetektől észak-északkeletre, Barbadostól északnyugatra, Martinique-tól délre helyezkedik el.
Saint Lucia | |||
Saint Lucia Sent Lisi Sainte-Lucie | |||
| |||
Nemzeti mottó: The Land, The People, The Light A föld, a nép, a fény Nemzeti himnusz: Sons and Daughters of Saint Lucia Saint Lucia fiai és lányai | |||
Fővárosa | Castries | ||
é. sz. 14° 01′, ny. h. 60° 59′14.016667°N 60.983333°WKoordináták: é. sz. 14° 01′, ny. h. 60° 59′14.016667°N 60.983333°W | |||
Legnagyobb város | Castries | ||
Államforma | Parlamentáris monarchia | ||
Vezetők | |||
Uralkodó | III. Károly Saint Lucia-i király | ||
Kormányzó | Cyril Errol Charles | ||
Miniszterelnök | Philip J. Pierre | ||
Hivatalos nyelv | angol | ||
Beszélt nyelvek | angol, kreol, francia | ||
Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
Kikiáltása | 1979. február 22. | ||
Tagság | Lista | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 167 591 fő (2023)[1] | ||
Rangsorban | 194 | ||
Becsült | 180 000[2] fő (2013. május) | ||
Rangsorban | 194 | ||
Népsűrűség | 259 fő/km² | ||
GDP | 2006-os becslés | ||
Összes | 933 millió dollár (162) PPP: 1 081 millió dollár | ||
Egy főre jutó | 5 650 dollár (66) PPP: 7 141 dollár | ||
HDI (2004) | 0,790 (71) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 620 km² | ||
Rangsorban | 193 | ||
Víz | 1,6% | ||
Időzóna | AST (UTC-4) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Kelet-karibi dollár (XCD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | WL | ||
Hívószám | 1-758 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .lc | ||
Villamos hálózat | 240 volt | ||
Elektromos csatlakozó | BS 1363 | ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Lucia témájú médiaállományokat. | |||
Első európai gyarmatosítói, a franciák, 1660-ban kötöttek szerződést a helybeli karibi törzzsel. 1663 és 1667 között britek uralták a szigetet. A következő években, amikor háború dúlt az angolok és franciák között, a sziget 14-szer cserélt gazdát. 1814-ben végül a britek szerezték meg a sziget irányítását. Mivel olyan gyakran cserélt gazdát, a szigetet a „Nyugat-Indiák Helénájaként” is ismerik.
1958 és 1962 között a sziget a Nyugat-Indiai Szövetség tagja volt. 1979. február 22-én Saint Lucia kikiáltotta függetlenségét a Nemzetközösségen belül. Az ország a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének is tagja.
Az országnév eredete
szerkesztésA sziget siracusai Szent Lúciáról kapta nevét. Saint Lucia a világ egyetlen országa, amely egy nő nevét viseli.[3] Nem világos azonban, hogy ki nevezte el a szigetet. A szigetlakók egy része szerint Kolumbusz Kristóf fedezte fel Saint Luciát 1498. december 13-án, Luca-napon, de történészek erre máig nem találtak bizonyítékot. Valószínűbb magyarázat az, hogy a szigetet franciák nevezték el a 16. században, amikor többször is kikötöttek a szigeten. Az ehhez kapcsolódó legenda az, hogy a sziget francia tengerészektől kapta a nevét, akik Luca-napon szenvedtek hajótörést a sziget közelében. Annyi bizonyos, hogy 1529-ben a sziget Diego Ribero portugál születésű spanyol térképész térképén már S. Luzia néven szerepel.[4]
Földrajza, természeti környezete
szerkesztésDomborzata
szerkesztésA Kis-Antillák Szél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkanikus eredetű szigeten elterülő ország. Északi része 200–300 m magas dombvidék termékeny medencékkel, középső és déli része hegyvidék. Legmagasabb pontja: Mount Gimie, 950 méter. A sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyek a természeti világörökség részei.
Vízrajza
szerkesztésA sziget túl kicsi nagyobb vízfolyások kialakulására.
Éghajlata
szerkesztésSaint Lucia éghajlata trópusi, az átlagos középhőmérséklet 26 °C. Évente 1500 mm eső esik az alacsonyabb fekvésű területeken, míg a hegyekben 3500 mm csapadék van. Az esős évszak májustól augusztusig tart.
Növény- és állatvilága
szerkesztésNemzeti park
szerkesztésPigeon Island (Galambsziget) Nemzeti Park régi brit erőd egy szigetecskén a nyugati part előtt.[5]
Természeti világörökség
szerkesztésAz UNESCO a természeti világörökség részévé nyilvánította a sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyeket.
Történelem
szerkesztésA szigetet 1502-ben, Szent Lucia napján fedezte fel Kolumbusz. A karib indiánok lakta szigeten az angolok létesítettek települést 1605-ben, de a harcias őslakosok menekülésre kényszerítették őket. 1651-ben a szigetet a franciák foglalták el, majd az angolokhoz került.
Saint Lucia hovatartozása 1814-ig tizennégyszer változott, miközben az őslakos indiánokat kiirtották. 1814-ben végül Nagy-Britannia gyarmata lett, majd 1838 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része volt. 1958-ban csatlakozott a Nyugat-indiai Föderációhoz, amelynek felbomlásáig, 1962-ig volt a tagja. 1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett, majd 1979-ben elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösségen belül.
Népessége, lakossága
szerkesztésAz ország népessége 160 145 fő, melynek 38%-a él városokban. A népességnövekedés 1,25%-os, az írástudatlanság 33%-os. A lakosság 90%-a fekete, 6%-a mulatt, 3%-a indiai, 1%-a pedig fehér.
Lakosok száma | 89 901 | 97 877 | 106 458 | 114 551 | 124 468 | 140 159 | 150 994 | 161 766 | 175 200 | 167 591 |
1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2023 |
Saint Lucia lakosságának nagy része afrikai származású (81%). Megtalálható jelentős számban kevert népesség is (11,9%), indo-karibi vagy indiai csoportok 2,4%-ban, és kisebb európai csoportok (francia, brit és ír gyarmatosítók leszármazottai). Más etnikumok csoportjai még 3,1%-ot tesznek ki. Található itt görög, libanoni, szí, olasz, kínai, észak-amerikai, portugál és német.
A hivatalos nyelv az angol, de a francia alapú antillai kreol nyelvet is beszéli a lakosság 80%-a. Ezt az irodalomban, zenében és hivatalos közegben is használják.[6] A franciából, afrikai nyelvekből és a karibi nyelvből képződött. Saint Lucia a frankofón országok tagja.
Saint Lucia adja a világon az egy főre eső második legtöbb Nobel-díjast. Két díjazott származik a szigetről: Sir Arthur Lewis, aki 1979-ben nyert közgazdasági Nobel-emlékdíjat, és Derek Walcott, aki 1992-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Mindketten január 23-án születtek, de különböző évben.
A lakosság mintegy 70%-a római katolikus, ez még a katolikus francia gyarmati uralom idejéből származik. A maradék a többi keresztény vallásokhoz tartozik, vannak itt hetednapi adventisták (7%), pünkösdisták (6%), anglikánok (2%), evangélikusok (2%) és baptisták. A lakosság 2%-a rasztafari hívő.[7]
Saint Luciáról főképp anglofon országokba vándorolnak, elsősorban az Egyesült Királyságba, ahol mintegy 10 000 Saint Lucia-i él, és 30 000 olyan angol, akinek Saint Lucia-i ősei vannak. A második legkedveltebb úticél az Egyesült Államok, aki 14 000-en élnek. Kanadában is számos Saint Lucia-i él. Spanyolországban és Franciaországban található még 124 és 117 Saint Lucia-i.[8]
Városok
szerkesztésSaint Lucia települései | |||||
Rangsor | Név | Lakosság | Kerület | ||
1991-es népszámlálás |
2001-es népszámlálás |
2005-ös becslés | |||
1. | Castries | 11 100 | 10 634 | 11 293 | Castries |
2. | Bexon | n.a. | 7 119 | 7 560 | Castries |
3. | Babonneau | n.a. | 5 138 | 5 457 | Castries |
4. | Ciceron | n.a. | 3 577 | 3 799 | Castries |
5. | Dennery | 2 500 | 3 051 | 3 149 | Dennery |
6. | La Clery | n.a. | 2 801 | 2 975 | Castries |
7. | Vieux Fort | 4 100 | 2 827 | 2 899 | Vieux Fort |
8. | Morne du Don | n.a. | 2 679 | 2 845 | Castries |
9. | Marchand | n.a. | 2 576 | 2 736 | Castries |
10. | Micoud | 3 300 | 2 619 | 2 631 | Micoud |
11. | Laborie | 1300 | 2 638 | 2 574 | Laborie |
12. | Grande Rivière | n.a. | 2 031 | 2 448 | Gros Islet |
13. | Augier | n.a. | 2 176 | 2 231 | Vieux Fort |
14. | Soufrière | 3 000 | 1997 | 1959 | Soufrière |
15. | Anse-la-Raye | 1500 | 1405 | 1480 | Anse-la-Raye |
16. | Canaries | 1000 | 1334 | 1306 | Canaries |
17. | Gros Islet | 1400 | 679 | 783 | Gros Islet |
18. | Cap Estate | 400 | n.a. | 699 | Gros Islet |
19. | Choiseul | 400 | 313 | 302 | Choiseul |
20. | Choc | 40 | n.a. | 52 | Gros Islet |
Szociális rendszer
szerkesztésKözigazgatása és politikai rendszere
szerkesztés1924-től képviseleti kormányzattal rendelkezik (mindenkire kiterjedő szavazati jog csak 1953-tól létezik).
Alkotmány, államforma
szerkesztésSaint Lucia államformája alkotmányos monarchia, a Nemzetközösség tagjaként alkotmányos rendszere az Egyesült Királyságén alapul.
A jelenleg hatályos alkotmányt 1978-ban a Brit parlament fogadta el a Saint Lucia-i képviselőház jóváhagyásával. Az alkotmány 1979. február 22-én lépett érvénybe a sziget függetlenedésekor.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
szerkesztésSaint Lucián a végrehajtó hatalmat a mindenkori brit uralkodó bírja, aki egyben az ország államfője. A Korona képviselője a szigeten az uralkodó által kinevezett főkormányzó. A politikai végrehajtó hatalmat a miniszterelnök és kormánya képviseli. Az alkotmány értelmében a főkormányzó a kormány tanácsa alapján jár el.
Saint Lucia jelenlegi államfője III. Károly brit király, főkormányzója Neville Cenac. Az ország miniszterelnöke Allen Chastanet 2016 júniusa óta.
Az alkotmány értelmében a törvényhozó hatalmat a parlament gyakorolja, amely az uralkodóból és két kamarából, képviselőházból és szenátusból áll. A képviselőház tagjainak száma megegyezik a választókörzetek számával, amelyet törvény szab meg. Saint Luciának jelenleg tizenhét választókörzete, és így tizenhét képviselője van. A szenátus tizenegy tagú, a szenátorokat a főkormányzó nevezi ki: hatot a miniszterelnök és hármat az ellenzék vezetőjének javaslata alapján, kettőt pedig vallásos, gazdasági és társadalmi szervezetek bevonásával, saját megítélése szerint. A képviselőket ötévente választják, emellett a szenátorok hivatali ideje is öt év.[9]
Az igazságszolgáltatást a Supreme Court képviseli. Az ország alkotmánya elismeri a halálbűntetést. 1987 és 2001 között 18 alkalommal hajtottak végre ilyen ítéletet.
Közigazgatási beosztás
szerkesztésAz ország 11 kerületre van felosztva:
szám | kerület | terület (km²) | lakosság | népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|---|
1 | Anse-la-Raye | 31 | 6.495 | 210 |
2 | Canaries | 16 | 1.906 | 119 |
3 | Castries | 79 | 61.341 | 776 |
4 | Choiseul | 31 | 6.372 | 206 |
5 | Dennery | 70 | 12.773 | 182 |
6 | Forest | 78 | 0 | 0 |
7 | Gros Islet | 101 | 19.816 | 196 |
8 | Laborie | 38 | 7.978 | 210 |
9 | Micoud | 78 | 17.153 | 220 |
10 | Soufrière | 51 | 7.328 | 144 |
11 | Vieux Fort | 44 | 16.329 | 371 |
összes | 617 | 158.076 | 256 |
Politikai pártok
szerkesztés- Egyesült Munkapárt (United Workers Party – UWP)
- Saint Lucia Munkapárt (St. Lucia Labour Party – SLP)
Főkormányzók
szerkesztésNév | hivatali ideje |
---|---|
Vincent Floissac | 1987. április 30. – 1988. október 10. |
Sir Stanislaus A. James | 1988. október 10. – 1996. június 1. |
Sir George Mallet | 1996. június 1. – 1997. szeptember 17. |
Dame Pearlette Louisy | 1997–2017. dec. 31. |
Neville Cenac | 2018– |
Védelmi rendszer
szerkesztésGazdasága
szerkesztésA szigetország külföldi vállalkozásokat és befektetéseket vonzott, különösen az offshore banki és a turisztikai ágazatokban. A turizmus Saint Lucia fő munkahely- és jövedelemforrása – amely 2020 táján a GDP 65%-át teszi ki – és a sziget fő devizabevételi forrása.[10]
Szektorai
szerkesztés- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Cukornád-, gyapot-, kakaó termesztés. Legfontosabb terményei és egyben kiviteli cikkei is a banán és a kókuszdió.
- Ipar, szolgáltatások
Főbb ágazatok: idegenforgalom; ruházat, elektronikai alkatrészek összeszerelése, italok és hullámkarton dobozok gyártása, mészfeldolgozás, kókuszfeldolgozás. [10]
Külkereskedelem
szerkesztésExport: [10]
- Főbb partnerek 2019-ben: Egyesült Államok 29%, Uruguay 16%, Barbados 8%, Trinidad és Tobago 5,5%, Egyesült Királyság 6%, Dominika 6%, Guyana 5%, Franciaország 5%
- Főbb áruk: sör, nyersolaj, ékszerek, rum, banán, ruházat, kakaó, zöldség, gyümölcs, kókuszolaj.
Import: [10]
- Főbb partnerek 2019-ben: Kolumbia 46%, Egyesült Államok 30%, Trinidad és Tobago 5%
- Főbb áruk: élelmiszerek, iparcikkek, gépek, járművek, vegyszerek, üzemanyag.
Közlekedés
szerkesztésLégi
szerkesztésAz ország egyetlen nemzetközi reptere a Hewanorra International Airport (IATA-code: UVF), a sziget déli csücskében, a fővárostól 30 km-re helyezkedik el. Az országba a British Airways (BA) és a BWIA West Indies Airways (BW) társaságokkal közvetlenül lehet eljutni, míg ha Frankfurt am Mainból indulunk, Barbadoson át kell szállni.
Közút
szerkesztésSaint Lucia útjainak hossza 1210 km, ebből 63 km aszfaltozott. A közlekedés bal oldali, hasonlóan Nagy-Britanniához. Az utak többsége kétsávú, viszont szűkek.
Vízi
szerkesztésA legfontosabb kikötők: Castries, Cul-de-Sac és Vieux-Fort.
Telekommunikáció
szerkesztésHívójel prefix | J6 |
ITU zóna | 11 |
CQ zóna | 8 |
Kultúra
szerkesztésSaint Lucia kultúráját afrikai, kelet -indiai, francia és angol örökség befolyásolta.
Az év legnagyobb fesztiválja a Saint Lucia Dzsessz Fesztivál. Május elején, a sziget több helyszínén tartják, és a világ minden tájáról vonz érdeklődőket és zenészeket.[11]
Nobel-díjasok
szerkesztésA népességhez viszonyítva a Nobel-díjasok igen magas arányával büszkélkedhet: Sir Arthur Lewis 1979-ben nyerte el a közgazdasági Nobel-díjat, a költő, Derek Walcott 1992-ben pedig irodalmi Nobel-díjat kapott.
Világörökség
szerkesztésIskolarendszer
szerkesztésKulturális intézmények
szerkesztésMűvészetek
szerkesztésZene, tánc
szerkesztésJellemzőek az olyan karibi zenei műfajok, mint a calypso, a soca, a dancehall, a reggae, compas, a zouk és a salsa, de Saint Lucia erős őshonos népzenei hagyományokkal is rendelkezik. 1991 óta minden májusban Saint Lucia ad otthont a nemzetközileg elismert Jazz Fesztiválnak. 2013-ban a fesztivált átnevezték a The Saint Lucia Jazz & Arts Festival-ra, amely magában foglalja a kultúrát, a vizuális művészetet, az alternatív zenét, a divatot és a gasztronómiát.
A táncot a karibi kultúra ihlette, és aktívan követi azt ma is. Népszerű néptánc a kwadril.
Gasztronómia
szerkesztésAz ország gasztronómiája a francia konyhához áll közel. A borsot szívesen alkalmazzák. Az egzotikus gyümölcsök (mangó, papaja, ananász) elterjedtek.
Sport
szerkesztésKrikett
szerkesztésAz országban igen népszerű a krikett; Saint Lucia az egyik tagja a több kis országot tömörítő, többszörös világbajnok karib-térségi krikettválogatottnak is. Ebből az országból származik többek között a világhírű Daren Sammy is. A térségben működő Caribbean Premier League (CPL) nevű Húsz20-as krikettbajnokság helyi képviselője a Saint Lucia Kings.
Labdarúgás
szerkesztésOlimpia
szerkesztésMédia
szerkesztés- Radio St. Lucia – állami rádió
- The Wave – magánrádió
- Helen Television Service
- The Voice – újság
- The Star – újság
Állami ünnepek
szerkesztés- Január 1./2.: újév
- február 22.: függetlenség napja
- tavasz: nagypéntek
- tavasz: húsvétvasárnap és húsvéthétfő
- május 1.: a munka napja
- május/június: pünkösdhétfő
- augusztus 1.: A felszabadulás napja
- október 2.: Új kenyér ünnepe
- December 13. Lucia (Luca)-nap
- december 25./26.: karácsony
Hasznos információk
szerkesztésAz országban a hálózati feszültség 220 volt és 50 Hz a váltóáram. (Néhány hotelben csak 110 volt, és 60 Hz.)
A hotelekben és az éttermekben a borravaló általában 10-15%, míg a taxisofőrök is elvárnak egy keveset.
Turizmus
szerkesztésSaint Lucia strandjairól ismert, de ezek közül néhány fekete vulkáni homokkal borított.[12] A levegő hőmérséklete átlagosan 27 °C, egész éven át. Számos vízi kalandot kínál, a sznorkelezéstől a jetskin át a vitorlázásig.
Az American Express Travel 2006-ban közzétett jelentése szerint St. Lucia a világ legnépszerűbb esküvői célpontja. A jelentés szerint ekkor St. Lucia olyan híres helyeket utasított maga mögé, mint Las Vegas és a Maldív-szigetek.[13]
Galéria
szerkesztés-
Toraille-vízesés
-
Gros Piton
-
Soufrière-öböl
-
Anse Chastanet fekete homokos strandja
-
Házak a hegyoldalban
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/saint-lucia/summaries/#people-and-society, 2023. augusztus 4.
- ↑ 2010-es népszámlálási adat. [2011. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
- ↑ 100 facts guaranteed to make you the most interesting person in the pub. The Telegraph, 2017. augusztus 25. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
- ↑ A History of St Lucia (angol nyelven). Vieux Fort, Saint Lucia: Lighthouse Road Publications, 10. o.. OCLC 823508372 [2012] (2014). ISBN 9769534005
- ↑ http://www.geographia.com/st-lucia/lcpnts01.htm
- ↑ Kweyolphone Countries Take Stock of the Language's Growth. Government of Saint Lucia. [2012. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 22.)
- ↑ Infoplease.com. Infoplease.com. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
- ↑ Oecd.org. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
- ↑ Constitution of Saint Lucia (PDF). Saint Lucia kormánya, 2006. december 31. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
- ↑ a b c d CIA World Factbook
- ↑ St Lucia Jazz Festival. tropicalsky.co.uk (20 April 2009)
- ↑ McCoy, John (2003). "Saint Lucia". Geo-data : the world geographical encyclopedia (Third ed.). Detroit, MI: Gale. pp. 462–464. ISBN 9780787677084
- ↑ St Lucia: Top wedding venue. BBC Caribbean.com , 2006
Források
szerkesztés- Saint Lucia Government Statistics Department
- ↑ CIA World Factbook: Saint Lucia