Uralkodó

Uralkodónak vagy monarchának nevezzük a monarchikus államformájú államok vagy országok^[1] vezetőjét, államfőjét,^[2] függetlenül attól, hogy tisztségét örökléssel, beházasodással, vagy országgyűlés által megválasztva nyeri el, és függetlenül attól is, hogy nemesi származású-e. Az uralkodói cím birtokosa egyaránt lehet szuverén vagy nem szuverén^[3] államnak a feje.^[4]

Uralkodói címek szerkesztés

Bővebben: Monarchia#Uralkodói címek

császár, cár, szultán, király, fáraó, fejedelem, despota, főherceg, herceg (amennyiben önálló fő/hercegség fejei), illetve kalifa, kán, sáhansáh, sah, emír, sejk, maharadzsa, radzsa, kagán, padisah, négus, inka, pápa stb.

Uralkodói jelképek szerkesztés

Az uralkodók tisztségének leggyakoribb jelei a koronázási jelvények:

korona, mely fejen hordott ékszer,
koronázási palást,
jogar (a bírói hatalom jelképe)
kard, szablya, lándzsa, buzogány (a katonai erő jelképei)
a keresztény hagyományú országokban: országalma, feszület (kereszt)

stb.

Monarchák napjainkban szerkesztés

Neve	Született	Uralkodói címe	Trónra lépése	Öröklés rendje	Trónörökös
II. Erzsébet	1926	Antigua és Barbuda királynője Ausztrália királynője Bahama-szigetek királynője Barbados királynője Belize királynője Kanada királynője Grenada királynője Jamaica királynője Új-Zéland királynője Pápua Új-Guinea királynője Saint Kitts és Nevis királynője Saint Lucia királynője Saint Vincent királynője A Salamon-szigetek királynője Tuvalu királynője Az Egyesült Királyság királynője Normandia Hercegnője Man-sziget Lordja	1952	Primogenitúra	Wales hercege
Tunku Abdul Halim	1924	Kedah szultánja (Malajziában)	1958	Örökletes
VI. Tupou	1948	Tonga királya	2012
Hassanal Bolkiah	1946	Brunei szultánja	1967
Goodwill Zwelethini	1948	A zuluk királya (Dél-Afrikában)	1968
Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk	1980	Bhután királya	2006
II. Margit	1940	Dánia királynője	1972	Primogenitúra	Frederik Koronaherceg
XVI. Károly Gusztáv	1946	Svédország királya	1973	Primogenitúra	Viktória koronahercegnő
Ahmad Shah	1930	Pahang Szultánja (Malajzia)	1974	Örökletes
Hamad ibn Muhammad as-Sarki	1949	Fudzsejra emírje (Egyesült Arab Emírségek)	1974
VI. Fülöp	1968	Spanyolország királya	2014	Örökletes	Asztúria hercegnője
Szabáh al-Ahmad al-Dzsábir asz-Szabáh	1929	Kuvait emírje	2006
Ismail Petra		Kelantan Szultánja (Malajzia)	1979	Örökletes
Vilmos Sándor holland király	1967	Hollandia királya	2013	Primogenitúra	Orange hercege
Alhaji Muhammadu Kabir Usman	?	Katsina emírje (Nigéria)	1981
Rásid ibn Ahmad Ál Mualla	1930	Umm al-Kajvajn emírje (Egyesült Arab Emírségek)	1981
Iskandar	1932	Johor szultánja (Malajzia)	1981	Örökletes
Humajd ibn Rásid Ál Nuajmi	1931	Adzsmán emírje (Egyesült Arab Emírségek)	1981
III. Mswati	1968	Szváziföld királya	1982
III. Szultán ibn Muhammad al-Kászimi	1939	Sardzsa emírje (Egyesült Arab Emírségek)	1987
II. János Ádám	1945	Liechtenstein hercege	1989	Örökletes	Alois herceg
Naruhito	1960	Japán császár	2019		Akisino herceg
Mohammed bin Rásid Ál Maktúm	1949	Dubaj emírje (Egyesült Arab Emírségek)	2006
V. Harald	1937	Norvégia királya	1991	Primogenitúra	Haakon Magnus koronaherceg
Muwenda Mutebi	1955	Buganda királya (Uganda)	1993
II. Albert	1934	A belgák királya	1993	Primogenitúra	Brabant hercege
Solomon Gafabusa Iguru	1949	Bunyoro-Kitara királya (Uganda)	1994
Emmanuel Macron	1977	Andorra francia Társfejedelme	2017	A francia nép választja	Nincs
Hamad bin Halífa Ál Száni		Katar emírje	1995
III. Letsie	1963	Lesotho királya	1996
Mizan Zainal Abidin		Terengganu szultánja (Malajzia)	1998	Örökletes
II. Abdullah	1962	Jordánia királya	1999	Az uralkodó választja utódát	Husszein herceg
VI. Mohammed	1963	Marokkó királya	1999
Henri	1955	Luxemburg nagyhercege	2000	Primogenitúra	Guillaume trónörökös
Sharafuddin Idris Shah		Selangor szultánja (Malajzia)	2001	Örökletes
Joan-Enric Vives i Sicília	1949	Andorra püspöki társfejedelme	2003	Kinevezés	Nincs
Tuanku Syed Sirajuddin	1943	Yang di-Pertuan Agong (Malajzia királya)	2001	A helyi uralkodók közül választják	Terengganu szultánja, ha az ország trónján lejár mandátuma
Tuanku Syed Sirajuddin	1943	Perlis rádzsája (Malajzia)	2000	Örökletes
Hamad ibn Ísza Ál Halífa	1950	Bahrein királya	2002
Norodom Szihamoní	1953	Kambodzsa királya	2004	A 9 tagú királyválasztó tanács választja
II. Tomasi Kulimoetoke , Soane Patita Maituku , Visesio Moeliku		Wallis és Futuna kaveluája	2004	Wallis és Futunának 3 uralkodója van, akiket a törzsi tanács választ meg.
Halífa bin Zájed Ál Nahaján	1948	Abu-Dzabi emírje, az Egyesült Arab Emírségek elnöke	2004
II. Albert	1958	Monaco hercege	2005	Primogenitúra	Caroline hercegnő
Abdulláh	1924	Szaúd-Arábia királya	2005	A család választ	Szultán koronaherceg
Ferenc	1936	pápa (A Vatikán szuverén uralkodója)	2013	A bíborosok választják meg a konklávén.
Hajszam	1954	Omán szultánja	2020

Uralkodók nem vezető pozícióban vagy illegalitásban szerkesztés

Görögország: II. Konstantin Trónörököse: Spárta hercege

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Uralkodóházak listája

Hivatkozások szerkesztés

↑ Magyar Értelmező Kéziszótár szerint egységes államszervezetbe tartozó földrajzi terület a benne és a rajta levőkkel együtt.
↑ Lásd Magyar Értelmező Kéziszótár
↑ azaz hűbéres vagy bármilyen módon függő monarcha
↑ A legmagasabb uralkodói cím, mely szuverén státusszal bírhat, az a hercegség, l. Liechtenstein és Monaco stb., de királyságok, sőt császárságok is létezhetnek korlátozott szuverenitással, mint például Malajzia tagállamai, melyek mind királyságok. A történelemben ilyen, nem szuverén státuszú ország volt például a Cseh Királyság, mely sosem rendelkezett önálló állami léttel 1918-ig, hanem előbb a Német-Római Birodalom, majd 1804-től az Osztrák Császárság egyik vezető tagállama volt. Hasonlóan a Cseh Királysághoz, az 1806-tól függetlenné váló egykori Német-római Birodalom kötelékébe tartozó fejedelemségek a Német Császárság 1871-es megalakulása után ugyan elvesztették szuverenitásukat, de az uralkodói cím változatlanul megőrződött még a királyságok esetében is, így például a Bajor Királyság, Szász Királyság, Württembergi Királyság stb. uralkodói nem szuverén királyokká váltak.

Irodalom szerkesztés

Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai kiadó, Budapest, 1972

[1] Magyar Értelmező Kéziszótár szerint egységes államszervezetbe tartozó földrajzi terület a benne és a rajta levőkkel együtt.

[2] Lásd Magyar Értelmező Kéziszótár

[3] zaz hűbéres vagy bármilyen módon függő monarcha

[4] A legmagasabb uralkodói cím, mely szuverén státusszal bírhat, az a hercegség, l. Liechtenstein és Monaco stb., de királyságok, sőt császárságok is létezhetnek korlátozott szuverenitással, mint például Malajzia tagállamai, melyek mind királyságok. A történelemben ilyen, nem szuverén státuszú ország volt például a Cseh Királyság, mely sosem rendelkezett önálló állami léttel 1918-ig, hanem előbb a Német-Római Birodalom, majd 1804-től az Osztrák Császárság egyik vezető tagállama volt. Hasonlóan a Cseh Királysághoz, az 1806-tól függetlenné váló egykori Német-római Birodalom kötelékébe tartozó fejedelemségek a Német Császárság 1871-es megalakulása után ugyan elvesztették szuverenitásukat, de az uralkodói cím változatlanul megőrződött még a királyságok esetében is, így például a Bajor Királyság, Szász Királyság, Württembergi Királyság stb. uralkodói nem szuverén királyokká váltak.

[1]

[2]

[3]

[4]