Wikipédia

Dubaj

város az Egyesült Arab Emírségekben

Dubaj (hivatalos magyar átírása szerint[1]) vagy Dubai (az elterjedt angol átírás szerint) az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városa és az azonos nevű emírség (emirátus) fővárosa.[2]

Dubaj / Dubai (دبيّ)
Dubaj / Dubai címere
Dubaj / Dubai címere		 Dubaj / Dubai zászlaja
Dubaj / Dubai zászlaja
Közigazgatás
Ország Egyesült Arab Emírségek
Jogállás város
Alapítás éve1833. június 9.
Polgármester Mohammed Bin Rásid Ál Maktúm
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség3 331 420 fő (2020)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 m
TerületEmírség: 3885 km². Város: 440 km²
IdőzónaUTC+04:00
Elhelyezkedése
Dubaj / Dubai (Egyesült Arab Emírségek)
Dubaj / Dubai
Dubaj / Dubai
Pozíció Egyesült Arab Emírségek térképén
é. sz. 25° 18′, k. h. 55° 18′Koordináták: é. sz. 25° 18′, k. h. 55° 18′
Dubaj / Dubai weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubaj / Dubai témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A 18. században kis halászfaluként alapított város a 21. század elején gyorsan növekedett, a turizmusra és a luxusra összpontosítva. Itt található a világon a második legtöbb ötcsillagos szálloda és a világ legmagasabb épülete, a 828 méter magas Burdzs Kalifa. Dubaj napjainkban a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.[3]

Az Arab-félsziget keleti részén, a Perzsa-öböl partján fekszik, és az utas- és teherszállítás egyik legfontosabb globális közlekedési csomópontja.[4] Az olajbevételek segítettek felgyorsítani a város fejlődését, amely már egyébként is jelentős kereskedelmi csomópont volt.[5] A 20. század eleje óta a regionális és nemzetközi kereskedelem központja, Dubaj gazdasága a kereskedelem, az idegenforgalom, a légi közlekedés, az ingatlanok és a pénzügyi szolgáltatások bevételeire támaszkodik. Az olajtermelés 2018-ban az emírség GDP-jének kevesebb mint 1 százalékát adta. A számtalan innovatív, nagyszabású építészeti és egyéb beruházásaival,[6] valamint kiemelkedő sporteseményeivel szintén ismertté vált a világ számára. A város lakossága körülbelül 3,49 millió fő (2021-ben).

Etimológia Szerkesztés

A Dubaj szó nyelvi eredete vita tárgyát képezi, mivel néhány kutató perzsa eredetűnek gondolja, míg mások arabnak vélik. Fedel Handhal, az Egyesült Arab Emírségek kultúrtörténetének kutatója szerint a Dubaj szó a Daba kifejezésből származik [további származéka Yadub], ami csúszást jelent, és valószínűleg a Dubaj-öböl áramlására utal.

Történelem Szerkesztés

 
Az 1799-ben épült Al Fahidi erőd a legrégibb, még álló épület Dubajban (jelenleg a Dubaj Múzeum részét képezi)

Az iszlám kultúra születéséről a Délkelet-Arab-félszigeten nagyon keveset tudunk, kivéve, hogy a környék számos ősi városa kereskedelmi központ volt a keleti és a nyugati világ között. Az ősi mangrovemocsár maradványait, melynek létezése legalább 7000 évre nyúlik vissza, a csatornarendszer átépítésekor fedezték fel Dubajban. 5000 évvel ezelőtt még homok borította a területet, beleértve a város mostani partvonalát is.

Az iszlám elterjedése előtt a helyiek a Badzsir nevű istenségnek hódoltak.[7] Ez az időszak a bizánci nagyhatalmak időszaka volt.

Az iszlám elterjedése után Ommajjád kalifa kezébe került a hatalom. A Dubaji Múzeum ásatásai szerint Al-Jumayra (Dzsumeira) régióban találtak több leletet, mely az omajjád-időszak fennállását igazolja.[8]

A legkorábbi írásos feljegyzés, mely említést tesz Dubajról, 1095-ből származik, az andalúz–arab földrajztudós, Abu Abdullah al-Bakri említi földrajzkönyvében. A velencei gyöngykereskedő, Gaspero Balbi 1580-ban látogatott a területre, Dubajt (Dibei) gyöngyipara miatt említi meg. Egy település fennállásáról hivatalos források csak 1799 után értekeznek.

19. század Szerkesztés

A 19. század elején, az Al Abu Falasa-klán (House of Al-Falasi) létesítette Dubajt, amely továbbra is Abu-Dzabitól függött, egészen 1833-ig. 1820. január 8-án a dubaji sejk és a régió többi sejkje aláírta az Általános Tengerbiztonsági Békeszerződést a brit kormánnyal. 1833-ban azonban az Ál Maktúm-dinasztia (szintén a House of Al-Falasi klán leszármazottjai) Bani Yas törzse elhagyta Abu-Dzabit, és átvette Dubai irányítását az Abu Fasala-klántól minden ellenállás nélkül.

Dubaj az 1892-es kizárólagos megállapodás értelmében az Egyesült Királyság védelme alá került, így a britek beleegyeztek abba, hogy megvédjék Dubajt az Oszmán birodalom támadásai ellen. Az 1800-as években két katasztrófa is sújtotta a várost. Az első 1841-ben következett be, amikor a helyi Bur Dubaiban himlőjárvány tört ki, melynek hatására a lakosok nagy része keletebbre, Deirába költözött. A második 1894-ben, amikor Deirában pusztított tűzvész, s a legtöbb otthon leégett. Ennek ellenére a város földrajzi fekvése miatt továbbra is vonzotta a kereskedőket a régióba. A dubaji emír szívesen fogadta őket, és csökkentette a kereskedelmi adók összegét is, amely a régió akkori legfontosabb kereskedelmi csomópontjaiból, a távoli Sardzsából (Sharjah) és Bandar Lengehből is ide csalogatta az üzletkötőket.

20. század Szerkesztés

 
Az Ál Rász körzet a Deira negyedben az 1960-as években

Dubaj Iránhoz való földrajzi közelsége is fontossá tette a helyet. A város jelentős kikötője volt a külföldi kereskedőknek, elsősorban az irániaknak, akik végül le is telepedtek itt. Az 1930-as évekig Dubaj a gyöngyhalászatáról volt nevezetes. A gyöngyipar először az első világháború során sérült helyrehozhatatlanul, majd az 1920-as évek gazdasági válsága miatt. Következésképpen a városból sokan kivándoroltak, a Perzsa-öböl más részeit választva otthonukul.

1947-ben határvita robbant ki Dubaj és Abu-Dzabi között a közös határ északi részét illetően, mely a két állam háborújába csapott át. Az ellenségeskedés átmeneti beszüntetésében a britek által felállított választott bírák is szerepet játszottak.

Az emirátusok közötti határviták az Egyesült Arab Emírségek megalakulása után is folytatódtak; csak 1979-ben született meg az a hivatalos kompromisszum, mely végleg pontot tett az összetűzésre. A villamos energiát 1950-ben hozták be Dubajba, ekkor fektették le a telefonkábeleket is, s ugyancsak ekkor létesült a repülőtér. Ez az időszak egybeesett azzal, hogy az angolok közigazgatási hivatalai Sardzsából Dubajba kerültek.[9] 1966-ban a település csatlakozott az újonnan függetlenné vált országhoz, Katarhoz, hogy egy új monetáris egységet hozzon létre, a katari / riál Dubait, a rúpia leértékelése után. Az olajat is ebben az évben fedezték fel Dubajban, mely után a város jelentős engedményeket nyújtott a nemzetközi olajipari vállalatoknak. Az olaj felfedezése a külföldi munkások tömeges beáramlásához vezetett, elsősorban indiaiak és pakisztániak érkeztek. Ennek eredményeképp a lakosság száma 1968-ról 1975-re 300%-kal nőtt a becslések szerint.

1971. december 2-án Dubaj, Abu-Dzabi és öt másik emirátus megalakította az Egyesült Arab Emírségeket, a britek elhagyták a Perzsa-öböl területét. 1973-ban Dubaj más emirátusokhoz is csatlakozott, hogy létrehozzák az egységes valutát: a dirhamot. Az 1970-es években Dubajnak tovább növekedtek az olajból és a kereskedelemből származó bevételei. 1979-ben hozták létre Dzsebel Ali (Jebel Ali) mesterséges kikötőjét, mely a világ legnagyobb mesterséges kikötője: a külföldi vállalatoknak korlátlan munkaerő-importot és exporttőkét biztosított.

 
Dubaj a 21. század elején az egyik leggyorsabb ütemben fejlődő város a világon

Az 1990-ben kirobbant öbölháború óriási hatással volt a városra. A bizonytalan politikai feltételek miatt gazdaságilag a dubaji bankok sínylették meg igazán a történteket. Viszont az 1990-es évek folyamán sok külföldi kereskedelmi vállalat helyezte át székhelyét a városba, előbb Kuvaitból, még az öbölháború idején, majd később Bahreinből is. Az öbölháború utáni olajár-emelkedések arra ösztönözték a várost, hogy a szabad kereskedelemre és a turizmusra fókuszáljon.

21. század Szerkesztés

A Dzsebel Ali kikötő sikerén felbuzdulva, Dubaj saját modelljét másolva újabb vámmentes zónákat létesített, így jött létre a Dubai Internet City, a Dubai Media City és a Dubai Maritime City is. A világ legmagasabb szabadon álló szállodájának, a Burdzs al-Arabnak felépítésével, illetve az új lakóingatlanok létesítésével Dubaj a turizmust választotta fő megélhetési forrásául. 2002 óta a városban a privát ingatlanbefektetések növekedése látható,[10] melyek olyan beruházásokkal üdítik fel a várost, mint a mesterséges Pálma szigetek, a Világ-szigetek projekt vagy a Burdzs Kalifa. Ugyanakkor az erőteljes gazdasági növekedést az elmúlt években az inflációs ráta növekedése kíséri, amit részben az okozott, hogy közel kétszeresére emelkedtek a kereskedelmi és lakóingatlanok bérleti költségei, jelentősen növelve a lakosok megélhetési költségeit is.

Földrajz Szerkesztés

 
Terepjárók Dubaj homokjában

A város közvetlenül az arab sivatagban fekszik, topográfiája ugyanakkor jelentősen eltér az Egyesült Arab Emírségek déli részétől. Míg Dubaj tájait homokos sivatagi minták jellemzik, az ország déli régióira inkább a kavicssivatagok jellemzőek. A homok többnyire zúzott kagylóból és korallból áll, szép tiszta, fehér. A lapos homokos sivatag enged utat a Nyugati-Hádzsár (Hajar) hegységnek, mely Dubaj és az ománi Hatta határa mellett fut. A Nyugati-Hádzsár hegyláncának felszíne száraz, éles és töredezett, hegyei mintegy 1300 méteres magasságig emelkednek. Dubajnak nincsenek természetes folyói vagy oázisai, azonban van egy természetes öble, a Dubaj-öböl, mely elég mély ahhoz, hogy a nagy hajók átkeljenek rajta. Dubajban számos kanyon is van, a Nyugati-Hádzsár térségében. A hatalmas tengeri homokdűnék Dubaj déli részét jellemzik, melyek végül az „üres negyed” néven ismert sivatagba vezetnek.

Szeizmográfiailag Dubaj stabil zónában fekszik, a legközelebbi földrengésveszélyes terület is 120 kilométerre van az Egyesült Arab Emírségektől, melynek valószínűtlen, hogy bármilyen hatása is lenne a városra. Szakértők szerint a cunami lehetősége is minimális, mivel a Perzsa-öböl vize nem elég mély ahhoz, hogy cunami keletkezzen benne.

 
A város éjszakai műholdas felvétele a felhők fölé emelkedő felhőkarcolókkal (2009)

A várost körülvevő homokos sivatagot vadon élő füvek és pálmák ékesítik. Számos őshonos fa, mint például a miatyánkcserje, valamint a betelepített fák is, mint az eukaliptuszok, Dubaj természeti parkjait színesítik. A túzok, a csíkos hiéna, a sivatagi róka, a sólyom és az arab antilop a dubaji sivatag jellemző állatvilágának részei. Dubaj egét tavasszal és ősszel több mintegy 320 költöző madárfaj népesíti be, vizeiben több mint 300 halfaj fordul elő.

A Dubaj-öböl északkeleti-délnyugati irányban húzódik keresztül a városon. A város keleti részét Deira helysége formálja, melyet keleten Sárdzsa (Sharjah) követ, délen pedig Ál-Avír (Al Aweer) városa.

Éghajlat Szerkesztés

Dubajban sivatagi éghajlat uralkodik. A nyár rendkívül forró, hosszan tartó, szeles és párás, a legmagasabb hőmérséklet átlagosan 40 °C körül alakul, az éjszakai hőmérséklet pedig 30 °C körül van a legmelegebb hónapban, augusztusban. A legtöbb nap egész évben napos. A tél relatív hűvös vagy enyhe, a legmagasabb hőmérséklet átlagosan 24 °C, a leghidegebb hónapban, januárban pedig 14 °C az éjszakai hőmérséklet. A csapadék mennyisége azonban az elmúlt évtizedekben növekedett, a felgyülemlett csapadékmennyiség elérte az évi 110,7 mm-t.[11] A dubaji nyarak a nagyon magas páratartalomról is ismertek, ami sokak számára nagyon kellemetlenné teheti a nyári, kivételesen magas harmatpontokat. A hőindex értéke nyár csúcsán a 60 °C-ot is meghaladhatja.[12] Dubajban a legmagasabb feljegyzett hőmérséklet 48,8 °C.

A napsütéses órák száma magas, évi mennyisége kb. 3570 óra.

Dubaj éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)31,837,541,343,547,047,949,048,845,142,438,033,249,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)23,925,428,933,337,739,840,941,338,935,430,626,233,6
Átlaghőmérséklet (°C)19,120,523,627,531,433,435,535,933,329,825,421,228,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)14,315,518,321,725,127,330,030,427,724,120,116,322,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)7,77,411,013,715,721,324,124,022,015,010,88,27,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)192522700100131694
Havi napsütéses órák száma2512412703063503453323263093072792543570
Forrás: Dubai Meteorological Office[13]
UAE National Center of Meteorology[14]


Demográfia Szerkesztés

Népességének változása Szerkesztés

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2 106 177
2 502 715
3 286 620
3 331 420
3 564 931
20132016201920202023
Adatok: Wikidata

Etnikai megoszlás Szerkesztés

2013-ban a Dubaj Emírség lakosságának csak körülbelül 15%-át tették ki az Egyesült Arab Emírségek állampolgárai,[15] a többiek pedig vendégmunkások vagy bevándorlók voltak, akik közül sokan már régóta, akár generációk óta az országban élnek, vagy az Egyesült Arab Emírségekben születtek.[16][17]

A 2010-es évek elején a külföldről származó lakosság körülbelül 85%-a (és az emírség teljes lakosságának 71%-a) ázsiai eredetű volt, főként indiai (51%) és pakisztáni (16%); további jelentős ázsiai csoportok a bangladesiek (9%) és a filippínók (3%).[18] A lakosság kb. negyede – egyes források szerint – Iránból származik.[19] A 2010-es évek elején több mint 100 ezer brit élt Dubajban, a nyugatiak közül messze a legnagyobb csoportot alkotva.[20]

Nyelvi megoszlás Szerkesztés

Az arab az Egyesült Arab Emírségek nemzeti és hivatalos nyelve. Az arab öböl béli dialektusát anyanyelvként beszélik az őslakosok.[21] Az angolt második nyelvként használják.

A bevándorlás miatt a Dubajban beszélt további fő nyelvek az indiai és más ázsiai nyelvek: malajálam, hindi-urdu (vagy hindusztáni ), gudzsaráti, perzsa, szindhi, tamil, pandzsábi, pastu, bengáli, beludzsi, kannada, szingaléz, marathi, telugu, tagalog, kínai stb.[22]

Vallás Szerkesztés

 
Az el-Rahim-mecset a felhőkarcolók tövében

Az Egyesült Arab Emírségek alkotmányának 7. cikke szerint az iszlám az ország hivatalos államvallása. A kormány a mecsetek csaknem 95%-át támogatja, az imámok az állam alkalmazásában állnak. A mecsetek hozzávetőleges 5%-a teljesen magántulajdonú. Számos nagy mecset jelentős magántulajdonnal rendelkezik.[23]

A városban nagy keresztény, hindu, szikh, baháʼí, buddhista és más vallási közösségek is élnek, valamint egy kicsi, de növekvő zsidó közösség.[24] A nem muszlim csoportok birtokolhatnak saját imaházat, ahol szabadon gyakorolhatják vallásukat. Azok a csoportok, amelyeknek nincs saját épületük, használhatják más vallási szervezetek létesítményeit vagy magánházakban tarthatnak istentiszteletet.[25]

Egyesek szerint Egyesült Arab Emírségek a világ egyik legtoleránsabb helye a keresztényekkel szemben.[26] 2020. tavaszán az Utolsó Napok Szentjeinek JKE is bejelentette az egyik dubaji templomának felépítését.[27]

Gazdaság Szerkesztés

Lásd még: a Dubaj gazdasága cikket
 
Dubaj a Burdzs Kalifa épületéből nézve (2007-ben)
 
Dubaj toronyházai a háttérben 2009-ben
 
A Business Bay

Dubaj napi 240 000 hordó olajat termel, és jelentős mennyiségű gázt a part menti területeken. Az emírség továbbá 2%-os részesedéssel bír az Egyesült Arab Emírségek gázbevételéből. Dubaj olajtartalékai jelentősen csökkennek, 20 éven belül várhatóan ki is merülnek. Gazdaságában az ingatlanberuházások, a kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások meghatározóak. Az emirátus vezető importáló országai Japán, Kína és az Amerikai Egyesült Államok. A legtöbb új épület, melyet a kikötők területén emeltek, a banki és pénzügyi központok fellegvára. Dubajban 1990-ig szabadon lehetett kereskedni az arannyal, így az indiai csempészkereskedelem központja volt, hiszen Indiában az arany behozatalát erősen korlátozták.[28]

Az 1970-es években létesített Dzsebel Ali kikötő a világ leghatalmasabb mesterséges kikötője, konténerforgalmát tekintve a nyolcadik helyen áll. Dubaj szolgáltatóipari központként is fejlődik, elsősorban ami a szolgáltatásokat és pénzügyeket illeti, köszönhetően ágazatspecifikus vámmentes övezeteinek, amelyek behálózzák az egész várost. A Dubai Internet City a Dubai Media Cityvel működik együtt a TECOM részeként (Dubaji Technológiai, Elektronikus, Kereskedelmi és Média Hatóság), egyike az olyan enklávéknak, amelynek tagjai közé olyan informatikai cégek tartoznak, mint az EMC Corporation, az Oracle Corporation, a Microsoft vagy az IBM, és olyan médiaszervezetek, mint az MBC, a CNN, a BBC, a Reuters és az AP. Az országban jelentős nyugati cégek fektetnek be, mint az AT&T, a General Motors, a Heinz, a Shell és a Sony. A Dubaji Pénzügyi Piacot mind a helyiek, mind a külföldiek számára 2000 márciusában (DFM) hozták létre mint a kereskedelmi értékpapírok és kötvények másodlagos piacát.

A kormány azon döntését, hogy változatossá tegye a kereskedelmi alapú, de olajra támaszkodó gazdaságot, egyrészről a szolgáltatóipar és a turisztikai ipar erősítésével kívánta elérni, ami másrészről 2004–2006 között az ingatlanok felértékeléséhez vezetett. A hosszabb távú értékelés, ugyanakkor az ingatlanok értékcsökkenését mutatja: 2001 és 2008 között bizonyos beruházásoknak 64%-kal csökkent az értéke. Ugyanakkor éppen a széles körű ingatlanfejlesztési projektek vezettek a világ legmagasabb felhőkarcolóinak és legnagyobb beruházásainak megvalósításához, mint a Burdzs Kalifa, a Pálma szigetek, valamint a világ legmagasabb és legdrágább szállodája, a Burdzs al-Arab. A város ingatlanpiaca az elmúlt években mégis visszaesett, a lassuló gazdasági környezet hatására. Mohammed al-Abbar a 2008 decemberében megrendezett sejkek tanácsán azt mondta a nemzetközi sajtó képviselőinek, hogy az építkezésekért felelős Emaar cégcsoportnak 70 milliárd amerikai dolláros hitele, Dubajnak pedig további 10 milliárd dolláros hitele van, miközben a becslések 350 milliárdra becsülik azt, amik az ingatlanokban fekszenek. A turizmus amúgy is prioritás Dubajban, a kormány szerint 2010-re évi 15 millió turistát akartak fogadni. Ezért is építették a legmagasabb, a legnagyobb, a legelső épületcsodákat.

A Dubaji nemzetközi repülőtér Deira déli részén található. A dubaji ingatlanberuházások nagy része a Dubaj-öböl nyugati felére koncentrálódik, a Dzsumeira parti öv mentére. Ezen a szakaszon emelkedik a Burdzs al-Arab (Arabok tornya) épülete is, de szintén itt találjuk a legfontosabb kikötőket. Dubajnak 5 főútvonala van, melyek összekötik a várost az emírségekkel, ezek közül a legismertebb az E11, azaz a Sejk Zajed sugárút, amely mentén több mint 100 méteres felhőkarcolók is sorakoznak.

Közlekedés Szerkesztés

A dubaji közlekedést a Roads and Transport Authority (RTA), a dubaji kormány 2005-ben királyi rendelettel létrehozott szervezete irányítja.[29] A tömegközlekedési hálózat a múltban zsúfoltsági és megbízhatósági problémákkal küzdött, amelyeket egy nagyszabású beruházási programmal kezeltek, amelynek keretében több mint 70 milliárd AED értékű fejlesztést terveznek befejezni 2020-ig, amikor a város lakossága az előrejelzések szerint meghaladja a 3,5 milliót.[30] 2009-ben a dubaji városvezetés statisztikái szerint a városban a becslések szerint 1 021 880 autó volt.[31] 2010 januárjában a tömegközlekedést használó dubajiak aránya mindössze 6% volt.[32]

Közút Szerkesztés

Öt fő útvonal – E 11 (Sheikh Zayed Road), E 311 (Sheikh Mohammed Bin Zayed Road), E 44 (Dubai-Hatta Highway), E 77 (Dubai-Al Habab Road) és E 66 (Oud Metha Road, Dubai-Al Ain Road, vagy Tahnoun Bin Mohammad Al Nahyan Road)[33] – fut keresztül Dubajon, összekötve a várost más városokkal és emírségekkel. Ezenkívül számos fontos városon belüli útvonal, mint például a D 89 (Al Maktoum Road/Airport Road), a D 85 (Baniyas Road), a D 75 (Sheikh Rashid Road), a D 73 (Al Dhiyafa Road), a D 94 (Jumeirah Road) és a D 92 (Al Khaleej/Al Wasl Road) köti össze a város különböző pontjait. A város keleti és nyugati részét az Al Maktoum híd, az Al Garhoud híd, az Al Shindagha alagút, a Business Bay Crossing és az Floating híd köti össze.[34]

A dubaji tömegközlekedési rendszert az RTA működteti. A buszrendszer 140 útvonalon közlekedik, és 2008-ban több mint 109 millió embert szállított. 2010 végére 2100 busz közlekedett a városban.[35] 2006-ban a közlekedési vállalat bejelentette, hogy 500 légkondicionált buszvárót építtet, és további 1000-et tervez az emírségekben, hogy ösztönözze a közösségi autóbuszok használatát.[36]

Bár a legtöbben mégis saját gépjárművel közlekednek, Dubajnak kiterjedt taxihálózata is van, melyet szintén az RTA működtet. A dubaji engedéllyel rendelkező taxik könnyen felismerhetők a krémszínű karosszériáról és a különböző tetőszínekről, amelyekkel az üzemeltető azonosítható. A legnagyobb üzemeltető a Dubai Taxi Corporation, az RTA egyik részlege, amelynek taxijai piros tetővel rendelkeznek. Öt magánüzemeltető van: Metro Taxis (narancssárga tető); Network Taxis (citromsárga tető); Cars Taxis (kék tető); Arabia Taxis (zöld tető); és City Taxis (lila tető). Ezen kívül létezik egy Ladies and Families taxiszolgáltatás (rózsaszín tetővel) női sofőrökkel, amely kizárólag a nők és gyermekek számára nyújt szolgáltatást. Az emírségben több mint 3000 taxi működik, amelyek naponta átlagosan 192 000 utat tesznek meg, és mintegy 385 000 személyt szállítanak. 2009-ben a taxik száma meghaladta a 70 millió fuvart, és mintegy 140,45 millió utast szolgáltak ki.[37][38][39]

Légi közlekedés Szerkesztés

A dubaji nemzetközi repülőtér (IATA: DXB), az Emirates légitársaság bázisa, Dubaj városát és az ország más emírségeit szolgálja ki. A repülőtér az utasforgalom alapján a világ harmadik legforgalmasabb repülőtere, a nemzetközi utasforgalom alapján pedig a világ legforgalmasabb repülőtere.[40] Amellett, hogy fontos utasforgalmi csomópont, a repülőtér a világ hatodik legforgalmasabb teherforgalmi repülőtere, 2014-ben 2,37 millió tonna rakományt kezelt.[41] Az Emirates Dubai nemzeti légitársasága. A 2018-as állapot szerint nemzetközi szinten működött, hat kontinens több mint 70 országának több mint 150 célállomását szolgálva ki.[42]

Az Al-Maktúm nemzetközi repülőtér (IATA: DWC) fejlesztését 2004-ben jelentették be. A fejlesztés első ütemében megnyílt egy A380-gépekre alkalmas futópálya, 64 távoli állóhely, egy évi 250 000 tonna teherszállítmány befogadására alkalmas teherterminál és egy évi ötmillió utas fogadására tervezett utasterminál-épület.[43] Miután elkészül, a Dubai World Central-Al Maktoum International lesz a világ legnagyobb repülőtere öt kifutópályával, négy terminálépülettel, illetve 160 millió utas és 12 millió tonna teherszállítmány befogadására lesz alkalmas.[44]

 
A város metrójának egyik állomása
 
A Dzsebel Ali kikötője

Metróhálózat Szerkesztés

A dubaji metró két vonalból áll (a piros és a zöld vonal), amelyek a város pénzügyi és lakónegyedeiben közlekednek. A metró 2009 szeptemberében nyílt meg.[45] A metró üzemeltetéséért a brit székhelyű nemzetközi szolgáltató vállalat, a Serco felel.

2020-ig bezárólag a piros vonal fő gerincvonala 29 állomással (4 földalatti, 24 magasvasúti és 1 földfelszíni) rendelkezik, és a Rashidiya állomástól a Dzsebel Aliban található UAE Xchange állomásig közlekedik. A zöld vonal, amely az Etisalat állomástól a Creek állomásig közlekedik, 20 állomással rendelkezik (8 földalatti, 12 magasvasúti). A piros vonal meghosszabbítása, amely bekötötte a vonalba az EXPO 2020 helyszínét 2021. június 1-jén nyílt meg. Egy kék és egy lila vonalat is terveznek. A dubaji metró az első városi vasúthálózat az Arab-félszigeten.[46] A vonatok teljesen automatizáltak és vezető nélküliek.[47]

Egysínű vasút a Dzsumeira Pálmán Szerkesztés

A Pálma-szigetet a szárazfölddel összekötő egysínű vasútvonal 2009. április 30-án nyílt meg.[48] Ez az első egysínű vasút a Közel-Keleten.[49] Tervezik a dubaji metró piros vonalához való csatlakozását.[50]

Villamoshálózat Szerkesztés

Dubaj 2008 áprilisa óta két, egymástól függetlenül épülő villamosprojekttel is rendelkezik, a belvárosi Burdzs Dubaj villamossal, valamint az asz-Szufúh névre hallgatóval. Az első vonal Al Sufouh ↔ Jumeirah Beach viszonylatban 2014. november 11-én került átadásra.

Vízi közlekedés Szerkesztés

A Dzsebel Ali egy mélytengeri kikötő Dubaj mellett, a két pálmasziget között. A 2010-es években a világ kilencedik legforgalmasabb kikötője, valamint a Közel-Kelet legnagyobb és messze legforgalmasabb kikötője.[51] Az 1970-es évek végén építették.

Az abrák hagyományos, kisebb méretű hajók, amik a Dubaj-öböl (Dubai Creek) két partja között szállítják az utasokat.

Kultúra Szerkesztés

 
Egy szúk (bazár) a Deira negyedben

Dubaj népessége sokszínű és multikulturális közösség. A város kulturális lenyomatát eredetileg egy kis, etnikailag homogén közösség adta, amit fokozatosan megváltoztatott más etnikai csoportok beáramlása; először az irániaké az 1900-as évek elején, majd később az indiaiaké és a pakisztániaké az 1960-as években. A lakosság sokszínűsége ellenére ritkák az etnikai feszültségek. A legnagyobb ünnepek közé tartozik az Eid al Fitr, ami a Ramadán végét jelenti, illetve a nemzeti ünnep, december 2., mely az Egyesült Arab Emírségek születésének évfordulóját jelöli. Az évente megrendezésre kerülő Dubaji Vásárlófesztivál (Dubai Shopping Festival) és a Dubai Nyári Meglepetések több mint négymillió látogatót vonzanak a városba; a bevételek meghaladják az egymilliárd amerikai dollárt. Több konferenciát, kiállítást és kulturális rendezvényt is szerveznek a vásárfesztivál egy hónapos időtartamára időzítve, ezzel is jelentősen növelve a Dubajba látogató turisták és üzletemberek számát. A fesztivál ideje alatt több hotel is 60 százalékos kedvezményt ad szobáira, sőt a vendégek nem ritkán több mint húsz százalékkal olcsóbban étkezhetnek éttermeikben. A nagy bevásárlóközpontok a városban, mint például a Deira City Centre, a BurJuman és az Ibn Battuta Mall mágnesként vonzzák a vásárlókat a régióba, ahogy a helyi kis piacok, a szukok (souk) is népszerűek.

Gasztronómia Szerkesztés

A dubaji konyha változatossága a társadalom kozmopolita jellegét tükrözi. Az arab ételek nagyon népszerűek, bárhol megkóstolhatjuk őket a városban, válasszuk akár a kis kiméréseket, akár Deira vagy Al Karama elit éttermeit. A kínai és dél-ázsiai gyorsétkezdék is igen kedveltek,[52] a sertéshús értékesítése és fogyasztása sem illegális, bár az eladást szabályozzák, csak nem muzulmánoknak árusítható a kijelölt területeken.[53] Hasonló a helyzet az alkoholos italok esetében is. Az alkoholvásárláshoz engedély szükséges, bár a négy- és ötcsillagos hotelek bárjaiban és éttermeiben hozzáférhetőek.[54]

Film és zene Szerkesztés

A város ad otthont az évente megrendezett Dubaji Nemzetközi Filmfesztiválnak, amely az arab és a nemzetközi mozi ünnepelt sztárjait is Dubajba vonzza. A város zenei színtéren is aktív, többek közt Tarkan, az Aerosmith, Santana, Elton John, Pink és Céline Dion is felléptek már itt. A Dubaji Rockfesztivál pedig a heavy metal és a rock szerelmeseit nyűgözheti le.

Sport Szerkesztés

A legnépszerűbb sportok Dubajban a labdarúgás és a krikett. 2005-ben a Nemzetközi Krikett-tanács is Dubajba tette át Londonból a székhelyét. A város számos indiai–pakisztáni mérkőzésnek adott otthont. A Dubai Desert Classic a profi golfszövetség tornáinak egyik állomása. A Dubai Open, az ATP tenisztorna, valamint a Dubai World Cup, azaz a világ leggazdagabb lovainak versenye évente sok ezreket vonzanak. A legjelentősebb helyi sportlétesítmények a Dubai Sports City és az Aviation Club Tennis Centre.

Szórakozás Szerkesztés

Dubaj éjszakai életéről is ismert. A klubok és bárok többnyire a hotelekben találhatók a szeszesital-törvények miatt. 2008-ban a New York Times is Dubajt ajánlotta a bulizni kívánó turistáknak.[55]

A legkedveltebb szabadidős tevékenységek Dubajban a brunch, a sivatagi szafari és kempingezés. A brunch a reggeli és az ebéd összeházasításából született: nem más mint egy délutánba nyúló, hosszú ebéd. A hétvége Dubajban péntekre és szombatra esik, így a pénteki brunch az egyik legkedveltebb hétvégi időtöltés. Bármelyik hotelba vagy klubba látogat is el a turista, pénteken pazar választékra számíthat. Dubaj családcentrikussága folytán a gyerekek szórakoztatásáról is mindig gondoskodnak a hotelek a brunchok alkalmával.

Az evés-ivás mellett természetesen rengeteg más lehetőséget is kínál a város a szabadidő kellemes eltöltésére. Színház, mozi, koncertek, lóverseny, vízi sportok. Dubajban lehetséges egyik nap a tengerparton sütkérezni, másnap a híres Ski Dubaiban síelni, ahogy számtalan élményfürdő és színházi programok is rendelkezésre állnak.

Turizmus Szerkesztés

 
A Dzsumeira Pálma látványa az űrből nézve
 
A Dzsumeira Pálma koronája (2008)
 
Strand a Dzsumeirán

Dubaj hajdan a kereskedőket és a tengerészeket vonzotta, manapság leginkább kíváncsi turistákat. 1990-ben 450 000 nemzetközi látogatót fogadott az emirátus, míg 2022-ben már 14,36 milliót.

Jelmondata: „Mindent egy helyen!” Ennek megfelelően az Egyesült Arab Emírségekbe látogatók akár egy nap alatt is ízelítőt kaphatnak itt az országból, mivel a változatos vidékek, látnivalók kis területen találhatók. Dubaj néhány évtized alatt hatalmas változásokon ment keresztül a kőolajnak köszönhetően. Hatalmas luxusvillák, fényűző szállodák, bevásárlóközpontok épültek fel pár hónap alatt, ultramodern metropolisszá formálva a várost.

Dubajba látogatva érdemes felkeresni piacait. A Dubai Creek környékén található arany-, textil- és fűszerpiac óriási kínálattal bír.[56]

Nevezetességek Szerkesztés

  • Burdzs al-Arab (Arabok tornya): A leghíresebb és egyben az egyik legdrágább hotel, a világ első hétcsillagos szállodája. Az arab vitorlás hajót formázó épület tervezésénél egy olyan építészeti alkotást próbáltak létrehozni, amely Dubaj szimbólumává válhat.
  • Burdzs Kalifa (Kalifa-torony): A világ legmagasabb épülete, szuper magas felhőkarcoló. 2010. január 4-én adták át a nagyközönségnek, magassága 828 méter. Az épületben szállodák, üzletek, irodák és luxuslakások kaptak helyet.
  • 23 Marina: felhőkarcoló, a világ második legmagasabb épülete.
  • Végtelenség-torony (Infinity Tower): 2006 óta épült felhőkarcoló, 330 méter magas és 73 szintes.
  • The Museum of the Future (A Jövő Múzeuma): 2022-ben nyitotta meg kapuit a különleges alakú múzeum.[57]

Mesterséges szigetek Szerkesztés

  • Dzsumeira Pálma (Palm Jumeirah): Egy pálmafát formázó mesterséges sziget, a legkisebb a három pálma közül, melyen szállodák és luxusvillák kaptak helyet.
  • Dzsebel Ali Pálma (Palm Jebel Ali): Az előbbinél másfélszer nagyobb, szintén pálma alakú sziget. (építés alatt)
  • Deira Pálma (Palm Deira): Ez utóbbinál is másfélszer nagyobb, ugyancsak pálma alakú sziget, melyhez néhány kisebb-nagyobb, eltérő alakú sziget is kapcsolódik. (építés alatt)
  • Világ-szigetek (The World / The World islands): A világ földrészeit megformáló, háromszáz különböző méretű szigetből álló szigetcsoport. (építés alatt)
  • Dubai Waterfront (vagy csak egyszerűen Waterfront): A világ legnagyobb tengerparti beruházása. A projektcsatornák és mesterséges szigetek kialakítását foglalja magában Dubaj utolsó, 15 kilométeres beépítetlen tengerparti szakaszán. Lakáscélú, kereskedelmi és üdülési zónákat alakítanak majd ki itt.[58]

Bevásárlóközpontok Szerkesztés

  • Dubai Mall: A világ egyik legnagyobb bevásárlóközpontja számtalan világmárkával és egy hatalmas akváriummal.[59]
  • Mall of the Emirates: Bevásárlóközpont, amelyben mesterséges sípálya is található.
  • Wafi Mall: Üzletei között nemsokára megtalálható lesz a magyar herendi porceláné is.[60]

Uralkodók Szerkesztés

 
Mohammed Bin Rásid Ál Maktúm

Testvértelepülések Szerkesztés

Dubaj testvérvárosi kapcsolatban van az alábbi városokkal:[61][62]

 
Nagyítás
Marina, Dubaj

Jegyzetek Szerkesztés

  1. ↑ Keleti nevek magyar helyesírása 127. és 653. o., valamint a Földrajzinév-bizottság 1993-as határozata Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (16/220. pont)
  2. ↑ United Arab Emirates: metropolitan areas. World-gazetteer.com. [2007. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
  3. ↑ Dubai Remains One Of The World's Most Visited Cities: Mastercard Global Destination Cities Index 2019 (amerikai angol nyelven). MasterCard Social Newsroom . [2021. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  4. ↑ Sampler & Eigner. Sand to Silicon. UAE: Motivate, 11. o. (2008). ISBN 978-1-86063-254-9 
  5. ↑ Where is Dubai and Dubai city?. Thatsdubai.com, 2007. június 14. [2013. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 12.)
  6. ↑ "Dubai map with upcoming freehold developments". startpagedubai.com. Startpage Dubai, 2009. július 31. [2009. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
  7. ↑ "CHAPTER 2: HISTORY AND BACKGROUND OF THE UAE" (PDF). etd.unisa.ac.za. Unisa Online/ Unisa ETD, 2009. július 31. [2006. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
  8. ↑ King, Geoffrey R.: The Coming of Islam and the Islamic Period in the UAE (PDF). uaeinteract.com. UAE Interact. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. ↑ Melamid, Alexander: Dubai City. jstor.org. Jstor
  10. ↑ "Microsoft Word - DUBAI FOCUS.doc" (PDF). www.propertyfrontiers.com. Property frontiers, 2009. július 31. [2009. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
  11. ↑ Climate in Dubai across the year. Dubai Meteorological office. Dubaiairport.com. [2010. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 20.)
  12. ↑ 64 degrees in Dubai – should you worry? (angol nyelven). Gulf News , 2016. július 14. [2019. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 17.)
  13. ↑ Climate (Average Temperatures:1977–2015;Precipitation:1967-2009). Dubai Meteorological Office. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 14.)
  14. ↑ Climate Yearly Report 2003–2018. UAE National Center of Meteorology NCM. [2019. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 14.)
  15. ↑ Dubai population jumps 4.8 per cent to 2.17m. UAE interact. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  16. ↑ „Call to naturalise some expats stirs anxiety in the UAE”, 2013. október 10.. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  17. ↑ GCC Citizenship Debate: A Place To Call Home. Gulf Business, 2014. január 5. [2014. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
  18. ↑ "Country and Metropolitan Stats in Brief Archiválva 2012. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.. MPI Data Hub
  19. ↑ HASSAN M. FATTAH; Nada El Sawy contributed reporting for this article.. „Young Iranians Follow Dreams to Dubai”, The New York Times, 2005. december 4.. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 11.) 
  20. ↑ „Dubai leads British exodus overseas”, Arabian Business, 2008. május 21.. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. november 16.) 
  21. ↑ Christensen, Shane. Frommer's Dubai. John Wiley & Sons, 174. o. (2010). ISBN 978-0-470-71178-1 
  22. ↑ Languages spoken in Dubai. Justlanded.com. [2013. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 20.)
  23. ↑ Country Profile: United Arab Emirates (UAE) Archiválva 2009. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben.. United States Library of Congress
  24. ↑ Religion in Dubai Archiválva 2010. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Dubaidreams
  25. ↑ International Religious Freedom Report 2007 – United Arab Emirates. State.gov, 2007. szeptember 14. [2019. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
  26. ↑ It's easier being Christian in Abu Dhabi than in UK. [2016. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 23.)
  27. ↑ Nelson, Russell M.: Go Forward in Faith. www.churchofjesuschrist.org . [2021. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
  28. ↑ "Dubayy". concise.britannica.com. Encyclopedia Britannica.. [2013. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
  29. ↑ RTA Portal – Home. [2010. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 18.)
  30. ↑ Gulfnews: Dubai traffic woes inflict losses of Dh4.6b a year. Gulf News. [2009. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  31. ↑ Gulfnews: Public transport regains allure as Car-free Day gets under way. Gulf News, 2010. február 17. [2020. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 29.)
  32. ↑ Gulfnews: Rta wants 30 of dubai residents on public transport. Gulf News, 2010. január 21. [2010. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 29.)
  33. ↑ „Dubai-Al Ain Road renamed”, WAM, Gulf News, 2018. november 2.. [2018. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. november 4.) 
  34. ↑ Completed projects Archiválva 2010. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.. RTA Dubai
  35. ↑ Dubai buses may be privatised – The National Newspaper. The National, 2009. június 8. [2012. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  36. ↑ Gulfnews: Air-conditioned bus shelters for Dubai. Gulf News, 2010. március 6. [2011. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. március 10.)
  37. ↑ „Dubai Metro gives boost to public transport in city”, 2010. március 6.. [2010. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. április 29.) 
  38. ↑ Dubai Taxi Corporation. Dtc.dubai.ae, 2010. szeptember 29. [2010. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 31.)
  39. ↑ Getting Around in Dubai. dubai.com/. [2011. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)
  40. ↑ 2008 Annual Report. Dubai Airport, 2009. [2010. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 28.)
  41. ↑ DXB Takes Over Top Spot for International Passenger Traffic. dubaiairports.ae. [2015. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  42. ↑ Our Destinations. Emirates. [2015. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
  43. ↑ Al Maktoum International airport begins operations. Gulf News, 2010. június 27. [2010. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
  44. ↑ Al Maktoum International airport receives first flight. Gulf News, 2010. június 21. [2010. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
  45. ↑ Dubai RTA – Dubai Metro – Blue Line. zawya, 2009. szeptember 11. [2011. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
  46. ↑ „Will metro change Dubai car culture?”, BBC News, 2009. szeptember 11.. [2009. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  47. ↑ Dubai metro – the world's longest automated rail system (angol nyelven). ITS International . (Hozzáférés: 2022. április 30.)
  48. ↑ Palm monorail tried and tested. Timeoutdubai, 2009. május 6. [2010. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 29.)
  49. ↑ „First Monorail system in the Middle East takes first paying passengers.”. [2017. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2017. február 2.) 
  50. ↑ Middle East's first monorail to start services in Palm Jumeirah by April. Gulf News, 2008. augusztus 7. [2009. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 11.)
  51. ↑ „Dubai's economy: Growing up”, The Economist, 2015. június 6. (Hozzáférés ideje: 2015. június 7.) 
  52. ↑ „Egyél jókat Dubajban”, Iranydubaj.hu (Hozzáférés ideje: 2015. október 29.) (magyar nyelvű) 
  53. ↑ Food and Agricultural Import Regulations and Standards (PDF). stat-usa.gov. GAIN Report. United States Department of Agriculture. [2009. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  54. ↑ „Alkoholfogyasztás Dubajban”, Iranydubaj.hu (Hozzáférés ideje: 2015. október 29.) (magyar nyelvű) 
  55. ↑ Clubs Bloom in the Desert. nytimes.com. New York Times., 2007. december 9. (Hozzáférés: 2007. december 9.)
  56. ↑ „Dubaj piacairól az Irány Dubajon”, Iranydubaj.hu (Hozzáférés ideje: 2015. október 29.) (magyar nyelvű) 
  57. ↑ Lenyűgöző építészet: megnyílt a jövő múzeuma Dubajban (magyar nyelven). Készház Portál - Könnyűszerkezetes házak építése, 2022. április 24. (Hozzáférés: 2022. december 5.)
  58. ↑ Developments - See what we are building. nakheel.com. Nakheel. [2011. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  59. ↑ „A Dubai Mallről az Irány Dubajon”, Iranydubaj.hu (Hozzáférés ideje: 2015. október 29.) (magyar nyelvű) 
  60. ↑ Herend Porcelain Brings Royal Gifts to the UAE. eyeofdubai.com. Eye of Dubai, 2010. március 9. (Hozzáférés: 2010. március 9.)[halott link]
  61. ↑ Dubai’s sister cities. dubaicityguide. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)
  62. ↑ Twinning Cities Agreements. UAE Official Website. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)
  63. ↑ Twinning agreement brings a taste of Spain to Dubai UAE – The Official Web Site – News. Uaeinteract.com. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  64. ↑ Dubai, Detroit ink sister-city accord UAE – The Official Web Site – News. Uaeinteract.com. [2009. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  65. ↑ Dubai, Granada discuss cooperation UAE – The Official Web Site – News. Uaeinteract.com. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  66. ↑ Los Angeles cultural body takes Dubai as sister city UAE – The Official Web Site – News. Uaeinteract.com. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  67. ↑ Dubai sister/twin cities list
  68. ↑ Dubai partners with the U.S. city of Phoenix UAE – The Official Web Site – News. Uaeinteract.com. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  69. ↑ Dynamic Busan – City Government – Sister Cities – Dubai. English.busan.go.kr. (Hozzáférés: 2009. július 14.)

További információk Szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubaj témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dubaj&oldid=26158651”