Dubaj
Dubaj (hivatalos magyar átírása szerint[1]) vagy Dubai (az elterjedt angol átírás szerint) az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városa és az azonos nevű emírség (emirátus) fővárosa.[2] A Perzsa-öböl déli partján fekszik, az Arab-félszigeten. Dubaj önkormányzatát szokás Dubaj Államnak (Dubai State) is nevezni, hogy megkülönböztessük az azonos nevű emirátustól.
A 18. században kis halászfaluként alapított település a 21. század elejére kozmopolita nagyvárossá nőtte ki magát, a turizmusra és a vendéglátásra összpontosítva. Ma a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.[3] Egyben Nyugat-Ázsia üzleti központjává törekszik válni.[4] Az utas- és teherszállítás egyik jelentős globális közlekedési csomópontja is.[5]
A számtalan innovatív, nagyszabású építészeti és egyéb beruházásaival,[6] valamint kiemelkedő sporteseményeivel szintén ismertté vált a világ számára. Ez a megnövekedett érdeklődés, valamint a város „globális várossá” és nemzetközi üzleti központtá válása kiemeltté tette a munkások és emberi jogok kérdését is a nagy tömegű dél-ázsiai munkaereje terén.[7] A 2020-as évek elején itt található a világ legmagasabb épülete, a Burdzs Kalifa.
TörténelemSzerkesztés
A Dubaj szó nyelvi eredete vita tárgyát képezi, mivel néhány kutató perzsa eredetűnek gondolja, míg mások arabnak vélik. Fedel Handhal, az Egyesült Arab Emírségek kultúrtörténetének kutatója szerint a Dubaj szó a Daba kifejezésből származik [további származéka Yadub], ami csúszást jelent, és valószínűleg a Dubaj-öböl áramlására utal.
Az iszlám kultúra születéséről a Délkelet-Arab-félszigeten nagyon keveset tudunk, kivéve, hogy a környék számos ősi városa kereskedelmi központ volt a keleti és a nyugati világ között. Az ősi mangrovemocsár maradványait, melynek létezése legalább 7000 évre nyúlik vissza, a csatornarendszer átépítésekor fedezték fel Dubajban. 5000 évvel ezelőtt még homok borította a területet, beleértve a város mostani partvonalát is.
Az iszlám elterjedése előtt a helyiek Badzsirnak hódoltak.[8] Ez az időszak a bizánci nagyhatalmak időszaka volt. Az iszlám elterjedése után Ummajjád kalifa kezébe került a hatalom. A Dubaji Múzeum ásatásai szerint Al-Jumayra (Dzsumeira) régióban találtak több leletet, mely az omajjád-időszak fennállását igazolja.[9] A legkorábbi írásos feljegyzés, mely említést tesz Dubajról, 1095-ből származik, az andalúz–arab földrajztudós, Abu Abdullah al-Bakri említi földrajzkönyvében. A velencei gyöngykereskedő, Gaspero Balbi 1580-ban látogatott a területre, Dubajt (Dibei) gyöngyipara miatt említi meg. A város fennállásáról hivatalos források csak 1799 után értekeznek.
A 19. század elején, az Al Abu Falasa-klán (House of Al-Falasi) létesítette Dubajt, amely továbbra is Abu-Dzabitól függött, egészen 1833-ig. 1820. január 8-án a dubaji sejk és a régió többi sejkje aláírta az Általános Tengerbiztonsági Békeszerződést a brit kormánnyal. 1833-ban azonban az Ál Maktúm-dinasztia (szintén a House of Al-Falasi klán leszármazottjai) Bani Yas törzse elhagyta Abu-Dzabit, és átvette Dubai irányítását az Abu Fasala-klántól minden ellenállás nélkül.
Dubaj az 1892-es kizárólagos megállapodás értelmében az Egyesült Királyság védelme alá került, így a britek beleegyeztek abba, hogy megvédjék Dubajt az Oszmán birodalom támadásai ellen. Az 1800-as években két katasztrófa is sújtotta a várost. Az első 1841-ben következett be, amikor a helyi Bur Dubaiban himlőjárvány tört ki, melynek hatására a lakosok nagy része keletebbre, Deirába költözött. A második 1894-ben, amikor Deirában pusztított tűzvész, s a legtöbb otthon leégett. Ennek ellenére a város földrajzi fekvése miatt továbbra is vonzotta a kereskedőket a régióba. A dubaji emír szívesen fogadta őket, és csökkentette a kereskedelmi adók összegét is, amely a régió akkori legfontosabb kereskedelmi csomópontjaiból, a távoli Sardzsából (Sharjah) és Bandar Lengehből is ide csalogatta az üzletkötőket.
20. századSzerkesztés
Dubaj Iránhoz való földrajzi közelsége is fontossá tette a helyet. A város jelentős kikötője volt a külföldi kereskedőknek, elsősorban az irániaknak, akik végül le is telepedtek itt. Az 1930-as évekig Dubaj a gyöngyhalászatáról volt nevezetes. A gyöngyipar először az első világháború során sérült helyrehozhatatlanul, majd az 1920-as évek gazdasági válsága miatt. Következésképpen a városból sokan kivándoroltak, a Perzsa-öböl más részeit választva otthonukul.
1947-ben határvita robbant ki Dubaj és Abu-Dzabi között a közös határ északi részét illetően, mely a két állam háborújába csapott át. Az ellenségeskedés átmeneti beszüntetésében a britek által felállított választott bírák is szerepet játszottak.
Az emirátusok közötti határviták az Egyesült Arab Emírségek megalakulása után is folytatódtak; csak 1979-ben született meg az a hivatalos kompromisszum, mely végleg pontot tett az összetűzésre. A villamos energiát 1950-ben hozták be Dubajba, ekkor fektették le a telefonkábeleket is, s ugyancsak ekkor létesült a repülőtér. Ez az időszak egybeesett azzal, hogy az angolok közigazgatási hivatalai Sardzsából Dubajba kerültek.[10] 1966-ban a település csatlakozott az újonnan függetlenné vált országhoz, Katarhoz, hogy egy új monetáris egységet hozzon létre, a katari / riál Dubait, a rúpia leértékelése után. Az olajat is ebben az évben fedezték fel Dubajban, mely után a város jelentős engedményeket nyújtott a nemzetközi olajipari vállalatoknak. Az olaj felfedezése a külföldi munkások tömeges beáramlásához vezetett, elsősorban indiaiak és pakisztániak érkeztek. Ennek eredményeképp a lakosság száma 1968-ról 1975-re 300%-kal nőtt a becslések szerint.
1971. december 2-án Dubaj, Abu-Dzabi és öt másik emirátus megalakította az Egyesült Arab Emírségeket, a britek elhagyták a Perzsa-öböl területét. 1973-ban Dubaj más emirátusokhoz is csatlakozott, hogy létrehozzák az egységes valutát: a dirhamot. Az 1970-es években Dubajnak tovább növekedtek az olajból és a kereskedelemből származó bevételei. 1979-ben hozták létre Dzsebel Ali (Jebel Ali) mesterséges kikötőjét, mely a világ legnagyobb mesterséges kikötője: a külföldi vállalatoknak korlátlan munkaerő-importot és exporttőkét biztosított.
.jpg)
Az 1990-ben kirobbant öbölháború óriási hatással volt a városra. A bizonytalan politikai feltételek miatt gazdaságilag a dubaji bankok sínylették meg igazán a történteket. Viszont az 1990-es évek folyamán sok külföldi kereskedelmi vállalat helyezte át székhelyét a városba, előbb Kuvaitból, még az öbölháború idején, majd később Bahreinből is. Az öbölháború utáni olajár-emelkedések arra ösztönözték a várost, hogy a szabad kereskedelemre és a turizmusra fókuszáljon.
21. századSzerkesztés
A Dzsebel Ali kikötő sikerén felbuzdulva, Dubaj saját modelljét másolva újabb vámmentes zónákat létesített, így jött létre a Dubai Internet City, a Dubai Media City és a Dubai Maritime City is. A világ legmagasabb szabadon álló szállodájának, a Burdzs al-Arabnak felépítésével, illetve az új lakóingatlanok létesítésével Dubaj a turizmust választotta fő megélhetési forrásául. 2002 óta a városban a privát ingatlanbefektetések növekedése látható,[11] melyek olyan beruházásokkal üdítik fel a várost, mint a mesterséges Pálma szigetek, a Világ-szigetek projekt vagy a Burdzs Kalifa. Ugyanakkor az erőteljes gazdasági növekedést az elmúlt években az inflációs ráta növekedése kíséri, amit részben az okozott, hogy közel kétszeresére emelkedtek a kereskedelmi és lakóingatlanok bérleti költségei, jelentősen növelve a lakosok megélhetési költségeit is.
FöldrajzSzerkesztés
.JPG)
A város közvetlenül az arab sivatagban fekszik, topográfiája ugyanakkor jelentősen eltér az Egyesült Arab Emírségek déli részétől. Míg Dubaj tájait homokos sivatagi minták jellemzik, az ország déli régióira inkább a kavicssivatagok jellemzőek. A homok többnyire zúzott kagylóból és korallból áll, szép tiszta, fehér. A lapos homokos sivatag enged utat a Nyugati-Hádzsár (Hajar) hegységnek, mely Dubaj és az ománi Hatta határa mellett fut. A Nyugati-Hádzsár hegyláncának felszíne száraz, éles és töredezett, hegyei mintegy 1300 méteres magasságig emelkednek. Dubajnak nincsenek természetes folyói vagy oázisai, azonban van egy természetes öble, a Dubaj-öböl, mely elég mély ahhoz, hogy a nagy hajók átkeljenek rajta. Dubajban számos kanyon is van, a Nyugati-Hádzsár térségében. A hatalmas tengeri homokdűnék Dubaj déli részét jellemzik, melyek végül az „üres negyed” néven ismert sivatagba vezetnek.
Szeizmográfiailag Dubaj stabil zónában fekszik, a legközelebbi földrengésveszélyes terület is 120 kilométerre van az Egyesült Arab Emírségektől, melynek valószínűtlen, hogy bármilyen hatása is lenne a városra. Szakértők szerint a cunami lehetősége is minimális, mivel a Perzsa-öböl vize nem elég mély ahhoz, hogy cunami keletkezzen benne.
A várost körülvevő homokos sivatagot vadon élő füvek és pálmák ékesítik. Számos őshonos fa, mint például a miatyánkcserje, valamint a betelepített fák is, mint az eukaliptuszok, Dubaj természeti parkjait színesítik. A túzok, a csíkos hiéna, a sivatagi róka, a sólyom és az arab antilop a dubaji sivatag jellemző állatvilágának részei. Dubaj egét tavasszal és ősszel több mintegy 320 költöző madárfaj népesíti be, vizeiben több mint 300 halfaj fordul elő.
A Dubaj-öböl északkeleti-délnyugati irányban húzódik keresztül a városon. A város keleti részét Deira helysége formálja, melyet keleten Sárdzsa (Sharjah) követ, délen pedig Ál-Avír (Al Aweer) városa.
ÉghajlatSzerkesztés
Leginkább az őszi, téli, kora tavaszi hónapokban éri meg ellátogatni Dubajba, ugyanis akkor még elviselhetőnek mondható az időjárás, átlagosan 28-35 °C körüli a hőmérséklet. A városra a meleg, időnként párás klíma jellemző, nyáron több hónapig is 40 °C fölé kúszhat a hőmérséklet.
A legmagasabb hőfok, amit valaha Dubajban mértek, több mint 48 °C volt, a legkevesebb pedig 7 °C. A csapadék kevés, az is zömmel a decembertől márciusig tartó időszakban hullik le; éves mennyisége jellemzően nem haladja meg a 100 millimétert. Ritkán, a téli hónapokban a nagy mennyiségű eső sem ritka; 2008 januárjában egy nap alatt esett 120 milliméter.
A napsütéses órák száma magas, évi mennyisége kb. 3570 óra.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 31,0 | 31,0 | 41,0 | 41,0 | 45,0 | 45,0 | 47,0 | 48,0 | 43,0 | 40,0 | 41,0 | 31,0 | 48,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 24,0 | 25,4 | 28,2 | 32,9 | 37,6 | 39,5 | 40,8 | 41,3 | 38,9 | 35,4 | 30,5 | 26,2 | 33,4 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 19,0 | 20,0 | 22,5 | 26,0 | 30,5 | 33,0 | 34,5 | 35,5 | 32,5 | 29,0 | 24,5 | 21,0 | 27,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 14,3 | 15,4 | 17,6 | 20,8 | 24,6 | 27,2 | 29,9 | 30,2 | 27,5 | 23,9 | 19,9 | 16,3 | 22,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 8,0 | 7,0 | 11,0 | 8,0 | 17,0 | 22,0 | 25,0 | 25,0 | 22,0 | 16,0 | 13,0 | 10,0 | 7,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 16 | 25 | 21 | 7 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 | 3 | 15 | 89 |
| Havi napsütéses órák száma | 251 | 241 | 270 | 306 | 350 | 345 | 332 | 326 | 309 | 307 | 279 | 254 | 3570 |
| Forrás: Dubai Meteorological Office[12] | |||||||||||||
DemográfiaSzerkesztés
Népességének változásaSzerkesztés
Etnikai megoszlásSzerkesztés
2013-ban a Dubaj Emírség lakosságának csak körülbelül 15%-át tették ki az Egyesült Arab Emírségek állampolgárai,[13] a többiek pedig vendégmunkások vagy bevándorlók voltak, akik közül sokan már régóta, akár generációk óta az országban élnek, vagy az Egyesült Arab Emírségekben születtek.[14][15]
A 2010-es évek elején a külföldről származó lakosság körülbelül 85%-a (és az emírség teljes lakosságának 71%-a) ázsiai eredetű volt, főként indiai (51%) és pakisztáni (16%); további jelentős ázsiai csoportok a bangladesiek (9%) és a filippínók (3%).[16] A lakosság kb. negyede – egyes források szerint – Iránból származik.[17] A 2010-es évek elején több mint 100 ezer brit élt Dubajban, a nyugatiak közül messze a legnagyobb csoportot alkotva.[18]
Nyelvi megoszlásSzerkesztés
Az arab az Egyesült Arab Emírségek nemzeti és hivatalos nyelve. Az arab öbölbeli dialektusát anyanyelvén beszélik az őslakosok.[19] Az angolt második nyelvként használják.
A bevándorlás miatt a Dubajban beszélt további fő nyelvek az indiai és más ázsiai nyelvek: malajálam, hindi-urdu (vagy hindusztáni ), gudzsaráti, perzsa, szindhi, tamil, pandzsábi, pastu, bengáli, beludzsi, kannada, szingaléz, marathi, telugu, tagalog, kínai stb.[20]
VallásSzerkesztés
Az Egyesült Arab Emírségek alkotmányának 7. cikke szerint az iszlám az ország hivatalos államvallása. A kormány a mecsetek csaknem 95%-át támogatja, és az összes imámot foglalkoztatja. A mecsetek hozzávetőleg 5%-a teljesen magántulajdonú, és számos nagy mecsetnek nagy magántulajdona van.[21]
A városban nagy keresztény, hindu, szikh, baháʼí, buddhista és más vallási közösségek is élnek, valamint egy kicsi, de növekvő zsidó közösség.[22] A nem muszlim csoportok birtokolhatnak saját imaházat, ahol szabadon gyakorolhatják vallásukat. Azok a csoportok, amelyeknek nincs saját épületük, használhatják más vallási szervezetek létesítményeit vagy magánházakban tarthatnak istentiszteletet.[23]
Egyesek szerint Egyesült Arab Emírségek a világ egyik legtoleránsabb helye a keresztényekkel szemben.[24] 2020. tavaszán az Utolsó Napok Szentjeinek JKE is bejelentette az egyik dubaji templomának felépítését.[25]
GazdaságSzerkesztés
- Lásd még: a Dubaj gazdasága cikket
Dubaj napi 240 000 hordó olajat termel, és jelentős mennyiségű gázt a part menti területeken. Az emírség továbbá 2%-os részesedéssel bír az Egyesült Arab Emírségek gázbevételéből. Dubaj olajtartalékai jelentősen csökkennek, 20 éven belül várhatóan ki is merülnek. Gazdaságában az ingatlanberuházások, a kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások meghatározóak. Az emirátus vezető importáló országai Japán, Kína és az Amerikai Egyesült Államok. A legtöbb új épület, melyet a kikötők területén emeltek, a banki és pénzügyi központok fellegvára. Dubajban 1990-ig szabadon lehetett kereskedni az arannyal, így az indiai csempészkereskedelem központja volt, hiszen Indiában az arany behozatalát erősen korlátozták.[26]
Az 1970-es években létesített Dzsebel Ali kikötő a világ leghatalmasabb mesterséges kikötője, konténerforgalmát tekintve a nyolcadik helyen áll. Dubaj szolgáltatóipari központként is fejlődik, elsősorban ami a szolgáltatásokat és pénzügyeket illeti, köszönhetően ágazatspecifikus vámmentes övezeteinek, amelyek behálózzák az egész várost. A Dubai Internet City a Dubai Media Cityvel működik együtt a TECOM részeként (Dubaji Technológiai, Elektronikus, Kereskedelmi és Média Hatóság), egyike az olyan enklávéknak, amelynek tagjai közé olyan informatikai cégek tartoznak, mint az EMC Corporation, az Oracle Corporation, a Microsoft vagy az IBM, és olyan médiaszervezetek, mint az MBC, a CNN, a BBC, a Reuters és az AP. Az országban jelentős nyugati cégek fektetnek be, mint az AT&T, a General Motors, a Heinz, a Shell és a Sony. A Dubaji Pénzügyi Piacot mind a helyiek, mind a külföldiek számára 2000 márciusában (DFM) hozták létre mint a kereskedelmi értékpapírok és kötvények másodlagos piacát.
A kormány azon döntését, hogy változatossá tegye a kereskedelmi alapú, de olajra támaszkodó gazdaságot, egyrészről a szolgáltatóipar és a turisztikai ipar erősítésével kívánta elérni, ami másrészről 2004–2006 között az ingatlanok felértékeléséhez vezetett. A hosszabb távú értékelés, ugyanakkor az ingatlanok értékcsökkenését mutatja: 2001 és 2008 között bizonyos beruházásoknak 64%-kal csökkent az értéke. Ugyanakkor éppen a széles körű ingatlanfejlesztési projektek vezettek a világ legmagasabb felhőkarcolóinak és legnagyobb beruházásainak megvalósításához, mint a Burdzs Kalifa, a Pálma szigetek, valamint a világ legmagasabb és legdrágább szállodája, a Burdzs al-Arab. A város ingatlanpiaca az elmúlt években mégis visszaesett, a lassuló gazdasági környezet hatására. Mohammed al-Abbar a 2008 decemberében megrendezett sejkek tanácsán azt mondta a nemzetközi sajtó képviselőinek, hogy az építkezésekért felelős Emaar cégcsoportnak 70 milliárd amerikai dolláros hitele, Dubajnak pedig további 10 milliárd dolláros hitele van, miközben a becslések 350 milliárdra becsülik azt, amik az ingatlanokban fekszenek. A turizmus amúgy is prioritás Dubajban, a kormány szerint 2010-re évi 15 millió turistát akartak fogadni. Ezért is építették a legmagasabb, a legnagyobb, a legelső épületcsodákat.
A Dubaji nemzetközi repülőtér Deira déli részén található. A dubaji ingatlanberuházások nagy része a Dubaj-öböl nyugati felére koncentrálódik, a Dzsumeira parti öv mentére. Ezen a szakaszon emelkedik a Burdzs al-Arab (Arabok tornya) épülete is, de szintén itt találjuk a legfontosabb kikötőket. Dubajnak 5 főútvonala van, melyek összekötik a várost az emírségekkel, ezek közül a legismertebb az E11, azaz a Sejk Zajed sugárút, amely mentén több mint 100 méteres felhőkarcolók is sorakoznak.
KözlekedésSzerkesztés
Légi közlekedésSzerkesztés
Dubaj nemzetközi repülőtere a központja az Emirátusok Légitársaságának (Emirates Airlines), nemcsak Dubajt, a többi emirátust is kiszolgálja az országban. 2007-ben a társaságnak 34 millió utasa és több mint 260 000 légi útja volt. A 17. helyre sorolták a nemzetközi repterek rangsorában, ami teljes rakományának forgalmát illeti. 2008 októberében nyitották meg harmadik terminálját, mely az emírség járatait szolgálja ki. 2004-ben Dzsebel Ali városrészben bővítették: a fejlesztésnek köszönhetően az új reptér a külföldi légitársaságok és az Emírség járatait külön terminálon fogadja.[27]
BuszhálózatSzerkesztés
Dubaj kiterjedt buszhálózata 69 útvonalat foglal magában; 2006-ban mintegy 90 millió utasa volt. A Közúti és Közlekedési Hatóság abban az évben jelentette be azt is, hogy további 620 új busszal bővíti flottáját, melyből 170 kétemeletes busz lesz. Bár a legtöbben mégis saját gépjárművel közlekednek, Dubajnak kiterjedt taxihálózata is van.
MetróhálózatSzerkesztés
A 3,89 milliárd dolláros dubaji metróprojekt 2009-ben kezdte meg részleges működését, 2012-re pedig teljes mértékben működött. Négy vonal alkotja: a zöld vonal Ál Rashidiját köti össze a városközponttal, a piros vonal pedig a repülőteret Dzsebel Alival. Van egy kék és egy lila vonal is, mely 70 kilométeres pályán mozog, 43 megállója van, 33 a földfelszínen és 10 a föld alatt.
Egysínű vasút a Dzsumeira PálmánSzerkesztés
Az egysínű vasút az első pálma-szigeten 2009-ben nyílt meg. A régió első egysínű vasútfejlesztése.[28]
Vízi közlekedésSzerkesztés
A Dzsebel Ali egy mélytengeri kikötő Dubaj mellett, a két pálmasziget között. A 2010-es években a világ kilencedik legforgalmasabb kikötője, valamint a Közel-Kelet legnagyobb és messze legforgalmasabb kikötője.[29] Az 1970-es évek végén építették.
Az abrák hagyományos, kisebb méretű hajók, amik a Dubaj-öböl (Dubai Creek) két partja között szállítják az utasokat.
KultúraSzerkesztés
Dubaj népessége sokszínű és multikulturális közösség. A város kulturális lenyomatát eredetileg egy kis, etnikailag homogén közösség adta, amit fokozatosan megváltoztatott más etnikai csoportok beáramlása; először az irániaké az 1900-as évek elején, majd később az indiaiaké és a pakisztániaké az 1960-as években. A lakosság sokszínűsége ellenére ritkák az etnikai feszültségek. A legnagyobb ünnepek közé tartozik az Eid al Fitr, ami a Ramadán végét jelenti, illetve a nemzeti ünnep, december 2., mely az Egyesült Arab Emírségek születésének évfordulóját jelöli. Az évente megrendezésre kerülő Dubaji Vásárlófesztivál (Dubai Shopping Festival) és a Dubai Nyári Meglepetések több mint négymillió látogatót vonzanak a városba; a bevételek meghaladják az egymilliárd amerikai dollárt. Több konferenciát, kiállítást és kulturális rendezvényt is szerveznek a vásárfesztivál egy hónapos időtartamára időzítve, ezzel is jelentősen növelve a Dubajba látogató turisták és üzletemberek számát. A fesztivál ideje alatt több hotel is 60 százalékos kedvezményt ad szobáira, sőt a vendégek nem ritkán több mint húsz százalékkal olcsóbban étkezhetnek éttermeikben. A nagy bevásárlóközpontok a városban, mint például a Deira City Centre, a BurJuman és az Ibn Battuta Mall mágnesként vonzzák a vásárlókat a régióba, ahogy a helyi kis piacok, a szukok (souk) is népszerűek.
GasztronómiaSzerkesztés
A dubaji konyha változatossága a társadalom kozmopolita jellegét tükrözi. Az arab ételek nagyon népszerűek, bárhol megkóstolhatjuk őket a városban, válasszuk akár a kis kiméréseket, akár Deira vagy Al Karama elit éttermeit. A kínai és dél-ázsiai gyorsétkezdék is igen kedveltek,[30] a sertéshús értékesítése és fogyasztása sem illegális, bár az eladást szabályozzák, csak nem muzulmánoknak árusítható a kijelölt területeken.[31] Hasonló a helyzet az alkoholos italok esetében is. Az alkoholvásárláshoz engedély szükséges, bár a négy- és ötcsillagos hotelek bárjaiban és éttermeiben hozzáférhetőek.[32]
Film és zeneSzerkesztés
A város ad otthont az évente megrendezett Dubaji Nemzetközi Filmfesztiválnak, amely az arab és a nemzetközi mozi ünnepelt sztárjait is Dubajba vonzza. A város zenei színtéren is aktív, többek közt Tarkan, az Aerosmith, Santana, Elton John, Pink és Céline Dion is felléptek már itt. A Dubaji Rockfesztivál pedig a heavy metal és a rock szerelmeseit nyűgözheti le.
SportSzerkesztés
A legnépszerűbb sportok Dubajban a labdarúgás és a krikett. 2005-ben a Nemzetközi Krikett-tanács is Dubajba tette át Londonból a székhelyét. A város számos indiai–pakisztáni mérkőzésnek adott otthont. A Dubai Desert Classic a profi golfszövetség tornáinak egyik állomása. A Dubai Open, az ATP tenisztorna, valamint a Dubai World Cup, azaz a világ leggazdagabb lovainak versenye évente sok ezreket vonzanak. A legjelentősebb helyi sportlétesítmények a Dubai Sports City és az Aviation Club Tennis Centre.
SzórakozásSzerkesztés
Dubaj éjszakai életéről is ismert. A klubok és bárok többnyire a hotelekben találhatók a szeszesital-törvények miatt. 2008-ban a New York Times is Dubajt ajánlotta a bulizni kívánó turistáknak.[33]
A legkedveltebb szabadidős tevékenységek Dubajban a brunch, a sivatagi szafari és kempingezés. A brunch a reggeli és az ebéd összeházasításából született: nem más mint egy délutánba nyúló, hosszú ebéd. A hétvége Dubajban péntekre és szombatra esik, így a pénteki brunch az egyik legkedveltebb hétvégi időtöltés. Bármelyik hotelba vagy klubba látogat is el a turista, pénteken pazar választékra számíthat. Dubaj családcentrikussága folytán a gyerekek szórakoztatásáról is mindig gondoskodnak a hotelek a brunchok alkalmával.
Az evés-ivás mellett természetesen rengeteg más lehetőséget is kínál a város a szabadidő kellemes eltöltésére. Színház, mozi, koncertek, lóverseny, vízi sportok. Dubajban lehetséges egyik nap a tengerparton sütkérezni, másnap a híres Ski Dubaiban síelni, ahogy számtalan élményfürdő és színházi programok is rendelkezésre állnak.
TurizmusSzerkesztés
Dubaj hajdan a kereskedőket és a tengerészeket vonzotta, manapság leginkább kíváncsi turistákat. Jelmondata: „Mindent egy helyen!” Ennek megfelelően az Egyesült Arab Emírségekbe látogatók akár egy nap alatt is ízelítőt kaphatnak itt az országból, mivel a változatos vidékek, látnivalók kis területen találhatók. Dubaj néhány évtized alatt hatalmas változásokon ment keresztül a kőolajnak köszönhetően. Hatalmas luxusvillák, fényűző szállodák, bevásárlóközpontok épültek fel pár hónap alatt, ultramodern metropolisszá formálva a várost.
Dubajba látogatva érdemes felkeresni piacait. A Dubai Creek környékén található arany-, textil- és fűszerpiac óriási kínálattal bír.[34]
NevezetességekSzerkesztés
- Burdzs al-Arab (Arabok tornya): A leghíresebb és egyben az egyik legdrágább hotel, a világ első hétcsillagos szállodája. Az arab vitorlás hajót formázó épület tervezésénél egy olyan építészeti alkotást próbáltak létrehozni, amely Dubaj szimbólumává válhat.
- Burdzs Kalifa (Kalifa-torony): A világ legmagasabb épülete, szuper magas felhőkarcoló. 2010. január 4-én adták át a nagyközönségnek, magassága 828 méter. Az épületben szállodák, üzletek, irodák és luxuslakások kaptak helyet.
- 23 Marina: felhőkarcoló, a világ második legmagasabb épülete.
- Végtelenség-torony (Infinity Tower): 2006 óta épült felhőkarcoló, 330 méter magas és 73 szintes.
Mesterséges szigetekSzerkesztés
- Dzsumeira Pálma (Palm Jumeirah): Egy pálmafát formázó mesterséges sziget, a legkisebb a három pálma közül, melyen szállodák és luxusvillák kaptak helyet.
- Dzsebel Ali Pálma (Palm Jebel Ali): Az előbbinél másfélszer nagyobb, szintén pálma alakú sziget. (építés alatt)
- Deira Pálma (Palm Deira): Ez utóbbinál is másfélszer nagyobb, ugyancsak pálma alakú sziget, melyhez néhány kisebb-nagyobb, eltérő alakú sziget is kapcsolódik. (építés alatt)
- Világ-szigetek (The World / The World islands): A világ földrészeit megformáló, háromszáz különböző méretű szigetből álló szigetcsoport. (építés alatt)
- Dubai Waterfront (vagy csak egyszerűen Waterfront): A világ legnagyobb tengerparti beruházása. A projektcsatornák és mesterséges szigetek kialakítását foglalja magában Dubaj utolsó, 15 kilométeres beépítetlen tengerparti szakaszán. Lakáscélú, kereskedelmi és üdülési zónákat alakítanak majd ki itt.[35]
BevásárlóközpontokSzerkesztés
- Dubai Mall: A világ egyik legnagyobb bevásárlóközpontja számtalan világmárkával és egy hatalmas akváriummal.[36]
- Mall of the Emirates: Bevásárlóközpont, amelyben mesterséges sípálya is található.
- Wafi Mall: Üzletei között nemsokára megtalálható lesz a magyar herendi porceláné is.[37]
UralkodókSzerkesztés
- Maktúm bin Buti (1833–1852)
- Szaíd bin Buti (1852–1859)
- Haser bin Maktúm (1859–1886)
- Rásid bin Maktúm (1886–1894)
- Maktúm bin Haser (1894–1906)
- Buti bin Szuhajl (1906–1912)
- Szaíd bin Maktúm (1912–1958)
- Rásid bin Szaíd (1958–1990)
- Maktúm bin Rásid (1990–2006)
- Mohammed bin Rásid (2006 óta)
TestvértelepülésekSzerkesztés
Dubaj testvérvárosi kapcsolatban van az alábbi városokkal:[38][39]
|
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Keleti nevek magyar helyesírása 127. és 653. o., valamint a Földrajzinév-bizottság 1993-as határozata Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (16/220. pont)
- ↑ United Arab Emirates: metropolitan areas. World-gazetteer.com. [2007. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
- ↑ Dubai Remains One Of The World's Most Visited Cities: Mastercard Global Destination Cities Index 2019 (amerikai angol nyelven). MasterCard Social Newsroom . [2021. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Where is Dubai and Dubai city?. Thatsdubai.com, 2007. június 14. [2013. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 12.)
- ↑ Sampler & Eigner. Sand to Silicon. UAE: Motivate, 11. o. (2008). ISBN 978-1-86063-254-9
- ↑ "Dubai map with upcoming freehold developments". startpagedubai.com. Startpage Dubai, 2009. július 31. [2009. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
- ↑ Davis, Mike: Fear and Money in Dubai. newleftreview.org. New Left Review
- ↑ "CHAPTER 2: HISTORY AND BACKGROUND OF THE UAE" (PDF). etd.unisa.ac.za. Unisa Online/ Unisa ETD, 2009. július 31. [2006. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
- ↑ King, Geoffrey R.: The Coming of Islam and the Islamic Period in the UAE (PDF). uaeinteract.com. UAE Interact. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Melamid, Alexander: Dubai City. jstor.org. Jstor
- ↑ "Microsoft Word - DUBAI FOCUS.doc" (PDF). www.propertyfrontiers.com. Property frontiers, 2009. július 31. [2009. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
- ↑ Climate (Average Temperatures:1977–2015;Precipitation:1967-2009). Dubai Meteorological Office. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 14.)
- ↑ Dubai population jumps 4.8 per cent to 2.17m. UAE interact. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
- ↑ „Call to naturalise some expats stirs anxiety in the UAE”, 2013. október 10.. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ GCC Citizenship Debate: A Place To Call Home. Gulf Business, 2014. január 5. [2014. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ "Country and Metropolitan Stats in Brief Archiválva 2012. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.. MPI Data Hub
- ↑ HASSAN M. FATTAH; Nada El Sawy contributed reporting for this article.. „Young Iranians Follow Dreams to Dubai”, The New York Times, 2005. december 4.. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 11.)
- ↑ „Dubai leads British exodus overseas”, Arabian Business, 2008. május 21.. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. november 16.)
- ↑ Christensen, Shane. Frommer's Dubai. John Wiley & Sons, 174. o. (2010). ISBN 978-0-470-71178-1
- ↑ Languages spoken in Dubai. Justlanded.com. [2013. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 20.)
- ↑ Country Profile: United Arab Emirates (UAE) Archiválva 2009. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben.. United States Library of Congress
- ↑ Religion in Dubai Archiválva 2010. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Dubaidreams
- ↑ International Religious Freedom Report 2007 – United Arab Emirates. State.gov, 2007. szeptember 14. [2019. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
- ↑ It's easier being Christian in Abu Dhabi than in UK. [2016. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 23.)
- ↑ Nelson, Russell M.: Go Forward in Faith. www.churchofjesuschrist.org . [2021. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
- ↑ "Dubayy". concise.britannica.com. Encyclopedia Britannica.. [2013. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Emirates for corridor between DIA and new mega airport. gulfnews.com. Gulf News, 2007. október 27. (Hozzáférés: 2007. október 27.)
- ↑ „A Palm Jumeirach Monorailről az Irány Dubajon”, Iranydubaj.hu (Hozzáférés ideje: 2015. október 29.) (magyar nyelvű)
- ↑ „Dubai's economy: Growing up”, The Economist, 2015. június 6. (Hozzáférés ideje: 2015. június 7.)
- ↑ „Egyél jókat Dubajban”, Iranydubaj.hu (Hozzáférés ideje: 2015. október 29.) (magyar nyelvű)
- ↑ Food and Agricultural Import Regulations and Standards (PDF). stat-usa.gov. GAIN Report. United States Department of Agriculture. [2009. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ „Alkoholfogyasztás Dubajban”, Iranydubaj.hu (Hozzáférés ideje: 2015. október 29.) (magyar nyelvű)
- ↑ Clubs Bloom in the Desert. nytimes.com. New York Times., 2007. december 9. (Hozzáférés: 2007. december 9.)
- ↑ „Dubaj piacairól az Irány Dubajon”, Iranydubaj.hu (Hozzáférés ideje: 2015. október 29.) (magyar nyelvű)
- ↑ Developments - See what we are building. nakheel.com. Nakheel. [2011. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ „A Dubai Mallről az Irány Dubajon”, Iranydubaj.hu (Hozzáférés ideje: 2015. október 29.) (magyar nyelvű)
- ↑ Herend Porcelain Brings Royal Gifts to the UAE. eyeofdubai.com. Eye of Dubai, 2010. március 9. (Hozzáférés: 2010. március 9.)[halott link]
- ↑ Dubai’s sister cities. dubaicityguide. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)
- ↑ Twinning Cities Agreements. UAE Official Website. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)
- ↑ Twinning agreement brings a taste of Spain to Dubai UAE – The Official Web Site – News. Uaeinteract.com. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
- ↑ Dubai, Detroit ink sister-city accord UAE – The Official Web Site – News. Uaeinteract.com. [2009. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
- ↑ Dubai, Granada discuss cooperation UAE – The Official Web Site – News. Uaeinteract.com. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
- ↑ Los Angeles cultural body takes Dubai as sister city UAE – The Official Web Site – News. Uaeinteract.com. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
- ↑ Dubai sister/twin cities list
- ↑ Dubai partners with the U.S. city of Phoenix UAE – The Official Web Site – News. Uaeinteract.com. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
- ↑ Dynamic Busan – City Government – Sister Cities – Dubai. English.busan.go.kr. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
További információkSzerkesztés
- Dubai.lap.hu (magyarul)
- Magyar nyelvű honlap a városról (magyarul)
- Dubaj látnivalói (magyarul)
- Dubaj építészeti csodái (Index, 2008. március 1.) (magyarul)
- Dubai Directory – kategorizált Dubaj-linkgyűjtemény
- 360°-os panorámakép Dubajról
