Főmenü megnyitása

Tanger (ejtsd Tanzsé, arabul طنجة, tudományos átiratban Ṭanǧa, angol: Tangier) jelentős kikötőváros Marokkóban a Gibraltári-szoros nyugati végénél. Lakossága elővárosokkal 974 000 fő volt 2014-ben.

Tanger
Tanger vom Hafen aus gesehen.jpg
Tanger zászlaja
Tanger zászlaja
Közigazgatás
Ország Marokkó
Alapítás évei. e. 5. század
Irányítószám 90000
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 947 952 fő (2014)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság80 m
Terület199,5 km²
IdőzónaUTC±00:00
Elhelyezkedése
Tanger (Marokkó)
Tanger
Tanger
Pozíció Marokkó térképén
é. sz. 35° 46′, ny. h. 5° 48′Koordináták: é. sz. 35° 46′, ny. h. 5° 48′
Tanger weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tanger témájú médiaállományokat.

Nagy forgalmú kereskedelmi központ és iparváros. Számos bankja, híres kaszinója és mozgalmas éjszakai élete markáns nemzetközi légkört kölcsönöz neki.

Tartalomjegyzék

ÉghajlatSzerkesztés

Tanger éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)16,216,818,019,222,025,028,328,627,323,719,617,021,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,89,410,011,213,416,218,719,018,315,612,29,713,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)1039972623714221565135129735
Forrás: Deutscher Wetterdienst, NOAA


TörténelemSzerkesztés

Évszázadokon át a két földrész kapuja volt. Az i. e. 5. században alapították a karthágóiak. A főníciaiak, a görögök, majd rómaiak, mind alapítottak itt várost. A rómaiak alapította Tingist a vandálok foglalták el (5. század), majd a bizánciak szállták meg (6. század), végül pedig az arabok vették be (8. század). Ez utóbbiak 711-ben innen indultak el Spanyolország meghódítására. A későbbi évszázadokban Tanger megszállói között találjuk a portugálokat (1471-1580 és 1656-1662), a spanyolokat (1580-1656) és az angolokat (1661-1684). Majd Tanger az arab Marokkó része lett. Aranykorát 1912 és 1956 között élte, amikor nemzetközi közigazgatás alatt állt és virágzó kereskedelmi központ volt.

TurizmusSzerkesztés

Központja a forgalmas Grand Socco piac, ahol éjjel-nappal folyik az élet. Hivatalos neve a térképen Place du 9 Avril 1947. A Grand Socco ellentétes oldalán áll a Sidi Bou Abid-mecset. Minaretje fajanszdíszítésű. A Grand Socco mellett kezdődik az óváros (medina), amelyet a kasbah (fellegvár) ural - ez magában foglalja a Dár-el-Makhzen-t (szultáni palota), melynek lakosztályaiból marokkói művészeti múzeumot hoztak létre, benne az ország különböző tájainak művészeti tárgyaival.

A Marokkói Ókortörténeti Múzeumnak a Dár Sorfa-palota ad otthont.

Ugyancsak az óvárosban van a 17. századi Nagymecset.

A tengerparthoz közeli Avenue d'Espagne pálmafasoros sétányán járva, éttermei, szállodai kávézói, nemzetközi élete, Nizza hangulatát idézi fel.

A város környéke fürdő- és üdülőhelyek sokaságából áll.

Tangertől keletre és nyugatra fekszik a Malabata-fok és a Spartel-fok, mindkettőn van világítótorony. A kettő között mintegy 22 km-nyi, sziklás kis öblökkel tarkított szép tengerpart húzódik, ahonnan kilátás nyílik a szoroson át Spanyolország földjére.

 
Avenue Mohammed VI

KözlekedésSzerkesztés

2015-től a várost nagysebességű vasútvonal köti össze Kenitrával.

Légikikötője a Tanger Ibn Battúta nemzetközi repülőtér, aminek 2017-ben egymilliós utasforgalma volt.

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tangier című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  • Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998

További információkSzerkesztés