Főmenü megnyitása

Casablanca (spanyol „fehér ház”, sztenderd arab neve: الدار البيضاء ad-Dār al-Bayḍāʼ; Marokkói arab: dar elbeïda الدار البيضا , berber: Anfa) város Marokkó nyugati részén, az Atlanti-óceán partján.

Casablanca
Casablanca - Pêlemêle (03).jpg
Casablanca címere
Casablanca címere
Casablanca zászlaja
Casablanca zászlaja
Közigazgatás
Ország Marokkó
Régió Nagy Casablanca
Irányítószám 20000-20200
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség4 370 000 fő (2016)[1] +/-
– elővárosokkal3 850 000 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Terület324 km²
– elővárosokkal1 615 km²
IdőzónaWET (UTC+0)
WET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Casablanca (Marokkó)
Casablanca
Casablanca
Pozíció Marokkó térképén
é. sz. 33° 32′, ny. h. 7° 35′Koordináták: é. sz. 33° 32′, ny. h. 7° 35′
Casablanca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Casablanca témájú médiaállományokat.

A város Marokkó gazdasági fővárosa[2] (a politikai főváros Rabat); itt található az ország fő kikötője és haditengerészeti (Marokkói Királyi Flotta) központja. Nagy-Casablanca régió központja.

Területe 324 km², népessége 3,1 millió, ezzel Marokkó és a Magreb legnagyobb, Afrika hatodik legnagyobb városa. (Nagy-Casablancáé 1615 km², illetve – a 2005-ös népszámlálás szerint – 3,85 millió.)

Tartalomjegyzék

ÉghajlatSzerkesztés

Casablanca (1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)31,129,432,232,836,637,540,139,540,537,834,730,340,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)17,318,019,620,221,924,125,826,325,723,820,918,721,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)9,210,411,813,215,618,720,520,919,716,813,311,115,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)−1,5−0,72,35,07,410,013,013,010,07,04,6−2,7−2,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)68453840153119378674417
Havi napsütéses órák száma1901892412622942853032942582341911832923
Forrás: Pogoda.ru.net[3] , NOAA (sun, 1961–1990)[4]


TörténelemSzerkesztés

A Francia Protektorátus előttSzerkesztés

A mai Casablanca területét legalább a 7. századtól berberek lakták.[5] Az arab hódítások idején egy kis független királyság, Anfa uralta a környéket, amíg 1068-ban meg nem hódították az Almorávidák.

 
Casablanca műholdképe

A 14. században, a Merinida dinasztia uralma idején Anfa kikötőjének fontossága megnőtt. A 15. század elején a város ismét független államot alkotott. Biztonságos kikötőt nyújtott a kalózok és tengeri rablók ellen és hamarosan a portugálok célpontjává vált, akik 1468-ban el is pusztították a várost.

Anfa romjain a portugálok 1515-ben erődöt építettek. A körülötte kinőtt várost Casabranca néven emlegették, ami portugálul „fehér házat” jelentett. 1580 és 1640 közt a területet Spanyolország uralta, majd ismét portugál kézbe került. A portugálok 1755-ben hagyták el, miután egy földrengés elpusztította a város jó részét.

A várost Mohammed ben Abdallah (1756-1790) szultán (Iszmáil marokkói szultán unokája, George Washington szövetségese) építtette újra. A város arab neve الدار البيضاء ad-Dār al-Bayḍāʼ (fehér ház) volt, spanyol neve Casa Blanca.

A 19. században Casablanca a virágzó brit textilipar egyik fő gyapjúellátója lett és fellendültek a tengeri szállítások, ezért a vidék lakossága felduzzadt. Az angolok ekkor kezdték el beszállítani a mai Marokkó nemzeti itala, a puskaportea alapanyagát.

Az 1860-as évekre Casablancának mintegy ötezer lakója volt, ami az 1880-as évek végére tízezerre nőtt.[6] Amikor 1906-ban a francia gyarmatosítók – akkor még mint egy független szultánság hivatalnokai – ideérkeztek, Casablancának mintegy 12 ezer lakója volt. Ezután szédületes ütemű fejlődés kezdődött, és 1921-re a lélekszám 110 ezerre szökött fel.[7]

A francia uralomSzerkesztés

 
Twin Center
 
Casablanca kikötője

1907 júniusában a franciák vasutat akartak építeni a kikötő közelében, egy temetőn keresztül. A feldühödött helyiek rátámadtak a francia munkásokra és zavargások kezdődtek. A rend helyreállítására francia csapatok szálltak partra, de a város nagy károkat szenvedett, mielőtt helyreállt a nyugalom. Ezzel gyakorlatilag megkezdődött a francia gyarmatosítás, bar hivatalosan csak 1910-ben vezették be a francia uralmat.

Az 1942-ben készült híres film, a Casablanca a gyarmatosítás állapotában mutatja be a várost, amelyben európai hatalmak vetélkedése folyt. A film szereplői nemzetközi kavalkádot mutatnak: van köztük amerikai, francia, német, cseh, bolgár, orosz. (Egyetlen arab szereplője van, jelentéktelen szerepben: Abdul, az ajtószolga.)

Az 1940-es és 1950-es években Casablanca leginkább a franciaellenes zavargásairól volt ismert. 1953 karácsonyán egy bombamerénylet szörnyű pusztítást okozott.

GazdaságSzerkesztés

A város gazdaságában meghatározó az ipar szerepe. Itt koncentrálódik az ország termelő üzemeinek 55%-a és az iparban foglalkoztatottak 60%-a. Az ország teljes foglalkoztatásában is 39% a szerepe, a villamosenergia-fogyasztásból pedig 35%.[2]

InfrastruktúraSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

Casablanca és Mohammedia kikötői Marokkó külkereskedelmi szállításainak 55%-át bonyolítják. A légiutasok 51%-a a város repülőterét használja.[2]

Casablanca tömegközlekedési rendszerének fejlesztése az 1950-es években kezdődött, amivel az egyik legrégebbinek számít Afrikában. 2009-ben fogadták el a városi közlekedési tervet (PDU), melynek első eredménye a 2012-ben megnyitott 31 km hosszú villamosvonal. A következő években egy könnyűmetró építését is tervezik.[8]

OktatásSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.demographia.com/db-worldua.pdf
  2. a b c Casablanca – A Prosperous City (angol nyelven). Nagy-Casablanca, 2007. (Hozzáférés: 2014. június 13.)[halott link]
  3. Climate Averages for Casablanca (russian nyelven). Weather and Climate (Погода и климат). (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  4. Casablanca Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  5. Casablanca - Jewish Virtual Library
  6. Pennell (2003), i. m. 121. old.
  7. Pennell (2003), i. m. 149. old.
  8. CIVITAS Forum Conference 2014 (angol nyelven). CIVITAS Initiative, 2013. (Hozzáférés: 2014. február 18.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés