Főmenü megnyitása

Sosnowiec

város a sziléziai vajdaságban, Lengyelország

Sosnowiec (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: [sɔsˈnɔvʲɛʦ], németül: Sosnowitz) város Lengyelország délnyugati részén, a Sziléziai vajdaságban, a felső-sziléziai ipari körzet központja. A Dąbrowai-medence legfontosabb városa. 1992-ben a katolikus egyház adminisztrációs reformja keretében az újonnan kialakított Sosnowieci egyházmegye székvárosa lett.

Sosnowiec
Sosnowiec collage N.png
Sosnowiec címere
Sosnowiec címere
Sosnowiec zászlaja
Sosnowiec zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
Vajdaságsziléziai
Rang járási jogú város
Körzethívószám (+48) 32
Rendszám SO 00001-től SO 99999-ig
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség214 488 fő (2013) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
Terület91,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sosnowiec (Lengyelország)
Sosnowiec
Sosnowiec
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 18′, k. h. 19° 10′Koordináták: é. sz. 50° 18′, k. h. 19° 10′
A Wikimédia Commons tartalmaz Sosnowiec témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

HelyzeteSzerkesztés

Sosnowiec a Sziléziai-fennsíkon, a Dąbrowai-medencében helyezkedik el. Geológiai szempontból Sosnowiec a felső-sziléziai szénmezőn fekszik, mely az egész felső-sziléziai ipari körzetet, valamint a rybniki szénvidéket felöleli. a következő városokkal határos: Katowice, Mysłowice, Jaworzno, Sławków, Dąbrowa Górnicza, Będzin, Czeladź.

Folyók és vízfolyásokSzerkesztés

Víztározók és tavakSzerkesztés

VárosrészekSzerkesztés

  • Dębowa Góra,
  • Jęzor,
  • Kazimierz Górniczy,
  • Klimontów,
  • Maczki,
  • Milowice,
  • Modrzejów,
  • Niwka,
  • Ostra Górka,
  • Ostrowy Górnicze,
  • Pogoń,
  • Porąbka,
  • Radocha,
  • Rudna,
  • Sielec,
  • Stary Sosnowiec,
  • Środula,
  • Śródmieście,
  • Zagórze

TörténeteSzerkesztés

A város nevét a fenyőerdőkről kapta, melyek 1830-ig a területén nőttek. A város eredeti neve Sosnowice volt.

Legrégebbi ismert említését 1123-ban, de biztosan a mai város helyén állt falvak: Milowice, Klimontowa, Zagórz említését egy 1228-ban kelt oklevélből ismerjük és más említéseket is a 13. századból. Városi privilégiumokkal rövid ideig Modrzejów (ma Sosnowiec része) rendelkezett a 18. században, majd 1902-től, ami az első ilyen gesztus volt a Kongresszusi Lengyelországban a januári felkelés után. Amikor 1902-ben Sosnowiec "falut" városi rangra emelte a cári adminisztráció, 61 ezer lakosa, saját sajtója, hivatásos színháza, fejlett egészségügyi hálózata volt. A városban történt események közül a felkelésen kívül érdemes megemlíteni a (Varsóval együtt) első május elsejei tüntetést. Az a nyomás, amit ezek a tények jelentettek a cári hatóságokra, jól magyarázzák, hogy a cárellenes megmozdulások dacára miért kapott elsőként városi jogokat Sosnowiec a felkelés után.

MűemlékekSzerkesztés

 
Sosnowiec, Sieleci kastély
 
Sosnowiec, Schoen-palota
  • Sieleci kastély
  • Dietl-palota
  • Schöen-palota és park
  • Wilhelm-palota
  • Mieroszewski-kúria Sosnowiec Zagórzban
  • Piątkowski-villa
  • Szűzanya Elszenderedése-székesegyház
  • Evangélikus templom
  • Jézus legszentebb szíve templom
  • Częstochowai Mária-templom
  • Mária-templom Sielecben
  • Péter és Pál apostol templom Maczkiban
  • Szent Borbála-templom Seilecben
  • Keresztelő Szent János-templom
  • Szent Joachim-templom, Zagórz
  • Szent Tamás apostol templom, Pogoń
  • Ortodox templom

MédiaSzerkesztés

  • Wiadomości Zagłębia
  • Kurier Miejski
  • Radio ESKA Śląsk (99,1 FM)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Sosnowiec témájú médiaállományokat.