Berberek

észak-afrikai őslakos népcsoport

A berberek (berber: ⴰⵎⴰⵣⵉⵖ vagy ⵎⵣⵗ; arab: أمازيغ) Északnyugat-Afrika Magreb régiójában az őslakos,[1] egymással rokon népcsoportok összefoglaló neve. Legismertebb csoportjuk a tuaregek, de kisebb berber közösségek a Magreb régión kívül, például Mali vagy Niger északi részén,[1][2] Burkina Fasóban vagy az egyiptomi Szíva és Qara oázisokban is megtalálhatók.[3][4]

Berberek
Teljes lélekszám
kb. 47 millió [forrás?]
Régiók

Északnyugat-Afrika
Lélekszám régiónként
Régió
 Marokkó24 000 000
 Algéria18 500 000
 Niger1 000 000 (tuareg, 1998)
 Mali740 000 (tuareg, 1991)
 Tunézia200 000
 Líbia750 000+
 Mauritánia80 000
 Burkina Faso60 000 (tuareg, 1991)
 Egyiptom10 000
 Franciaország1 500 000
 Spanyolország500 000
 Hollandia200 000
 Belgium200 000
 Izrael100 000
Nyelvek
Berber dialektusok (afroázsiai nyelvcsalád), Tamazight, tamasek stb.
Vallások
Iszlám (túlnyomó többség), ateizmus, kereszténység, judaizmus és más
A Wikimédia Commons tartalmaz Berberek témájú médiaállományokat.

A „berber” nevet a kívülállók alkalmazták rájuk, ennek eredete a latin „barbari” (=barbár), amit az ókori rómaiak az Észak-Afrika partjain élő, latinul nem beszélő népekre és magára a területre is vonatkoztattak.

A berber identitást a nyelvhez és a kultúrához való kötődés jelenti. A legfőbb berber dialektust „tamazight” néven illetik.

Észak-Afrikában manapság a berberek többnyire kétnyelvűek, a berber mellett arabul is beszélnek.

Számukra életbevágóan fontos volt a családhoz és a törzshöz való kötődés, hiszen csak így maradhattak életben, ez a kötődés napjainkig megmaradt. A berber közösséget alkotó családok és rokonok egymás közelében laknak, ez különösen a kisebb falvakra jellemző.

Származás szerkesztés

A berber népek származása, a sok elmélet ellenére, pontosan nem ismert.

Egyes történészek szerint a berberek a neolitikum óta itt élt emberek leszármazottai, mások szerint a Garamantiai Birodalom maradékát jelentik, amely i. e. 900 és i. sz. 500 között virágzott a történelmi Fezzán régióban.

Genetikai bizonyíték szerkesztés

A genetikai vizsgálatok szerint a legtöbb berber északnyugat-afrikai származású (tehát nem arab), de a berberek többsége elsősorban arabnak tekinti magát, és csak kisebb részüknek van berber öntudata.

Genetikai szempontból jelentős őseik Kelet-Afrikából, a Közel-Keletről, vagy esetleg mindkét helyről egyszerre vándoroltak Északnyugat-Afrikába a felső paleolitikum időszakában, 17 000 évvel ezelőtt.

A kizárólag az apai vonalon öröklődő Y-kromoszóma vizsgálata alapján a népesség a következőképp oszlik meg: 75% felső paleolitikus északnyugat-afrikai (H35, H36 és H38), 13% neolitikus északnyugat-afrikai (H58 és H71), 4% európai (IX csoport, H50, H52) és végül 8% fekete-afrikai (H22, H28).

Vallás és hitvilág szerkesztés

 
Berber harcosok bemutatója Agadirban (Marokkó)

A túlnyomó többségük napjainkban szunnita iszlám hívő.

A középkorban, az iszlám elfogadása előtt néhány csoportjuk áttért a keresztény vagy az izraelita hitre, míg mások folytatták a hagyományos berber többistenhitet.

További információk szerkesztés

 
a berberek zászlaja
  • Arezki, Dalila : L'identité berbère, Paris, Séguier, Biarritz , Atlantica, 2004, ISBN 2-84049-393-4
  • Chaker, Salem : Études berbères et chamito-sémitiques , Paris [u.a.], Peeters, 2000, ISBN 90-429-0826-2
  • Leguil, Alphonse : Contes berbères grivois du Haut-Atlas , Paris [u.a.], Harmattan, 2000, ISBN 2-7384-9904-X
  • Hélène Claudot-Hawad: Touaregs. Apprivoiser le désert, Paris : Gallimard, 2002. (Collection Découvertes Gallimard; Cultures et société; n° 418).
  • Bougchiche, Lamara : Langues et littératures berbères des origines à nos jours, Paris, Ibis Press, 1997, ISBN 2-910728-02-1
  • Leguil, Alphonse : Contes berbères de l'Atlas de Marrakech, Paris, L'Harmattan, 1988, ISBN 2-7384-0163-5
  • Féry, Raymond : Médecin chez les Berbères, Versailles, Ed. de l'Atlanthrope, 1986, ISBN 2-86442-013-9
  • Hachid, Malika : Les premiers Berbères – entre Méditerranée, Tassili et Nil, Aix-en-Provence, Édisud, 2000, ISBN 2-7449-0227-6
  • Allioui, Youcef : Timsal, enigmes berbères de Kabylie – commentaire linguistique et ethnographique, Paris, Ed. L'Harmattan, 1990, ISBN 2-7384-0627-0
  • Chaker, Salem : Amaziɣ (le/un) Berbère – Linguistique berbère. Etudes de syntaxe et de diachronie , Paris, Peeters, 1995, ISBN 2-87723-152-6
  • Direche-Slimani, Karima : Chrétiens de Kabylie, Saint-Denis, Ed. Bouchene, 2004, ISBN 2-912946-77-8

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Berber | Definition, People, Languages, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com . (Hozzáférés: 2022. december 13.)
  2. Aïtel, Fazia. We are Imazigen : the development of Algerian Berber identity in twentieth-century literature and culture (2014. március 17.). ISBN 978-0-8130-4895-6. OCLC 895334326 
  3. Project, Joshua: Berber, Siwa in Egypt (angol nyelven). joshuaproject.net . (Hozzáférés: 2022. június 1.)
  4. Margaret M. Vale. Siwa: Jewelry, Costume, and Life in an Egyptian Oasis. American University in Cairo Press (2015) 

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Berberek témájú médiaállományokat.