Liège

város Belgium Vallónia régiójában

Liège városa (kiejtése franciául, vallonul: Lidje, hollandul: Luik kiejtése, németül: Lüttich; latinul: Leodium; 1949-ig a város nevét Liége-nek írták) Belgium egyik nagyvárosa, amely a Vallónia régióban, az azonos nevű tartományban található, amelynek közigazgatási központja is. A város a Meuse-folyó völgyében fekszik, közel Belgium keleti, Hollandiával és Németországgal közös határához, ahol a Meuse-folyóba ömlik egyik mellékfolyója, az Ourthe. A város a hagyományos vallón nehézipar (a sillon industriel) egyik központja volt a 20. század második feléig.

Liège
Liège látképe a citadelláról
Liège látképe a citadelláról
Liège címere
Liège címere
Liège zászlaja
Liège zászlaja
Liège városa az azonos nevű tartományban
Liège városa az azonos nevű tartományban
Közigazgatás
Ország Belgium
RégióVallónia Vallónia
KözösségA belgiumi francia közösség zászlója Belgiumi Francia Közösség
TartományLiège tartomány zászlója Liège
JárásLiège
PolgármesterWilly Demeyer (PS)
IrányítószámLiège: 4000, 4020
Glain: 4000
Rocourt: 4000
Bressoux: 4020
Jupille-sur-Meuse: 4020
Wandre: 4020
Grivegnée: 4030
Angleur: 4031
Chênée: 4032
Körzethívószám04
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség195 278 fő (2022. jan. 1.)[1]
Férfi48,87%
Nők51,13%
Népsűrűség2722 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–1920,77%
20–6460,63%
65 felett18,60%
Más nemzetiségűek16,31% (2006)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta31,38 (2006) %
Átlagos éves jövedelem10 350 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület69,39 km2
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 38′ 23″, k. h. 5° 34′ 14″50.639722°N 5.570556°EKoordináták: é. sz. 50° 38′ 23″, k. h. 5° 34′ 14″50.639722°N 5.570556°E
Liège weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Liège témájú médiaállományokat.

Liège városa tartományi főváros, illetve a várost körülvevő kisebb települések összeolvasztásával kialakult Liège járás (arrondissement) központja. A járáshoz tartoznak még Angleur, Bressoux, Chênée, Glain, Grivegnée, Jupille-sur-Meuse, Rocourt és Wandre települések. 972 és 1795 között a város a Német-római Birodalomhoz tartozó Liège-i Püspökség központja volt.

Liège város lakossága 188 907 fő volt 2007. január 1-jén, az elővárosokkal együtt ez 594 579 fő.[2] A város Vallónia egyik legnagyobb ipari és kulturális központja, az agglomerációval együtt egyike Belgium három legnépesebb városi régiójának (Brüsszel és Antwerpen után).[3] A vallón régión belül Liège a második legnépesebb város, Charleroi után. A lakosok túlnyomó része francia anyanyelvű.

Liège az egyik legjelentősebb oktatási központ Belgiumban, a városban 42 000 diák tanul 24 oktatási intézményben. A helyi egyetemet 1817-ben alapították és jelenleg 17 000 hallgatója van.

A 19-20. században Liège és környéke az egyik legnagyobb és legjelentősebb acélipari központ volt Európában. 1817-ben John Cockerill kezdeményezésére indult meg a szénbányászat, valamint az erre épülő vas- és acélipar fejlesztése. Abban az időben a Seraing vállalat volt a világ legnagyobb acéltermelője. A városban és környékén számtalan vasolvasztó üzem és öntöde működött. Bár az acéltermelés ma is jelentős, (Belgium jelenleg 18. az acélgyártó országok rangsorában) de a város gazdasága csak árnyéka korábbi önmagának: 2006. január 1-jén 20,2%-os munkanélküliségi rátát mértek.[4]

Az acélgyártásra épült a város másik jelentős iparága, a fegyvergyártás, amely a középkortól kezdve jelentős volt és a mai napig megtalálható. Liège-ben van az FN Herstal fegyverművek központja.

A bánya- és acélipar válságát követően a város, illetve a régió gazdasága egyre inkább diverzifikálódik. Napjainkra kiemelt szerepe van a finommechanikai iparnak, a polgári repülésben használt és rakétahajtóművek előállításának, az űrtechnológiával és biotechnológiával kapcsolatos iparágaknak, illetve a hagyományos élelmiszeripari termékek (sör, ásványvíz és csokoládé) előállításának. A Liège-i Egyetem campusa mellett található egy ipari park, ahol az egyetemi alapkutatásokat hasznosító vállalatok települtek meg.

Liège fontos logisztikai központ, amely a város repterére, a közelben található folyami kikötőre, illetve a közúti kapcsolatokra épül:[5]

Történelem

szerkesztés
 
Liège térképe 1650-ből

Korai középkor

szerkesztés

A legelső lakosok már a római kor előtt megtelepedtek, de a legelső írásos emlék csak 558-ből maradt fenn, amely latin nevén (Vicus Leudicus) említi a várost.[7] A 2-3. századból származó település maradványait tárták fel a város központjában, Szent Lambert tér, illetve a katedrális alatt A város ekkor még a tongereni püspökséghez tartozott, de azt a vandálok, az alánok és a szvévek 406-os hadjárata szétverte. A püspökség újjászervezése után 705 körül Szent Lambert püspök befejezte a környéken élő pogány törzsek megtérítését. Lambertet később Liège melletti birtokán meggyilkolták. Maradványait előbb szülőhelyén, Maastrichtban temették el, de utóda, Hubert püspök elérte hogy szentté avassák és a maradványokat Liège-be vitette, ahol egy bazilikát építtetett. Hubert egyúttal Liège-be helyezte át a püspökség székhelyét (ami korábban Tongerenben, majd Maastrichtban volt) és megalakította a Liège-i Püspökséget. Ez a feudális államalakulat 985 és 1794 között állt fenn, és csak a francia csapatok bevonulásával szűnt meg.

Liège környékén volt található a Karoling-dinasztia központja: Kis Pippin, az első Karoling származású frank király és fia, a későbbi Nagy Károly a Liège melletti Herstal vagy Jupille faluban született, amely a Meroving uralkodóknak is az egyik kiemelt rezidenciája volt. A város központjában áll Nagy Károly 1867-ben emelt szobra, amelyen megtalálható a császár hat, szintén liège-i származású ősé is: Szent Begga, Herstali Pipin, Martell Károly, Bertrude, Landeni Pipin és a már említett Kis Pippin. Az első herceg-püspökök is a Karoling-dinasztia leszármazottai voltak.

A püspök hercegek uralma 972-ben kezdődött, amikor II. Ottó német-római császár Notgert nevezte ki a püspöki székbe, aki 980-ban megszerezte magának a Huy grófja címet és ezzel egy időben a világi és egyházi hatalommal is rendelkezett a püspökség területe felett. A püspökök, bár névleg a német-római császár hűbéresei voltak, lényegében teljes önállósággal bírtak. Notger alatt a város jelentős szellemi és egyházi központ lett és fontossága a középkor alatt végig fennmaradt. VI. Kelemen pápa avignoni udvarába Liège-ből toborzott zenészeket. A város nevezetességei a templomok, amelyek közül a legöregebb a Szent Márton-templom, amely 682-ben épült. Notger építtette a Szent Lambert-katedrálist, számos kisebb templomot, két apátságot és a várost körülölelő falat. Bár a Gesta episcoporum Leodiensium krónikát tévesen tulajdonítják neki, de Notger volt az, aki javasolta a mű megírását (szerzője egyébként Lobbes-i Heriger ). Liège-ben volt püspök a későbbi IV. Orbán pápa, és X. Gergely pápa is.

Késői középkor és a reneszánsz

szerkesztés
 
Liége térképe a 18. századból

Liège stratégia helyzete a Meuse völgyében már a kezdetektől fogva a hódító seregek egyik célpontjává tette a várost. Notger alatt felépültek a városfalak, majd később a város nyugati része felett emelkedő dombokon a citadella. 1345-ben a városi polgárok fellázadtak III. Engelbert liège-i püspök ellen és a város falai alatt vívott csatában legyőzték. 1384-től kezdve a burgundi hercegek megpróbálták a püspökséget befolyásuk alá vonni és bár névleg megőrizte függetlenségét, a püspököket a burgundi herceg jóváhagyásával nevezték ki. 1456-ban Jó Fülöp burgundi herceg Bourbon Lajost nevezte ki a püspöki trónra, aki ellen a város népessége fellázadt és 1458-ban elkergették.[8] A város ekkor előbb VII. Károly, majd fia és utóda, XI. Lajos francia király védnöksége alá került, de ennek ellenére 1468-ban Lajos és Merész Károly burgundi herceg egyesült seregei, hosszas ostrom után, elfoglalták és felégették a várost.

1477-től a város a Habsburg család uralma alá került, majd V. Károly német-római császár uralkodásától kezdve a spanyol korona befolyása alá, habár a város püspökei továbbra is megőrizték függetlenségüket. Erard de la Marck uralkodása alatt (1506- 1538 között) kezdődött Liège reneszánsz korszaka. A reformáció és az ellen-reformáció mozgalmában a liège-i püspökség területe felbomlott és a város fokozatosan elvesztette helyi hatalmi pozícióját. A 17. században a bajor Wittelsbach-ház tagjai kerültek a püspöki székbe, aki fennhatóságukat kiterjesztették a kölni és a német-római birodalom északnyugati részén található más püspökségekre is.

A 18. századtól az első világháborúig

szerkesztés
 
Liège 1649-ben

A spanyol örökösödési háború során John Churchill, Marlborough hercege 1704-ben elfoglalta a várost, amelyet a bajor püspök és francia szövetségeseinek csapatai védelmeztek. A 18. sz. közepére Liège-t elérték a francia felvilágosodás eszméi, különösen az enciklopédisták befolyása: de Velbruck püspök (177284) között támogatta ezek terjesztését, ezzel is előkészítve a liège-i forradalom (révolution liègeoise) kitörését, ami 1789. augusztus 18-án kezdődött. A francia forradalom konszolidációja után a köztársaság seregei elfoglalták a várost az 1794-es németalföldi hadjárat során és meglehetősen drasztikus egyházellenes intézkedéseket vezettek be, többek között lerombolták a régi Szent Lambert-katedrálist. A püspökség világi hatalmának megszűnését később a Bonaparte Napóleon első konzul és VII. Piusz pápa által 1801-ben megkötött egyezmény véglegesítette.

Franciaország 1815-ben elvesztette a várost, amikor a szövetséges angol–holland–porosz seregek legyőzték Napóleon császárt, és a háború után rendezett bécsi kongresszus az újonnan megalakult Egyesült Holland Királyságnak ítélte a várost. A holland uralom 1830-ig, a belga forradalom és szabadságharc kitöréséig tartott és a független, katolikus Belgium magának tartotta meg a várost. A 19. sz. végén Liège gyors fejlődésnek indult a bányaművelés, illetve a már említett vas és acéliparnak köszönhetően, és a helyi népesség növekedése nem tudott lépést tartani a nehézipar megnövekedett munkaerőigényével. Ennek eredményeként nagyszámú külföldi munkás érkezett a városban, illetve a környéken működő üzemekbe, köztük jelentős volt a magyarok aránya is.

 
Quai de la Goffe

A belga királyság egyik jelentős városaként az 1880-as években Liège erődítményeit újjáépítették és megerősítették Henri Alexis Brialmont tervei alapján. A város körül összesen 12 erődítményt emeltek, amelyek mélységben tagolt védelmi gyűrűt hoztak létre és meglehetősen nagy fejtörést okoztak a német hadseregnek 1914-ben. A Schlieffen-terv sikerének egyik alapfeltétele volt, hogy a német csapatok gyorsan áthatoljanak a Meuse völgyén és az Ardennek hegyein, hogy áttörjenek Franciaországba. Azonban az 1914. augusztus 5-én meginduló német offenzíva megakadt Liège alatt, amelyet 30 000 belga katona védelmezett, Gérard Leman tábornok irányítása alatt a 100 000 főt számláló németek ellen. A németek ekkor bevetették a Vastag Berta névre elkeresztelt 42 cm-es mozsarat, amely öt nap alatt porrá rombolta az erődítményeket. A földalatti járatok szellőzési rendszerének tervezési hiányosságai miatt egy szerencsés találat óriási robbanást eredményezett és végül kikényszerítette a belga csapatok megadását. Az ellenállás rövidebb ideig tartott, mint amit a belgák terveztek, de a 12 napos késedelem így is hozzájárult a német offenzíva sikertelenségéhez. A hősies ellenállás emlékére 1914-ben Liège megkapta a Francia Becsületrend kitüntetését.

A második világháborútól napjainkig

szerkesztés
 
Liége városképe ma

1940-ben a német csapatoknak már csak 3 napra volt szükségük, hogy a várost bevegyék. A német megszállás alatt a város legtöbb zsidó lakosát sikerült a deportálástól megmenteni, a legtöbb zsidót a lakosság, illetve a környékbeli kolostorok rejtegették. A német megszállásnak az amerikai csapatok megérkezése vetett véget, akik 1944 szeptemberében foglalták vissza a várost. Ezt követően a németek heves bombázásba kezdtek, és több, mint 1500 V–1 és V–2 rakétát lőttek a városra a háború végéig.

A háború utáni újjáépítés sem mentette meg a korábban oly nagy szerepet játszó bányákat és acélipari üzemeket: Liège és környéket (ahogyan Vallónia jelentős része) magas munkanélküliséggel és a hagyományos iparágak hanyatlásával küzdött és bizonyos mértékben küzd ma is. 1961 januárjában a bányabezárások miatt feldühödött bányászok megtámadták és súlyosan megrongálták a Guillemins központi pályaudvart.

Politikai vonatkozásban Liège hagyományosan a belga (majd később a vallón) szocialista párt egyik helyi erősségének számított, elsősorban a jól szervezett ipari munkásság jelenlétének köszönhetően. Ennek ellenére 1991-ben André Cools szocialista párti politikus, korábbi belga miniszterelnököt barátnője lakása előtt lőtték le. A közvélemény szemében a gyilkosság összekapcsolódott a Cools halálát követő korrupciós botrányokkal, amely súlyosan megrázta a vallón szocialista pártot, illetve a nemzeti kormányt. 2004-ben két támadót fejenként 20 éves börtönbüntetésre ítéltek a gyilkosságban való részvétel miatt.

Napjainkban a város gazdasága ismét fellendülőben van, elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlettségének, a város kedvező fekvésének, az európai határok megnyitásának és új iparágak betelepülésének köszönhetően. Nem kis szerepet játszott ebben az acél kedvező világpiaci ára, illetve a város, valamint a régió kormányzatának reformja is.

Látnivalók

szerkesztés
 
A Bueren-hegy lépcsői
  • A liègei püspökök 16. századi palotája a St Lambert téren áll, közel a francia forradalomban lerombolt Szent Lambert katedrálishoz. A téren, pontosabban a tér alatt található a Archeoforum, amely a város régészeti emlékeit mutatja be.
  • A perron volt a püspökök uralma alatt az igazság, illetve a városi bíróság jelképe, szobra a közeli Place du Marché-n áll.
  • A Szent Pál-székesegyházban található Szent Lambert sírja és a püspöki kincsestár is. A templom egyike a Notger által építtetett hét városi templomnak (ezek között megtalálható még a német gótikus stílusban épített Szent Bertalan-templom és a Szent Márton-bazilika is.
  • Liège legfontosabb múzeumai bemutatják a vallonok életét, művészetét, illetve a város környékén kifejlődött mózeli stílusban készült világi és egyházi művészeti alkotásokat. A Curtius Museum régészeti emlékeket mutat be és a Meuse mellett álló, 17. századi házban kapott helyet.
  • Egyéb érdekes helyek az óváros (a Carré), az Outremeuse környéke, a folyó mellett kiépített sétautak, a citadella, valamint a Santiago Calatrava által tervezett modern pályaudvar.

Népi hagyományok

szerkesztés
 
Tchantches puppet
  • A Szűz Máriának szentelt „Le Quinze Août” ünnepséget minden év augusztus 15-én rendezik meg az Outremeuse negyedben. Ez a város egyik legnagyobb helyi hagyományokat bemutató fesztiválja, amikor vallásos körmenet halad át a városon, bolhapiacot tartanak és koncerteket rendeznek. Napjainkban az ünnepség pár nappal korábban kezdődik és akár 16-ig is eltarthat. A helyi lakosok néha megnyitják házukat a látogatók előtt és a helyi „peket” néven ismert szeszes itallal kínálják őket. A kínálás hagyománya a helyi népi hagyomány egyik fontos alakjához, Tchantchès-hez kötődik (a François név vallon megfelelője), aki Nagy Károly alatt élt és a hagyományok szerint meglehetősen keményfejű, de ötletes fiúcska volt. Tchantchès-re ma egy szobor, egy múzeum és számos figura emlékeztet a városban.
  • Liège-ben rendezte meg Belgiumban először a mára hagyományos karácsonyi vásárt.

Liège lakói a vallon nyelv egyik legjellegzetesebb dialektusát, a kelet-vallont beszélik.[9] A városban jelentős olasz kisebbség él és számos helyen lehet olasz beszédet hallani. A vallon oktatási rendszer sajátosságaként és a város múltja miatt a környékbeli népek nyelvét, a németet és a hollandot igen kevesen beszélik, míg más európai nagyvárosokhoz képest az angolul kommunikálni tudok száma igen alacsony.

Mindennapi élet Liège-ben

szerkesztés
 
A vasárnapi „Batte” piac

A város egyik jellegzetessége a nagy tömegeket vonzó fesztiválok és rendezvények, amelyek közül az augusztus 15-ei "Le Quinze Aout" csak az egyik. A város lakói és a látogatók az Outremeuse negyedben gyülekeznek, amely tele van keskeny utcákkal és pici udvarokkal, vagyis nem nagyon lehet elférni. A legtöbb ember csak bámészkodik, sörözik vagy borozik, káposztás kolbászt (német emlék) vagy palacsintát (francia jövevény) esznek és a hajnali órákig élvezik a forgatagot. A december 6-a körül megrendezett Szent Miklós-ünnepség egyik külön rendezvényét az egyetem hallgatói rendezik: ilyenkor 24 órán keresztül felfordítják a rendet, a hallgatók koszos laboratóriumi köpenyekben mászkálnak és a városlakóktól pénzt koldulnak.

A város egyik nevezetessége az élénk éjszakai élet: a gyalogos zónán belül található Le Carré negyedben számtalan kocsma, pub, kávézó és más szórakozóhely található, amely a Belgiumban elfogadott nyitvatartási rendel ellentétben akár reggel 6-ig is nyitva tart. A másik nevezetes szórakozóhely a Place du Marché és környéke. A városban 1991-től kezdve minden évben megrendezik a Jazz à Liège zenei fesztivált.[10]

Minden tavasszal kerül sor a Liège–Bastogne–Liège országúti kerékpárversenyre, amely a legrégebbi klasszikus kerékpárverseny és természetesen Liège és Bastogne városai között zajlik: a versenyzők Liège városából startolnak, Bastogne városáig elmennek, majd Liège egyik elővárosában, Ans-ban fejezik be a versenyt. A verseny második része az Ardenneken halad keresztül és számtalan hegyi szakasz van itt, mint például a Stockeu, Haute-Levée, La Redoute, Saint-Nicolas és a Col de Forges.

A mozi kedvelőinek két hagyományos multiplex mozi (Kinepolis), valamint két alternatív mozi, a Le Churchill and Le Parc található a városban.

Híres lakosok

szerkesztés
 
Nagy Károly szobra Liège központjában

Lásd még: Liège szülöttei

  GER: Aachen   GER: Köln   LUX: Esch-sur-Alzette
  FRA: Lille   POL: Krakkó   COD: Lubumbashi
  NLD: Maastricht   FRA: Nancy   CZE: Plzeň
  POR: Porto   CAN: Québec   NLD: Rotterdam
  SEN: Saint-Louis   ITA: Torino   RUS: Volgográd
  HUN: Szeged

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. Bevolking per gemeente op 1 januari 2022. Statbel
  2. A belga statisztikai hivatal adatai
  3. Belgium - Three large urban agglomerations
  4. [1][halott link]
  5. Nouvelle consultation. [2008. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 14.)
  6. Liège, a brief summary. [2007. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 14.)
  7. [ http://www.newadvent.org/cathen/09236a.htm]
  8. Lajos a források szerint „szerencsétlen, gyenge és léha” („Homme maladroit, faible et frivole”) volt, ld. [2] Archiválva 2008. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  9. A nyelvjárás egyik legrégebbi írásos emlékét lásd itt Archiválva 2008. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, illetve a beszélt nyelvvel kapcsolatos példákat lásd itt Archiválva 2008. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben és itt Archiválva 2008. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  10. Archivált másolat. [2007. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 15.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Liège témájú médiaállományokat.