Wikipédia

Plzeň

város Csehországban

Plzeň (németül: Pilsen) Csehország negyedik legnagyobb városa, Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja, 2015-ben Európa kulturális fővárosa. A Mže, Radbuza, Úhlava és Úslava folyók találkozásánál fekszik, továbbá innen ered a Berounka-folyó. Közel 175.000 lakossal rendelkezik, ezzel pedig Csehország negyedik legnagyobb városa. A plzeňi agglomerációban viszont több mint 300.000 ember él, ami a plzeňi régió lakosságának több mint 50%-a.

Plzeň
Felülről: Köztársaság tér, a Szent Bertalan-katedrális, a Városháza, a Nagy Zsinagóga, a Techmania Tudományos Központ, a Lochotín Park és Martin Kopecký emlékmű, az Új Színház, Jubilee kapuja a Pilsen Sörözőnél és a Söröző Víztorony
Felülről: Köztársaság tér, a Szent Bertalan-katedrális, a Városháza, a Nagy Zsinagóga, a Techmania Tudományos Központ, a Lochotín Park és Martin Kopecký emlékmű, az Új Színház, Jubilee kapuja a Pilsen Sörözőnél és a Söröző Víztorony
Plzeň címere
Plzeň címere		 Plzeň zászlaja
Plzeň zászlaja
Mottó: In hoc signo vinces
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületPlzeňi
JárásPlzeňi
Polgármester Martin Zrzavecký
Irányítószám 301 00 – 326 00
Körzethívószám 37
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség168 733 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1187 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság293-452 m
Terület137,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Plzeň (Csehország)
Plzeň
Plzeň
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 44′ 51″, k. h. 13° 22′ 39″Koordináták: é. sz. 49° 44′ 51″, k. h. 13° 22′ 39″
Map
Plzeň weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Plzeň témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ipari és főzővárosként ismert. A Škoda Transportation és más cégek folytatják a legendás Škoda gyártását, a regionális főváros másik felén pedig a jól ismert Prazdroj és Gambrinus söröket főzik. Az alul erjesztett könnyű lager Pilsner típusú sört világszerte Pilsner vagy Pils néven emlegetik (a név a város német nevéből ered).

Jelentős kulturális jelentősége is van. Számos kulturális épület és színház található itt, továbbá a városban található a Plzeňi egyházmegye központja is. A felsőoktatást a Nyugat-Csehországi Egyetem és a Károly Egyetem Orvostudományi Kara képviseli. 2015-ben Plzeň (a belgiumi Monsszal együtt) volt Európa kulturális fővárosa. A város jelenlegi történelmi magja szabályos utcai hálózattal rendelkezi, melynek közepén van a Köztársaság téglalap alakú tere. A tér közepén áll a Szent Bertalan-székesegyház, melynek 102 m magas Bertalan tornya Csehország legmagasabb templomtornya.

FekvéseSzerkesztés

Csehország nyugati részén, a Plzeňi-medencében található. A Mže, a Radbuza, az Úslava és az Úhlava folyók találkozásánál fekszik. Innen ered a Berounka folyó.

TörténeteSzerkesztés

1295-ben II. Vencel alapította a bajor-, a szászországi és a prágai utak védelmére. A husziták megostromolták, de nem tudták bevenni, a katolikusok bástyája maradt. 1417-ben egy puccsot követően a husziták vették át a város igazgatását. A városnak ekkor két nagy alakja élt: Václav Koranda (radikális taborita) és Jan Žižka. A következő években a katolikusok és a husziták egymást váltva foglalták el-vissza a várost.

1468-ban itt nyomtatták az első cseh nyelvű könyvet.

A harmincéves háborút megelőző politikai zűrzavarban II. Rudolf császár rövid ideig a városban tartózkodott. A császár házat épített magának, amely ma is látható. 1606-ban távozott Pilsenből. A harmincéves háború során 1631-től a háború végéig a város a császár katonáinak bázisa maradt.

A város a 19. századra Prága után a legfontosabb település Csehországban. 1869-ben megalapították a Škoda (csehül ez azt jelenti, hogy kár) gépgyárat. 1877-ben adták át a városi vasútállomást. 1899-ben már villamos is járt.

 
A székesegyház belseje

Kulturális jelentőségét jól példázza, hogy 2015-ben – a belgiumi Mons mellett – az Európa kulturális fővárosa cím birtokosa volt.

GazdaságSzerkesztés

A város Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja. A cseh iparvárosok egyik legnagyobbika: gépiparáról és a sörgyártásról ismert.

  • A Škoda Holding gépipari cégcsoport több vállalata működik a városban. Közülük legjelentősebbek az erőművi berendezéseket (gőzturbinákat, atomreaktorokat) gyártó Škoda Power a.s., a vasúti járműveket előállító Škoda Transportation s.r.o., a trolibuszokat készítő Škoda Electric s.r.o., valamint a vasúti járművek gyártásával foglalkozó ČKD Vagonka a.s. A mai Škoda Holding elődjét, a Škoda Műveket (Škodovy závody) 1869-ben alapította Emil Škoda cseh mérnök, miután megvásárolta a Waldstein család által létrehozott kis gépgyárat.
  • Sörgyár: 1840-ben az elkülönült sörfőzők egyesültek és modern sörgyárat alapítottak. 1842 óta védjegyként használják a Plzensky Prazdroj (németül: Pilsner Urquell) nevet. Máig is világhírű terméke a 12 fokos világos Pilsner Urquell és a 14–18 fokos barna Gambrinus sörök. A gyárnak fennmaradt a különösen díszes kapuzata.

KözlekedésSzerkesztés

Plzeň főpályaudvara a Plzeň hlavní nádraží, ahová öt irányból is befutnak a vasútvonalak. A város közvetlen vasúti összeköttetésben van Münchennel és Prágával is.

A városban villamos is közlekedik.

Kerületek és városrészekSzerkesztés

 
A város kerületi beosztása

A város 10 kerületre oszlik, ezek az alábbiak a hozzájuk tartozó városrészekkel:

  • Plzeň 1 – Lochotín: Bolevec und Severní Předměstí
  • Plzeň 2 – Slovany: Božkov, Černice, Doudlevce, Hradiště, Koterov, Lobzy und Východní Předměstí
  • Plzeň 3 – Bory: Doudlevce, Jižní Předměstí, Litice, Nová Hospoda, Radobyčice, Skvrňany, Valcha, Vnitřní Město und Východní Předměstí
  • Plzeň 4 – Doubravka: Bukovec, Červený Hrádek, Doubravka, Lobzy, Újezd und Východní Předměstí
  • Plzeň 5 – Křimice: Křimice
  • Plzeň 6 – Litice: Litice
  • Plzeň 7 – Radčice: Radčice
  • Plzeň 8 – Černice: Černice
  • Plzeň 9 – Malesice: Dolní Vlkýš und Malesice
  • Plzeň 10 – Lhota: Lhota

NevezetességeiSzerkesztés

 
A sörgyár
 
A városháza és tőle balra, világos homlokzattal a "császár háza" a Köztársaság téren a Szent Bertalan-templom tornyából
 
A sörgyár 1892-ben épült díszkapuja
 
A város látképe.
  • Köztársaság tér (Námesti Republiky): hatalmas és tágas központi tér, mérete 193 m x 139 m, Csehország legnagyobb tere.
  • Városháza (Rádnice): sgrafittóval díszített reneszánsz épület a 20. századból. Emeletén megtekinthető a Serfőzők próbapadja: erre kellett a mesternek ráöntenie a ser főzetmintát majd ráülnie, ha a sör megszáradása után nadrágja nem ragadt bele, akkor elfenekelték, a sört pedig kiöntötték (Panoráma Útikönyv: Csehszlovákia).
  • Serfőző Múzeum (Pivovárské Museum): egy középkori malátacsíráztatóban kapott helyet. A vizet 80 m mélyből húzzák fel.
  • Szent Bertalan-templom (gótikus)
  • Josef Kajetán Tyl Színház (1902)
  • Itt építették fel Csehszlovákia első vasszerkezetű magasépületét 1966-ban, magassága 56 m.

A város hírességeiSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích - k 1. 1. 2022 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2022. április 29. (Hozzáférés: 2022. május 2.)

ForrásokSzerkesztés

  • Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) ISBN 963-243-185-5

További információkSzerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Plzeň témájú médiaállományokat.


Előző:
Riga, Umeå
Európa kulturális fővárosa
2015
Mons mellett
 Következő:
Donostia-San Sebastián, Wrocław
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Plzeň&oldid=25627921”