Plzeň

	Plzeň
	Felülről: Köztársaság tér, a Szent Bertalan-katedrális, a Városháza, a Nagy Zsinagóga, a Techmania Tudományos Központ, a Lochotín Park és Martin Kopecký emlékmű, az Új Színház, Jubilee kapuja a Pilsen Sörözőnél és a Söröző Víztorony
; Plzeň címere	; Plzeň zászlaja
	Mottó: In hoc signo vinces
	Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Plzeňi
Járás	Plzeňi
Polgármester	Martin Zrzavecký
Irányítószám	301 00 – 326 00
Körzethívószám	37
Testvérvárosok	Lista Hengelo; Winterthur; Limoges; Regensburg; Gera; Birmingham; İzmir; Zsolna; Liège; Monterrey;
	Népesség
Teljes népesség	181 240 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	1187 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	293-452 m
Terület	137,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Plzeň Pozíció Csehország térképén
	é. sz. 49° 44′ 51″, k. h. 13° 22′ 39″Koordináták: é. sz. 49° 44′ 51″, k. h. 13° 22′ 39″
	Plzeň weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Plzeň témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Plzeň (németül: Pilsen) Csehország negyedik legnagyobb városa, „a cseh sör fővárosa”,^[2] a plzeňi egyházmegye székhelye.^[3] Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja, 2015-ben Európa kulturális fővárosa. A Mže, Radbuza, Úhlava és Úslava folyók találkozásánál fekszik, továbbá innen ered a Berounka-folyó. Közel 175.000 lakossal rendelkezik, ezzel pedig Csehország negyedik legnagyobb városa. A plzeňi agglomerációban viszont több mint 300.000 ember él, ami a plzeňi régió lakosságának több mint 50%-a.

Ipari és főzővárosként ismert. A Škoda Transportation és más cégek folytatják a legendás Škoda gyártását, a regionális főváros másik felén pedig a jól ismert Prazdroj és Gambrinus söröket főzik. Az alul erjesztett könnyű lager Pilsner típusú sört világszerte Pilsner vagy Pils néven emlegetik (a név a város német nevéből ered).

Jelentős kulturális jelentősége is van. Számos kulturális épület és színház található itt, továbbá a városban található a Plzeňi egyházmegye központja is. A felsőoktatást a Nyugat-Csehországi Egyetem és a Károly Egyetem Orvostudományi Kara képviseli. 2015-ben Plzeň (a belgiumi Monsszal együtt) volt Európa kulturális fővárosa. A város jelenlegi történelmi magja szabályos utcai hálózattal rendelkezi, melynek közepén van a Köztársaság téglalap alakú tere. A tér közepén áll a Szent Bertalan-székesegyház, melynek 102 m magas Bertalan tornya Csehország legmagasabb templomtornya.

Fekvése Szerkesztés

Csehország nyugati részén, a Plzeňi-medencében épült A Mže, a Radbuza, az Úslava és az Úhlava összefolyásánál. It ered a Berounka folyó.

Története Szerkesztés

1295-ben II. Vencel alapította a bajor-, a szászországi és a prágai utak védelmére. A husziták megostromolták, de nem tudták bevenni, a katolikusok bástyája maradt 1417-ig, amikor puccsal mégis a husziták vették át a város igazgatását. Ekkor két nagy személyiség élt itt: Václav Koranda radikális táborita és maga Jan Žižka. A következő években a katolikusok és a husziták felváltva foglalták el-vissza a várost.

1468-ban itt nyomtatták az első cseh nyelvű könyvet.

A várost rendszeresen pusztították tűzvészek. A település mai szerkezetét a 16. században, itáliai építészek bevonásával alakították ki.^[2]

A harmincéves háború előtti politikai zűrzavarban rövid ideig a városban tartózkodott II. Rudolf császár. Házat építtetett magának; ez ma is látható. 1606-ban távozott, és a harmincéves háborúban 1631-től a háború végéig a város a császár katonáinak bázisa maradt.

A város a 19. századra Prága után a legfontosabb település Csehországban. 1869-ben megalapították a Škoda (csehül ez azt jelenti, hogy kár) gépgyárat. 1877-ben adták át a városi vasútállomást. 1899-ben már villamos is járt.

Kulturális jelentőségét jól példázza, hogy 2015-ben – a belgiumi Mons mellett – az Európa kulturális fővárosa cím birtokosa volt.

Gazdasága Szerkesztés

A város Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja. A cseh iparvárosok egyik legnagyobbika: gépiparáról és a sörgyártásról ismert.

A Škoda Holding gépipari cégcsoport több vállalata működik a városban. Közülük legjelentősebbek az erőművi berendezéseket (gőzturbinákat, atomreaktorokat) gyártó Škoda Power a.s., a vasúti járműveket előállító Škoda Transportation s.r.o., a trolibuszokat készítő Škoda Electric s.r.o., valamint a vasúti járművek gyártásával foglalkozó ČKD Vagonka a.s. A mai Škoda Holding elődjét, a Škoda Műveket (Škodovy závody) 1869-ben alapította Emil Škoda cseh mérnök, miután megvásárolta a Waldstein család által létrehozott kis gépgyárat.
Sörgyár: 1840-ben az elkülönült sörfőzők egyesültek és modern sörgyárat alapítottak. 1842 óta védjegyként használják a Plzensky Prazdroj (németül: Pilsner Urquell) nevet. Máig is világhírű terméke a 12 fokos világos Pilsner Urquell és a 14–18 fokos barna Gambrinus sörök. A gyárnak fennmaradt a különösen díszes kapuzata.

Közlekedése Szerkesztés

Plzeň főpályaudvara a Plzeň hlavní nádraží, ahová öt irányból is befutnak a vasútvonalak. A város közvetlen vasúti összeköttetésben van Münchennel és Prágával is.

A városban villamos is közlekedik.

Kerületek és városrészek Szerkesztés

A város kerületi beosztása

A város 10 kerületre oszlik, ezek az alábbiak a hozzájuk tartozó városrészekkel:

Plzeň 1 – Lochotín: Bolevec und Severní Předměstí
Plzeň 2 – Slovany: Božkov, Černice, Doudlevce, Hradiště, Koterov, Lobzy und Východní Předměstí
Plzeň 3 – Bory: Doudlevce, Jižní Předměstí, Litice, Nová Hospoda, Radobyčice, Skvrňany, Valcha, Vnitřní Město und Východní Předměstí
Plzeň 4 – Doubravka: Bukovec, Červený Hrádek, Doubravka, Lobzy, Újezd und Východní Předměstí
Plzeň 5 – Křimice: Křimice
Plzeň 6 – Litice: Litice
Plzeň 7 – Radčice: Radčice
Plzeň 8 – Černice: Černice
Plzeň 9 – Malesice: Dolní Vlkýš und Malesice
Plzeň 10 – Lhota: Lhota

Nevezetességei Szerkesztés

A sörgyár

A városháza és tőle balra, világos homlokzattal a "császár háza" a Köztársaság téren a Szent Bertalan-templom tornyából

A sörgyár 1892-ben épült díszkapuja

A város látképe.

Köztársaság tér Szerkesztés

A város főtere a Köztársaság tér (Námesti Republiky): a 193 m hosszú és 139 m széle közterület Csehország legnagyobb tere. A téren régóta nagy vásárokat tartanak, ma pedig már különféle fesztiválokat, kulturális, zenei és gasztro-rendezvényeket is. A főteret határoló reneszánsz, barokk, empire és neogótikus épületek homlokzatán a sgraffito-díszítések közül több a neves Mikoláš Aleš munkája.^[2]

Városháza (Rádnice): sgraffito (sgrafitto) díszítésű reneszánsz épület a 20. században épült. Emeletén megtekinthető a Serfőzők próbapadja: erre kellett a mesternek ráöntenie a ser főzetmintát. Ezután rá kellett ülnie, és ha a sör megszáradása után a nadrágja nem ragadt a padhoz, akkor elfenekelték, a sört pedig kiöntötték.^[4]
A Szent Bertalan-székesegyház a plzeňi egyházmegye püspöki székhelye. Az épület 58 méter hosszú és 30 méter széles. A gótikus stílusú templomot a feljegyzések szerint 1295-ben kezdték el építeni. Mai alakját több átépítés után, a 16. század elején nyerte el. Hosszan elkeskenyedő tornya 102,26 m magas. 1981-ig ez volt Csehország legmagasabb épülete volt, és még mindig ez az ország legmagasabb templomtornya. A toronyba, pontosabban a 62 méter magasan kialakított kilátóteraszra 301 lépcső vezet fel. A teraszról belátni egész Plzeňt és a környező vidéket.

A háromhajós templom eredetileg kéttornyú volt, de déli tornyát az 1524. évi tűzvész után építették vissza, csak tetővel borították. A helyreállított tetőszerkezet faanyagának szénizotópos kormeghatározása alapján megállapították, hogy a felhasznált fákat 1524 és 1531 között fokozatosan vághatták ki a Šumava erdeiben. 1835-ben egy villámcsapás felgyújtotta a megmaradt tornyot, és az teljesen kiégett. A két évvel később visszaépített torony a korábbinál egyszerű, de magasabb lett. Ezután az épület karbantartását, annyira elhanyagolták, hogy 1870-ben az egyik falrész összedőlt. Az újabb rekonstrukciót csak 1880-ban kezdték el. Ekkor Josef Mocker építész elképzelései szrint „újragótizálták” az épületet. A meglehetősen eltúlzott stílusmódosításnak áldozatai többek között a barokk oltárok és a templom reneszánsz oromzata is. Szerencsére az újjáépítésre szánt pénz még időben elfogyott ahhoz, hogy mindent újra tudjanak gótizálni. 1907-ben Kamil Hilbertlett az építész, és 1924-re befejezte a Šternberk-kápolna rekonstrukcióját is. 1987 és 1995 között kijavították a külső falakat és stabilizálták a tornyot. A belső berendezés fő értékei a főoltár és a festett üvegablakok.Jelentős érték Szűz Mária 14. századi szobrocskája a kisdeddel, valamint a 15. század Šternberk-sírkápolna.^[2]

Egyéb látnivalók Szerkesztés

Serfőző Múzeum (Pivovárské Museum): egy középkori malátacsíráztatóban kapott helyet. A vizet 80 m mélyből húzzák fel.
Szent Bertalan-templom (gótikus)
Josef Kajetán Tyl Színház (1902)
Itt építették fel Csehszlovákia első vasszerkezetű magasépületét 1966-ban, magassága 56 m.

A város hírességei Szerkesztés

II. Vencel cseh király (1271–1305), a város alapítója.
Václav Koranda (kb. 1424–1519), radikális huszita.
Jan Žižka (kb. 1360–1424), a legfontosabb huszita vezér.
II. Rudolf (1552–1612), Német-római Birodalom császára.
Ernst von Mansfeld (1580–1626), Generális a harmincéves háborúban.
Emil Škoda (1839–1900) mérnök, a Škoda Művek megalapítója.
Josef Beran (1888–1969) bíboros, cseh prímás, prágai érsek, "fehér vértanú".
Karel Gott (1939-2019) cseh énekes.
Jan Kohout (1961) cseh politikus, külügyminiszter.
Petr Čech (1982) cseh válogatott labdarúgó, számos jelentős díjjal kitüntetett kapus.
Barbora Strýcová (1986) teniszezőnő.
Itt hunyt el 1902-ben Čeněk Hrbek cseh fényképész, festő.

Testvérvárosai Szerkesztés

Népessége Szerkesztés

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2023 között

Lakosok száma	23 681	38 883	112 008	114 704	132 799	170 701	166 118	170 936	174 007	181 240
	1869	1880	1910	1930	1961	1980	2001	2018	2021	2023

Adatok: Wikidata

Jegyzetek Szerkesztés

↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
↑ ^a ^b ^c ^d NemcsakPrága
↑ [Magyar Kurír: A cseh katolikus egyház]
↑ (Panoráma Útikönyv: Csehszlovákia)