Plzeň
Plzeň (németül: Pilsen) Csehország negyedik legnagyobb városa, „a cseh sör fővárosa”,[2] a plzeňi egyházmegye székhelye.[3] Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja, 2015-ben Európa kulturális fővárosa. Közel 175 000 lakosával Csehország negyedik legnagyobb városa. A plzeňi agglomerációban több mint 300 000 ember él, a plzeňi régió lakosságának több mint fele.
Plzeň | |||
Felülről: Köztársaság tér, a Szent Bertalan-katedrális, a Városháza, a Nagy Zsinagóga, a Techmania Tudományos Központ, a Lochotín Park és Martin Kopecký emlékmű, az Új Színház, Jubilee kapuja a Pilsen Sörözőnél és a Söröző Víztorony | |||
| |||
Mottó: In hoc signo vinces | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Csehország | ||
Kerület | Plzeňi | ||
Járás | Plzeňi | ||
Polgármester | Martin Zrzavecký | ||
Irányítószám | 301 00 – 326 00 | ||
Körzethívószám | 37 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 185 599 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1187 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 293-452 m | ||
Terület | 137,65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 44′ 29″, k. h. 13° 22′ 57″49.741389°N 13.382500°EKoordináták: é. sz. 49° 44′ 29″, k. h. 13° 22′ 57″49.741389°N 13.382500°E | |||
Plzeň weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Plzeň témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ipari és főzővárosként ismert. A Škoda Transportation és más cégek folytatják a legendás Škoda gyártását, a regionális főváros másik felén pedig a jól ismert Prazdroj és Gambrinus söröket főzik. Az alsó erjesztésű, könnyű lager (pilsner) típusú sört világszerte Pilsner vagy Pils néven emlegetik (a név a város német nevéből ered).
Jelentős kulturális jelentősége is van. Számos kulturális épület és színház található itt, továbbá a városban található a Plzeňi egyházmegye központja is. A felsőoktatást a Nyugat-Csehországi Egyetem és a Károly Egyetem Orvostudományi Kara képviseli. 2015-ben Plzeň (a belgiumi Monsszal együtt) volt Európa kulturális fővárosa. A város történelmi magja szabályos utcahálózatú, középen a téglalap alakú Köztársaság terével. A tér közepén áll a Szent Bertalan-székesegyház, amelynek 102 m magas tornya Csehország legmagasabb templomtornya.
Földrajzi helyzete
szerkesztésCsehország nyugati részén épült a Plzeňi-medencében, a Mže, a Radbuza, az Úslava és az Úhlava összefolyásánál. Itt ered a Berounka folyó.
Története
szerkesztés1295-ben II. Vencel alapította a bajor-, a szászországi és a prágai utak védelmére. A husziták megostromolták, de nem tudták bevenni, a katolikusok bástyája maradt 1417-ig, amikor puccsal mégis a husziták vették át a város igazgatását. Ekkor két nagy személyiség élt itt: Václav Koranda radikális táborita és maga Jan Žižka. A következő években a katolikusok és a husziták felváltva foglalták el-vissza a várost.
1468-ban itt nyomtatták az első cseh nyelvű könyvet.
A várost rendszeresen pusztították tűzvészek. A település mai szerkezetét a 16. században, itáliai építészek bevonásával alakították ki.[2]
A harmincéves háború előtti politikai zűrzavarban rövid ideig a városban tartózkodott II. Rudolf császár. Házat építtetett magának; ez ma is látható. 1606-ban távozott, és a harmincéves háborúban 1631-től a háború végéig a város a császár katonáinak bázisa maradt.
A város a 19. századra Prága után a legfontosabb település Csehországban. 1869-ben megalapították a Škoda (csehül ez azt jelenti, hogy kár) gépgyárat. 1877-ben adták át a városi vasútállomást. 1899-ben már villamos is járt.
Kulturális jelentőségét jól példázza, hogy 2015-ben – a belgiumi Mons mellett – az Európa kulturális fővárosa cím birtokosa volt.
Gazdasága
szerkesztésA város Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja. A cseh iparvárosok egyik legnagyobbika: gépiparáról és a sörgyártásról ismert; leghíresebb vállalata a Pilseni Sörgyár.
- A Škoda Holding gépipari cégcsoport több vállalata működik a városban. Közülük legjelentősebbek az erőművi berendezéseket (gőzturbinákat, atomreaktorokat) gyártó Škoda Power a.s., a vasúti járműveket előállító Škoda Transportation s.r.o., a trolibuszokat készítő Škoda Electric s.r.o., valamint a vasúti járművek gyártásával foglalkozó ČKD Vagonka a.s. A mai Škoda Holding elődjét, a Škoda Műveket (Škodovy závody) 1869-ben alapította Emil Škoda cseh mérnök, miután megvásárolta a Waldstein család által létrehozott kis gépgyárat.
- Plzeňi Sörgyár: 1840-ben az elkülönült sörfőzők egyesültek és modern sörgyárat alapítottak. 1842-ben csapolták először sörüket — nem várt sikerrel. Ezóta védjegyként használják a Plzensky Prazdroj (németül: Pilsner Urquell) nevet. Pár év múlva az újfajta alsóerjesztésű technológiával főzött sört már Prágában, Karsbadban| és Marienbadban is csapolták. Máig fennmaradt a gyár különösen díszes kapuzata.
- A város másik sörfőzdéje a Gambrinus Sörgyár, amelyben a „a sörivás védőszentjéről” elnevezett Gambrinus sört főzik. A rendszerváltás után mindkét plzeni gyárat privatizálták.
A 2000-es években a nošovicei Radegasttal és (2016-ig) a Dreher Sörgyárak Zrt.-vel együtt a dél-afrikai SABMiller csoport tulajdona volt, majd a japán Asahi Breweries holdingnak adták el.
A 12 fokos világos Pilsner Urquell és a 14–18 fokos barna Gambrinus sör máig világhírű.
Közlekedése
szerkesztésPlzeň főpályaudvara a Plzeň hlavní nádraží, ahová öt irányból is befutnak a vasútvonalak. A város közvetlen vasúti összeköttetésben van Münchennel és Prágával is.
A városban villamos is közlekedik.
Kerületek és városrészek
szerkesztésA város 10 kerületre oszlik, ezek az alábbiak a hozzájuk tartozó városrészekkel:
- Plzeň 1 – Lochotín: Bolevec und Severní Předměstí
- Plzeň 2 – Slovany: Božkov, Černice, Doudlevce, Hradiště, Koterov, Lobzy und Východní Předměstí
- Plzeň 3 – Bory: Doudlevce, Jižní Předměstí, Litice, Nová Hospoda, Radobyčice, Skvrňany, Valcha, Vnitřní Město und Východní Předměstí
- Plzeň 4 – Doubravka: Bukovec, Červený Hrádek, Doubravka, Lobzy, Újezd und Východní Předměstí
- Plzeň 5 – Křimice: Křimice
- Plzeň 6 – Litice: Litice
- Plzeň 7 – Radčice: Radčice
- Plzeň 8 – Černice: Černice
- Plzeň 9 – Malesice: Dolní Vlkýš und Malesice
- Plzeň 10 – Lhota: Lhota
Nevezetességei
szerkesztésKöztársaság tér
szerkesztésA város főtere a Köztársaság tér (Námesti Republiky): a 193 m hosszú és 139 m széle közterület Csehország legnagyobb tere. A téren régóta nagy vásárokat tartanak, ma pedig már különféle fesztiválokat, kulturális, zenei és gasztro-rendezvényeket is. A főteret határoló reneszánsz, barokk, empire és neogótikus épületek homlokzatán a sgraffito-díszítések közül több a neves Mikoláš Aleš munkája.[2]
- Városháza (Rádnice): sgraffito (sgrafitto) díszítésű reneszánsz épület a 20. században épült. Emeletén megtekinthető a Serfőzők próbapadja: erre kellett a mesternek ráöntenie a ser főzetmintát. Ezután rá kellett ülnie, és ha a sör megszáradása után a nadrágja nem ragadt a padhoz, akkor elfenekelték, a sört pedig kiöntötték.[4]
- A Szent Bertalan-székesegyház a plzeňi egyházmegye püspöki székhelye. Az épület 58 méter hosszú és 30 méter széles. A gótikus stílusú templomot a feljegyzések szerint 1295-ben kezdték el építeni. Mai alakját több átépítés után, a 16. század elején nyerte el. Hosszan elkeskenyedő tornya 102,26 m magas. 1981-ig ez volt Csehország legmagasabb épülete volt, és még mindig ez az ország legmagasabb templomtornya. A toronyba, pontosabban a 62 méter magasan kialakított kilátóteraszra 301 lépcső vezet fel. A teraszról belátni egész Plzeňt és a környező vidéket.
A háromhajós templom eredetileg kéttornyú volt, de déli tornyát az 1524. évi tűzvész után építették vissza, csak tetővel borították. A helyreállított tetőszerkezet faanyagának szénizotópos kormeghatározása alapján megállapították, hogy a felhasznált fákat 1524 és 1531 között fokozatosan vághatták ki a Šumava erdeiben. 1835-ben egy villámcsapás felgyújtotta a megmaradt tornyot, és az teljesen kiégett. A két évvel később visszaépített torony a korábbinál egyszerű, de magasabb lett. Ezután az épület karbantartását, annyira elhanyagolták, hogy 1870-ben az egyik falrész összedőlt. Az újabb rekonstrukciót csak 1880-ban kezdték el. Ekkor Josef Mocker építész elképzelései szerint „újragótizálták” az épületet. A meglehetősen eltúlzott stílusmódosításnak áldozatai többek között a barokk oltárok és a templom reneszánsz oromzata is. Szerencsére az újjáépítésre szánt pénz még időben elfogyott ahhoz, hogy mindent újra tudjanak gótizálni. 1907-ben Kamil Hilbertlett az építész, és 1924-re befejezte a Šternberk-kápolna rekonstrukcióját is. 1987 és 1995 között kijavították a külső falakat és stabilizálták a tornyot. A belső berendezés fő értékei a főoltár és a festett üvegablakok.Jelentős érték Szűz Mária 14. századi szobrocskája a kisdeddel, valamint a 15. század Šternberk-sírkápolna.[2]
Egyéb látnivalók
szerkesztés- Serfőző Múzeum (Pivovárské Museum): egy középkori malátacsíráztatóban kapott helyet. A vizet 80 m mélyből húzzák fel.
- Szent Bertalan-templom (gótikus)
- Josef Kajetán Tyl Színház (1902)
- Itt építették fel Csehszlovákia első vasszerkezetű magasépületét 1966-ban, magassága 56 m.
A város hírességei
szerkesztés- II. Vencel cseh király (1271–1305), a város alapítója.
- Václav Koranda (kb. 1424–1519), radikális huszita.
- Jan Žižka (kb. 1360–1424), a legfontosabb huszita vezér.
- II. Rudolf (1552–1612), Német-római Birodalom császára.
- Ernst von Mansfeld (1580–1626), Generális a harmincéves háborúban.
- Emil Škoda (1839–1900) mérnök, a Škoda Művek megalapítója.
- Josef Beran (1888–1969) bíboros, cseh prímás, prágai érsek, "fehér vértanú".
- Karel Gott (1939-2019) cseh énekes.
- Jan Kohout (1961) cseh politikus, külügyminiszter.
- Petr Čech (1982) cseh válogatott labdarúgó, számos jelentős díjjal kitüntetett kapus.
- Barbora Strýcová (1986) teniszezőnő.
- Itt hunyt el 1902-ben Čeněk Hrbek cseh fényképész, festő.
Testvérvárosai
szerkesztésNépessége
szerkesztésA település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 23 681 | 64 158 | 122 354 | 124 339 | 153 524 | 166 118 | 170 548 | 172 441 | 168 733 | 185 599 |
1869 | 1890 | 1921 | 1950 | 1970 | 2001 | 2017 | 2019 | 2022 | 2024 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
- ↑ a b c d NemcsakPrága
- ↑ Magyar Kurír: A cseh katolikus egyház
- ↑ (Panoráma Útikönyv: Csehszlovákia)
Források
szerkesztés- Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) ISBN 963-243-185-5
- ↑ NemcsakPrága: Csehország nem csak Prága:Szent Bertalan-katedrális és főtér —– Plzeň
- ↑ Sörmentén: Szokolay Zoltán et al., 2002: Sörmentén Prága. Sörmentén útikalauz. Hibernia Nova Kiadó, p. 12.
További információk
szerkesztés- Pilsen.lap.hu – linkgyűjtemény
- Information Server of the Municipality of the City of Plzeň
- Official website of the candidature of Pilsen candidature 2015 Cultural Capital of Europe
- Plzeň 2015 Európa kulturális fővárosa hivatalos honlapja[halott link]
- Description of Plzeň
- PMDP – Official Public Transport of Plzeň
- Plzeň at the official website of the Czech Republic
- Description of Plzeň
- University of West Bohemia
- Pilsner Pubs – restaurant and gastronomy guide to the city
- A-Plzen.com Archiválva 2009. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben – Tourist Information
- Plzenska.com Archiválva 2006. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – articles about Plzeň
- WebCams from Plzeň
Előző: Riga, Umeå |
Következő: Donostia-San Sebastián, Wrocław |