Regensburg

város Németországban, Bajorországban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 20.

Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa. A városban található a Regensburgi egyházmegye püspöki széke. Lakosainak száma 157 443 fő (2022. december 31.).[1]

 A településen világörökségi helyszín található 
Regensburg
Regensburg címere
Regensburg címere
Regensburg zászlaja
Regensburg zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
KerületFelső-Pfalz
JárásFelső-Pfalz
Rangjárási jogú város
PolgármesterJoachim Wolbergs (SPD)
Irányítószám93001–93059
Körzethívószám0941
RendszámR
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség157 443 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1 947,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság343 m
Terület80,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 49° 01′, k. h. 12° 05′49.016667°N 12.083333°EKoordináták: é. sz. 49° 01′, k. h. 12° 05′49.016667°N 12.083333°E
Regensburg (Bajorország)
Regensburg
Regensburg
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Regensburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Regensburg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

2021 óta A Római Birodalom dunai limese világörökségi helyszín része.[2]

Münchentől kb. 125 km-re észak-északkeletre, Nürnbergtől 105 km-re délkeletre található, a tőle északra fekvő Bajor-erdő és a nyugatra lévő Frank-Alb találkozásánál, a Duna völgyében, a Duna két partján.

Népesség

szerkesztés
A népesség alakulása 1925 és 2022 között
Lakosok száma
76 948
131 886
133 066
125 676
138 296
142 292
145 465
150 894
152 610
157 443
1925197519782000201220142015201720192022
Adatok: Wikidata

Éghajlata

szerkesztés
Regensburg (1991–2020) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,34,710,316,520,724,226,125,820,313,96,92,914,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,9−2,50,53,88,111,713,413,29,25,31,5−1,65,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)483744366080777350494854657
Havi napsütéses órák száma48801311872162262342211599845381681
Forrás: World Meteorological Organization[3]


Története

szerkesztés
 
Regensburg látképe

A területet már a kőkorban is lakták. Az ókorban kelták telepedtek meg itt az i. e. 1. században, tőlük ered a település első elnevezése: Radasbona. Az i. sz. 1. században a rómaiak építettek ide egy erődöt, melyet Marcus Aurelius idején kibővítettek az egyre erősödő germán támadások miatt. A 8. századtól érseki székhely, majd az Agilolfing hercegi család székhelye lett Regenespurc néven. 791-ben Nagy Károly frank király a volt Agilolfing-várban gyüjtötte össze seregét a Kárpát-medencét megszállva tartó avarok ellen folytatandó keleti hadjáratához. Kétszáz évvel később 955-ben itt végezték ki az augsburgi csata magyar vezéreit, Lélt, Bulcsút és Súrt. Kálti Márk krónikája szerint a Lech-mezején levert csapatok vezéreit, "Lél és Bulcsu kiváló kapitányokat" Regensburgban "fojtották meg a bitófán". 792-től országos jelentőségű történelmi nemzetgyűlések színhelye is volt a város. A középkor folyamán Regensburg fontos várossá nőtte ki magát Bajorországon belül. A középkor kezdetétől püspöki székhely, majd 843-tól a Keleti-Frank Birodalom fővárosa. Ezt a szerepet később a Bajor Hercegségben is betöltötte a 13. századig. 1135-1146 között felépült a mai is létező kőhíd a Dunán, amelynek köszönhetően közvetlen lett az összeköttetés Flandria és Velence irányába a kereskedőknek. 1245-ben szabad birodalmi várossá nyilvánítják, amely státuszt 1486-1496 között a bajor herceg nem vesz figyelembe, saját birtokának tekinti a várost.

A reformáció során a polgárok nagy része elfordult a katolikus egyháztól, és Luther tanait kezdte követni, azonban három kolostor és a római katolikus püspökség tovább működött a városban.

1663 és 1803 között a Birodalmi Gyűlés (Immerwährender Reichstag) székhelye volt.

1803-ban a birodalmi főrendi határozat (Reichsdeputationshauptschluss) alapján a város elvesztette szabad jogállását, és Károly Theodor mint regensburgi fejedelem felügyelete alá került. 1809-ben a napóleoni csapatok a város közelében összecsaptak a visszavonuló osztrák erőkkel.

1810. május 22-én a Regensburg fejedelemség (Fürstentum Regensburg) a Bajor Királysághoz került.

A második világháború alatt a városban repülőgépeket gyártottak, így a település gyakori célpontja volt a bombázásoknak.

2006-ban a regensburgi óvárost a világörökség részének nyilvánították

Közlekedés

szerkesztés

Közúti közlekedés

szerkesztés

A várost érinti az A3-as és az A93-as autópálya.

Vasúti közlekedés

szerkesztés

Sportélete

szerkesztés

A város labdarúgócsapata, a SSV Jahn Regensburg 2012-13-as szezontól a Bundesliga második osztályában szerepelhet, miután osztályozó mérkőzésen kivívta a jogot erre (Bundesliga2). Ebben a csapatban megfordult korábban Tölcséres András is. A város jégkorongcsapata a német másodosztályban szerepel.

Látványosságok

szerkesztés
 
Regensburg
 
A dóm látképe
 
A Duna és a Kő-híd, balra a Sóház
 
Regensburg óvárosa, részlet
 
Regensburg

Híres regensburgiak

szerkesztés

Testvérvárosok

szerkesztés
  • Baedekers Stadtführer Regensburg. Baedeker, Ostfildern 2002, ISBN 3-87954-026-8.
  • Karl Bauer: Regensburg. Kunst-, Kultur- und Alltagsgeschichte. 5. erweiterte Auflage. MZ-Verlag, Regensburg 1997, ISBN 3-931904-19-9.
  • Anke Borgmeyer, Achim Hubel, Andreas Tillmann und Angelika Wellnhofer: Denkmäler in Bayern – Stadt Regensburg. Ensembles – Baudenkmäler – Archäologische Denkmäler. Band III.37. Mittelbayerische Druck- und Verlagsgesellschaft, Regensburg, 1997, ISBN 3-927529-92-3.
  • Karlheinz Dietz, Gerhard H. Waldherr: Berühmte Regensburger. Lebensbilder aus zwei Jahrtausenden. Universitätsverlag, Regensburg 1997, ISBN 3-930480-67-0.
  • Sigfrid Färber: Regensburg – Das mittelalterliche Wunder Deutschlands. 19. Auflage MZ-Buchverlag, 2005, ISBN 3-934863-24-8
  • Helmut Halter: Stadt unterm Hakenkreuz. Kommunalpolitik in Regensburg während der NS-Zeit, Universitätsverlag Regensburg, 1994, ISBN 3-9803470-6-0.
  • Erich Keyser (Hrsg.): Bayerisches Städtebuch. Band V. 2. Teilband Ober-, Niederbayern, Oberpfalz und Schwaben. In: Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. – Im Auftrage der Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstützung des Deutschen Städtetages, des Deutschen Städtebundes und des Deutschen Gemeindetages. Stuttgart 1974.
  • Martin Kluger: Regensburg. Stadtführer durch das mittelalterliche Weltkulturerbe. context verlag Augsburg, Augsburg 2007, ISBN 978-3-939645-06-1.
  • Hans Lankes, Michael Spaan (Hrsg.): Stadtbuch Regensburg. 12. Auflage. Stadtbuch, Regensburg 2004, ISBN 3-930966-00-X (Erscheint regelmäßig in aktualisierten Auflagen, mit Adressen fast aller Lokale, Freizeiteinrichtungen und vielen Insidertipps)
  • Lothar Kolmer, Fritz Wiedemann (Hrsg.): Regensburg. Historische Bilder einer Reichsstadt. Pustet, Regensburg 1994, ISBN 3-7917-1435-X.
  • Nikolai Löwenkamp (Hrsg.): Regensburg – Chronik einer mittelalterlichen Stadt. Eine Auswahl aus Carl Th. Gemeiners “Regensburgischer Chronik”. Löwenkamp Regensburg 2012, ISBN 978-3-9814096-0-4.
  • Klaus Rappert: Regensburg – Grundriss der Geschichte. Regensburg/Norderstedt 2007, ISBN 978-3-8334-9124-5.
  • Religions für Peace Gruppe Regensburg RfP (Hrsg.): Offene Türen. Regensburger Religionsgemeinschaften stellen sich vor. Regensburg 2000, 2. Auflage Regensburg 2008, ISBN 978-3-941317-00-0
  • Peter Schmid (Hrsg.): Geschichte der Stadt Regensburg. 2 Bände. Pustet, Regensburg 2000, ISBN 3-7917-1682-4.
  • Siegfried Wittmer: Jüdisches Leben in Regensburg. Vom frühen Mittelalter bis 1519. Universitätsverlag, Regensburg 2001, ISBN 3-930480-54-9.
  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Frontiers of the Roman Empire – The Danube Limes (Western Segment). whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)
  3. World Meteorological Organization Climate Normals for 1991–2020. World Meteorological Organization Climatological Standard Normals (1991–2020). National Oceanic and Atmospheric Administration. [2023. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 12.)
  4. Book of Nature. World Digital Library , 1481. augusztus 20. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)

További információk

szerkesztés