Odessza
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Odessza (ukránul Одеса [ˈɔdɛsa] (odesza); oroszul Одесса [ɔɟɛssa] (ogyessza)) Ukrajna egyik legnépesebb városa és egyik legfontosabb kereskedelmi központja, jelentős tengeri kikötő és közlekedési csomópont az ország délnyugati részén, a Fekete-tenger északnyugati partján. Az Odesszai érseki exarchátus székhelye. 2014-től az Ukrán Haditengerészet fő támaszpontja, erős mediterrán jelleggel, épületeiben francia és olasz hatással. Népessége kb. 1 millió fő volt 2020-ban.
EtimológiaSzerkesztés
A város nevének eredete ma is vitatott. Az egyik történet szerint amikor II. Katalin cárnő felvetette a település elnevezésének kérdését, valaki az itteni régi görög kolónia neve alapján az Odesszosz nevet javasolta. Mivel azonban a birodalom déli részén az összes településnév hímnemű volt, a cárnő elhatározta, hogy a nevet nőnemű változatban fogadja el. Ez a történet több szempontból is valószínűtlennek tűnik.
A másik elbeszélés szerint az Odesza/Ogyessza név egy szójáték eredménye, melynek eredete a cári udvarban általánosan elterjedt francia nyelvre megy vissza. A francia assez d'eau (bőséges víz, elég a vízből) egybecseng a hagyomány szerinti egykori görög kolónia nevével, mivel a város is egy hatalmas víz mellett fekszik.
Ismeretes egy harmadik változat is. Amikor II. Katalin cárnő felvetette a település elnevezésének kérdését, az egyik livóniai tábornok az Odesszosz nevet hallva felsóhajtott: Ó dessza – ami lettül kolbászt jelent. Az a-ra végződő szó, mivel azt a cárnő az Odesszosz női változatának hitte, annyira megtetszett, hogy a vitát azonnal lezárta.
Bárhogy volt is, a névben mindenképpen az ősi görög kolónia neve jelenik meg újra.
FöldrajzSzerkesztés
FekvéseSzerkesztés
A város délnyugat Ukrajnában, a Fekete-tenger partján a Dnyeszter torkolatától 31 km-re északra, a fővárostól, Kijevtől 443 km-re délre a tengerre néző teraszos domboldalakon fekszik, az ország legnagyobb tengeri kikötője és az Odesszai terület székhelye.
ÉghajlatSzerkesztés
Odesszában nedves kontinentális éghajlat uralkodik (Köppen-osztályozás: Dfa), a félszáraz éghajlat (BSk) és a párás szubtrópusi éghajlat (Cfa) határvonala között.
Jellemzően száraz, hideg telek vannak, de Ukrajna nagy részéhez képest viszonylag enyhék, mivel a hőmérséklet ritkán esik –10 °C alá. Tengerparti elhelyezkedése megakadályozza a jelentős havazást. A város szinte soha nem szembesül a tenger befagyásának jelenségével. Viszonylag hosszú tavaszok; meleg, időnként nagyon meleg nyarak jellemzők. Köd leggyakrabban január-március között alakul ki, zivatarok júniusban és júliusban.[2]
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,2 | 2,7 | 6,6 | 13,0 | 19,5 | 24,0 | 27,0 | 26,5 | 21,0 | 15,0 | 8,4 | 3,7 | 14,2 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −2,8 | −2,6 | 1,0 | 6,6 | 12,1 | 16,3 | 18,5 | 18,2 | 13,5 | 8,6 | 3,2 | −1,2 | 7,7 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 34 | 37 | 32 | 27 | 36 | 49 | 47 | 39 | 41 | 35 | 41 | 35 | 453 |
Havi napsütéses órák száma | 77 | 80 | 125 | 186 | 265 | 291 | 314 | 302 | 240 | 169 | 77 | 57 | 2183 |
Forrás: Pogoda.ru[3] , NOAA (sun 1961–1990)[4] |
DemográfiaSzerkesztés
NépességváltozásSzerkesztés

EtnikumokSzerkesztés
A 19. század nagy részében és egészen a 20. század közepéig Odesszában a legnagyobb etnikai csoportot az oroszok, a második legnagyobb etnikai csoportot pedig a zsidók tették ki.[5] A II. világháború idejétől, de főleg a Szovjetunió szétesésétől az ukránok kerültek túlsúlyba.[6]
A 2001-es népszámláláskor Odessza lakosságának többségét (62 %) az ukránok tették ki, a fő etnikai kisebbséget pedig az oroszok adták (29 %).[7]
TörténeteSzerkesztés
- Kezdetek
Odessza területe már a bronzkorban is lakott volt, az i. e. 7. századtól görög kolóniák álltak itt.
- Középkor
A mai Odessza helyén a 14. században krími tatár település állt, mely Chadžibėjus néven a Litván Nagyfejedelemség uralma alatt volt. A települést törökül Hacibeynek (Khajibei, Khadzhibei vagy Gadzhibei), oroszul Hadzsibejnek (Хаджибей) hívták. 1529-ben török uralom alá került.
- Újkor
A 18. század közepén a törökök Hacibey mellett felépítették "Yeni-Dünya" (magyarul:"új világ") erődjét. Az orosz-török háborúban a José de Ribas vezette orosz-kozák csapatok 1789. szeptember 25-én elfoglalták Hadzsibejt és Jeni-Dunja erődjét.
A mai várost hivatalosan 1794-ben alapították, miután 1792-ben a jászvásári békében Oroszország megszerezte a területet és Novorosszija, azaz Új-Oroszország néven a cári birodalomhoz csatolta. 1795 januárjában a török Hacibey nevet Ogyesszára változtatták. Az új város csakhamar gyors fejlődésnek indult, melyben nagy szerepe volt Armand-Emmanuel du Plessis, Richelieu hercegének, aki 1803 és 1814 között a város kormányzója volt. A herceg a francia forradalom elől menekült Oroszországba és harcolt II. Katalin hadseregében a törökök ellen. Őt tartják a város egyik alapítójának, mivel nemcsak megtervezte, hanem teljes infrastruktúrával fel is építette azt.
1819-ben a város szabadkikötői státuszt kapott, amit 1879-ig gyakorolt. Otthona lett a legkülönbözőbb nemzetekből származó embereknek. Éltek itt oroszok, ukránok, zsidók, görögök, bolgárok, albánok, olaszok, franciák, németek és sok más európai nemzet kereskedői és fiai. Ezt tükrözi a város térképe is, melyen a legkülönbözőbb népek elnevezése olvasható. 1834-ben itt adták ki az első ukrán nyelvű könyvet. Ogyessza fejlődését megakasztotta az 1853-ban kitört krími háború, amelynek során a brit és francia hadiflotta ágyúzta a várost. A károkat gyorsan helyrehozták és a kereskedelem növekedésével Ogyessza lett Oroszország legnagyobb gabonaexportáló kikötője. 1866-ban a várost elérte a vasút, amely összekötötte Kijevvel, Harkivval éppúgy, mint a romániai Jászvásárral (Iaşi). A 19. században a városban nagy zsidó közösség alakult ki. Bár a zsidók állandó üldöztetésnek voltak kitéve, 1897-re már a lakosság 37%-át alkották. A legnagyobb pogromok 1821-ben, 1859-ben, 1871-ben, 1881-ben és 1905-ben voltak. Sok zsidó elmenekült, főként az 1881. évi pogromot követően Palesztinába és a város a cionizmus egyik fő bázisa lett.
- 20. század
1905-ben a városban munkásfelkelés tört ki, melyhez csatlakozott az orosz Patyomkin cirkáló legénysége is. A felkelésnek a nagy orosz filmrendező Szergej Eisenstein Patyomkin páncélos című filmje állított örök emléket. A filmművészet máig egyik legnevezetesebb filmkockái azok, amelyeken a cári karhatalom a kikötőhöz vezető nagy lépcsősoron halomra lövi a tüntető tömeget. Ugyan a mészárlás a valóságban nem a lépcsőkön, hanem csak annak közelében történt, a filmnek köszönhetően a lépcsősor az egyik legfőbb turistalátványosság Odesszában. Az 1917. évi Októberi Szocialista Forradalom és az első világháború vége között a város többször cserélt gazdát. Elfoglalták a fehérek, a vörösök és a franciák is, végül a Vörös Hadsereg vette át az ellenőrzést és 1920-ban az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság része lett és a Szovjetunióhoz csatlakozott.
A háború következtében 1921-1922-ben Ogyessza népét nagy éhínség sújtotta. A második világháborúban 1941. augusztus 7-én a várost elfoglalta a román és a német hadsereg. A város maga is súlyos károkat szenvedett és sok halottja volt. A németek és szövetségeseik mintegy 60 000 ogyesszai lakost – főként zsidót – deportáltak, vagy mészároltak le (lásd: Odesszai mészárlás). A város egész negyedei dőltek romba a harcok során. Ogyessza volt az első szovjet város, mely 1945-ben megkapta a hős város címet.
Az 1960-as és 1970-es években a város hatalmas fejlődésen ment át. A 70-es évektől kezdődően az ogyesszai zsidók többsége Izraelbe, vagy az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, de nagy ogyesszai közösségek alakultak ki Moszkvában és Leningrádban is.
- 21. század
A város lakói nagyrészt a hajógyártásban, a vegyiparban, a kohászatban, az élelmiszertermelésben, a halászatban és a finomiparban dolgoznak. Odessza egyúttal Ukrajna legjelentősebb kikötője, tengerészeti bázisa lett.
2022. április 23-án az orosz csapatok cirkálórakétákkal bombázták a várost. A város katonai infrastruktúrája és több lakóépületet is megsérült.[8][9]
2022. májusában több alkalommal orosz precíziós irányítású légi rakéták találtak el lakóépületeket és a repülőteret.[10][11] Megsérült a Voroncov-palota is.[12]
NevezetességeiSzerkesztés
- A város régi épületei mészkőből épültek. Az egykori mészkőbányákat nemsokára a város alóli mészkőkitermelés váltotta fel. Ezek a föld alatti aknák szövevényes labirintust képeznek, különleges turistalátványosságként, ezeket nevezik odesszai katakombáknak. Bár a föld alatti túrák nem tiltottak, mégis önálló vállalkozásként életveszélyesek, mivel a járatok nincsenek teljesen feltérképezve, irgalmatlanul szerteágazóak és hosszúak és a végzetes eltévedés veszélyét rejtik magukban. A labirintus léte a fő oka annak, hogy a városban nem épült ki a földalatti vasúthálózat.
- Régészeti, várostörténeti, irodalmi, képzőművészeti, tengerészeti múzeumai vannak.
- Operaháza 1887-ben épült a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján eklektikus, neobarokk stílusban. A nagy reneszánsz kori színház még mindig otthona számos előadásnak. Az első operát 1810-ben nyitották meg és 1873-ban leégett. A luxus csarnok rokokó stílusú. Azt mondják, hogy hála a különleges akusztikának még egy suttogás is hallható a színpadról a színházterem bármely részén. A legutóbbi felújítás a színházon 2007-ben volt. A színházat a Drezdai híres Semperoper mintájára építették 1878-ban. A színház Odessza központjában van, itt található II. Katalin orosz cárnő szobra is, amely szintén a város főbb nevezetességeinek egyike.
- A városban ma is állnak és látogathatók az egykori gazdag családok, a Tolsztojok, a Voroncovok és a Potockiak palotái.
- Patyomkin lépcső: Odessza legismertebb szimbóluma (Primorszki lépcső) egy hatalmas lépcsősor kelti azt az illúziót, hogy a tetején csak a sor nagy lépcsőinek egy része látszik, míg az alul minden lépcső úgy tűnik, hogy egyesítve egy gúlát alkot. Az eredeti 200 lépcsővel (jelenleg csökkent 192-re) ez volt a célja az olasz építésznek, Francesco Boffónak. 1837 és 1841 között épült.
- Voroncov palota a legfőbb munkája az olasz építésznek , Francesco Boffónak, ez a 19. századi palota és oszlopsor, amely az odesszai főkormányzó, Semjonovics Mihály Voroncov herceg számára készült .
- Deribaszovszkaja utca : Egy vonzó sétáló sugárút, névadója José de Ribas (1749-1800) (oroszul: Ио́сиф (О́сип) Миха́йлович Дериба́с), nápolyi születésű, spanyol származású admirális, aki az orosz haditengerészet színeiben részt vett az orosz-török háborúban, Odessza alapítója. A Deribaszovszkaja utca híres egyedi karakteréről, pazar építészetéről, sok-sok ember kényelmesen ülhet az itt található kávézók, bárok, éttermek teraszain. Tökéletes macskakő burkolata van. Nincs gépjármű forgalom és nagy lombos hársfák szegélyezik.
HumorSzerkesztés
Széles körben elterjedt állítás szerint Odessza a világ humor-fővárosa. Ennek jegyében 1968 óta minden év április elsején megrendezik a nemzetközi humorfesztivált. A hajdani Szovjetunióban Odesszában április elseje munkaszüneti nap volt.
Híres odesszaiakSzerkesztés
- Iszaak Babel író
- Misa Elman hegedűművész
- Jefim Geller sakknagymester
- Emil Gilelsz zongoraművész
- Ilf és Petrov írók
- Valentyin Katajev író
- Lenny Krayzelburg úszó olimpiai bajnok
- Rogyion Malinovszkij marsall
- Nathan Milstein hegedűművész
- David Ojsztrah hegedűművész
- Szvjatoszlav Richter zongoraművész
- Andrej Visinszkij ügyész
- Mélovin énekes-dalszerző
- Grigorij Ivanovics Rosszolimo orvos, pszichiáter
TestvérvárosaiSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2021 року (ukrán és angol nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal
- ↑ METEOPROG.UA: Клімат Одеса. web.archive.org, 2009. augusztus 31. [2009. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
- ↑ ru:Погода и Климат – Климат Одессы (russian nyelven). Weather and Climate (Погода и климат). (Hozzáférés: 2013)
- ↑ Odessa Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2015)
- ↑ Dnistryansky, М.S. (2006) Этнополитическая география Украины = Етнополітична географія України. – Лівів: Літопис, видавництво ЛНУ імені Івана Франка. p. 342. – ISBN 966-7007-60-X
- ↑
- 1897 Russian census: 49.0% Russian and 9.39% Ukrainian https://datatowel.in.ua/pop-composition/languages-census-1897
- 1926 Soviet census: 40.0% Russian and 17.59% Ukrainian http://www.demoscope.ru/weekly/ssp/sng_nac_26.php?reg=2119/
- 1939 Soviet census: 30.8% Russian and 29.6% Ukrainian http://www.demoscope.ru/weekly/ssp/ussr_nac_39_ra.php?reg=336
- 1941 Romanian census: 28.4% Russian and 55.1% Ukrainian https://ro.wikipedia.org/wiki/Recensământul_populației_din_1941_(România)
- 1959 Soviet census: 38.0% Russian and 41.0% Ukrainian http://www.encyclopediaofukraine.com/display.asp?linkpath=pages%5CO%5CD%5COdesa.htm
- 1989 Soviet census: 39.4% Russians and 48.9% Ukrainian https://odessa.kurorts.com/pages/obshchaya-informatsiya
- 2001 Ukrainian census: 29.0% Russian and 61.6% Ukrainian http://2001.ukrcensus.gov.ua/eng/results/general/nationality/Odesa
- 2015 IRI poll: 25.0% Russian and 68.0% Ukrainian https://www.iri.org/wp-content/uploads/legacy/iri.org/wysiwyg/2015-05-19_ukraine_national_municipal_survey_march_2-20_2015.pdf
- ↑ All-Ukrainian Census of 2001 Official Site. 2001.ukrcensus.gov.ua. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
- ↑ Россия нанесла новый ракетный удар по Одессе. Власти региона сообщают о погибших. [2022. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 2.)
- ↑ One teenager dead, one wounded as missile hits Ukraine’s Odesa -Zelenskiy. [2022. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 28.)
- ↑ В результате обстрела Одессы погиб человек, пятеро ранены — ОК «Юг»
- ↑ Odesa pounded by multiple missiles as Russia hits Ukraine’s ports. [2022. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 28.)
- ↑ Через ракетний обстріл постраждав Воронцовський палац у центрі Одесі (ukránul)
ForrásokSzerkesztés
- 2odessa.com Odessza városkalauz (angolul)
- Jumorina (humorfesztivál)