Dnyeszter
A Dnyeszter (ukránul Дністер, románul Nistru) egy 1362 km hosszú folyó Ukrajna és Moldova területén. A Besszádokban ered, Ukrajnában, a lengyel határ mellett, és a Fekete-tengerbe ömlik. Egy rövid szakaszon természetes határt képez Moldova és Ukrajna között, majd keleti partjainál terül el a nemzetközileg el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság. Novodnyisztrovszknál vízerőmű található a folyón.
| Dnyeszter | |
 | |
| A Dnyeszter feletti hegyek panorámája | |
| Közigazgatás | |
| Országok |
 Ukrajna Moldova Dnyeszter Menti Köztársaság |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1362 km |
| Forrásszint | 1000 m |
| Vízhozam | 310 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 72 100 km² |
| Forrás | Besszádok, Keleti-Kárpátok |
| é. sz. 49° 12′ 33″, k. h. 22° 53′ 53″ | |
| Torkolat | Fekete-tenger |
| é. sz. 46° 21′ 10″, k. h. 30° 13′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 10″, k. h. 30° 13′ 44″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dnyeszter témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevének eredeteSzerkesztés
Az ókori görög feljegyzések a folyót Tyras (Τύρας) néven említik. Mai nevét az indo-iráni eredetű szkíták vagy szarmaták adták, és eredeti formája *Danu-nazdyo azaz "innenső folyó" lehetett.[1][2] Vasily Abaev oszét nyelvész felvetette, hogy a folyó neve a szkíta dānu (folyó), és a trák-dák Ister szavak összeolvadásából keletkezett.[3] A folyó eredeti neve tehát Dān-Ister ("Ister folyó") lehetett. Az Al-Duna ókori neve szintén Ister volt.
Települések a folyó menténSzerkesztés
MellékvizekSzerkesztés
Jelentősebb mellékvizei (zárójelben a torkolattól mért távolság):
- Bîc
- Răut
- Szivka
- Limnicja
- Dzvina
- Ushytsia River
- Ljadova
- Yahorlyk River
- Kuchurhan
- Szkurtjanka
- Kamenka River, Nistru
- Koropets
- Hnizna
- Ribnicja
- Murafa River
- Barysh
- Botna
- Dzhuryn
- Ikel
- Luh
- Ternava
- Turunchuk River
- Shchyrets
- Svirzh
- Biloch
- Derlo
- Zhvan River
- Zubra
- Kalyus
- Karayets
- Markivka River
- Nemiia
- Ocna
- Onut
- Ruszava-folyó
- Sokyrianka
- Tlumach
- Viknytsia River
- Szmotrics (bal, 795 km)
- Zsvancsik (bal part, 843 km)
- Zbrucs (bal, 846 km)
- Nyicslava (bal part, 885 km)
- Szeret (bal, 993 km)
- Sztripa (bal part, 996 km)
- Zolota Lipa (bal, 1089 km)
- Bisztricja (jobb, 1117 km)
- Hnila Lipa (bal, 1129 km)
- Lukva (jobb part, 1130 km)
- Szvicsa (jobb, 1168 km)
- Sztrij (jobb, 1190 km)
- Bisztricja Tiszmenicka (jobb, 1236 km)
- Verescsicja (bal part, 1238 km)
- Sztrivihor (bal part, 1266 km)
- Oreb (jobb, 1289 km)
- Kremjanka (jobb, 1301 km)
- Topilnicja (jobb part, 1327 km)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Mallory, J.P. and Victor H. Mair. The Tarim Mummies: Ancient China and the Mystery of the Earliest Peoples from the West. London: Thames & Hudson, 2000. p. 106
- ↑ Schütz István. Fehér foltok a Balkánon - Bevezetés az albanológiába és a balkanisztikába. Balassi Kiadó, 2006. p. 61
- ↑ Абаев В. И. Осетинский язык и фольклор (tr. "Ossetian language and folklore"). Moscow: Publishing house of Soviet Academy of Sciences, 1949. P. 236
