Chișinău

	Chișinău (Кишинэу)
; Chișinău címere	; Chișinău zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Moldova
Tartomány	Chișinău
Alapítás éve	1436
Polgármester	Ion Ceban
Irányítószám	MD-20xx
Testvérvárosok	Lista Grenoble; Reggio Emilia (1989. április 20. – ); Mannheim (1989. november 2. – ); Sacramento; Odessza (1994–); Bukarest; Kijev (1993. október 1. – ); Jereván; Minszk (2000. június 29. – ); Tel-Aviv (2000–); Ankara; Jászvásár; Tbiliszi (2011. október 14. – ); Gyulafehérvár (2011. december – ); Hola; Vilnius; Akhisar; Asdód; Pátra;
	Népesség
Teljes népesség	639 000 fő (2019)
Népsűrűség	1114 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	85 m
Terület	635 km²
Időzóna	EET (UTC+2); EEST (UTC+3)
	Elhelyezkedése
	Chișinău Pozíció Moldova térképén
	é. sz. 47° 00′, k. h. 28° 55′Koordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 28° 55′
	Chișinău weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Chișinău témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Chișinău^{[m 1]} vagy Kisinyov (oroszul: Кишинёв, magyarul: Kisjenő) Moldova fővárosa és legnagyobb városa. Messze a legfejlettebb város Moldovában, és a régió egyik legfontosabb ipari központja és közlekedési gócpontja. Európa legzöldebb városai között tartják számon.^[forrás?]

Fekvése Szerkesztés

Az ország középső részén, a Bîc folyó partján található.

Éghajlata Szerkesztés

Chișinău éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	0,9	2,6	8,1	15,4	22,0	25,2	27,5	27,2	21,5	15,1	7,5	2,3	14,7
Átlaghőmérséklet (°C)	−1,9	−0,8	3,7	10,4	16,5	19,9	22,1	21,7	16,3	10,5	4,1	−0,6	10,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,3	−3,6	0,2	5,9	11,6	15,2	17,3	16,9	12,0	6,8	1,6	−2,8	6,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	36	31	34	39	46	65	62	56	62	36	37	39	543
Havi napsütéses órák száma	74	82	124	186	254	282	298	295	225	171	75	59	2124
Forrás: HKO

Története Szerkesztés

A város első említése 1436-ból való. Ștefan Ciobanu román történész és akadémikus szerint a név magyar eredetű, eredeti formája Kisjenő lehetett, és ugyanúgy alakult ki, mint az Arad megyei Kisjenő esetében. Állítását azzal is igazolja, hogy a város környékén számos magyar helynév található, mint pl. Borkút, Ghidigis (Hideges), Orhei (Várhely). Ez a magyarázat azonban erősen vitatott, más vélemények szerint ugyanis a név az óromán "chișla nouă" (új forrás) vagy a kun "kešene" (temető) szóból eredhet.^[2]^[3]

A városnak a középkorban magyar lakossága is volt; a 17. században még említik római katolikus népességét. Az 1668-as adatok szerint nyolc magyar lakost számoltak itt össze.

1812-ben, az orosz–török háború (1806–1812) után a város az Orosz Birodalom része lett.

Puskint 1820 és 1823 között a városba száműzte I. Sándor cár. Puskin így írt a városról Puscsin tábornoknak c. versében: „Ó, Kisinyov, sötét város!”, illetve Vigelnek írott verses levelében: "Átkozott város Kisinyov." (1823) Puskin a városban működő "Ovidius" szabadkőműves páholy tagja volt, amelyet szabadelvű gondolkodó tagjai miatt a cár feloszlatott. Valóban innen, a peremvidékről került ki az 1825-ös dekabrista felkelés nem is egy résztvevője. Puskinnak a városban orosz, görög, zsidó és cigány szeretői is voltak, ami a város nemzetiségi sokszínűségét is mutatja.

1834-től a városban – nyugat-európai mintára – hosszú és széles utcákat kezdtek kialakítani. 1830. május 26. és 1836. október 13. között Avraam Melnyikov tervei alapján megépítették a Krisztus Születése székesegyházat, 1858-ban Luka Zauskevics közreműködésével építették fel a Szent Tiron Tódor Vértanú templomot melynek képeit Pável Piszkarjov festette .

Az 1917-es októberi forradalom idején a közgyűlés, a Sfatul Țării (az ország tanácsa) Kisinyovban székelt. 1917. december 15-én kikiáltotta a Moldovai Demokratikus Köztársaságot, amely független Oroszországtól. A bolsevikok 1918. január 5-én érkeztek a városba, és a katonák itt állomásoztak január 16-ig, amikor is a román hadsereg megérkezett. Besszarábia néven 1918. április 9-én csatolták Romániához.

1925-ben nagy tűzvész pusztított a városban.^[4]

1927-ben III. (Nagy) István (Ștefan cel Mare) fejedelemnek állítottak emlékművet.

1940-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében a Szovjetunió annektálhatta Besszarábiát és Chișinău-t. 1940 és 1941 között a város lakosságát a szovjet titkosrendőrség, az NKVD terrorizálta. 1940 júliusában egyszerre 400 embert végeztek ki és temettek tömegsírba, s további tízezreket deportáltak az országból vagy gyilkoltak meg.^[5] Az év végén még egy rendkívül erős, 7,7 magnitúdójú földrengés is megrázta a várost, melynek következtében 78-an meghalt, 172 épület összeomlott, 2623 pedig súlyosan megrongálódott.^[6]

1941-ben, a Barbarossa hadművelet kezdetén, még mielőtt a román hadsereg ismét bevonult volna a városba, a Luftwaffe június-július folyamán bombázta Chișinău-t, amely ismét súlyosan érintette a várost.^[7] A szovjet rémuralmat ekkor a náci és román fasiszta rémuralom váltotta, amely a helyi zsidóság számára szörnyű sorsot jelentett: a zsidókat tömegével deportálták illetve gyilkolták meg a városban.^[8] Chișinău ezekben az években a Román Királyság Besszarábiai Kormányzóság nevű tartományának székhelye volt.^[9]

A szovjet Vörös Hadsereg még azelőtt elfoglalta Chișinău-t és Besszarábiát, mielőtt Románia kilépett a tengelyhatalmak szövetségéből, a második jászvásári–chișinău-i offenzíva eredményeként.

A háború után néhány évig a szovjet hatalom ismételten terrorizálta a város és az ország lakosságát, elsősorban nagyarányú deportálásokkal: az első hulláma ezeknek 1945 után az 1940-es évek végéig, a második az 1950-es évek közepén zajlott. Az elhurcoltak száma megközelítőleg 300 ezer főre tehető.^[10]

A háborúban nagy pusztítást elszenvedett Chișinău-t 1947 és 1949 között építették újjá. Az 1950-es években demográfiai növekedés jellemezte a várost, a lakosság elhelyezése érdekében ezért nagyszámú panellakást építettek. Ezek a háztömbök, amelyek különálló települések benyomását keltik, a mai napig meghatározzák a városképet. A legtöbb ilyen épületet Nyikita Hruscsov idején emelték, ezért nevezik a tömbházakból álló városrészeket Hruscsovkák-nak. A mostani háztartások több mint 74%-a a szovjet időkből származik.

1971-től 1991-ig újabb nagy építkezési beruházások voltak a városban, amelynek összköltsége meghaladt az egymilliárd szovjet rubelt.^[11]

1977-ben újabb földrengés rázta meg a várost, amelynek újfent több halottja volt. 1991 óta a független Moldova fővárosa.

Nevezetességei Szerkesztés

Krisztus Születése székesegyház
Szent Tiron Tódor Vértanú templom

Közigazgatási felosztás Szerkesztés

Chișinău városrészei: 1-Centru, 2-Buiucani, 3-Râșcani, 4-Botanica, 5-Ciocana

A város polgármestere: Ion Ceban. A városi tanács a város irányító-testülete.

Közlekedés Szerkesztés

A villamos közlekedést a hatvanas években megszüntették. A városnak nemrégiben felújított, impozáns vasúti pályaudvara van. A város távolsági buszjáratai három helyről közlekednek. A nyugati és déli irányokba – főleg – a 6 km-re délnyugatra lévő Gara Chisinau sud-vest terminálról indulnak a buszok. Innen naponta van buszjárat Kolozsvárra (közel 8 órás út) illetve onnan átszállással Budapestre.

A chișinăui nemzetközi repülőtér, az ország nemzetközi reptere a várostól 11 km-re délre található.

Nyári időszakban naponta közlekedik a Chișinău-Odessza vonat,^[12] továbbá heti három alkalommal a Chișinău-Jászvásár vonat.^[13]

Trolibuszhálózat Szerkesztés

Bővebben: Chișinău trolibuszvonal-hálózata

1949. október 12-e óta van trolibusz-közlekedés, ez a legfőbb közlekedési eszköz a mikrobuszok (marsrutka) mellett.

trolibusz-hálózat 2013-ban

Kultúra Szerkesztés

Múzeum Szerkesztés

Muzeul Național de Istorie a Moldovei (Nemzeti történelmi múzeum)
Muzeul Național de Arte Plastice (Nemzeti művészeti múzeum)
Chișinău-i Történeti múzeum
Muzeul Național de Etnografie și Istorie Naturală (Etnográfiai és Történelmi múzeum)
Muzeul de Arheologie și Etnografie al Academiei de Științe din Moldova (Régészeti és néprajzi múzeum)
Muzeul Literaturii Române "M. Kogălniceanu" (Irodalmi múzeum-ház)
Casa-Muzeu "A.S. Pușkin" (Puskin Múzeum)

Színház Szerkesztés

Teatrul Național de "Mihai Eminescu"
Teatrul Dramatic Rus "A. P. Cehov"
Teatrul Republican "Luceafărul" (Bábszínház)
Sala cu Orgă (Orgonaterem)
Filarmonica Națională (Nemzeti Filharmónia)

Média Szerkesztés

Televízió Szerkesztés

Az állami televízió neve Moldova 1, amelynek székhelye Chișinăuban van.

Pro TV Chișinău egy helyi televízió, amely 1999 óta sugároz. A híreket románul és oroszul sugározza.

Ezen kívül számos romániai és oroszországi tévécsatornát lehet fogni.

Rádió Szerkesztés

A városban több helyi rádió van: Kiss FM, Pro FM, Radio 21/Hit Radio és Național FM/Fresh FM, Radio Chanson, Русское Радио (Russkoje Radio). Az állami rádió neve Teleradio Moldova.

Testvértelepülések Szerkesztés

Megjegyzések Szerkesztés

↑ OH. 553 oldal

Jegyzetek Szerkesztés

További információk Szerkesztés

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[2] OH. 553 oldal

[362d341791267c5e85151eba1e1965f31ac658ea-1] ttps://statistica.gov.md/public/files/publicatii_electronice/Chisinau/Chisinau_in_cifre_2018.pdf

[3] Istoria Oraşului I.

[4] Chişinău is magyar volt?

[5] Uj Közlöny 47/199, 1 (1925. augusztus 28.)

[6] Andrei Brezianu; Vlad Spânu (2010): The A to Z of Moldova. Scarecrow Press. ISBN 978-0-8108-7211-0. 116. o.

[7] Building Damage vs. Territorial Casualty Patterns during the Vrancea (Romania) Earthquakes of 1940 and 1977

[8] Pâslariuc, Virgil (2012): Cine a devastat Chișinăul în iulie 1941?

[9] Ghettos: Memories of the Holocaust: Kishinev (Chisinau) (1941-1944)

[10] Administrarea teritoriului României în timpul celui de-al doilea Război Mondial (Revista Transilvană de Ştiinţe Administrative)

[11] 70 years ago today: 13-14 June 1941, 300,000 were deported from Bessarabia (Moldova)

[12] Chisinau – the capital of Moldova: Architecture

[13] С 1 ИЮНЯ ПОЕЗД “КИШИНЕВ-ОДЕССА” КУРСИРУЕТ ЕЖЕДНЕВНО (oroszul)

[14] В ЛЕТНИЙ ПЕРИОД ПОЕЗД КИШИНЕВ-ЯССЫ БУДЕТ КУРСИРОВАТЬ ТРИ РАЗА В НЕДЕЛЮ (oroszul)

[m 1]

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]