Chișinău
Chișinău[m 1] (oroszul: Кишинёв (Kisinyov), magyarul: Kisjenő) Moldova fővárosa és legnagyobb városa. Messze a legfejlettebb város Moldovában, és a régió egyik legfontosabb ipari központja és közlekedési gócpontja. Európa legzöldebb városai között tartják számon.
| Chișinău (Кишинэу) | |||
 | |||
| A városközpont | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Moldova | ||
| Tartomány | Chișinău | ||
| Alapítás éve | 1436 | ||
| Polgármester | Dorin Chirtoacă | ||
| Irányítószám | MD-20xx | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 685 900 fő (2017)[1] | ||
| Népsűrűség | 1114 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 85 m | ||
| Terület | 635 km² | ||
| Időzóna | EET (UTC+2) EEST (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Chișinău
Pozíció Moldova térképén
| |||
| é. sz. 47° 00′, k. h. 28° 55′Koordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 28° 55′ | |||
 | |||
| Chișinău weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Chișinău témájú médiaállományokat. | |||
.png)
Tartalomjegyzék
FekvéseSzerkesztés
Az ország középső részén, a Bîc folyó partján található.
ÉghajlataSzerkesztés
| Chișinău éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,9 | 2,6 | 8,1 | 15,4 | 22,0 | 25,2 | 27,5 | 27,2 | 21,5 | 15,1 | 7,5 | 2,3 | 14,7 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −1,9 | −0,8 | 3,7 | 10,4 | 16,5 | 19,9 | 22,1 | 21,7 | 16,3 | 10,5 | 4,1 | −0,6 | 10,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,3 | −3,6 | 0,2 | 5,9 | 11,6 | 15,2 | 17,3 | 16,9 | 12,0 | 6,8 | 1,6 | −2,8 | 6,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 36 | 31 | 34 | 39 | 46 | 65 | 62 | 56 | 62 | 36 | 37 | 39 | 543 |
| Havi napsütéses órák száma | 74 | 82 | 124 | 186 | 254 | 282 | 298 | 295 | 225 | 171 | 75 | 59 | 2124 |
| Forrás: HKO | |||||||||||||
TörténeteSzerkesztés
A város első említése 1436-ból való. Ștefan Ciobanu román történész és akadémikus szerint a név magyar eredetű, eredeti formája Kisjenő lehetett, és ugyanúgy alakult ki, mint az Arad megyei Kisjenő esetében. Állítását azzal is igazolja, hogy a város környékén számos magyar helynév található, mint pl. Borkút, Ghidigis (Hideges), Orhei (Várhely).[2][3]
A városnak a középkorban magyar lakossága is volt; a 17. században még említik római katolikus népességét. Az 1668-as adatok szerint 8 magyar lakost számoltak itt össze.
1812-ben, az orosz-török háború (1805-1812) után a város az Orosz Birodalom része lett.
Puskint 1820 és 1823 között a városba száműzte I. Sándor cár. Puskin így írt a városról Puscsin tábornoknak c. versében: „Ó, Kisinyov, sötét város!”, illetve Vigelnek írott verses levelében: "Átkozott város Kisinyov." (1823) Puskin a városban működő "Ovidius" szabadkőműves páholy tagja volt, amelyet szabadelvű gondolkodó tagjai miatt a cár feloszlatott. Valóban innen, a peremvidékről került ki az 1825-ös dekabrista felkelés nem is egy résztvevője. Puskinnak a városban orosz, görög, zsidó és cigány szeretői is voltak, ami a város nemzetiségi sokszínűségét is mutatja.
1834-től a városban – nyugat-európai mintára – hosszú és széles utcákat kezdtek kialakítani. 1830. május 26. és 1836. október 13. között Avraam Melnyikov tervei alapján megépítették a Krisztus Születése székesegyházat, 1858-ban Luka Zauskevics közreműködésével építették fel a Szent Tiron Tódor Vértanú templomot melynek képeit Pável Piszkarjov festette .
Az 1917-es októberi forradalom idején a közgyűlés, a Sfatul Țării (az ország tanácsa) Kisinyovban székelt. 1917. december 15-én kikiáltotta a Moldovai Demokratikus Köztársaságot, amely független Oroszországtól. A bolsevikok 1918. január 5-én érkeztek a városba, és a katonák itt állomásoztak január 16-ig, amikor is a román hadsereg megérkezett. Besszarábia néven 1918. április 9-én csatolták Romániához.
1927-ben III. (Nagy) István (Ștefan cel Mare) fejedelemnek állítottak emlékművet.
1991 óta a független Moldova fővárosa.
NevezetességeiSzerkesztés
- Krisztus Születése székesegyház
- Szent Tiron Tódor Vértanú templom
KözlekedésSzerkesztés
1949. október 12-e óta van trolibusz-közlekedés, ez a legfőbb közlekedési eszköz a mikrobuszok (marsrutka) mellett.
A villamos közlekedést a hatvanas években megszüntették. A városnak nemrégiben felújított, impozáns vasúti pályaudvara van. A város távolsági buszjáratai három helyről közlekednek.[forrás?] A nyugati és déli irányokba – főleg – a 6 km-re délnyugatra lévő Gara Chisinau sud-vest terminálról indulnak a buszok. Innen naponta van buszjárat Kolozsvárra (közel 8 órás út) illetve onnan átszállással Budapestre.
A chișinăui nemzetközi repülőtér, az ország nemzetközi reptere a várostól 11 km-re délre található.
KultúraSzerkesztés
MúzeumSzerkesztés
- Muzeul Național de Istorie a Moldovei (Nemzeti történelmi múzeum)
- Muzeul Național de Arte Plastice (Nemzeti művészeti múzeum)
- Chișinău-i Történeti múzeum
- Muzeul Național de Etnografie și Istorie Naturală (Etnográfiai és Történelmi múzeum)
- Muzeul de Arheologie și Etnografie al Academiei de Științe din Moldova (Régészeti és néprajzi múzeum)
- Muzeul Literaturii Române "M. Kogălniceanu" (Irodalmi múzeum-ház)
- Casa-Muzeu "A.S. Pușkin" (Puskin Múzeum)
SzínházSzerkesztés
- Teatrul Național de "Mihai Eminescu"
- Teatrul Dramatic Rus "A. P. Cehov"
- Teatrul Republican "Luceafărul" (Bábszínház)
- Sala cu Orgă (Orgonaterem)
- Filarmonica Națională (Nemzeti Filharmónia)
MédiaSzerkesztés
TelevízióSzerkesztés
Az állami televízió neve Moldova 1, amelynek székhelye Chișinăuban van.
Pro TV Chișinău egy helyi televízió, amely 1999 óta sugároz. A híreket románul és oroszul sugározza.
Ezen kívül számos romániai és oroszországi tv-csatornát lehet fogni.
RádióSzerkesztés
A városban több helyi rádió van: Kiss FM, Pro FM, Radio 21/Hit Radio és Național FM/Fresh FM, Radio Chanson, Русское Радио (Russkoje Radio). Az állami rádió neve Teleradio Moldova.
