Főmenü megnyitása

Kijev

Ukrajna fővárosa

Kyiv (ukránul: Київ / Kijiv, IPA: [ˈkɪjiw], oroszul: Киев / Kijev) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa. Lakosainak száma hivatalosan 2 642 486 (2003), de becslések szerint a nem nyilvántartott bevándorlókkal együtt ténylegesen meghaladja a hárommilliót. Kelet-Európa fontos ipari, kulturális és tudományos központja.

Kyiv (Київ)
Panorama of Kyiv from Saint Sophia Monastery.jpg
Kyiv címere
Kyiv címere
Kyiv zászlaja
Kyiv zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKyiv
Rang
  • főváros
  • különleges státuszú város
  • largest city
  • város
Alapítás éve482
Polgármester Vitalij Volodimirovics Klicsko
Irányítószám 01000
Körzethívószám 44
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség2 935 239 fő (2018. márc. 1.)[1] +/-
Népsűrűség3299 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság179 m
Terület839 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kyiv (Ukrajna)
Kyiv
Kyiv
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 50° 27′, k. h. 30° 31′Koordináták: é. sz. 50° 27′, k. h. 30° 31′
Kyiv weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kyiv témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Kijev az ország északi-középső részén, a Dnyeper folyó két partján fekszik. A város eredetileg csak a folyó jobb partján települt, de a 20. században a bal partra is átterjeszkedett. A folyó a város határain belül számos mellékágat és szigetet képezett. A várost északról a Deszna folyó és a Kijevi-víztározó, délről a Kanyivi-víztározó határolja.

ÉghajlatSzerkesztés

Kijev éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)11,117,322,430,233,635,039,439,933,827,923,214,739,9
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−2,6−1,14,313,620,523,524,524,019,112,34,80,112,0
Átlaghőmérséklet (°C)−3,5−3,01,89,315,518,520,519,714,28,41,9−2,38,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−8,2−6,8−2,14,810,713,815,114,410,04,80,0−4,64,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)−31,1−32,2−24,9−10,4−2,42,45,83,3−2,9−17,8−21,9−30,0−32,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)484639485373886947355152648
Havi napsütéses órák száma315612418027927031024821015560311954
Forrás: worldweather.org


TörténeteSzerkesztés

Kijev Kelet-Európa egyik legrégibb városa. A várost valószínűleg az 5. században a keleti szlávok alapították mint az idők során kialakult fontos kereskedelmi helyet[pontosabban?]. A pontos időpontot nehéz meghatározni, hivatalosan azonban 1982-ben ünnepelték az alapítás 1500. évfordulóját. A 8. és a 9. században Kijev a Kazár Birodalomhoz tartozott. A 9. század végétől Kijevet a varégok birtokolták, és a város lett a központja a kialakuló Kijevi Rusznak, mely Kijev 12. századig tartó aranykorát hozta.

1240-ben a nyugat felé nyomuló Batu kán vezette tatár sereg a várost elfoglalva földig rombolta, ennek következtében elveszítette azt a befolyást, melyet évszázadokon keresztül gyakorolt. 1362-től a Litván Nagyfejedelemség, majd 1569-től Kijów vajdaság székhelyeként a Lengyel–litván unió része lett és a lengyel király uralma alá tartozott.

 
Kijev látképe a botanikus kertből

A 17. században az orosz cár uralma alá került, de továbbra sem nyerte vissza korábbi jelentőségét. A város csak a 19. században megindult ipari fellendüléssel kezdett el újra fejlődni. Az első világháború és az 1917-es orosz forradalom után Kijev az Ukrán Szovjet Szocialista Körtársaság legfontosabb városa, 1934-től fővárosa lett. A második világháborúban elfoglalták a német csapatok, és a város súlyos károkat szenvedett, csaknem teljesen elpusztult. A romokból azonban gyorsan újjáépült és a Szovjetunió harmadik legnagyobb városa lett. 1991-óta a független Ukrajna fővárosa.

A volt Szovjetunió többi nagyvárosához hasonlón a mai Kijev is a régi és az új keveréke. Az 1970-es évek és az 1990-es évek között gyors fejlődés ment végbe, mely az ezredforduló után is folytatódik. Ennek eredményeként a kijevi alsóváros elég tarka képet mutat, a modern épületek a régi halványsárga, kék és szürke lakóházak között.

 
Szent Szófia templom
 
Részlet a Kijevi Nemzeti Múzeum anyagából

A belvárosi lakosság fogyása mellett a külvárosok népessége egyre nő. Ma már nagyon népszerűek a városkörnyéki házak. Az ezredfordulót követően itt is érződik a nyugati hatás, a belvárosban nyugati stílusú lakóházak, éjszakai bárok, éttermek, elegáns szállodák épülnek. Egyre inkább előtérbe kerül a turizmus fejlesztése és Kijevet is egyre inkább turistalátványossággá kívánják tenni. Egyre másra újítják fel és szépítik a városközpont házait, a város történelmi részein pedig egyre több ajándékbolt, ékszerüzlet, népművészeti és vallási tárgyakat árusító üzlet nyílik. A 2013 végén kezdődött és 2014 februárjában véget ért forradalom során a városközpont (Majdan) több épülete megrongálódott, így például, a Szakszervezetek Háza leégett.[2]

KözlekedésSzerkesztés

Távolsági közlekedésSzerkesztés

Légi közlekedésSzerkesztés

A város légi közlekedése három nemzetközi repülőtéren zajlik, melyből kettő utasszállításra alkalmas, egy pedig teherforgalmat bonyolít. Az egyik, a régebbi a város középső, déli részén található Zsuljani repülőtér (Kijevi nemzetközi repülőtér) amely a kisebb, regionális járatokat fogadja, de ide érkeznek többek között a Wizz Air légitársaság budapesti járatai is. Fejlődése korlátozott a lakott területek közelsége miatt. A másik pedig a város keleti, a Dnyeper bal partjától keletre telepített Boriszpili nemzetközi repülőtér, melyben adottságai miatt jelentős fejlesztési potenciál rejlik. A nemzetközi járatok túlnyomó többsége ide érkezik és innen indul. Ezen kívül az északnyugatra elterülő előváros, Hosztomel közelében fekvő, főként teherforgalmi szolgáltatásokat nyújtó Hosztomeli repülőtér is a közelben található, amely az Antonov légitársaság bázisrepülőtere is egyben. Az Antonov vállalt további repülőtérrel is rendelkezik a gyár mellett, ez a Szvjatosini repülőtér.

Városi közlekedésSzerkesztés

MetróSzerkesztés

A kijevi metró (ukránul: Київський метрополітен) a fő tömegközlekedési módja a város lakosainak.

MetróvonalakSzerkesztés

  •   M1-es vonal: Szvjatosin-Brovari (Святошинсько-Броварська) Hossza: 22,6 km. Állomások száma: 18
  •   M2-es vonal: Kureniv-Vörös Hadsereg (Куренівсько-Червоноармійська) Hossza: 20,95 km. Állomások száma: 18
  •   M3-as vonal: Szirec-Pecserszk (Сирецько-Печерська) Hossza: 23,9 km. Állomások száma: 16

Metróhálózat térképeSzerkesztés

 
Kijev gyorsvasúti hálózatának térképe

VárosképSzerkesztés

 
Kijev Pogyil (Podil) városrészének látképe

Nevezetességek, látnivalókSzerkesztés

Egyházi látnivalókSzerkesztés

Északról délre:

  • Kirill templom (Кирилівська церква). Telihi Olenj u. 12B. M: Petrivka, Dorogozsicsi. A 12. században alapították. 10 millió dolláros felújítás után középkori freskói csodás látványt nyújtanak. Egy elmegyógyintézet területén található.
  • Ar-Rahma mecset (Мечеть ’Ар-Рахма’). Lukjanivszka u. 46. M: Lukjanivszka. A Tatár temetőben található.
  • Rozenberg Zsinagóga (Синагога Розенберга). Haszid zsinagóga. Tarasza Sevcsenka u. 29. Épült a 19. század végén.
  • Szent Miklós templom (Церква святого Миколи Набережного). Szkovorodi Grigorij u. 12. M: Kontraktova ploscsa. Ukrán barokk. Épült 1772-ben.
  • Angyali Üdvözlettel Áldott Szűz Mária templom (Церква Благовіщення Пресвятої Богородиці при Києво-Могилянській академії). Szkovorodi Grigorij u. Barokk. Épült 1740-ben.
  • Szent Miklós (Pritiszka) templom (Церква святого Миколи Притиска). Horiva u. 5/a. M: Kontraktova ploscsa. Épült 1638-ban.
  • Szent Flórián Apácazárda (Свято-Вознесенський Флорівський жіночий монастир). Pritiszko-Mikilszka bul. M: Kontraktova ploscsa. Felszentelték 1566-ban.
  • Kazanyi Szűz Mária ikon temploma illetve Kazanyi templom (Казанська церква) Frolivszka u. 8. Épült 1840-ben.
  • Szent Katalin görög-keleti ortodox kolostor harangtornya (Дзвіниця грецького Свято-Катерининського монастиря). Kontraktova tér. 2A. M: Kontraktova
  • Szent András-templom Андріївська церква Andrejevszki lejtő 23. M: Arany Kapu/Zoloti Vorota vagy Függetlenség tere/Majdan Nezalezsnosztyi. Bartolomeo F. Rastrelli építész legszebb műve. 1744 szeptemberében Erzsébet cárnő személyesen rakta le az alapkövét.
  • Szent Szófia-székesegyház épületegyüttese (Національний заповідник "Софія Київська") Volodimirszka u. 24. 1037-ben alapította kijevi Jaroszláv nagyherceg. Pazar mozaikdíszítés.
    • Szent Szófia-székesegyház harangtornya (Дзвіниця Софійського собору). Épült 1699-ben. 2008-ban a Kijevi Rusz alakulásának 1020. évfordulójára 20 új harangot szenteltek fel összesen 835 kg-ot.
  • Szent Mihály-székesegyház és Történelmi Múzeum Михайлівський собор, Музей історії Михайлівського Золотоверхого собору). Trjohszvjatitelszka u. 8. Építette 1113-ban Bölcs Jaroszláv unokája Szvatopluk herceg. 45 m² középkori mozaik.
  • Szent Sándor római katolikus templom (Kостьол святого Олександра). Kosztyolna u. 17.
  • Karaita Kenasza ("Кенаса Караїмська" héber: קָרָאִים) Karaita zsinagóga. A karaiták 1850-ig éltek a városban. Mór stílus. Egykor Solomon Cohen ingatlana volt.
  • Szent Vlagyimir-székesegyház (Володимирський кафедральний патріарший собор) Sevcsenko Tarasza u.20. M: Egyetem. Épült 1862–82. Orosz-bizánci stílus. A főhajó freskóit 9 orosz-lengyel-ukrán festő 11 éven át készítette.
  • A Pecserszka Lavra-barlangkolostor.

MúzeumokSzerkesztés

  • Kijevi Nemzeti Múzeum
  • A Zoloti Vorota-erőd (a régi városfal maradványa)
  • A Nagy Honvédő Háború Múzeuma
  • Az Afganisztáni Háború Emlékmúzeuma
  • Ukrán Állami Repülési Múzeum

Természeti látnivalókSzerkesztés

  • A kijevi botanikus kert

Egyéb látnivalókSzerkesztés

  • A Mariinszkij-palota 1745 és 1752 között épült, 1870-ben újjáépítették
  • A Külügyminisztérium épülete
  • A Szaljut szálloda
  • A Dicsőség tér az ismeretlen katona sírjával
  • Bohdan Hmelnickij lovasszobra
  • Nagy Szent Vlagyimir emlékműve

Híres kijeviekSzerkesztés

Itt született:

TestvértelepülésekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés