Főmenü megnyitása

Ilja Grigorjevics Ehrenburg (oroszul: Илья Григорьевич Эренбург, Loudspeaker.svg kiejtése; Kijev, 1891. január 15.Moszkva, 1967. augusztus 30.) szovjet-orosz író, költő, műfordító, publicista.

Ilja Grigorjevics Ehrenburg
Ilya Ehrenburg Russian writer.jpg
Élete
Született 1891. január 15.
Kijev
Elhunyt 1967. augusztus 30. (76 évesen)
Moszkva
Sírhely Novogyevicsi temető
Nemzetiség orosz
Házastársa Ljubov Kuznyecova
Gyermekei Irina Erenburg
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilja Grigorjevics Ehrenburg témájú médiaállományokat.
„Ehrenburg élete! orosz szenvedés és nyugtalan ujongás, zsidó hazátlanság és keserű bölcseség, európai csavargás és amerikai józanságú megismerés. Élete tizennégy éves korában a cári börtönben kezdődik: forradalmár-büntetéssel, elhatározón, megbélyegzőn, eldöntőn. Ami utána következik, az csak természetes folytatás: deportálás, emigráció, európai kávéházak és országútak, hazatérés: részkérés az új munkából, kicsit csekabörtön is...”
Fábry Zoltán, Korunk; 1928[1]
1925-ben

ÉletpályájaSzerkesztés

Zsidó polgári családba született, az apja egy moszkvai sörgyárat igazgatott. Gimnazistaként részt vett az 1905-ös orosz forradalomban és a bolsevik párt tagja lett. 1908-ban börtönbe került. Szabadulása után Párizsba ment, ahol megismerkedett Picassóval, Modiglianival és sok mindenki mással a művészet újítói közül.

Irodalmi pályáját versekkel kezdte. 1906–17 között több kötete jelent meg. Az első világháború idején haditudósítója volt nyugat-európai lapoknak. 1918-ban tért vissza Oroszországba. 1921-ben Párizsba utazott és a harmincas évek közepéig Nyugat-Európa különböző országaiban élt, de gyakran járt haza, és írásait többnyire közölték a Szovjetunióban. 1936–37 között a spanyol polgárháborúból tudósított. Párizsban volt a németek bevonulásakor, 1940-ben. A második világháború alatt több ezer nagy hatású cikke, tudósítása jelent meg. A háború után sztárpublicistája lett az ún. „békeharcnak” is.

A Sztálin utáni Hruscsov-korszak elnevezése: az olvadás, egyik regényének címe nyomán terjedt el.

MűveiSzerkesztés

  • 1922: Julio Jurenito ISBN 9630703483 (Необычайные похождения Хулио Хуренито)
  • 1923: D.E. Tröszt
  • 1924: A Harácsoló
  • 1928: Lasik Roitschwantz mozgalmas élete ISBN 9637357319 (Бурная жизнь Лазика Ройтшванеца)
  • 1926: Moszkvai sikátor
  • 1923: Tizenhárom pipa
  • Az autók élete
  • 1941–42: Párizs bukása
  • 1947: Vihar
  • 1956: Olvadás
  • 1960–65: Emberek, évek, életem

MagyarulSzerkesztés

1944-igSzerkesztés

  • Moszkvai sikátor; ford. Görög Imre; Pantheon, Bp., 1929 (A kiválasztottak)
  • Jeanne szerelme. Regény; ford. Halmy András; Dante, Bp., 1930 (Az írás mesterei)
  • Lasik Roitschwantz mozgalmas élete; ford. Goda Gábor; Kosmos, Bp., 1933
  • Polgárháború Ausztriában; ford. Balogh Edgár; Schwartz, Bratislava-Pozsony, 1934
  • Polgárháború Ausztriában; ford. Sós Miklós; História, Bp., 1934
  • Az autók élete; ford. Lázár József; Viktória Ny., Bp., 1935
  • Tizenhárom pipa; ford. Görög Imre; Prager, Bratislava-Pozsony, 1936 (Az Új Európa könyvesháza)
  • Babeuf és az "egyenlőek". Gracchus Babeuf élete; ford. Gárdos Mária; Rekord, Bp., 1937
  • A spanyol hadszíntérről jelenti; ford. Práger Imre; Prager, Bratislava-Pozsony, 1938 (Az új Európa kistükre)
  • Éjjel-nappal, éjjel-nappal; ford. Marton Sándor; Prager, Bratislava-Pozsony, 1938
  • A német; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943
  • Európa sorsa; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943
  • Gyűlölet. Történetek a nagy honvédő háborúból; többekkel; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943
  • Modern orosz elbeszélők; többekkel; vál., ford. Fenyves László; Litera, Temesvár, 1944

1945–Szerkesztés

  • A nagy világháborúról; Élet, Új Nagyvárad, 1945 (Ilja Ehrenburg válogatott írásai)
  • Fúj a szél keletről; MADISZ, Békéscsaba, 1945 (DISZ könyvek)
  • A nagy világháborúból. Ilja Ehrenburg válogatott írásai; Új Élet kiadó és Ny., Nagyvárad, 1945
  • Az emberiség új tavaszáról, november 7.-ről; ford. Sós Aladár; Új Élet Ny., Nagyvárad, 1945
  • Ez történt ezekben az években; ford. Lám Béla; Az Orosz Könyv, Kolozsvár, 1945
  • Párizs bukása. Regény; ford. Benamy Sándor; Az Orosz Könyv, Kolozsvár, 1945
  • A gettó vége; ford. Alexander Teréz; Officina, Bp., 1946
  • A mi győzelmünk. Előadás nov. 19-én, Budapesten; sajtó alá rend. Sömjén Endre; Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, Bp., 1946
  • Európa útjain; ford. Amalia J. Steiner; Szikra, Bp., 1947
  • Amerikában; ford. Gergely Viola; Athenaeum, Bp., 1947 (Zsebkönyvtár)
  • Vihar, 1-2.; ford. Lányi Sarolta; Szikra, Bp., 1948
  • Emlékezzetek!; ford. Virág Vera; Az Orosz Könyv, Bucureşti, 1948
  • A kultúra védelmében / Az idő a mi szövetségesünk; ford. Erős László; Állami Könyvkiadó, Bukarest, 1949
  • Öt ország; Szikra, Bp., 1950
  • A békéért!; ford. Magos László, Külföldi Sajtószolgálat; Szikra, Bp., 1950
  • A békéért!; sajtó alá rend. Lénárt György; 2., bőv. kiad.; Szikra, Bp., 1951
  • Kilencedik hullám; ford. Lányi Sarolta; Új Magyar Kiadó, Bp., 1953
  • A béke útja; ford. Neményi Ödön; Szikra, Bp., 1953
  • Mado aláírást gyűjt; ford. Lányi Sarolta; Országos Béketanács, Bp., 1953 (Békebizottságok kiskönyvtára)
  • Olvadás. Regény, 1-2.; ford. Wessely László; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955-1956
  • Az emberek élni akarnak; ford. Neményi Ödön; Szikra, Bp., 1955
  • A teremtés második napja / Mi kell az embernek? Kisregény / Lélekszakadva; ford. Csuka Zoltán, utószó Héra Zoltán; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956
  • Ilja Érenburg: Szükséges felvilágosítás; Kossuth, Bp., 1957
  • Japáni jegyzetek; ford. Bárándi Komor Vilma; Európa, Bp., 1958 (Modern könyvtár)
  • Joliot-Curie; ford. Székely Andorné; Kossuth, Bp., 1959
  • A kommünár pipája. Elbeszélések; részben németből ford. Görög Imre; Szlovákiai Szépirodalmi, Bratislava, 1959
  • Emberek, évek, életem, 1-3.; ford. Wessely László, Elbert János, versford. Grigássy Éva, Kárpáty Csilla; Gondolat, Bp., 1962
  • Julio Jurenito; ford. Tarisznyás Györgyi; Európa, Bp., 1966 (Európa zsebkönyvek)
  • A D. E. Tröszt / Tizenhárom pipa; ford. Tarisznyás Györgyi, Görög Imre; Európa, Bp., 1967 (A világirodalom remekei)
  • Moszkvai sikátor / 1925 nyara; ford. Görög Imre, Szőllősy Klára; Európa, Bp., 1968 (Európa zsebkönyvek)
  • A harácsoló / Moszkvai sikátor; ford. Elbert János, Görög Imre, utószó Elbert János; Európa, Bp., 1972 (A világirodalom remekei)
  • Lasik Roitschwantz mozgalmas élete; ford. Goda Gábor; hasonmás kiad.; Téka, Bp., 1988 (Téka könyvek) [az 1933-ban kiadott mű reprintje, függelékben az eredeti kiadásból kihagyott rész pótlása]

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Fábry Zoltán: Ilja Ehrenburg (Korunk, 1928. szeptember)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés