Haifa (héberül: חיפה Heifá arabul: حَيْفَا Hallgat Hajfá) Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának száma kb. 268 200 fő.[2] Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifai-öbölben, kb 90 km-re északra Tel-Aviv városától.[3] A város dimbes-dombos, mivel a Kármel-hegyen és annak lábánál épült; fontos ipari központ is. Izrael legbékésebb városa; keresztények, muszlimok és zsidók között ritka az összetűzés.[4]

Haifa
חיפה
Haifa címere
Haifa címere
Haifa zászlaja
Haifa zászlaja
Héber neve: חיפה
Közigazgatás
Ország Izrael
KörzetHaifa körzet
Rangváros
PolgármesterEinat Kalisch-Rotem
Irányítószámna., öt számjegyű
Körzethívószám(+972)
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség282 831 fő (2021)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaIST, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 32° 49′ 09″, k. h. 34° 59′ 57″Koordináták: é. sz. 32° 49′ 09″, k. h. 34° 59′ 57″
Haifa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Haifa témájú médiaállományokat.

Éghajlata szerkesztés

Haifa (University of Haifa, hőm.: 1995–2010, csap.: 1980–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)23,626,232,936,639,038,936,634,938,936,330,028,339,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)13,314,216,820,223,325,126,526,926,224,219,915,521,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,68,910,712,916,118,820,821,520,618,414,610,715,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−0,31,31,04,210,111,516,718,115,98,85,12,5−0,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)1661287121500023693161683
Forrás: Israel Meteorological Service [5]


Népesség szerkesztés

Népességének változása szerkesztés

A népesség alakulása 1948 és 2023 között
Lakosok száma
98 618
161 400
195 400
219 200
229 300
223 200
259 535
269 400
272 200
284 560
1948195619631971197919871995200320122023
Adatok: Wikidata

Története szerkesztés

 
Haifa a Kármel-hegy lábánál

Mai ismereteink szerint Haifát, illetve a Kármel-hegyet már említik a perzsa, majd görög birodalom történettudósai, az arab, a héber, a muszlim és a keresztény szent könyvek is. Ebből következően alapítása az ókorban történt. Ókori neve biztosan nem ismeretes. Része volt a Mezopotámiai, majd a Szeleukida birodalomnak. Az ókori birodalmak összeomlása után a korai középkorban a szaracénok ellen vívott keresztes háborúk is érintették a várost.

 
A bahái kert, középen az aranykupolás Báb sírszentélye

Jelentősebb történelmi évszámok Haifa történelmében:

  • 1096-1270-ig a hét keresztes háború;
  • 1914-1918 az első világháború a palesztinai mandátumon átmenő Hidzsáz-vasút leágazó vonala és kikötői mivolta révén ellátási vonal;
  • 1918 Haifa ostroma
  • 1920-1948 a palesztinai mandátum része;
  • 1948-1982 arab-izraeli háborúk részese, és Izrael állam része.

Nevezetességek szerkesztés

  • Haifa egyik nevezetessége a Kármel-hegy, amelynek nevét ma is őrzik a karmeliták. A hegyen található a Karmelita Kolostor és Illés barlangja.
  • A bahái kert, mely Izrael leglátogatottabb botanikus kertje a Bahái Világközpont területén.[6][7]
  • A német protestáns templomos mozgalom (nem tévesztendő össze a középkori, azonos nevű lovagrenddel) piros cseréptetős városnegyede. A Ben Gurion út mentén elterülő kávéházak, éttermek és butikok a város szórakozónegyedének központja.
  • Raoul Wallenberg dolgozott Haifában egy holland érdekeltségű banknál.

Városkép szerkesztés

Panorámafelvétel

Közlekedés szerkesztés

Számos buszvonal mellett, a haifai Carmelit jelenti a közösségi közlekedést.

Testvérvárosok szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. Israeli Central Bureau of Statistics, https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2021.xlsx
  2. Archivált másolat. [2013. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 22.)
  3. Haifa Port. [2008. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 5.)
  4. http://www.jpost.com/Christian-News/Hijabs-kippahs-and-Santa-hats-the-Haifa-Festival-of-Festivals-384800
  5. Relative humidity average. [2016. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 28.)Sablon:In lang
  6. A bahá’í kertek. [2014. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  7. Turista információk a botanikus kertről. [2017. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 18.)

Könyvek szerkesztés

  • Történelmi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1981 ISBN 963-351-696-X CM 32. oldal IIB4; 78. oldal IE4; 97. oldal IB1 és IIIC2