Guayaquil
Guayaquil, teljes nevén Santiago de Guayaquil, Ecuador legnépesebb városa és fő tengeri kikötője. Guayaquil egyúttal Guayas tartomány és azon belül Guayaquil megye székhelye is. Lakosainak száma a 2010-es népszámlálás alapján 2 278 691.
Guayaquil | |||
A Guaya-folyó látképe a Santa Ana-hegyről | |||
| |||
Becenév: La Perla del Pacífico (A Csendes-óceán gyémántja) | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ecuador | ||
Tartomány | Guayas | ||
Alapítás éve | 1534 | ||
Polgármester | Cynthia Viteri | ||
Irányítószám | 090101 - 090158 | ||
Körzethívószám | (+593) 4 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2 650 288 fő (2022)[1] | ||
Népsűrűség | ~7547 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | ~345 km² | ||
Időzóna | ECT, UTC-5 | ||
Elhelyezkedése | |||
d. sz. 2° 11′ 24″, ny. h. 79° 53′ 15″2.190000°S 79.887500°WKoordináták: d. sz. 2° 11′ 24″, ny. h. 79° 53′ 15″2.190000°S 79.887500°W | |||
Guayaquil weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Guayaquil témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésGuayaquil a fővárostól, Quitótól 260 km-re délnyugatra a Csendes-óceán mellett a Guyaquili-öbölbe torkolló Guayas-folyó nyugati partján fekszik.
Története
szerkesztésA város helyén eredetileg bennszülött település állt. Guayaquil városát 1538. július 25-én alapította a spanyol konkvisztádor Francisco de Orellana Muy Noble y Muy Leal Ciudad de Santiago de Guayaquil néven. Ez a mai elfogadott hivatalos dátum, a város alapításának ünnepe. A történészek között azonban nincs egyetértés az alapítás dátumát illetően, hiszen a várost többször is megalapították. A másik lehetséges alapító Diego de Almagro volt. A város népessége 1600-ban 2.000, 1700-ban mintegy 10.000 volt.
1687-ben Guayaquilt angol és francia kalózok támadták meg és rabolták ki. A véres harc során a több mint 260 kalózból 35 halott és 46 sebesült volt, a védők közül 75 halott és több mint 100 sebesült volt. 1709-ben 110 angol és francia kalóz támadta meg a várost, azonban a kitört sárgaláz idő előtti távozásra kényszerítette őket.
1820. október 9-én a városban állomásozó katonaság által is támogatott polgárok egy csoportja szinte véráldozat nélkül leverte a királyi gárda ellenállását és letartóztatta a spanyol hatóságok képviselőit. Guayaquil kikiáltotta függetlenségét Spanyolországtól. 1822. július 26-án José de San Martín és Simón Bolívar Guayaquilban tartotta azt híres tanácskozást, melyen felvázolták a független Dél-Amerika tervét. A várost 1896-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben nagy része leégett.
Guayaquil a római katolikus egyház egyik országos központja, a guayaquili érsek székhelye. A Szent Péter székesegyház a régió központi temploma, a lakosság döntő része római katolikus. Az országban hagyományos lelkiismereti szabadság miatt azonban a városban több vallás épületei is megtalálhatók.
A belváros épületei nagyon látványosan és célszerűen épültek. Jellegzetességük a kolonádos vagy árkádos megoldás, amely nemcsak az egyenlítői tűző naptól, hanem a trópusi esőktől is védi a járókelőket.
A város Ecuador halászati és feldolgozóiparának központja.
A város repülőtere a Simón Bolívar nemzetközi repülőtér a közelmúltban komoly fejlesztésen esett át.
Nevezetességek
szerkesztésHíres emberek
szerkesztésA város számos világhírű művésszel és sportolóval büszkélkedhet. Ilyenek Enrique Tábara, Félix Arauz, Juan Villafuerte, Luis Molinari és Theo Constanté festőművészek, Hugo Cifuentes fotóművész, Benjamin Urrutia & José Joaquín de Olmedo költő (akiről a repülőteret elnevezték), Jorge Saade hegedűművész és Pancho Segura teniszező.
Felsőoktatás
szerkesztésGuayaquil jelentősebb egyetemei:
Sport
szerkesztésGuayaquil adott otthon 1982-ben az úszó-világbajnokságnak, valamint az ezzel egyidőben megrendezett vízilabda-világbajnokságnak is.
A város legnagyobb labdarúgó klubjai:
Jegyzetek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Municipalidad de Guayaquil A város hivatalos oldala
- Guayaquil központjának térképe
- Guayaquili információk
- Régi képek Guayaquilról
- Képek Guayaquilról
- Képek a városról
- Guayaquil Webkamera a "Puente de la Unidad Nacional"on Archiválva 2008. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Guayaquil a Google Maps oldalán