Guayaquil

város Ecuadorban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 10.

Guayaquil, teljes nevén Santiago de Guayaquil, Ecuador legnépesebb városa és fő tengeri kikötője. Guayaquil egyúttal Guayas tartomány és azon belül Guayaquil megye székhelye is. Lakosainak száma a 2010-es népszámlálás alapján 2 278 691.

Guayaquil
A Guaya-folyó látképe a Santa Ana-hegyről
A Guaya-folyó látképe a Santa Ana-hegyről
Guayaquil címere
Guayaquil címere
Guayaquil zászlaja
Guayaquil zászlaja
Becenév: La Perla del Pacífico (A Csendes-óceán gyémántja)
Közigazgatás
Ország Ecuador
TartományGuayas
Alapítás éve1534
PolgármesterCynthia Viteri
Irányítószám090101 - 090158
Körzethívószám(+593) 4
Népesség
Teljes népesség2 650 288 fő (2022)[1]
Népsűrűség~7547 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület~345 km²
IdőzónaECT, UTC-5
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 2° 11′ 24″, ny. h. 79° 53′ 15″2.190000°S 79.887500°WKoordináták: d. sz. 2° 11′ 24″, ny. h. 79° 53′ 15″2.190000°S 79.887500°W
Guayaquil weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Guayaquil témájú médiaállományokat.

Guayaquil a fővárostól, Quitótól 260 km-re délnyugatra a Csendes-óceán mellett a Guyaquili-öbölbe torkolló Guayas-folyó nyugati partján fekszik.

Története

szerkesztés
 
A La Rotonda Bolívar

A város helyén eredetileg bennszülött település állt. Guayaquil városát 1538. július 25-én alapította a spanyol konkvisztádor Francisco de Orellana Muy Noble y Muy Leal Ciudad de Santiago de Guayaquil néven. Ez a mai elfogadott hivatalos dátum, a város alapításának ünnepe. A történészek között azonban nincs egyetértés az alapítás dátumát illetően, hiszen a várost többször is megalapították. A másik lehetséges alapító Diego de Almagro volt. A város népessége 1600-ban 2.000, 1700-ban mintegy 10.000 volt.

 
A San Francisco templom a belvárosban

1687-ben Guayaquilt angol és francia kalózok támadták meg és rabolták ki. A véres harc során a több mint 260 kalózból 35 halott és 46 sebesült volt, a védők közül 75 halott és több mint 100 sebesült volt. 1709-ben 110 angol és francia kalóz támadta meg a várost, azonban a kitört sárgaláz idő előtti távozásra kényszerítette őket.

1820. október 9-én a városban állomásozó katonaság által is támogatott polgárok egy csoportja szinte véráldozat nélkül leverte a királyi gárda ellenállását és letartóztatta a spanyol hatóságok képviselőit. Guayaquil kikiáltotta függetlenségét Spanyolországtól. 1822. július 26-án José de San Martín és Simón Bolívar Guayaquilban tartotta azt híres tanácskozást, melyen felvázolták a független Dél-Amerika tervét. A várost 1896-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben nagy része leégett.

 
A Las Peñas városrész a Cerro Santa Ana

Guayaquil a római katolikus egyház egyik országos központja, a guayaquili érsek székhelye. A Szent Péter székesegyház a régió központi temploma, a lakosság döntő része római katolikus. Az országban hagyományos lelkiismereti szabadság miatt azonban a városban több vallás épületei is megtalálhatók.

A belváros épületei nagyon látványosan és célszerűen épültek. Jellegzetességük a kolonádos vagy árkádos megoldás, amely nemcsak az egyenlítői tűző naptól, hanem a trópusi esőktől is védi a járókelőket.

A város Ecuador halászati és feldolgozóiparának központja.

A város repülőtere a Simón Bolívar nemzetközi repülőtér a közelmúltban komoly fejlesztésen esett át.

 
A Malecón

Nevezetességek

szerkesztés

Híres emberek

szerkesztés

A város számos világhírű művésszel és sportolóval büszkélkedhet. Ilyenek Enrique Tábara, Félix Arauz, Juan Villafuerte, Luis Molinari és Theo Constanté festőművészek, Hugo Cifuentes fotóművész, Benjamin Urrutia & José Joaquín de Olmedo költő (akiről a repülőteret elnevezték), Jorge Saade hegedűművész és Pancho Segura teniszező.

Felsőoktatás

szerkesztés

Guayaquil jelentősebb egyetemei:

Guayaquil adott otthon 1982-ben az úszó-világbajnokságnak, valamint az ezzel egyidőben megrendezett vízilabda-világbajnokságnak is.

A város legnagyobb labdarúgó klubjai:

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Guayaquil témájú médiaállományokat.